„Kul-TÚRA határok nélkül” HU B1-2016

Az előadások a következő témára: "„Kul-TÚRA határok nélkül” HU B1-2016"— Előadás másolata:

1 „Kul-TÚRA határok nélkül” HU07-0206-B1-2016
Magyar táltosok és boszorkányok 2016. Augusztus 22.

2 A boszorkányság intézményének kialakulása
Keveredő társadalmi rétegek Az ország különböző részeiről érkező emberek – hiedelmek és szokások sokasága, ebből adódó összetűzések Az 1700-as évek kedvezőtlen időjárása – zord telek, éhínség, rossztermésű évek Járványok (pl ben pestis), betegségek okának nem ismerete Társadalmi feszültségek – ennek levezetésére létrejött a BOSZORKÁNYSÁG INTÉZMÉNYE: a probléma forrása, a bűnös, aki élő ember, akit felelősségre lehet vonni, elpusztításával megszűntethető a rossz Boszorkány = társadalmat sújtó ROSSZ megtestesítője – ellentéte a JÓ, a boszorkány ellenfele (táltos, amely 1000 éves figura)

3 Boszorkányok Boszorkány = nyomó (török eredetű szó), képes az átváltozásra Egy ősi – vallás kialakulása előtti – nyomó démon emlékét őrzi = hiedelemlény, nem büntethető Megtestesítője a boszorkány = valós személy, elítélhető Maga a boszorkányság és nem a boszorkány személye vezethető vissza mitikus lényekre – tündérekre (a nyugati kultúrákban jó tündér és rossz tündér is egyfajta boszorkány) és démonokra Boszorkányság intézménye a társadalmi feszültségek levezetésére jött létre Szenvedő alanya a boszorkánysággal vádolt személy (élő ember) Magyar néphit boszorkánya nem azonos a hiedelemlényekkel A bűnbak szerepe évszázadokig életben tartotta a boszorkányság intézményét Boszorkány: a magyar nyelvben negatív jelentés, nincs külön szó az alakváltoztató lényekre, erdő mélyén élő vasorrú bábára és „öreganyám figurákra”

4 Boszorkányok Felelős: rossz termés, a rossz idő, jégeső vagy éppen az eső hiánya, járványok, pestis, éhínség, a tej vagy gyermekáldás elmaradása, háborúk, nem volt képes meghalni, míg át nem adta valakinek tudományát. Nép elégedetlenségének kezelése – nagyszabású tárgyalások, égetés, középkori road show – a bajok okozójának látványos megsemmisítése Ellentmondás: a mágikus cselekedeteket az egész paraszti társadalom alkalmazta, a vallás már a kezdeti időszakban ráépült a „babonaságokra” Szinte bárkit boszorkánynak kiálthattak, mert a bűnbak figurája semmit nem ér, ha nincs, aki életre keltené. A magyar néphit boszorkánya tehát élő ember, van neve, lakhelye, családja, a közvetlen környezetén keresztül a társadalom ruházta rá az ártó hatalmat. Bizonyos jelek teszik alkalmassá a szerepre: születési rendellenesség, fura arc, egyedi foglalkozás (bába, pásztor-gyógyító, stb.), érzelmi indíttatások (irigység, előítélet, féltékenység), egyedülálló állapot (vénlány, özvegy). Mögötte álló rokonság hiánya

5 Ezeréves hagyományok nyomában – táltosok és sámánok
II. Világháború előtt minden településen élt olyan ember, aki rendelkezett a gyógyításhoz szükséges tudással. Szerepük a társadalmat érintő (boszorkányok által okozott) rontó tevékenység, rossz események elhárítására is, azonban létezésük korábbi, mint a magyar néphit boszorkányának megjelenése. Ez a szerep is a régmúltba, a honfoglalás előtti időkbe nyúlik vissza. A honfoglaló magyar társadalomban az átlagosnál magasabb szintű tudással, képességekkel rendelkező emberek is éltek =táltosok és nem sámánok A honfoglaló magyarok világképe a sámánizmus rendszerében gyökerezik, de nem azonos azzal. A magyar mitológiában egy háromszintű világ létezik, hasonlóan a sámánisztikus világképhez. Az emberek, állatok, természetfeletti képességgel rendelkező személyek a középső, fizikai síkon élnek. Felső, égi szint = ősök szellemei és a jó szellemek (sámánizmus), vagy isteni szint (ősmagyar mitológia). Alsó világ: rossz szellemek és démonok otthona, fa gyökerei az alsó világban (kígyók, békák, csúszómászók).

6 l Sámán A világ szintjei között biztosítja a kapcsolatot
A sámán sátrában nyírfa, hét lépcsőfokot vág bele a hét égi réteget szimbolizálva, amelyen lelke fel fog szállni Közvetítők az ősök és a fenti világ között Dobolással, szitával módosítják tudatukat = utazás a világok között, dobon utazik a világok között Jellemzőjük a fölös csont Felső világ: révülése során egyenrangúvá vált a szellemekkel, meg tudta mondani, mi okozza a bajt és hogyan lehet orvosolni Az alsó világ: gyógyító szándékkal száll alá (betegség = valaki elrabolta a lélek egy darabját) Táltos Gyógyít, rontást okoz, ha kell, védi a falut a vihartól, más táltosokkal viaskodik (ég – föld kapcsolat) Jurta = világot szimbolizálja, egy oszlop tartja, akár az eget = égig érő fa, paszuly Nem társalog szellemekkel Nagy tudású ember: füvekkel tudományát is magában foglalja – az emberek javára kamatoztatja azáltal, hogy „természetes” vagy rontás által okozott bajokat orvosol, de rontásra is képes. Dob = táltos paripa Jellemzőjük a fölös csont Felső világ: más táltosokkal, boszorkányokkal viaskodik fekete/fehér bika, ló képében, jégesőt, vihart tud idézni Alsó világ: ----- A táltos tevékenység a sámánizmusban gyökerezik Szerepe olyan erős, hogy több mint 1000 évig őrizte társadalmunk (II. VH előtti idő) l

7