Pedagógiai kísérés és reflexió az iskolai közösségi szolgálatban

Az előadások a következő témára: "Pedagógiai kísérés és reflexió az iskolai közösségi szolgálatban"— Előadás másolata:

1 Pedagógiai kísérés és reflexió az iskolai közösségi szolgálatban

2 Kísérés Partneri viszonyon alapuló cselekvésforma: diákok fizikai vagy lelki segítése, támogatása a pedagógus részéről, amelynek keretében a diákok egyénileg vagy csoportban ‒ pedagógus/pedagógusok koordinálásával ‒ saját tevékenységeikre reflektálhatnak.

3 A pedagógiai kísérés A pedagógiai kísérés egy ill. több személy (együttes) feladata, lehetséges résztvevői: iskolai koordinátor osztályfőnök egy – egy helyszín vagy szervezet felelőse egy – egy tanuló által választott személy a tanári karból

4 A pedagógiai kísérés A pedagógiai kísérés keretei:
időszakosan, (esetleg rendszeresen) helyszínenként osztályfőnöki órán külön szervezetten kis csoportban egyénileg

5 A kommunikáció jelentősége
Személyek közötti kommunikációs zavarok okai - előítélet - konfliktushelyzet - félelem a másik személy magatartásától - szorongás

6 A kommunikáció jelentősége
Kommunikációs gátak: - hangnembeli eltérés - eltérő kulturális háttér - szavak másodlagos jelentése

7 A kommunikáció jelentősége
Kommunikációs korlátok: - egyes szavak más – más jelentést hordozhatnak az egyes emberek számára - nonverbális kommunikáció az egyes ember számára eltérő tartalmú és jelentőségű lehet - érzelmeink befolyásolják az üzenetek fogadási és közvetítési képességét

8 Konfliktus helyszínek sajátosságai
megelőzés: érzékenyítés, kísérés, gondos szervezés váratlan események – feloldás, feldolgozás, további támogatás felelős személyek: mentor, iskolai koordinátor

9 A reflexió jelentősége
ideje helye módja résztvevői köre nyilvánosan vagy bizalmasan egyénileg vagy csoportosan objektíven vagy szubjektíven

10 A reflexió jelentősége
Fejlődik a tanuló: önismerete önbizalma reális önértékelése érzelmi kiegyensúlyozottsága flexibilitása nyitottsága interperszonális és kommunikációs képességei felelősségtudata

11 Első reflexiós alkalom lehetséges kérdései
A közös értékelés a következő kérdésköröket járja körül az első alkalommal: Hányszor végezted a tevékenységet eddig? Mi volt az első benyomásod a fogadó szervezetről? Milyen találkozásod volt a többi segítővel vagy a segítettekkel? Mi volt nehéz a tevékenység végzésében?

12 Első reflexiós alkalom lehetséges kérdései
Mi okozott örömet a tevékenység végzése során? Mi volt számodra meglepő? Mit őrzöl meg az eddigi élményeidből a továbbiakra? Mit jelent számodra egy szóval összefoglalva: „időt szánni valamire”?

13 Második reflexiós alkalom lehetséges kérdései
Milyen észrevételeid lennének távolabbról szemlélve az egész tevékenységet: - a fogadó szervezet vonatkozásában? (tevékenységek, munkatársak stb.) - a segítettek vonatkozásában?

14 Második reflexiós alkalom lehetséges kérdései
Mivel gazdagított téged vagy milyen nehézséget jelentett általánosságban? Mit tehetnél saját életedben (személyes, leendő foglalkozás, család), hogy ne múljon el nyomtalanul, hanem hasznosuljon ez a tapasztalat? Mit jelent számodra egy szóval/jelzős szószerkezettel összefoglalva: „elköteleződés”/közösségi szolgálat?

15 Etikai normák Helyszín és tevékenység
nem szolgálhat pártpolitikai, képviseleti vagy érdekvédelmi célt a tevékenység nem lehet üzleti tevékenység, nem irányulhat haszonszerzésre az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód elve kell érvényesüljön a hátrányos megkülönböztetés tilalma nem kirekesztő,nem előítéletes, nem közvetít ilyen világképet

16 Etikai normák Alapelvek a tevékenység folytatása közben
személyes felelősség elismerése a tevékenység során a tevékenységet az életkorhoz, az egyéniséghez és mentális állapothoz kell igazítani testi és lelki épség őrzése (saját és másé is!) diszkrimináció kerülése információk bizalmas kezelése veszélyeztetettség jelzése tudni, hogy hibát elkövethetek, és tévedhetek, de a megelőzésre és a korrekcióra törekedni kell

17 Etikai normák Együttműködés
a szervezet munkatársaival, az irányítással és támogatással megbízott személlyel való együttműködés felmerülő kérdésekben támogatás kérése

18 Etikai normák Helyszínenként megfontolandó kérdések
az intézménybe való utazás öltözködés kompetenciák és korlátok testi higiéné megőrzése telefonhasználat

19 Etikai kódex Munkavégzés közben ki van kapcsolva a telefonod. Szünetben lehet sms-ezni, telefonálni. A szüleidnek megadhatod a szervezet számát, ahol dolgozol, így el tudnak érni. Ha fényképezni szeretnél, kérj engedélyt! Ez az emberek magánéletének tiszteletben tartása miatt nagyon fontos! Sok helyen nem készíthetsz csak úgy fényképet, és biztosan nem, ha célcsoportokkal társadalmi munkát végzel. Ne hordj hordozható zenelejátszót magadnál (pl. mp3) vagy ehhez hasonlót a társadalmi munka idején! Ez is legyen kikapcsolva, mint a mobilod!

20 Etikai kódex Ne rágózz a munka idején, mert nem szép és ezzel rossz benyomást keltesz! Használj mindig megfelelő szavakat, és magázd a felnőtteket! Ez főleg akkor nagyon fontos, ha idősebbekkel dolgozol! A társadalmi munka elvégzése közben ne hangoskodj és ne káromkodj!

21 Etikai kódex Hordj alkalmas ruhát, ne túl rövid szoknyát vagy átlátszó pólót, futónadrágot, kivéve, ha sportesemény van! Ha lemondasz egy találkozót, beszélj meg rögtön egy másikat! Ezzel jó benyomást keltesz. Ha megbetegedsz, vagy váratlanul nem tudsz eljönni elvégezni a társadalmi munkád, azonnal jelezd telefonon! Ne küldj t vagy sms-t, mert az személytelen! Csak nyomós okból mondd le a munkát! Elvileg készítesz a szervezettel közösen egy ütemtervet, mely alapján a megbeszélt időpontokat teljesíted.

22 Zárás Szükséges?

23 Zárás Szempontok a záró rendezvény szervezéséhez: időpont
résztvevők köre érintettek köre konkrét tapasztalatok meghívott vendégek, előadók elismerések, köszönetnyilvánítás

24 Zárás A tevékenységek bemutatásának módjai: egyéni portfoliók
egy-egy helyszín bemutatása egyéni vagy közös készítésű plakáttal, prezentációval fotók, kisfilmek tanév végi (záráshoz tartozó) kiállítás

25 Köszönöm a figyelmet!