Városi közlekedés, forgalomtechnika 2. előadás

Az előadások a következő témára: "Városi közlekedés, forgalomtechnika 2. előadás"— Előadás másolata:

1 Városi közlekedés, forgalomtechnika 2. előadás
Városi forgalomtechnika fejlődése a motorizáció függvényében, a forgalmi tervezés Városi közlekedés, forgalomtechnika 2. előadás dr. habil Gulyás András ny. egyetemi docens

2 Az előadás tartalma A városi forgalomtechnika fejlődése
A motorizációs fejlődés Forgalmi tervezés – Forgalomfelvételek Forgalmi tervezés – Tervezési lépések Forgalmi tervezés – Esettanulmányok 2/40

3 A városi forgalomtechnika fejlődése
Jármű – pálya – ember kölcsönhatás -> forgalom Növekvő járműállomány – növekvő forgalom – igény a szabályozásra - forgalomtechnika Magyarországon az első forgalomszámlálás 1895-ben volt (fogat/nap) 1920-as években az USA-ban városi forgalmi mérnök (Traffic Engineer) alkalmazása Magyarországon az első jelzőlámpát 1927-ben helyezték üzembe. 3/40

4 A városi forgalomtechnika fejlődése
Az első budapesti forgalomirányító központ 1979-ben készült el. Jogszabályok: KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól, 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a forgalmi jelzések elhelyezéséről - átfogó szabályozás, melléklete a Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzat, 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről. Közlekedés- biztonság-szabályozás Forgalom-szabályozás Elektronikus útdíj-gyűjtés Ellenőrzési funkciók biztosítása 4/40

5 A motorizáció alakulása, befolyásolás
A motorizációs szint (azaz az ezer fő lakónépességre jutó személygépjárművek száma) nem olyan külső adat, amely végzetszerűen bekövetkezik, és a közlekedés-szervezés feladata nem csak az, hogy felkészüljön a forgalom lebonyolítására, kiszolgálására. Ezzel szemben a város- és a közlekedés tervezőinek a kezében számos olyan eszköz van, amivel befolyásolni lehet, hogy egy város (település, városrész) mennyire válik autó-függővé, ott mennyire jelentkezik kényszerű megoldásként az autóhasználat. 5/40

6 A motorizáció alakulása, alapgörbe
6/40

7 A motorizáció alakulása, Európa
7/40

8 A motorizáció alakulása, telítettség
A múltban hosszú ideig alábecsülték a motorizációs fejlődést, napjainkban viszont a fölé becslés veszélye jelenik meg, a növekedés nem lehet határtalan. A motorizációs szint és a várható telítettség magasabb nem megfelelő közforgalmú közlekedési ellátottság esetén. A motorizációs szint és a várható telítettség a laksűrűség növekedésével arányosan csökken, a parkolási lehetőségek hiánya szintén mérsékli. 8/40

9 A motorizáció alakulása, Budapest
9/40

10 A motorizáció alakulása, Budapest
10/40

11 A motorizáció alakulása, országos
Forrás: A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programja és nagytávú terve 2011. UNITEF – COWI – KÖZLEKEDÉS - UTIBER Konzorcium 11/40

12 Forgalmi tervezés - forgalomszámlálás
Forgalomszámlálás típusai 12/40

13 Forgalomszámlálás - keresztmetszeti
A felhasználók, döntéshozók igénye a naprakész forgalmi adatok iránt egyre növekszik. Az évente feldolgozott kereszt-metszeti forgalomszámlálási eredmények letölthető módon elérhetők az Interneten: 13/40

14 Forgalomszámlálás, felhasználás
Forgalmi adatok, forgalmi idősorok, a forgalom összetételére vonatkozó információk szükségesek: tervezéshez: forgalmi méretezés, pályaszerkezet méretezés céljára, fenntartási és üzemeltetési feladatok ellátásához (közutak szolgáltatási osztályba sorolása), káros környezeti hatások (zaj, levegőszennyezés, stb.) mértékének meghatározásához, útügyi igazgatás részére, kutatásokhoz, fejlesztési tervekhez, területfejlesztési koncepciókhoz. 14/40

15 Forgalomszámlálás - módszer
Keresztmetszetek és érvényességi szakaszok. Mintavételes (sampling) módszer – időbeni és térbeni mintavétel, esetenként 365 nap 24 óra. 15/40

16 Forgalomszámlálás – jellemző értékek
Az éves átlagos napi forgalom az útkeresztmetszetben egy naptári év alatt a két irányban együttesen áthaladó járművek száma osztva az év napjainak számával. ÁNF [j/nap] vagy [E/nap] ÁNF=f ∙ a ∙ b ∙ c ahol f – a ténylegesen mért forgalom, a – napszak, b – napi, c – havi tényező Mértékadó forgalom az az óránkénti forgalmi érték, melyet a forgalom évenként 50 órán át elér, illetve meghalad MOF50= ω50∙ÁNF ahol ω a csúcsóra-tényező nem üdülő jellegű belterületen ω50=0,1 Forgalmi teljesítmény: ÁNF ∙ úthossz [jkm/nap] 16/40

17 Forgalomszámlálás - bemutatás
Forgalmi terhelés ÁNF E/n Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt. Országos közúti Adatbank 17/40

18 Forgalomszámlálás - célforgalmi
Országos Célforgalmi Felvétel – végezte a Közlekedéstudományi Intézet 2009-ben. A személygépkocsi forgalmi minta hetven kiválasztott kistérségben kikérdezett, összesen 24 ezer reprezentatív háztartás utazásaiból állt. Felhasználták a BKV fővárosi (2004) háztartás-felvételi és a KSH teherforgalmi adatait . Új célforgalmi felvétel: KTI 2016 ősz – egyéni és közösségi, közúti és vasúti, személy és teher forgalom 18/40

19 Forgalomszámlálás – kordonponton
Csak rendőri segítséggel végezhető, fontos a számláló személyzet biztonsága. Előzetes helyi kommunikáció a siker záloga. 19/40

20 Forgalmi tervezés – Tervezési lépések
A forgalmi tervezés célja az utazási illetve helyváltoztatási igények kielégítése. Utazási célok: munkába, iskolába, egyéb Utazási módok: egyéni, közforgalmú (modal split), gyalogos, kerékpáros Települési közlekedésfejlesztési munkarészek: vizsgálat, elemzés (előrebecslés), stratégia, terv (projektek) 20/40

21 Tervezési lépések – forgalmi rétegek
Település és forgalom viszonya: átmenő, cél-eredő, belső forgalom. cél-eredő átmenő belső 21/40

22 Tervezési lépések – négy lépcső
Négy lépcsős forgalmi tervezés: keltés-vonzás (körzetenként) megosztás (mód szerint) szétosztás (körzetek között, mátrix) ráterhelés (hálózat) Települési körzetbeosztás – részletessége a célnak megfelelő legyen, alapadatok (népesség, jármű-ellátottság, gazdasági mutatók, terület-felhasználás jellege) elérhetők legyenek. 22/40

23 Tervezési lépések – forgalomkeltés
A forgalomkeltés módszere lehet projektív vagy analitikus, alkalmazhatók kategória-modellek és regressziós modellek. A növekedési tényezős modell alapképlete: ahol: Ti a jövőre előrebecsült forgalom nagysága (utazás vagy jármű/időszak) ti a forgalom jelenlegi, megfigyelhető nagysága Fi növekedési tényező 23/40

24 Tervezési lépések – megosztás
Leggyakoribb a Logit modell, mely az egyes módok választási valószínűségét határozza meg. konkrétan ahol: Pmt annak a valószínűsége, hogy a „t” egyén m módot választja vmt az m utazási mód hasznossága a „t” egyén számára 24/40

25 Tervezési lépések – szétosztás
Gyakran használt modellek: növekedési tényezős, általánosított gravitációs. A körzetek közötti forgalmakat (az utazási mátrix elemeit) egyenként számítjuk ki. A mátrixban a sor- és oszlopösszegek iterációval tehetők azonossá a forgalomkeltés és -vonzás értékeivel. A gravitációs modellben az ellenállás értéke a távolságtól, az utazási időtől vagy – legtöbbször – az utazási költségtől függ. 25/40

26 Tervezési lépések – szétosztás
Általánosított gravitációs modell: ahol: fij az i és j körzetek közötti forgalom α kapcsolati tényező Pi az i. körzet kiinduló forgalma Aj az j. körzet vonzott forgalma ri,j az i és j körzetek közötti ellenállás nagysága (ellenállásfüggvény értéke) 26/40

27 Tervezési lépések – ráterhelés
A forgalmi ráterheléshez szükséges a jelenlegi és a tervezett jövőbeni közlekedési hálózat (utóbbi több változatban) ismerete, paraméterei. A ráterhelés módszere lehet statikus több lépcsős kapacitáskorlátos, egyensúlyi, sztochasztikus, dinamikus. A körzetek közötti útvonalak megválasztása az ellenállás függvény értékelésével történik, az összes utazási idő vagy költség minimumára törekedve. 27/40

28 Tervezési lépések – ráterhelés
Szükséges a modell kalibrálása a meglévő hálózat keresztmetszetein mért forgalmakkal. Figyelembe kell venni az új hálózati elemek által generált forgalmakat. A feladatok megoldására alkalmasak a számítógépes forgalmi tervezőrendszerek (pl. EMME, VISUM) – ezek drága, munkaigényes, de jó eredményt adó eszközök. A hálózati változatok bemutatása és értékelése a tervezés összefoglalása. 28/40

29 Forgalmi tervezés – Esettanulmányok
Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve - COWI Magyarország Kft – tervező szoftverrel készült tanulmány. …2.pdf …3.pdf …4.pdf Szolnok új városi Tisza-hídhoz kapcsolódó forgalmi tanulmány – Krea-TURA Kft. - manuális modellezéssel készült tanulmány 29/40

30 Esettanulmányok – Pécs, jellemzők
A forgalmi igények körzetek közötti szétosztása a VISUM modellel történt. A figyelembe vett jelenlegi és jövőbeni területi jellemzők: lakosszám, GDP/fő, motorizáció. Növekedési tényezős előrebecslést végeztek. Területfelhasználás a jövőben: városon belüli körzet szintű változások, területfejlesztések hatása, közforgalmú közlekedési kapcsolatok. Hálózati változatok és értékelésük. 30/40

31 Esettanulmányok – Pécs, körzetek
31/40

32 2013 terv 32/40

33 változás 33/40

34 Esettanulmányok - Szolnok
A tanulmány célja a Szolnokon megvalósításra tervezett új városi Tisza-híd és a kapcsolódó úthálózat forgalmi vizsgálata. Alapja kikérdezéses célforgalmi felvétel. Az előrebecsült illetve a forgalomkeltést is tartalmazó távlati célforgalmi mátrixokban lévő forgalmi áramlatoknak a távlatban tervezett úthálózatra történő ráterhelésével majd a ráterhelés eredményeinek szakaszonkénti összesítésével kapták az eredményt. 34/40

35 35/40

36 36/40

37 37/40

38 Forgalomszámlálás - előírások
Vonatkozó Útügyi Műszaki Előírások: ÚT :2009 Országos közutak kereszt-metszeti forgalmának számlálása és a forgalom nagyságának meghatározása e-UT ÚT :2005 Közutak távlati forgalmának meghatározása előrevetítő módszerrel e-UT Elérhetőség: e-UT Digitális Útügyi Előírástár Magyar Útügyi Társaság (PMMK-n megvan) 38/40

39 Összefoglalás A motorizációs fejlődés településtervezési és településpolitikai eszközökkel befolyásolható. A forgalmi tervezés célja az utazási illetve helyváltoztatási igények kielégítése. Település és forgalom viszonya: átmenő, cél-eredő, belső forgalom. Négy lépcsős forgalmi tervezés: keltés-vonzás, megosztás, szétosztás, ráterhelés. A hálózati változatok bemutatása és értékelése a tervezés eredményének összefoglalása. 39/40

40 e-mail: gulyasandras@hotmail.com
Köszönöm figyelmüket! Dr. habil Gulyás András 40/40