Vázlatosan kidolgozott Projektmenedzsment tételek

Az előadások a következő témára: "Vázlatosan kidolgozott Projektmenedzsment tételek"— Előadás másolata:

1 Vázlatosan kidolgozott Projektmenedzsment tételek
Dr. Sebestyén Zoltán 2016

2 1. Ismertesse a projektmenedzsmenttel kapcsolatos alapvető definíciókat!
projekt (ISO alapján) egyedi folyamatrendszer, amely kezdési és befejezési dátumokkal megjelölt (terv szerint), specifikus követelményeknek – beleértve a minőségi, költség- és erőforráskorlátokat – megfelelő, célkitűzés elérése érdekében vállalt, koordinált és kontrollált tevékenységek csoportja program több, összefüggő projekt (és egyéb hatókörön kívüli tevékenység) halmaza együttesen kell menedzselni és nyomon követni hierarchikus portfólió egymással nem feltétlenül összefüggő projektek, programok és egyéb tevékenységek stratégiai célok mentén rangsorolt halmaza ciklikus PPM (projektportfólió-menedzsment) lépések logikus és formalizált kritériumrendszer szerinti rangsorolás, kiválasztás, feltöltés és folyamatos karbantartás erőforrásközpontban lévő emberi, anyagi, információ jellegű és technológiai erőforrások, illetve a menedzsment figyelmének rangsor alapján történő hozzárendelése aktív projektek módszeres végrehajtása és nyomon követése –ciklikus felülvizsgálat jövedelem- és tőkeprojektek nem (!) a komplexitás, méret, beruházás/jövedelem mértékétől függ - A projektmenedzsment szempontból vett komplexitás és a méret nem (!) függ össze. hagyományos szervezeti felépítés egy könyvviteli időszak a projekt karakterisztikája (háromszög) stratégia alapján átváltás (trade-off) a csúcsok között

3 2. Hogyan értelmezi a projektmenedzsment rendszerét a Project Management Institute?
A projektmenedzsment a tudás, a képességek, az eszközök és technikák alkalmazása a projekttevékenységek során a projekt követelményeinek teljesítése céljából (PMI, 2008). folyamatok (projektmenedzsment-folyamatok, termékorientált folyamatokból és folyamatcsoportokból áll rendszert alkotnak ismeretek, képességek, eszközök és technikák használatával a kapott bemenetekből kimeneteket állítanak elő tíz tudásterület szakértelem területei PMBoK – projektmenedzsment tudásbázis alkalmazási terület (szakmai) ismerete, szabványok, szabályozók projektkörnyezet megismerése, megértése általános menedzsment tudás és készségek interperszonális készségek (interpersonal skills) kezdeményezési folyamatcsoport cél: projekt engedélyeztetése igények, követelmények (kívülről) meghatároz, pontosít (célok, terjedelem, leszállítandók, átfutási idő , becsült erőforrás-szükséglet, projektmenedzser) két dokumentum tervezési folyamatcsoport cél: projektmenedzsment-terv meghatározzák, kidolgozzák, becslik munkalebontási szerkezet tevékenységek átfutási idők függőségi viszonyok erőforrásigények ütemterv kockázatelemzés kommunikáció beszerzések és szerződéskötések végrehajtási folyamatcsoport projektvégrehajtás menedzselése (igazgatása) erőforrások koordinációja változtatáskérelmek (change request) költségvetés és munkaigény legnagyobb része minőségbiztosítás végrehajtása projektcsapat-fejlesztés (de toborzás is) információelosztás szállítókiválasztás követési és felügyeleti folyamatcsoport teljesítés nyomon követése és felügyelete idő (ütemezés) költségek minőség szabályozása integrált változtatásfelügyelet, érintettek kezelése teljesítési jelentés, megelőző intézkedések zárási folyamatcsoport formális projektzárás átadás vagy lezárás

4 3. Mutassa be a projektfázisokat és a teljes életciklus szerinti elemzést!
I. definiálás (koncepcióalkotás) kell a vevő a célhoz - vevői igények végtermékkel kapcsolatos specifikáció (funkcionális alternatívák, döntéshozatali prioritások) sikeres teljesítés mérőszámai (pl. vevői elégedettség, belső hatékonyság, tanulás, gazdasági haszon) elkötelezettségnek meg kell jelennie „játéktér” – stakeholder analízis (kapcsolatok, üzleti stratégia, egymáshoz viszonyított prioritás, kompromisszumkészség) tanulmányterv (misszió; specifikáció: idő-, erőforrás- és költségkorlátok; finanszírozás; várható eredmények: gazdasági elemzésből; befejezés követelményei; kockázati tényezők) projektmenedzser személyének kijelölése kommunikációs csatornák és felelősségek kijelölése kockázatok azonosítása definiáló dokumentummal zárul (PDD) II. tervezés, szervezés részletezettség kérdése projektterv munkalebontási szerkezet (WBS) – tevékenységek azonosítása tevékenységlista, logikai kapcsolatok ábrázolás becslések ütemezés terv elemzése katasztrófaterv (kontingencia) erőforrás-tervezés, költségtervezés minőség szervezet III. végrehajtás (megvalósítás) tájékoztatás (projekt team, felső vezetés, vevő) jelentés (előrehaladás, költségek, nem várt események és kezelésük) IV. befejezés, zárás jelentések elemzése módszerek sikere közreműködők és team tagok teljesítménye beszállítók megbízhatósága tanulási folyamat Kerzner-diagram a gazdasági elemzéshez használt időtartam és a projekt életciklusa nem mindig esik egybe a projekt életciklusához hozzá kell adni a termék életciklusát (releváns, projekthez köthető pénzáramok esetén) CF t

5 4. Milyen általános szerepek jelenhetnek meg egy projekt megvalósítása során? (Adjon meg egy példát!) általános szereplők szponzor (erőforrások, üzleti siker) támogató (szószóló, előmozdít, segítséget nyújt) megbízó (szolgáltatást vásárol) felhasználó (termékkel kapcsolatban) tulajdonos érdekeltek (külső és belső; stakeholder, shareholder, stockholder) feltérképezés: lobbytérkép, játéktér-elemzés beruházásoknál (például) beruházó vállalkozó tervező (mérnök-tanácsadó) beszállító mérnök műszaki ellenőr projektmenedzser hatáskör (de jure, de facto) feladatorientáltság és humánorientáltság egyensúlya korán kell kijelölni kompetencia arányok (szakismeret, kompetencia) projektmenedzsment üzleti (menedzsment és gazdasági) szaktudás, szakismeretek (szakmai kompetencia) jó személyi kommunikációs képességek problémamegoldó képesség menedzselés vs. vezetés

6 maximális kifeszítő fa
5. Ismertesse a gráfelmélettel kapcsolatos definíciókat! Osztályozza a tanult gráfelméleti algoritmusokat! Adja meg részletesen a … algoritmusok lépéseit! alapvető definíciók gráf (teljes, egyszerű, összefüggő, erősen összefüggő), Izolált csomópont, fokszám: φ (p), izomorf hálók, hurokél, kör, Euler-vonal, Hamilton-út, fa, súlyok, forrás, nyelő, út :P(s,t) maximális kifeszítő fa Borůvka (Sollin) 1926. 1) Vizsgáljuk a súlyokat. Ha többször is előfordul valamelyik, hozzáadjuk az egység egy hányadát, rendre q, 2q, 3q stb. k(q+2q+3q+…+(m-1)q)<1 , ahol k számú ktg. fordul elő többször, egy ktg. max. m-szer szerepel 2) Kijelöljük minden egyes csomópont (fa) legközelebbi szomszédjába vezető élt (közben kör ne alakuljon ki). 3) A fát alkotó csomópontokat egyetlen csomópontnak tekintjük. 4) Ismét 2) addig, amíg minimális kifeszítő fát nem kapunk. Kruskal 1956. 1) Kijelöljük a gráf kijelöletlen legkisebb költségű élét (közben kör ne alakuljon ki). 2) Ismét 1) addig, amíg minimális kifeszítő fát nem kapunk. Prim (Jarník) 1957. 1) Kiválasztjuk a gráf bármelyik csomópontját. 2) A fához hozzáadjuk a legközelebbi csomópontot (közben kör ne alakuljon ki). 3) Ismét 2) addig, amíg minimális kifeszítő fát nem kapunk. legrövidebb út táblázatos módszer 1) Minden irányban kiindulunk a vizsgált csomópontból, egymás után kiválasztjuk a hálózat minden egyes csomópontjához vezető legrövidebb útvonalat a kezdőponttól mért legrövidebb távolságuk növekvő sorrendjében. 2) Ismét 1) addig, amíg el nem jutunk a végső csomóponthoz. Floyd-Warshall (Roy) 1959. 1) A hálózat súlymátrixában legyen minden ai,j=∞ ha ai,j=0. 2) Hajtsuk végre az alábbi műveletet: 3) Ismét 2) n alkalommal (k=1…n). Dijkstra 1959. 1) Hozzárendelünk a kiinduló csomóponthoz 0-t, minden további csomóponthoz ∞ értéket. Kezdjük az algoritmust a kiinduló csomóponttal. 2) Vizsgáljuk meg minden egyes szomszédos csomópontját a vizsgálandó csomópontnak és számítsuk ki a távolságukat. Ha minden egyes szomszéd távolságát kiszámítottunk, akkor jelöljük meg a vizsgált pontot. 3) A megjelöletlen csomópontok halmazából azon csomóponttal haladunk tovább, melyiknek a kezdőponttól számított távolsága a legkisebb. 4) Ismét 2) addig, amíg minden csomópontot meg nem vizsgáltunk. Bellman-Ford 1) Hozzárendelünk a kiinduló csomóponthoz 0-t, minden további csomóponthoz ∞ értéket. 2) Az élekre felveszünk önkényesen egy feldolgozási sorrendet. 3) Az élek feldolgozási sorrendjének megfelelően kiszámítjuk minden él végződésénél lévő csomópont legkisebb távolságát a kezdőpont adatainak alapján. 4) Ismét 3) addig, amíg nem konvergál az algoritmus megoldáshoz. maximális folyam Ford-Fulkerson 1956. 1) Keressünk egy (szigorúan) pozitív áramlási kapacitású útvonalat a forrástól a nyelőig. 2) Keressük meg ebben az útvonalban a legkisebb áramlási kapacitást és növeljük meg ezzel az értékkel az útvonalon az áramot. 3) Csökkentsük a fenti értékkel az útvonal minden élén a megmaradó áramlási kapacitást és növeljük meg az útvonal minden élén a megmaradó áramlási kapacitást az ellenkező irányban. 4) Ismét 1) addig, amíg már nem található pozitív áramlási kapacitású útvonal. leghosszabb út primál-duál algoritmus I-II. (primál-duál feladatpár) 1) Osszuk N halmazt két diszjunkt S, T halmazra, hogy teljesüljön S-re: πj-πi≥τi,j, minden (i,j)  S-re legyen s  S ha i  S, legyen olyan P(s,i) út, amely mentén πj-πi=τi,j, minden (i,j)  P, (i,j)  S; nincs olyan (i,j)  A, hogy j  S és i  T. 3) Bővítsük S halmazt olyan j  T ponttal, amelybe csak S-ből vezet út: πj=max(πi+τi,j). 4) Ismét 3), amíg S≡N.

7 6. Milyen hálószerkesztési hibákat és speciális elemeket ismer
6. Milyen hálószerkesztési hibákat és speciális elemeket ismer? Ismertesse a tradicionális ábrázolási módokat! hibák hurok dangler tevékenység (lógó) több kezdő- és végpont speciális elemek mérföldkövek hammock tevékenységek (függőágy, befüggesztett) látszattevékenységek azonosítási szempont logikai okok idővel rendelkező látszattevékenységek sávos ütemterv Henry Gantt nyomán könnyen érthető, hatékony információközlő rendszer tartalmazza az ütemezést legfontosabb ütemezési utasítások ciklogram tartalmazza a tevékenységek intenzitását vonalas építőipari munkáknál, ahol fontos a tevékenységek összehangolása lassítási paradoxon ha gyorsítunk a tevékenységen, lassítjuk a teljes projekt átfutását (TPT) megoldás: megszakítható (elnyújtható) tevékenységek

8 7. Fogalmazzon meg egy egyszerű CPM hálós problémát lineáris programozási feladatként! Milyen alapvető adatok nyerhetők ki a megoldásból? például: xi – esemény bekövetkezési ideje Z=min (x5) feltéve, hogy A(1) : x2-x1 ≥ 3 B(2) : x4-x2 ≥ 4 C(3) : x5-x4 ≥ 3 D(4) : x3-x1 ≥ 8 E(5) : x5-x3 ≥ 2 Ltsz(6) : x4-x3 ≥ 0 következtetések (pl. DS for Windows, Excel) optimális célfv. érték: x5=TPT Slack/surplus = TF, ahol 0, kritikus a tevékenység Upper bound = LETj-EETi=TF(i,j)+D(i,j), ahol végtelen, kritikus a tevékenység Dual = -1, kritikus a tevékenység adatok megoldáshoz előkészítve standard alakban (eltérés- és mesterséges változókkal): -Z=max (-x5+Mx7+Mx9+Mx11+Mx13+Mx15+Mx17) feltéve, hogy A(1) : -x1+x2-x6+x7=3 B(2) : -x2+x4-x8+x9=4 C(3) : -x4+x5-x10+x11=3 D(4) : -x1+x3-x12+x13=8 E(5) : -x3+x5-x14+x15=2 Ltsz(6) : -x3+x4-x16+x17=0 szimplex tábla struktúrája

9 8. Ismertesse a különleges esetekre kifejlesztett hálótechnikákat
8. Ismertesse a különleges esetekre kifejlesztett hálótechnikákat! (Adjon meg egy egyszerű példát valamelyikre!) sztochasztikus: PERT (Program Evaluation Review Technique) tevékenységek átfutási ideje béta-eloszlást követ (lehet aszimmetrikus, határozott kezdő- és végpontú) hármas becslés: optimista (OD vagy a, 100 esetből egyszer következhet be, tehát a bekövetkezési valószínűsége 1%), legvalószínűbb (MD vagy m), pesszimista (PD vagy b) várható tevékenységidő: szórása: központi határeloszlás tétel: sok tetszés szerinti eloszlással és véges varianciával rendelkező valószínűségi változóból képezett összeg megközelítően normális eloszlású (tehát a TPT normális eloszlást követ) A teljes projekt átfutási idő várható értéke (E(TPT)) a kritikus úton lévő tevékenységek várható értékének összege. A teljes projekt átfutási idő varianciája (V(TPT)) a kritikus úton lévő tevékenységek varianciájának összege. standardizálás: Analitikusan alkalmazható, ha a kritikus út jelentősen hosszabb, mint a nem kritikus utak (egyébként szimuláció). sztochasztikus, döntési pont, visszacsatolás: GERT (Graphical Evaluation and Review Technique) bemenő oldal VAGY (INCLUSIVE-OR) kizáró VAGY (EXCLUSIVE-OR): Leginkább a ciklusban előforduló csomópontokra jellemző ÉS (AND) kimenő oldal determinisztikus: bekövetkezés után minden egyes tevékenység elindulhat (p=1) sztochasztikus: bekövetkezés után a tevékenységek közül csak egy indulhat el (p<1) csomópont kombinációk

10 9. Ismertesse az erőforrásoknak a projekt tevékenységeihez történő hozzárendeléséről tanultakat!
tárolhatóság tárolható nem tárolható (megújuló) klasszikus felosztás (4M) ember, gép, pénz, anyag erőforrás-vezérelt ütemezés erőforrás rendelkezésre állásából és az erőforrás igényből kiszámítható az átfutási idő (háromszög) terhelés (contour) Gantt-diagram alá szerkesztjük, ütemezés fontos erőforrás rendelkezésre állását befolyásolja szokásos hatékonyság (mp, ξ) szokásos vagy várt megbetegedési, illetve hiányzási arány munkarend (szabadságok, munkaszünetek)-24/7 erőforrást terhelő egyéb kötelezettségek kiszolgáló és segédfeladatok munkamódszerek aktuális korlátai (pl. térbeli) kapacitásbővítési lehetőségek és azok költségei két alapszabály - mi képezi a „kemény” korlátot? kiegyenlítés, simítás (időkorlátos) erőforrás-korlátos allokálás (soros, párhuzamos) ütemezési sorrend erőforrás típusa és fontossága tevékenység teljes erőforrásigénye tartalékidő ha az első alapján nem megy, akkor 2. és 3.: hová ütemezzük? ahol a legjobban simul a terhelésbe= a legkisebb összes erőforrás-felhasználás növekedést okozza példa: prioritási szabályok korai ütemezési szabály (As soon as possible – ASAP) késői ütemezési szabály (As Late as possible – ALAP) legtöbb erőforrás szabály (Most resources) legrövidebb átfutási idő szabály (Shortest task time) legkevesebb tartalékidő szabály (Least slack) egyéb simítási lehetőségek projekt egyes szegmenseinek vagy tevékenységeinek eliminálása, teljes megszüntetése tevékenységek helyettesítése kevésbé erőforrás-igényes tevékenységekkel erőforrások helyettesítése csökkentsük a tevékenységek erőforrás igényét tegyük a tevékenységet megszakíthatóvá módosítsuk a hálótervet

11 10. Foglalja össze a projektportfólió-menedzsment folyamatát!
program definíció több, összefüggő projekt (és egyéb hatókörön kívüli tevékenység) halmaza együttesen kell menedzselni és nyomon követni portfólió definíció egymással nem feltétlenül összefüggő projektek, programok és egyéb tevékenységek stratégiai célok mentén rangsorolt halmaza ciklikus problémák, ha nem megfelelő a PPM túl- és alulterhelt erőforrások erőforráshiány (oka nem ismert) projektek gyakori státuszváltozása kiváló projekt, de nem illeszkedik a stratégiához versengő projektek nulladik lépés: feltételek megteremtése szervezeti feltételek megteremtése, szerepek ki kezdeményez és hogyan portfólió táplálása projektekkel ötletek generálása (proaktív) előszűrés (szponzor) átfogó adatbázis - elemzés és összehasonlítás rangsorolás ki és mi alapján portfóliószintű ütemezés és erőforrás-allokálás optimumkeresés kritikus erőforrások azonosítása, adatbázisba töltése, kezelése kockázatmenedzsment végrehajtás portfóliószintű nyomon követése megtermelt értékek menedzsmentje (EVM) jelentések hová ütemezzük? ahol a legjobban simul a terhelésbe = a legkisebb összes erőforrás-felhasználás növekedést okozza rangsorolás sorbarendezés (top priority, active, hold, back) nem megy egyetlen kritérium alapján kritériumrendszer klasszikus alapok + szervezeti stratégia rövid, közép és hosszú távú célok követelményeknek való megfelelés költségek erőforrások projekt prioritás (project priority – PP) PP = α1*FI + α2*SI + α3*OL + α4*SH pénzügyi (financial – FI) FI = β1*BE + β2*RI stratégiai (strategic importance – SI) tanulási (opportunity for learning – OL) érintettek (stakeholder acceptance – SH)

12 11. Hogyan lehet nyomon követni projektjeinket?
kiszámítandó az értékeléshez tervezett tevékenységek tervezett költsége BCWS=PV elvégzett munka tervezett, kumulált költsége BCWP=EV elvégzett munka ismert, kumulált, aktuális költsége ACWP=AC kiszámítandó az előrejelzéshez befejezéshez (terv) szükséges tervezett költség BCC= BAC – BCWP befejezéshez szükséges becsült költség ECC= BCC/CPI befejezéshez előrejelzett teljes költség FCC= ACWP + ECC eltérések, indexek költségteljesítési index:CPI=EV/AC=BCWP/ACWP ütemterv-teljesítési index:SPI=EV/PV=BCWP/BCWS költségtúllépés: CPI<1; időbeli lemaradás: SPI<1 hátrány csúszó projektek vége felé SV és SPI a valósnál optimistább; megoldás: Earned Scedule; SV(t)=ES-AT, SPI(t)=ES/AT végrehajtás (megvalósítás) fázisában legegyszerűbb megoldás: mérföldkövek igény (statisztikák) sokféle folyamat, feladat egész projektre vonatkozó kumulatív jelleg egységes mértékegység paraméterek idő (előrehaladás) költség elkészült munka (készültség) megtermelt (elért) értékek elemzése (EVM: Earned Value Management)

13 12. Mutassa be a projektekkel kapcsolatos kockázatmenedzsmentet!
kockázat és bizonytalanság (különbség!) statisztikailag megbízható becslések pozitív vagy negatív hatás valamelyik fontos paraméterre (pl. időtartam, költség, terjedelem, minőség stb.) valószínűség és hatás források időzítés technológia emberi erőforrások finanszírozás vezetőség politika hálóból eredő kockázat lépései azonosítás iteratív folyamat dokumentumok (tervek, feltételezések, korábbi adatok, egyéb információk stb.) strukturált felülvizsgálata információgyűjtő módszerek: ötletroham, NCM, Open Space Technology, Delphi-módszer, interjúztatás, ok-okozati elemzés, SWOT-elemzés stb. elemzés, értékelés kvalitatív kockázatelemzés (pl. szakértői vélemény) kvantitatív kockázatelemzés (valószínűség-hatás mátrix, döntési fa, modellezés és szimuláció stb.) nemlineáris skála alkalmazása (más kockázatválallási hajlandóság: fenyegetettség, lehetőségek) reagálás, enyhítés áthárítás elhalasztás csökkentés elfogadás (hamis biztonságérzet) elkerülés másodlagos kockázat az elsődleges kockázat kezelésére fordított erőfeszítések további kockázatokat idéznek elő

14 13. Milyen elszámolási módokat alkalmaznak a költségkockázatok allokálására?
a pénzügyi elszámolási mód a költségkockázatok elosztásának eszköze, ez alapján kerül elszámolása a megvalósítás ellenértéke, tehát a kérdés, ki viseli az alapvető pénzügyi kockázatokat árbázisú a vállalkozói ár előzetesen rögzítésre kerül (ajánlatadáskor, de legkésőbb a szerződéskötéskor) változások kockázatait – mint például anyagár-, bérváltozás, infláció stb. –, illetve azok következményeit a vállalkozó viseli (pozitív-negatív) átalányár: egyetlen összeg egységár: egységnyi mennyiségek vállalkozó az árban érvényesíteni igyekszik a kockázatokat tartalékkeret formájában (túlértékelés) - nő a beruházási költség, gyengül a vállalkozó versenypozíciója teljesítmény felmérése előzi meg a kivitelezést fázisok átfedése átalányár esetén nincs előre ismert pénzáramok hátrányok kiküszöbölése: vegyes alkalmazás, csúszóár klauzula költségbázisú megvalósításának összege (közvetlen költségek) nem kerül előzetesen rögzítésre kockázatokat a beruházó viseli előzetesen rögzítésre kerül: vállalkozói díj, amely fedezetet nyújt a vállalkozó általános költségeire és nyereségére költség plusz díj: egy összegben költség plusz százalék: közvetlen költségek százalékában költségek közvetlenül érvényesíthetők és elszámolhatók a vállalkozónak nincs módja rejtett módon tartalékokat beépíteni elősegíti a folyamatok közötti átfedést a vállalkozó nem az ésszerű költséggazdálkodásban érdekelt pénzáramok előre nem ismertek elszámolás alapja az áttekinthető, ellenőrizhető költség-nyilvántartási rendszer: nagyobb mértékű adminisztrációs apparátus célbázisú elszámolási módok jobb teljesítés és kiegyensúlyozottabb kockázateloszlás érhető el a vállalkozó járandóságának mértékét oly módon határozzuk meg, hogy egy előre rögzített célhoz viszonyítva milyen teljesítést ér el célt egyértelműen és pontosan rögzíteni kell, összhangban a munkaterjedelemmel a célértéket kvantitatív módon kell kifejezni és a teljesítést kvantitatív módszerekkel kell mérni pénzügyi ellenszolgáltatás, illetve az elismerés és a szankcionálás mértékét előzetesen meg kell határozni, hogy ösztönző legyen mind a vállalkozó, mind a beruházó számára típusai költségcél határidőcél paramétercél fentiek meghatározott kombinációi

15 14. Szerződéstípusok – összehasonlításhoz 1/2
típusok: a tevékenységek, a komplettségért való teljes felelősség és a kockázatok hány közreműködő között és hogyan oszlik meg a menedzsment-modelltől indulva, a projektmenedzsment-modell irányába haladva, a felelősség fokozatosan megoszlik a beruházó és a menedzsment-vállalkozó között I. Tradicionális típusú szerződés a beruházó egymástól független közreműködőkkel köt megállapodást (pl. tervezésre és az építés-szerelésre), míg köztük szerződéses viszony nincs a szeplőknek lehetnek további alvállalkozói, amelyekkel a beruházónak nincs közvetlen jogi kapcsolata tulajdonságok teljes mértékű ellenőrzés a beruházó kezében rugalmasság kiválasztás közvetlenül (hatékonyság, legolcsóbb lehet) felelősség (projekt komplettségéért, működési paraméterekért, fizikai megvalósítás teljes időtartamáért) a beruházónál, többiek csak a saját tevékenységük terjedelméig viselnek felelősséget szerződéses kapcsolatok csak részben fedik az információs kapcsolatokat egyirányú információáramlás II. Kulcsrakész típusú szerződés beruházó egyetlen szereplővel (kulcsrakész fővállalkozó) köt szerződést a projekt egészére egyszemélyi, oszthatatlan felelősség a vállalkozóé

16 14. Szerződéstípusok – összehasonlításhoz 2/2
modellek (beruházó részt vesz-e a megvalósításban, kulcsrakész fővállalkozó részt vesz-e az átadás után a termék életében) klasszikus félig kulcsrakész csak a termék kulcsfontosságú technológiai folyamatait kapja meg a kulcsrakész fővállalkozó termék a kézben kulcsrakész fővállalkozó egy meghatározott ideig részt vesz a termék további üzemeltetésében (betanítás, garanciavállalás) profit a kézben a terméknek a piacon kell helytállnia, a kulcsrakész fővállalkozó átad üzleti ismereteket is tulajdonságok kulcsrakész fővállalkozóé az egyszemélyi és oszthatatlan felelősség beruházónak nem kell nagy szervezet gyorsabb megvalósítás egy kézben lévő fázisok átfedése rugalmatlan III. Menedzsment típusú szerződés a beruházó egy beruházásszervezésre, -vezetésre és -irányításra szakosodott vállalatot bíz meg menedzsment-vállalkozó működik közre modellek (a menedzsment-vállalkozó kivel létesít szerződéses kapcsolatot, illetve beépül-e a beruházó szervezetébe) egyszerű menedzsment-vállalkozó csak a vállalkozóval áll szerződéses kapcsolatban tervezés plusz építés-szerelés a tervező és a menedzsment-vállalkozó között is szerződéses kapcsolat projektmenedzsment menedzsment-vállalkozó beépül a beruházó szervezetébe menedzsment-vállalkozó tervezőként, vagy kivitelezőként is részt vesz tulajdonságok rövidebb megvalósítási idő átfedési lehetőségek rugalmas koordináció magasabb szintje a beruházó a menedzsment-vállalkozón keresztül erősebb ellenőrzés menedzsment-vállalkozó kiválaszt beruházónak nem kell a megvalósításhoz szükséges gyakorlott szervezet beruházó felelős a projekt komplettségéért, teljesítményparamétereiért és határidejéért felelősség kérdése nem mindig egyértelmű

17 15. Szervezeti formák – összehasonlításhoz 1/2
projektmenedzser felelősségének és hatáskörének egyensúlyát befolyásolja az anyaszervezet felépítése anyaszervezet felépítése meghatározhatja a projekttel kapcsolatos döntések helyét, a kommunikációs csatornákat és szolgálati utakat I. Funkcionális a projekt tevékenységeit a funkcionális szervezeti egységekben hajtják végre alkalmazottak illeszkednek az anyaszervezet struktúrájába, mindenkinek egyetlen vonali felettese van projektmenedzser nem része a szolgálati útnak az alkalmazottak és a projektmenedzser között informális kapcsolat legfontosabb döntéseket nem a projektmenedzser, hanem a vállalati felsővezetés hozza projektmenedzser nincs közvetlen utasítási joga nincs ellenőrzési lehetősége alkalmazottak felelőssége saját funkcionális területük határáig terjed projektmenedzser szerepe törzskarra jellemző szereppé „egyszerűsödik”, adminisztratív jellegű tevékenység projektmenedzser koordinál, adatot szolgáltat, információközpontként működik, feltár, elemez projektmenedzser hatásköre kisebb, mint a felelőssége (de jure és de facto hatáskörök jelentősége) azonos erőforrások koncentrációja funkcionális érdekek háttérbe szorítják a projektérdekeket II. Projektközpontú a projekt tevékenységeit a különböző funkcionális területek szakembereiből álló projektteam végzi szakemberek kikerülnek a vonali vezetőjük alól, és a projektmenedzser alatt dolgoznak

18 15. Szervezeti formák – összehasonlításhoz 2/2
projekttel kapcsolatos döntéseket a projektmenedzser hozza projektmenedzsernek utasítási és döntési joga van, ellenőrzést gyakorolhat projektmenedzser hatásköre és felelőssége egyensúlyban áll team, mind létszámát, mind pedig szakmai összetételét illetően változhat a projekt megvalósítása során (nyílt, zárt team ) egyetlen szervezeti egységben tömöríti a szükséges kapacitásokat nincs megosztottság projektmenedzsernek teljes hatásköre van a projektérdekek konfliktus háttérbe szoríthatja a funkcionális érdekeket a team állandó ideiglenesség állapotában III. Mátrix a funkcionális szervezeti egységekben folyik a projektmunka a projektmenedzser koordinációja mellett döntések megoszlanak a funkcionális egységek vezetői és a projektmenedzser között (kompromisszum, konszenzus) hatáskör és felelősség azonos arányban történő megosztása tartósan ritkán jön létre (kiegyensúlyozott mátrix) ha a hatáskör egyensúlya a funkcionális vezető javára borul fel, akkor gyenge vagy funkcionális (könnyűsúlyú) mátrix ha a projektmenedzser az erősebb, akkor erős vagy projekt-mátrix (nehézsúlyú) rugalmas, a változásokhoz könnyen alkalmazkodik a projekt kezdetén nem kell az anyaszervezetből kiválni, és nem kell a projekt befejezésekor a projektcsapatból visszailleszkedni két célnak is meg kell felelni, illetve kétfelé kell kommunikálni és jelenteni a megosztottság számos konfliktus lehetséges forrása