Gyakorlatok, feladatok a drámához és a mellékelt kitekintő anyagokhoz

Az előadások a következő témára: "Gyakorlatok, feladatok a drámához és a mellékelt kitekintő anyagokhoz"— Előadás másolata:

1 Gyakorlatok, feladatok a drámához és a mellékelt kitekintő anyagokhoz
Kép forrása: letöltés KÉSZÍTETTE: SZÜCSNÉ DR. HARKÓ ENIKŐ MAGYARTANÁR

2 (Szerdahelyi István: Irodalomelmélet mindenkinek című műve alapján)
Kitekintő anyag A felvonás a terjedelmesebb drámai művek cselekményének egy-egy önmagába zárt szakasza. A klasszikus drámaszerkesztés modelljében (...) –a mű – felvonáskezdettel indul (...) (Forrás: Szerdahelyi István: Irodalomelmélet mindenkinek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996) Az ötfelvonásos drámákban az 1. felvonás az expozíció, vagyis a bevezető, ez általában a drámai alaphelyzetet vázolja fel, esetleg a cselekmény előtörténetét tartalmazza; a 2. az egymást keresztező törekvésekből kialakult bonyodalom; a 3. az erők összecsapásának tetőfokát mutatja be; a 4. a főhős életében bekövetkező sorsfordulat; az 5. a végkifejlet. (Szerdahelyi István: Irodalomelmélet mindenkinek című műve alapján) Feladat a kitekintő anyaghoz  A Romeo és Júlia című dráma alapján vizsgálja a fenti felvonásrendet! Értelemszerűen, kulcsmondatokkal egészítse ki a lenti vázlatot! Felvonás: Képek forrásai: letöltés: )

3 Feladatok az 1. szöveghez
Két nagy család élt a szép Veronába, Ez lesz a szín, utunk ide vezet. Vak gyűlölettel harcoltak hiába, S polgárvér fertezett polgárkezet. Vad ágyékukból két baljós szerelmes Rossz csillagok világán fakadott, És a szülők, hogy gyermekük is elvesz, Elföldelik az ősi haragot. Szörnyű szerelmüket, mely bírhatatlan, Fotó: Szücs Zoltán (Verona) Feladatok az 1. szöveghez Írja le tömören saját szóhasználatával az előhangban megfogalmazott történetet! Ez a drámai cselekvés (akció) fölvezetése. Mihez kéri a szerző a néző segítségét? Miért? Figyelje meg, két részre lehet osztani a vers 14 sorát: 12 sor az első rész; a 2. rész pedig pusztán kétsornyi. Mivel tudja ezt a felosztást megindokolni? Milyen a 14 sor rímelése? Mi a szonett? Keresse meg a meghatározást a tankönyvében, tömören írja le a jellemzőit! Szülők tusáját, mely sosem apad, Csak amikor már sarjuk föld alatt van: Ezt mondja el a kétórás darab. Néző, türelmes füllel jöjj, segédkezz, És ami csonka itten, az egész lesz.

4 b) Milyen benyomást keltett Önben ezek alapján Tybalt?
2. szöveg Feladatok a 2. szöveghez 1. Benvolio szerette volna megakadályozni a két család cselédei között kirobbanó régi feszültséget, de Tybalt ellehetetlenítette ezt. Sorolja fel, miket tett? (A kijelölt vázlatpontszám nem irányadó!) MONTAGUE: Mondd, ki kavarta föl e régi harcot? Öcsém, te itt voltál a kezdeténél? BENVOLIO: Ellenfeled cselédjei s tiéid, Mikor kiléptem, már egymásra mentek. Én hát közéjük álltam: erre jött A vad Tybalt, kezében puszta karddal, Szitkot lehelt fülembe, vívni hívott, Vagdalta kardjával a levegőt, Mely csak fütyült reá, sértetlenül. Aztán döfödjük egymást és püföljük, Sokan kifutnak, minden penge serceg, Míg végre jön és szétválaszt a Herceg. b) Milyen benyomást keltett Önben ezek alapján Tybalt? 2. Keresse ki a szövegből a viaskodást megnevező rokon értelmű szavakat!

5 CAPULETNÉ Mit szólsz? Szeretnéd ezt a nemesúrfit?
Ma este a bálunkra eljön ő is, Olvasd az ifjú Páris kedves arcát, E könyvet, mit a Szépség tolla írt, Figyeld a sorok kedves vonalát, Egyik a másnak csak tartalmat ád. S ami a könyvben tán rémlik kavargón, Azt a szemében megleled: a margón. Szép, drága könyv, kötetlen és szerelmes, Csak egy kötés kell és tökéletes lesz. Aztán, amint tengerben él a hal, Csinos külső gazdag belsőre vall. Hiszen a könyv is úgy kívánatos, Mikor arany-szót zár arany-kapocs. Zárd el magadba ajándékodat, S nem lesz ezáltal kisebb, vékonyabb. 3. szöveg Feladatok a 3. szöveghez A bált Capuleték azért rendezik, hogy Júlia Párisra találjon, de minden másként alakul… Miként próbálja Capuletné befolyásolni a lányát? Nevezze meg konkrétan, miként ecseteli a fiatal férfit? Capuletné leírása alapján milyen kép alakult ki Önben Parisról? A következő sorokban szólásmondásokat talál. Írja őket le úgy, ahogy mi ismerjük! Aztán, amint tengerben él a hal, Csinos külső gazdag belsőre vall. ( ☼ennek az ellentéte?)  4. Páris arca egy nyitott könyv, véli Capuletné, és ezt a nyitott könyvet maga a megszemélyesített Szépség írta. Mi a véleménye, elárulja-e az ember jellemét az arca? Állítását érvekkel támassza alá! (Gondoljon arra, mind jellemesek-e a szép emberek!)

6 5. A „könyv” és Páris párhuzamából emeljen ki más elemeket is!
Foto: Szücs Zoltán, Verona A „könyv” Páris Pl. a könyv sorai 6. Mire utalhat az idézet utolsó két sora? JÚLIA Csak a neved ellenségem, csak az: - Te önmagad vagy és nem Montague. Mi az a Montague? se kéz, se láb, Se kar, se arc, se más efféle része Az embereknek. Ó, hát légy te más név! Mi is a név? Mit rózsának hivunk mi, Bárhogy nevezzük, éppoly illatos. Így hogyha nem hívnának Romeónak, E cím híján se volna csorba híred. Romeo, lökd a porba a neved, S ezért a névért, mely nem a valód, Fogd életem. 4. szöveg JÚLIA Menj nyomba, kérdezd meg nevét (…) DAJKA A neve Romeo, egy Montague, Nagy ellenségtek egyetlen fia. JÚLIA Ó, gyűlölet, te anyja szerelemnek. Korán láttam meg s későn ösmerem meg. Milyen csodás, csodás a szerelem: Halálos ellenségem szeretem.

7 ROMEO Hadd fogjalak szavadnál. Hívj édesednek s újra megkeresztelsz
ROMEO         Hadd fogjalak szavadnál. Hívj édesednek s újra megkeresztelsz Így nem leszek már Romeo soha. JÚLIA Ki vagy te, ki az éjbe burkolózva Megloptad az én titkomat? ROMEO                         Nevem Nem mondhatom meg a számodra, nem. Utálom a nevem, te drága szentség, Mert néked ellenséged a nevem. Ha írva volna, nyomban összetépném. JÚLIA Nyelvedről a fülem még nem ivott Száz szót se, mégis ösmerem a hangját: Nem Romeo vagy, nem egy Montague vagy? ROMEO Egyik sem, édes, hogyha nem óhajtod. JÚLIA Hogy jössz be hozzánk, mondd nekem s miért? A fal magas, megmászni is nehéz S halál e hely - hiszen tudod, ki vagy -, Ha rokonaim rád találnak itt. ROMEO Szerelmem könnyű szárnyán szálltam által: Kőgát sosem riasztja a szerelmet, Mit megtehet, meri is a szerelmem, Nem szeghetik utam rokonaid. (…)

8 JÚLIA Az arcomon az éj álarca, látod, Másképp leányos pír kendőzné arcom, Azért, amit ma éjjel elkotyogtam. Az illem - ó -, az illem azt kívánná, Hogy visszaszívjam, ámde félre illem! Szeretsz-e? Majd így szólsz - tudom -: "szeretlek" - S bízom szavadban, ámde mégsem esküdj, Mert a szerelmeseknek hitszegésén Jupiter is kacag. Ó, Romeo, Valld meg nekem nyíltan: szeretsz-e, kedves: Ha azt hiszed, hogy könnyen kapsz meg engem, Morcoskodom, nemet mondok kacéran, Hogy udvarolj, másképp nem, a világért. Szép Montague, lásd, lágy vagyok, nagyon, S azt véled így, hogy könnyűvérű voltam, De bízz te bennem, hűbb leszek tehozzád, Mint kik ravaszdin kelletik maguk. Talán magam is ezt teszem - bevallom -, De észre sem vettem, mikor kilested Bús vallomásom: most azért bocsáss meg, S ne szalmalángnak tartsd beösmerésem, Mit a sötét éj fölfedett neked. (…) JÚLIA Hogy tiszta szívvel újra visszaadjam. Ám arra vágyom, ami az enyém már: Szerelmem oly nagy, mint az óceán S oly mély, adok neked belőle, lelkem S több lesz nekem: mindkettő véghetetlen. Neszt hallok ott bent, Isten áldjon, édes! JÚLIA Pár szót, szívem, aztán jó éjszakát. Ha tisztesen szeretsz és célod az, Hogy elvegyél, izend meg azt nekem Azzal, kit elküldök hozzád ma reggel, Hol és mikor tartjuk meg esküvőnket? S én életem a lábadhoz rakom, S követlek, én uram, akárhová.

9 Feladatok a 4. szöveghez 1. Értelmezze a következő sorokat! Korán láttam meg, s későn ösmerem meg = Romeo, lökd a porba a neved, S ezért a névért, mely nem a valód, = Fogd életem. c) Száz szót se, mégis ösmerem a hangját = Az arcomon az éj álarca, e) Szerelmem oly nagy, mint az óceán = S oly mély f) S én életem a lábadhoz rakom, = 2. A következő sorban helyettesítse az aláhúzott szavakat olyanokkal, amelyek a szerelem kiszámíthatatlanságára utalnak! Milyen csodás, csodás a szerelem: ……………………………………………………. 3. a) Júlia a férfi nevét elválasztja annak jellemétől. Magyarázza meg, hogy a hangalak és jelentés kapcsolata alapján itt milyen típusú szóról van szó (Romeo)! Miért? b) Ha megfigyeli osztálytársait, talál-e olyat közöttük, akinek a neve valamilyen módon utal a jellemére? Ha van, akkor magyarázza meg az összefüggést! c) Ha nincsen, akkor találjon olyan nevet, amely utalhat a gazdája jellemére vagy annak valamely tulajdonságára!

10 Válassza ki, és húzza alá azt a részt a dialógusból, melyre a következő szólás érvényes: A szerelem mindent legyőz. VAGY A szerelem nem ismer akadályokat! 5. Keressen a fentiekhez hasonló szólásmondásokat, bölcseleteket (legalább hármat), amelyek a szerelem mindenhatóságáról szólnak! 6. Illik nem illik Júlia szégyelli, hogy Romeo meghallotta a személytelen éjszakának bevallott szerelmét, mert az illem ezt kívánja. Ő ezt az illemet most félredobja. Milyen illemszabályokat tudna a mai fiatalok szerelmi vallomásaival kapcsolatban megfogalmazni? Írjon legalább három íratlan illemszabályt! b) Ezek az illemszabályok olyan merevek, mint Júliáék korában? Ha úgy véli, hogy nem, akkor mi lehet az oka a változásnak? c) Eltérőek-e ezek az íratlan szabályok manapság a fiatalok különböző csoportjai között? Válaszát tömören indokolja is meg! 7. Júlia attól tart, hogy Romeo szalmalángnak tekinti szerelmét. Miért? Kizárólag a szöveg alapján indokolja meg! 8. Valamikor elképzelhetetlen volt a házasságon kívüli párkapcsolat, ezért véli Júlia is úgy, hogy csak akkor komolyak Romeo szándékai, ha feleségül veszi őt. Ma ez már nem általános elvárás. Fogalmazza meg ezzel kapcsolatban a véleményét! Gondolatfűzése során kitérhet a modern kor szingli életformájára is!

11 Küldjön SMS-t Júliának!
Kitekintő szöveg Küldjön SMS-t Júliának! „Veronában féltik a grafittiktől a világhírű házat. Óriás kivetítőt állíttat fel a veronai önkormányzat a Capulet-ház mellett, hogy Rómeó és Júlia rajongói a jövőben SMS-ekben üzenhessenek a halhatatlan szerelmespárnak, még mielőtt az ősi falakba vésett grafittik helyrehozhatatlanul tönkre tennék a kultikus épületet. Az olasz város polgármesteri hivatala a minap jelentette be, hogy megpróbál gátat vetni a XIII. századi épület módszeres rongálásának. Felhívásban fogják kérni a szerelmesek kegyhelyére elzarándokoló fiatalokat, ne firkáljanak szívhez szóló üzeneteket a Capulet-ház falára, ne ragasszanak rágógumival titkos kívánságokat rejtő cetliket az épületre. Használják inkább mobiljukat, küldjenek SMS-üzeneteket a hatalmas vetítővászonra. Francesca Tamellini, a veronai polgármesteri hivatal idegenforgalmi illetékese bejelentette, hogy az új szolgáltatás jövő nyártól áll a Shakespeare-dráma főhőseinek emléke előtt tisztelgő turisták rendelkezésére. A Capulet-család tulajdonában volt egykori fogadó mintegy száz éve került a veronai önkormányzat birtokába, az épület hivatalosan 1935 óta viseli a "Júlia háza" elnevezést. A nem túl tágas épület kis udvarát, amelyre a Shakespeare-tragédiából ismert nevezetes balkon nyílik, évente turisták ezrei rohamozzák meg. Az udvarban álló Júlia-szobrot sem kímélik a látogatók. A tragikus szerelmi románc kamaszhősnőjének sírján 1937-ben helyezték el az első levelet, azóta hagyománnyá vált, hogy a hűséges szerelemre vágyó ifjú párok elzarándokolnak Júlia házához, s tőle kérnek védelmet öröknek szerelmük megőrzéséhez.” (Forrás:

12 Feladatok a kitekintő szöveghez
 1. Veronában a Capulet-ház igazi zarándokhely. Indokolja meg, miért válhatott azzá! (Legalább 3 indokot nevezzen meg!) ♥  ♥ Több helyen azt olvashatja, hogy a Shakespeare-legenda kötődése a fent lefotózott házhoz kétséges. Fontosnak tartja-e, hogy bizonyossá váljon, valóban élt-e a két szerelmespár, s ha élt pont ez volt-e Júlia szülőháza? Válaszát indokolja is meg! A szövegből kiderül, hogy sok más híres épülethez hasonlóan Júlia-házat sem kímélik az odalátogatók. Mi a véleménye Verona polgármesteri hivatalának az intézkedéséről? Megoldja-e a problémát? Válaszát indokolja is meg! Írjon legalább két javaslatot, miként óvná az ilyen irodalmi/történelmi nevezetességeket? . Kép forrása: letöltés: )

13 Kitekintő szöveg Az SMS-ek kiváló színterei a nonkonform, az egyéni és az egyedi köszönéseknek: Cupi!, Cuppancs!, … Előfordul a számok, jelek és betűk kombinációjával megalkotott köszönés, hasonlóan az internetes köszönésekhez: 1000 puszi!, ∞ csók!. A fiatal korosztály tagjai nem törekednek a pontos helyesírásra, sőt, a tréfa kedvéért néha direkt hibákat követnek el: Hály, bébi!. Gyakori a betűkettőzés, esetleg a betűk sokszorozása: Sziaaaaaaaaaaaa!. (Forrás: Kiss Róbert Richárd: Köszönések a magyar nyelvben, Kiadja az ELTE Mai Magyar Tanszéke és a MediaCom Kft.,Budapest, né.) Írjon egy SMS-üzenetet! Nem elvárás, hogy szerelmi témájú legyen, de mindenképpen kötődjön a Júlia-házhoz! Használjon az SMS-eknél elfogadott jelölések közül! Figyeljen a kitekintő szövegre is! Szia Jú. Kép forrás: letöltés: )

14 Feladatok az 5. szöveghez
LŐRINC Ó, szent Ferenc, micsoda változás! Hát Róza, kit szerettél, a csodás, Feledve van? Hiába, ifjuember Nem a szívvel szeret, hanem a szemmel. Ó, Jézus, Mária! Rózád miatt Hány könny locsolta bús orcáidat, Hogy a szerelmed fűszerezze-sózza, S most meg se ízleled s már sutba Róza! Még sóhajod ködöl a táj fölött, Öreg fülemben még jajod zörög, Itt képeden vén könnyed régi mocska, Sápadt nyomát a víz még le se mosta. Te voltál, te, te voltál bánatod, Te és bánat Rózáért voltatok: S most vége? Ha a férfi ily pogány, Hát hogyne bukna el a gyönge lány. 5. szöveg Feladatok az 5. szöveghez Miért kételkedik Lőrinc barát Romeo újabb fellángolásában? Húzza alá azt a mondatot, amely arra utal, hogy a férfiak, ha megtetszik egy nő nekik, azt hiszik, hogy szerelmesek is belé! Hozzon példát Lőrinc barát szavaiból a shakespeare-i szójátékra! Magyarázza is meg! Kire utal: „szent Ferenc”? Mit tud róla? 5. Hogyan írná a következő sorokat? „Még sóhajod ködöl a táj fölött, Öreg fülemben még jajod zörög,” 6. Hogyan nevezzük az 5. feladat mintamondataiban megjelenő nyelvi jelenséget, stílushatást? (Valamit szépítve, esetleg enyhítve mondunk.)

15 A városban van egy nemesúrfi, valami Páris, az roppant szeretne
DAJKA Az én kisasszonyom a legédesebb leányka kerek e világon. Jaj, Istenem, nemrég még csak pötyögött. A városban van egy nemesúrfi, valami Páris, az roppant szeretne beleharapni, csakhogy az én drágaságom inkább szíveli a békát, a varangyos békát, mint őkelmét. Néha ingerkedem vele, hogy Páris szemrevalóbb fiú, de erre fehérebb lesz, mint a fal, Isten úgy segítsen. Mondd, a rozmaring meg a Romeo egy betűvel kezdődik? 6. szöveg ROMEO Eggyel hát, dadus. Mind a kettő r-rel. Miért? DAJKA Ne bolondozz, te. Romeo az kutyanév. A kutya tesz úgy, hogy: rrr. Az valami másmilyen betűvel kezdődik. De kisasszonyom olyan gyönyörű versikéket tud rólad meg a rozmaringról. Örömöd tellenék belé, ha hallanád. ROMEO Ajánlj kisasszonyodnak. DAJKA Ezerszer is, ezerszer. (Romeo el) DAJKA Na, te ugyancsak szépen választottál. Értesz is te a férfiakhoz. Romeo: mi van azon a Romeón? Igaz, az arca csinosabb, mint akárkié, a lábszára is különb, mint bármelyik úrfié, a keze, a lába nem valami híres, de meg kell adni, senkiéhez se lehet mérni: nem éppen mintaképe az udvariasságnak, de annyi szent, kezes, mint a bárány. Eredj, kislány, s imádkozzál a jó Istenhez. Hát ti már megebédeltetek? DAJKA A kedvesed valódi úriember, Nyájas, csinos, finom, erényes is. …

16 a) Hogyan jellemzi a dajka? Júliát Romeót
Feladatok a 6. szöveghez 1. a) Hogyan jellemzi a dajka? Júliát Romeót Forrás: letöltés: ) b) Keressen összefüggést a kép és a 6. szöveg között! 2. A fenti jellemzések alapján mi a véleménye a dajka viszonyulásáról a fiatalokhoz? Legalább három-négy mondatban válaszoljon! 3. Mit jelent valójában a következő mondat? Na, te ugyancsak szépen választottál. …

17 JÚLIA Az égbe, égbe. Ég veled, dadus. (El) Feladatok a 7. szöveghez
DAJKA Akkor szaladj tüstént Lőrinc baráthoz. Egy férfi vár ott. Asszonya leszel. Ni, ettől a szótól kigyúlsz azonnal, A hejehuja vér arcodba szökken. Menj a templomba. Nékem más utam van, Hágcsót kapok, melyen a kedvesed Napszálltakor madárfészkébe mászik. Mint ronda pesztra lótok szerteszéjjel, De munkám terhét te viseled éjjel. Most majd falok, rohanj, hogy révbe juss. JÚLIA Az égbe, égbe. Ég veled, dadus. (El) Feladatok a 7. szöveghez 1. Függő beszéd formájában fogalmazza át a dajka szavait! Emlékezzen vissza a tanultakra! Segítségül: „A függő beszéd esetében a szereplő megnyilatkozása a nem szó szerinti idézet formáját ölti magára, …” (Forrás: Szerdahelyi István: Irodalomelmélet mindenkinek, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1996) A dajka azt mondta, 2. Keresse a metaforát! Húzza alá, és magyarázza meg! Mi a közös jegy? Hágcsót kapok, melyen a kedvesed Napszálltakor madárfészkébe mászik.

18 TYBALT Hát béke véled: itt az én legényem. Romeo jön
BENVOLIO Ne pörlekedjünk itt a népes utcán: Egy csöndesebb köztérre menjetek. Ott intézzétek el ezt a civódást, Vagy váljunk széjjel. Minden szem reánk néz. (…) TYBALT Hát béke véled: itt az én legényem. Romeo jön MERCUTIO Akasszanak föl, hogy ha ő legényed. Állj a porondra és akkor legénykedj. Majd megmutatja ő, ki a legény. TYBALT Romeo, oly határtalan gyűlöllek, Hogy most csak egy szót mondhatok: Te rongy! ROMEO Tybalt, szeretni téged van okom, Ez menti, hogy megfékezem dühöm Ily üdvözletre: rongy én nem vagyok: Élj boldogul. Látom, nem ösmersz engem. TYBALT Tacskó, ilyesmi sose mentheti, Hogy megsértettél. Rajta, rántsd ki kardod. ROMEO Nem, nem igaz, én nem sértettelek meg. Jobban szeretlek, mintsem sejtheted. Míg nem tudod meg, hogy miért szeretlek, Jó Capulet - s e név oly drága nékem, Mint a sajátom -, kérlek, érd be ezzel. MERCUTIO Ó, gyáva, becstelen, hunyász alázat! Alla stoccata döntse el a kard. Tybalt, patkányfogó te, indulunk hát? TYBALT Mit akarsz tőlem? MERCUTIO Semmit, jó macskakirály, pusztán kilenc életed közül az egyiket. Ezzel majd csak elbánok, sőt ha jól viseled magad, akkor kicserzem a másik nyolcat is. Egy-kettő, rántsd ki kardod, különben kirántalak, mint egy csirkét. 8. szöveg

19 a) Mit nem tud sem Tybalt, sem Mercutio?
Feladatok a 8. szöveghez Mercutio fiatalos hévvel rohan vesztébe. Jelleme kettős: egyrészt vidám, kedves fiatalember, másrészt civódó, kötekedő. Hozzon mindkettőre példát a 8. szövegből vagy a mű más részéből! Értelmezze a „legény” szó jelentéseit Tybalt és Mercutio mondataiból! (Konnotáció!!!) … Civakodó Kedves 3. Mercutio nem érti, miért tűri el Romeo a sértést, a néző/olvasó igen. a) Mit nem tud sem Tybalt, sem Mercutio? 4. Keresse ki, milyen csúfoló nevekkel illetik a fiatalok egymást! b) Ha valamilyen módon értesültek volna a történtekről, másként viselkedtek volna? IGEN, mert NEM, mert

20 Értelmezze Romeónak a szövegben aláhúzott szavait!
ROMEO Ez a nemes, a herceg rokona, Igaz barátom itt hever leszúrva, Miattam, és a becsületemen folt, Tybalt szitkától, ki egy óra óta A sógorom. Jaj, édes Júliám, Szépséged engem nővé lágyitott. Most megpuhult bátorságom acélja. Benvolio visszajön. BENVOLIO Ó, Romeo! Jó Mercutio meghalt! Ez a dicső lélek felhőkbe vágyott, Nagyon korán elrúgta ezt a földet. ROMEO Sok bús napom lesz még ily fekete: Jön majd a vég, ez itt csak kezdete. 9. szöveg Feladatok a 9. szöveghez Értelmezze Romeónak a szövegben aláhúzott szavait! 2. Miért nevezhető az utolsó két sor sejtetésnek? 3. Viszonyok a) Mi, nézők/olvasók tudjuk. Tybalt és Mercutio nem tudja. Romeo → Júlia a felesége Tybalt → Mercutio → b) Ki tudja még? Ki nem tudja még? Írjon még eufemisztikus megfelelőket! Mercutio meghalt! Ez a dicső lélek felhőkbe vágyott, Nagyon korán elrúgta ezt a földet.

21 a) Itt fekszik az, kit Romeo döfött le =
10. szöveg Feladat a 10. szöveghez Ki ő? a) Itt fekszik az, kit Romeo döfött le = b) S ki hős öcséd, Mercutiót ledöfte = BENVOLIO Ó, herceg, elmondom, hogy rendre lásd A végzetes harcot, a bús csapást. Itt fekszik az, kit Romeo döfött le, S ki hős öcséd, Mercutiót ledöfte. Feladatok a 11. szöveghez 1. Ítéletek 11. szöveg HERCEG A mi jogunkon: számkiűzzük őt. Patvarkodó viszálytok én is érzem, Vérem csöpög, a csúnya harcba vérzem. De oly nagy sarcot mérek én ki rátok, Hogy majd titeket is lesujt ez átok. Süket leszek a vádra és panaszra, Nem lesz imának, könnynek semmi haszna, Ne szóljatok: Romeo fusson el, Halálfia, ha bárki rája lel. A testet el, parancsomat teszik most. Mind gyilkos az, ki szánja még a gyilkost. A herceg ítélete § Az Ön ítélete 2. Védőbeszéd. Védje meg Romeót a herceg ítéletével szemben! Beszédében legyen megszólítás is!

22 DAJKA Hát így beszélsz a bátyád gyilkosáról?
DAJKA                 Ne higgy nekik, Mind hűtelen, mind hitszegő a férfi, Mind kétszínű, álnok, gaz, semmiházi. Jaj, hol legényem? Szíverősítőt: Megvénít a gond. Amit Romeo tett, Szégyenletes. JÚLIA         Pörsenjen ki a nyelved, Hogy így beszélsz. Ő nem szégyenre lett. Elszégyenülne homlokán a szégyen: Ez az a trón, melyen a tisztességet A földgolyón királlyá koronázzák. Jaj, mily bolond voltam, hogy sértegettem! DAJKA Hát így beszélsz a bátyád gyilkosáról? JÚLIA Beszélhetek-e másképp az uramról? Szegény uram, neved milyen nyelv áldja, Ha háromórás asszonyod lehordja? - De mért is ölted meg bátyám, te gaz? Mert gaz bátyám megölte volna férjem. 12. szöveg Feladatok a 12. szöveghez 1. Mit jelent a pálfordulás szó? Magyarázza meg, honnan ered? 2. Bár a dajka meginog, itt még segíti a szerelmeseket. Mi indokolhatja a dajka változását? Vázlatpontokba sűrítve mesélje tovább a történet azon elemeit, melyek tökéletes pálfordulásához vezetnek, egészen addig, míg Capuleték döntését (Júlia menjen hozzá Párishoz) Júliával is szeretné elfogadtatni. 3. Írja másként a szitkot! Pörsenjen ki a nyelved Ismer-e más népi szitkot? Írjon egy példát! (Gondolkodó kép forrása: letöltés ) Emlékezzen vissza!

23 13. Szöveg és kitekintő anyag
Pacsirta (A fotó forrása: A fülemüle énekesmadár. Májusban gyönyörűen énekelnek a hímek éjszakánként, így udvarolnak. Csalogánynak is nevezik. (A fotó forrása: JÚLIA Hát már szaladsz? Még oly soká virrad meg. A fülemüle volt, nem a pacsirta, Az rázta össze megriadt füled. Éjjel dalol a gránátalmafán, Hidd, édesem, a fülemüle volt. Feladat a 13. szöveghez 1. Rövid a nászéjszaka, Romeónak Mantovába kell mennie, nehogy elfogják. Menni – maradni: ez a nagy dilemma. Két madárhang utal a napszakra. Saját tudása és a kitekintő anyag segítségével magyarázza meg ezt a párhuzamot! 2. Romeo szavai igazán „költőiek”. Keressen néhány költői eszközt ezekből a sorokból! ROMEO Pacsirta volt ez, a reggel heroldja, Nem fülemüle: nézd, szívem, irigy csík Szegi be a felhőket keleten. Az ég gyertyái csonkig égtek, a Nap Lábujjhegyen áll a ködös hegyormon. Elmennem: élet, és halál: maradnom.

24 CAPULETNÉ Jaj, hát megháborodtál?
Még meg se kért az, aki az uram lesz. Mondd hát, anyám, atyámnak és uramnak, Még nem megyek én férjhez, és ha mennék, Inkább lennék a gyűlölt Romeóé, Mint Párisé. Jaj, micsoda örömhír. (…) JÚLIA Nem örvendek neki, de köszönöm. Amit gyűlölök, annak hogy örülnék? De köszönöm, mert a szeretet adja. CAPULET Mi ez a csűrés-csavarás, mi ez? "Örvend" - "köszöni" - és "nem köszöni" - Aztán: "nem örvend" -: Drága kis kisasszony, Sose köszöngess és sohase örvendj, De szedd a lábacskád csütörtökön, Menj Párissal Szent Péter templomába, Vagy gúzsbakötve húzlak el odáig. Pusztulj, te sápkóros dög, ronda cafka, Zöldbéka te! CAPULETNÉ Jaj, hát megháborodtál? JÚLIA Jó volna a jó hír ily rossz időben: Mi az a jó hír, mondd nekem, anyuskám? CAPULETNÉ Hát gyermekem, apád, ki úgy imád, Hogy elriassza tompa bánatod, Olyan örömnappal lep meg maholnap, Amit te nem vársz és én sem reméltem. JÚLIA Beh jó nekem, s mikor lesz ez örömnap? CAPULETNÉ Csütörtök reggel lesz az, kisleányom. Egy ifjú, kedves, finom nemesúrfi, Páris gróf majd Szent Péter templomában Mint víg aráját oltárhoz vezet. JÚLIA Szent Péter templomára esküszöm, És Szent Péterre, nem leszek arája. Mért e sietség? Férjhez menjek, és 14. szöveg

25 DAJKA                 Nagy Isten, védd meg őt. Uram, ha bántod, önmagad gyalázod.
CAPULET Á, bölcs szipirtyó? fogd be a pofád, Te nagy-okos. Trécselj a nőcseléddel. DAJKA Nem rosszból mondtam. CAPULET                         Menj Isten hírével. DAJKA Hát szólni sem szabad? CAPULET                         Csitt, vén bolond te. Ott künn locsogj, kofálkodj a kofákkal. Itt erre semmi szükség. JÚLIA Így térdenállva kérlek, jó atyám, Légy most türelmes és hallgass meg engem. CAPULET Kösd fel magad, te cafka, lázadó rongy. Mondom tehát - ott légy csütörtökön, Másképp ne is kerülj szemem elé te. Ne szólj, ne mukkanj, még csak meg se pisszenj. Viszket tenyerem. Asszony, lásd, búsultunk, Hogy Isten csak egy gyermeket adott, S most arra ébredek, hogy sok ez egy is, Átkunk, hogy a világra született. Pusztulj, szemét! Feladatok a 14. szöveghez 1. A „jó hír” itt is két értelmet kap. Magyarázza meg! a) b)

26 a) Capulet lányát szitkozó szavait b) Capuletné viselkedését
Jelöljön! Húzza alá színessel a szövegben azokat a mondatokat, amelyben Júlia megpróbálja kikerülni szülei akaratát. (Példaként kettőt aláhúztunk.) Satírozza be azt a mondatot, amelyben Júlia szülei értésére adja, tudja, hogy szeretetből cselekszenek, a javát akarják. Hullámos vonallal húzza alá azt a mondatot, amelyből az derül ki, hogy Capulet elvesztette türelmét, a megértő apából diktatórikus apává válik.  5. Keretezze be azt a mondatot, amely arra utal, hogy Capulet kész megütni is a lányát! 6. Minősítse!   a) Capulet lányát szitkozó szavait b) Capuletné viselkedését 7. Fokozatok Júlia viselkedésében. Egészítse ki a lépcsőfokokat! Ha szükséges rajzoljon még fokokat! Kép forrása: a-gyerekek-kozel-fele-szerint-egy-pofon-belefer/, letöltés, ) Tréfával üti el a házassági kezdeményezést

27 8. Családon belüli veszekedés. Mai fejjel
Ha majd Ön is szülő lesz, hogyan oldaná meg ezt a problémát? Próbálja Capulet dühét és keserűségét is átérezni. Miután végiggondolta, hogy mit is tenne, négy-öt mondatban írja le! DAJKA         De van, van, Romeo Száműzve, és én a fejem teszem rá, Hogy nem mer visszajönni majd teérted, Vagy hogyha mer, csakis titokba jön, Hát minthogy így áll a dolog, amint áll, Legjobb, ha mégis nőül mégysz a grófhoz. Ó, ő nagyon szép úrfi ám! Romeo törlőrongy mellette: sasnak Sincs oly sebes, zöld, villogó szeme, Mint Párisnak, úgy áldjon Isten engem. Boldog leszel a második uraddal, Sokkal különb, mint az első, egyébként Az annyi, mintha már nem élne többé, Mert bárha él is, mit sem érsz vele. 15. szöveg Feladat a 15. szöveghez 1. Már volt szó a dajka pálfordulásáról. Most arra koncentráljon, milyen érveket hoz fel a dajka a Párissal való házasság mellett! Számozza be ezeket az érveket a szövegben! Csak azt az érvet írja ki, amelyet esetleg el tudna fogadni! Ha ilyen nincs, akkor magyarázza meg saját szavaival a dajkának, hogy Júlia miért nem mehet férjhez Párishoz!

28 1. Tanács. Több szempontból vizsgálódjon!
Aztán - amint szokás ez városunkban - Nyitott koporsón, ünnepi ruhádban Elvisznek az ősrégi kriptaboltba, Ahol Capulet-őseid nyugosznak. Közben, mikor már-már ocsúdni készülsz, Megtudja tervünk Romeo, levélből - És itt terem: aztán majd ő meg én Vigyázzuk ébredésed s aznap éjjel Romeo Mantovába szöktet el. Ez ment meg íme most a szégyenedtől, Ha csélcsap ábránd, női félelem Le nem nyűgöz és bátran is cselekszel. LŐRINC Várj, fuss haza, légy víg, egyezz bele, Hogy Párishoz mégysz: holnap szerda van. Intézd, hogy éjjel hálj majd egyedül, Még a dadát se engedd a szobádba. Fogd ez üvegcsét s hogyha ágyba fekszel, Párolt italját idd ki hirtelen: Álmos, hideg nedv nyargal át azonnal Véred csatornáin: verőered Természet-adta lüktetése megszűn: Hő s lélegzet nem mondja már, hogy élsz, Orcádon-szádon hamvadoz a rózsa, Szemednek ablaka is becsukódik, Akár halál zárná ki a verőfényt. Minden tagod elvesztve símaságát Görcsös-feszes lesz, hűs, mint a halálé: S kölcsön-mezében a meredt halálnak Fekszel te így negyvenkét óra hosszat, Majd mint üdítő álomból fölébredsz. Hát hogyha reggel jő a vőlegényed Felkölteni, halott gyanánt heversz ott. 16. szöveg Feladatok a 16. szöveghez 1. Tanács. Több szempontból vizsgálódjon! Ítélje meg, Lőrinc barát tanácsát! a) Jó tanácsot adott, mert… b) Rossz tanácsot adott, mert… c) Nehéz a tanácsot helyesen megítélni, mert… 2. A mű tartalmának ismeretében a fenti szövegben jelölje be, hogy Lőrinc barát terve melyik ponton csúszott el!

29 CAPULET Jön már, de vissza nem jön ő soha
CAPULET Jön már, de vissza nem jön ő soha. Fiam, az esküvőd előtti éjjel Aráddal a Halál hált: - itt hever, nézd, Egykor virág volt, a Halál letörte. Halál a vőm, az az örökösöm. Ő vette el lányom: hát meghalok majd, És életet, mindent reáhagyok. PÁRIS Hogy vártam én e reggel édes arcát És mostan ekképp fancsalog felém. CAPULETNÉ Boldogtalan, cudar, gyalázatos nap! Ily szörnyű órát az Idő se látott Zarándokútjának örök robotján! - Egyetlen kis szerelmes magzatom, Egyetlen örömem, vigasztalásom, S a zord Halál most ezt is elragadta! 17. szöveg DAJKA Ó, átok, átok! Ó, ez átkozott nap! Siralmas és keserves, átkozott nap, Minőt a földön eddig meg sem értem. Ó, ez a nap, e szörnyű-szörnyű nap. Nap sose volt ilyen fekete még: Ó, átok, átkozott nap. PÁRIS Megcsalt, kigúnyolt, elhagyott, megölt. Őt csaltad meg, utálatos Halál. Kegyetlenül legyűrted, ó, szerelmem! Ó, életem. Nem! Holtan is szerelmem! CAPULET Porig alázott, összetört, legyilkolt! Iszonytató Idő, mért jössz te épp most Megsemmisíteni az ünnepünket? Ó, gyermekem! Nem, gyermekem! Te lelkem! Halott vagy - ó, jaj, gyermekem halott, És véle örömem is eltemették.

30 Capulet haragjában így nevezte lányát (l. előbbi szövegek)
Feladatok a 17. szöveghez 1. A fájdalom megtörte Júlia családját, Párist, a dajkát. Értelemszerűen egészítse ki! Capulet haragjában így nevezte lányát (l. előbbi szövegek) Következtetés: Most így nevezi: Következtetés: Páris így nevezi Júliát 2. Az újabb véletlen ismételten negatívan befolyásolja az eseményeket. Nevezzen meg legalább egy olyan véletlen történést, amely, ha nem következett volna be, talán a szerelmesek sorsa is másként alakult volna! Gondoljon például Romeo és a mantovai patikus történetére! Idézett szöveg/kép forrása: letöltés )

31 2. Miért érkezik Lőrinc barát a kriptához? 3. Miért nem tud segíteni?
(előremegy) Romeo! Jajjaj, miféle vér fertezteti A kriptaboltnak sziklacsarnokát? S miért e bitang és vérfüstölte kardok Oly mocskosan a béke otthonában? Bemegy a kriptába Romeo! Ó, halálsápadt! Mi, Páris? Vérébe fagyva. Ó, mily átkos óra Okozta ezt a szörnyű balszerencsét! 18. szöveg Feladatok a 18. szöveghez 1. A mű ismeretében írjon tömör vázlatot Romeo és Páris találkozásáról a kriptánál! A vázlatban térjen ki a következőkre: miért érkezik a kriptához Páris, hát Romeo; miért nem értik meg egymást! 2. Miért érkezik Lőrinc barát a kriptához? 3. Miért nem tud segíteni? 19. szöveg MONTAGUE Ó, herceg, hitvesem meghalt ma éjjel, Nem élte túl fia száműzetését. Mi új csapás zendül vénségem ellen? HERCEG Nézz s látni fogsz. MONTAGUE Ó, neveletlen, mondd hát, illik-e Apád előtt a sírba tolakodni? HERCEG Zárjuk le kissé a vád ajkait, Míg tisztázzuk a kétes dolgokat, S megtudjuk kútfejük, való lefolytuk: Akkor magam leszek bútok vezére, Halálba is viszlek, ha kell: de addig Szolgálja a gyászt néma béketűrés. - Hozzák elémbe a gyanúsokat.

32 Tragédiák sorozatáról szereztünk tudomást. Meghalt: Mercutio→
(…) HERCEG Ez írás a barátot igazolja. Így volt szerelme s Júlia halála. Azt írja itt, mérget vett egy szegény Patikárostól s a kriptába jött Meghalni és Júliához feküdni. Hol vagytok, ellenségek? - Capulet - Montague - lám gyűlölségtek mily átok: Szerelemmel gyilkolta meg az Ég Örömetek, s én, mert tűrtem viszálytok, Két atyafit vesztek: - így bűnhődünk mind. CAPULET Ó, Montague bátyám, add a kezed: Ez a leányom özvegydíja, többet Nem kérhetek. MONTAGUE         De én többet adok: Szobrot emelek néki sáraranyból, És mindaddig, amíg Verona áll, Nevének nem szabad elmúlnia, Ragyogjon a hű, tiszta Júlia. CAPULET S én egy arany-Romeót veretek Arája mellé: mártír-gyermekeknek Így áldoz a koldusi szeretet. HERCEG Zord békülést hoz e mogorva reggel, Fejét a nap se dugja ki nekünk. Ezt megvitatjuk még a többiekkel, Aztán kegyelmezünk és büntetünk: Mert még regékbe sincsen arra szó, Mit szenvedett Júlia s Romeo. Mind elmennek Feladatok a 19. szöveghez Forrás: letöltés Tragédiák sorozatáról szereztünk tudomást. Meghalt: Mercutio→ – folytassa a sort! Húzza alá színessel az egész tragédia kulcsmondatát! (Segítségül: milyen viszály képezi a tragédia alapját?) 3. Capulet békülésre nyújtja immár a kezét. Mit fogad meg Montague?

33 Veronában, a Capulet-ház udvarán ma is áll egy Júlia-szobor, mintha Shakespeare gondolata igazolódott volna be. Van-e értelme a műbeli szoborállításnak? Véleményét indokolja is meg! 5. Ki hibás és miért? Az alább megnevezett szereplők közül válassza ki azokat, akik cselekedetükkel hozzájárultak a két szerelmes tragédiájához, és kulcsszavakban írja le, hogy miként! Capulet Capuletné A dajka Montague Montague-né Tybalt Mercutio Benvolio Lőrinc Páris A patikus

34 a mindenkori fiatalok és öregek /nemzedékek
1. A mű alapkonfliktusa a mindenkori fiatalok és öregek /nemzedékek két világrend (a feudális kései középkor – reneszánsz) között feszül két család   A fenti megállapítások mindegyikét támassza alá egy-egy konkrét példával! 2. Miért gondolhatjuk, hogy a fiatalok és az öregek között kortól/évszázadtól függetlenül létezhet feszültség, konfliktus? A négy-öt mondatban megfogalmazandó véleményét egy konkrét példával támassza alá!  3. A Romeo és Júlia történetének konfliktusait oldja meg másként! Írjon egy rövid párbeszédet! Utána osztálytársaival játsszák is el! A következő utasításokat tartsa szem előtt! a) A ma divatos „happy end” érvényesüljön! b) Válasszon a következő konfliktuskezelési módok közül egyet, és annak szellemében oldja meg a problémát! Vagyis valamelyik szereplő: problémamegoldó VAGY kompromisszumos VAGY elkerülő VAGY alkalmazkodó Capulet Capuletné Júlia Ö S S Z E G Z Ő

35 4. A megalkotott dialógus szellemében tehát, kinek kellene másként viselkednie a shakespeare-i műhöz képest, ahol Júlia végig tiszteletteljes, az anya-lány kapcsolat hideg, az apa a feudális előítéleteinek rabja? Vonja le a dialógus konklúzióját, és magyarázza meg, miért ezt a problémamegoldást választotta! 5. Csoportosítsa a dráma szereplőit a következő szempontok szerint! Egészítse ki a táblázatokat! Ők képviselik a feudális értékrendet; a régi szokások rabjai Ők képviselik a reneszánsz értékrendet; a szabadság, az egyén érdekei miatt felrúgják a régi szokásokat, vállalják az újat Ingadozók

36 Montaguek mellett állnak Capuleték mellett állnak
Ingadozók Képek forrása: letöltés: ) A dráma szövegének forrása: letöltés 2007, ellenőrzés

37 Megjelent: Elixír, 2003. június, 172. szám, 18-19.
Az ismeretlen fedőneve Véletlen és Világegyetem  Miféle világban élünk? A természeti népek nem ismertek "véletlen"-t, a világ minden jelenségében törvényszerűséget, értelmet gyanítottak. A modern ember megismert egyes törvényeket, és az ismeretlenek helyére a véletlent állította. Így alakult ki a modern világ jellemző felfogása: a valóságot a törvény és a véletlen "egyensúlya" jellemzi. Ezzel a "véletlen" az "ismeretlen" fedőneve lett. De az "ismeretlen" ezzel nem úszta meg: a véletlentől ugyanis - minden előzetes vizsgálat nélkül - megkövetelik a teljes kötetlenséget, minden lehetőség teljes egyenlőségét, más szóval: a modern véletlen egy elméletileg kialakított, a valósággal csak részlegesen, esetlegesen érintkező vak véletlen. Már maga ez a "vak" jelző is azt jelzi, ha jobban meggondoljuk, hogy kell legyen nem teljesen "vak" véletlen is, különben nem kellene a "vak" jelzővel megkülönböztetni a vak véletlent a (nyilván nem vak) véletlentől. (…) Dr. Grandpierre Attila csillagász (Forrás: letöltés: 2007) Feladat a kitekintő szöveghez Csatlakozzon a csillagász gondolataihoz! Elmélkedjen a Véletlenről! (Segítségül néhány szempont: hisz-e benne, sorsszerűnek ítéli-e az emberek életét, fel lehet-e mindenre készülni stb.) 849. Fortuna, márvány. (Roma, Vatican). Forrás: letöltés: )