Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaCsongor Pásztor Megváltozta több, mint 7 éve
1
A rendészetért felelős miniszter irányítása alá tartozó rendészeti, rendvédelmi szervek általános jellemzése 2. foglalkozás PP-je
2
A kormány összetétele
3
A belügyi rendészeti szervek alkotmányos szabályozása
Magyarország Alaptörvénye a 46. cikkében rendelkezik a rendőrségről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról. A rendészeti szervek, valamint a Magyar Honvédség működésének szempontjából fontosak az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó cikk rendelkezései is. Az állam, valamint a magyar állampolgárok honvédelmi és katasztrófavédelmi kötelezettségét az Alaptörvény XXXI. cikke alapján sarkalatos törvényben kell szabályozni. Ez a rendelkezés képezi a évi CXXVIII. törvény – azaz a Kat.véd – továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény (továbbiakban: Hvt.) alapját. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.) - rendelkezik a fegyveres szervek hivatásos személyi állományának szolgálati jogviszonyáról, melynek jelentősége abban áll, hogy meghatározza a fegyveres szervek fegyverviselésre feljogosított tagjai foglalkoztatásának szabályait.
4
A rendészeti, rendvédelmi szervek csoportosítása
rendészetet felügyelő miniszter alá tartozó szervek más tárca felügyelete alatt álló szervezetek egyéb rendészeti szervek, szervezetek. Más szempontból; fegyveres,- és nem fegyveres rendészeti, rendvédelmi szervek.
5
A Belügyminisztériumon belüli nagyobb területek
Állampolgárság, nemzetbiztonság, rendvédelem. Önkormányzatok. Nemzetközi szerződéses kapcsolatok. Építésügy, területrendezés. Közfoglalkoztatás, vízügy. Közigazgatási Parlamenti Rendészeti Önkormányzati államtitkár.
6
Rendészeti szervek; Rendőrség (benne a volt Határőrség is!),
Katasztrófavédelem (a korábbi Polgári védelem és Tűzoltóság szervei, valamint Iparbiztonság), Büntetés-végrehajtás, BÁH., Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF.) Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok (KBH nem!) A NAV. részét képező Vám- és Pénzügyőrség Egyéb más közigazgatási ágazatok rendészeti feladatokat ellátó szervei. (ezek között a Kormányhivatalok egyes szakigazgatási szerveit illetve bizonyos felügyeleteket, valamint az önkormányzatok által működtetett kvázi rendészeti szerveket kell megemlíteni)
7
Rendészeti tevékenységet végző állami, de nem fegyveres és nem belügyi szervek (nem teljes körűen)
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ); a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH); a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH); a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH). Rendészeti tevékenységet végző civil szervezet: a Polgárőrség.
8
Rendvédelmi szervek; Rendőrség (benne a volt Határőrség is)
Katasztrófavédelem (a korábbi Polgári védelem és Tűzoltóság szervei, valamint Iparbiztonság) Büntetés-végrehajtás Katonai biztonsági szolgálat A NAV részét képező Vám- és pénzügyőrség Országgyűlési őrség (fegyveres rendvédelmi szerv - OGY Hivatala alatt.)
9
A Belügyminisztérium, így a belügyminiszter irányítása alá tartozik;
Az általános rendeltetésű rendőrség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat a Terror elhárítási Központ a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, /SzBKK./ (mind együtt RENDŐRSÉG) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az irányítása alá tartozó szervek, a Büntetés-végrehajtás és az irányítása alá tartozó szervek, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal.
10
Fegyveres rendvédelmi szerv;
A rendőrség, a polgári (a katonai is az, de nem ide tartozik, hanem a MH-hez) Nemzet-biztonsági szolgálatok, a Büntetés-végrehajtási szervezet, a Nemzeti Adó-és Vámhatóság (vám és pénzügyőrség) hivatásos állománya
11
A Rendőrséghelye, szerepe, összetétele
A rendőrség Magyarország alkotmányos alapokon nyugvó állami fegyveres rendvédelmi szerve. Irányítását a rendészetért felelős belügyminiszter végzi. Feladatát tekintve mind az Alaptörvény, mind pedig a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény tartalmaz rendelkezéseket. általános rendőrségi feladatok ellátása belső bűnmegelőzés és bűnfelderítés terrorizmus elhárítása
12
Részletezésük Az általános rendeltetésű rendőrség az alkotmányos értékek és az állampolgári jogok védelme érdekében sokszínű tevékenységet lát el. Célszerű ezeket a feladatokat rendszerezni, mely alapján a következő feladatköröket nevezhetjük meg; bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkör.
13
A többi; Terror Elhárítási Központ (TEK) Nemzeti Védelmi Szolgálat
A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SzBKK) Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet. A belügyminiszter felügyelete alá tartozik még a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala is (KEKH) mint központi közigazgatási szerv.
14
A katasztrófavédelemi szervek helye, szerepe, összetétele
Fő feladata a katasztrófák hatósági megelőzése; a bekövetkező polgári veszélyhelyzetekben a mentés végrehajtása; a védekezés megszervezése és irányítása; a káros következmények felszámolása; a helyreállítás-újjáépítés megvalósítása. Részleteiben: Széleskörű iparbiztonsági, tűzvédelmi, polgári védelmi hatósági hatásköröket gyakorol: előír, engedélyez, tilt, korlátoz, ellenőriz és szankciókat alkalmaz. Veszélyhelyzetek megelőzése érdekében más hatóságok tevékenységét összehangolja. Fontos hatásköröket gyakorol a magyarországi kritikus infrastruktúrák beazonosításában, felügyeletében, valamint a polgári veszélyhelyzeti tervezésben, a védelemigazgatásban, a nemzetgazdaság mozgósításában, az állami tartalékgazdálkodásban. · Szabályozza, irányítja és teljes körűen felügyelet alatt tartja a tűzvédelmi rendszert, helyi készenléti hivatásos szervei végzik a tűzoltást, műszaki mentést, a lakosság védelmét, tájékoztatását és riasztását. Együttműködik a rendvédelmi szervekkel, a Honvédséggel, az önkormányzatokkal, a biztonságot szolgáló hatóságokkal Széleskörű nemzetközi kapcsolatokat tart fenn kétoldalú szerződések alapján, képviseli Magyarországot az ENSZ OCHA, az EU, a NATO szakmai szervezeteiben, a nemzetközi tűzoltó szövetségben, a tűzoltó tisztek nemzetközi szervezetében.
15
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv sajátos jogállása
megelőzési, felkészülési, védekezési és helyreállítási feladatait a rendészeti jogalkotás körébe tartozó jogszabályok alapján végzi és azokban meghatározott jogköröket gyakorol; rendészeti feladatkörrel felruházott állami, önkormányzati, társadalmi, gazdálkodási szervezetek és köztestületek, valamint magánszemélyek összessége, amelyek feladataikat a Kat. és a Tüt. alapján, illetőleg a honvédelmi és polgári védelmi kötelezettség keretében látják el; az irányítási rendszer szintjeire tekintettel és a bevezetett különleges jogrendtől függően is differenciált.
16
A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása
Nemzetbiztonságunkkal összefüggő feladatokat Magyarországon az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat látja el. Együttesen nemzetbiztonsági szolgálatoknak nevezzük őket. Mindegyik szerv a Kormány irányítása alatt áll, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkezik. Az Információs Hivatalt, az Alkotmányvédelmi Hivatalt, - mely korábban Nemzetbiztonsági Hivatal elnevezéssel működött - és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot együttesen polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak nevezzük. A kormány nevében a belügyminiszter felelős - a hírszerzési tevékenység kivételével - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért.
17
A büntetés-végrehajtási szervezet helye, szerepe
Ezen állami fegyveres rendvédelmi szervezet feladata a szabadság-elvonással járó büntetések, intézkedések, büntetőeljárási kényszerintézkedések és a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárások végrehajtása. Mint mindegyik rendvédelmi szerv esetén a büntetés-végrehajtás feladatát, szervezetrendszerét, működését jogszabály határozza meg. Érdekesség, hogy a végrehajtás törvényességi felügyeletét egy külön szerv, az ügyészség látja el.
18
Nemzeti Adó- és Vámhivatal helye, szerepe
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) általirányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. Rendeletetése: mint állami adó-és vámhatóság ellátja a) az állami adóhatóság és b) a vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatait. Tagozódása: központi,- és területi szervek. Központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság. Területi szervei: a) a megyei (fővárosi) adó és vámigazgatóságok (a továbbiakban: megyei igazgatóságok), b) a Fellebbviteli Igazgatóság, c) a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei és d) a Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságok, illetve intézetek. A NAV nyomozó hatósági feladatait a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei látják el.
19
A rendőrség feladatai, szervezeti felépítése, szolgálati tagozódása, valamint erői, eszközei
20
A szint szerinti tagozódások megnevezése
21
Szolgálati (rendeltetés szerinti) tagozódás
22
Rendőrség erői hivatásos állományú rendőrökből, köztisztviselőkből;
kormánytisztviselőkből; igazságügyi alkalmazottakból; közalkalmazottakból; és egyéb foglalkoztatási jogviszonyban lévő munkavállalókból áll. (Rtv. 4/a§ (3)
23
Rendőrség eszközei
24
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatai
a katasztrófák megelőzése; felkészülés a katasztrófák elleni védekezésre; a bekövetkezett katasztrófák károsító hatásainak csökkentése, a lakosság életének és anyagi javainak védelme, a létfeltételek biztosítása; a katasztrófák következményeinek felszámolása; a tűzmegelőzési, tűzoltási, tűzvizsgálati és az ehhez kapcsolódó tűzvédelmi hatósági tevékenység végzése; a műszaki mentési feladatok végrehajtása; felkészülés és a lakosság felkészítése a polgári védelmi feladatok végrehajtására; a fegyveres összeütközés és más veszélyhelyzet bekövetkezése esetén ezek hatásának csökkentése, a lakosság életének megóvása, a létfeltételek biztosítása, illetve ezek következményeinek a felszámolása.
25
A Katasztrófavédelem szervezeti felépítése
A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerveket három csoportba soroljuk: országos illetékességgel működő központi szerv, a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek, helyi szervek, amelyek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok. Ennek megfelelően létezik; BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (országos hatáskörű rendvédelmi szerv) Megyei/Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságok (20) Katasztrófavédelmi kirendeltségek, (66) Hivatásos Tűzoltó parancsnokságok (105) Egyéb: Országház tűzoltóság, Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, Katasztrófavédelmi Oktatási Központ. A polgári védelmi iroda a tűzoltó-parancsnokság belső szervezeti egysége, amely elkülönült illetékességi területtel nem rendelkezik.
26
Erői, eszközei A katasztrófavédelem erői is szervezetszerű (személyi állomány) és bevonható (együttműködő vagy segítő) erőkre tagozódik. A szervezetszerű erői a rendőrségéhez hasonlóan: hivatásos állományúakból; köztisztviselőkből; kormánytisztviselőkből; közalkalmazottakból; és egyéb foglalkoztatási jogviszonyban lévő munkavállalókból áll. A katasztrófavédelem eszközeit is csoportosíthatjuk a rendőrségnél már ismertetett módon, de a konkrét eszközök már nagymértékű eltérést mutatnak.
27
A büntetés-végrehajtás feladatai, szervezeti felépítése, szolgálati tagozódása, valamint erői, eszközei A büntetés-végrehajtási szervezet az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó, sajátos feladatokat ellátó, állami, fegyveres rendvédelmi szervezet. A büntetés-végrehajtási szervezet egyedi, sajátos feladatokat lát el, hiszen nincs más szervezet, amelynek ilyen jellegű állami feladat lenne meghatározva. Rendeltetése a megnevezésében is szereplő, a bíráság által kiszabott különféle szabadságvesztéssel járó büntetések letöltésének felügyelete, az elítéltek re integrációja. Az állami jelző arra utal, hogy e feladatok megvalósítása kizárólag az állam szerveinek a kötelezettsége és tevékenységét állami költségvetés keretein belül látja el.
28
A bv. szervezet személyi állománya
A bv. szervezet személyi állománya - a gazdasági társaságok és költségvetési szervek kivételével- hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén, közalkalmazotti és kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekből állhat. A gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szerveknél alkalmazottak hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állhatnak.
29
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)
Egyéb rendvédelmi, rendészeti tevékenységet végző szervek helye, szerepe, alapfeladatai Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) Rendészeti feladatot ellátó egyéb személyek, szervezetek Kormányhivatalok rendészeti szervei Önkormányzati rendészeti szervek Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH). Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)
30
A munka és környezetvédelem lehetőségei, szabályai
A munkavédelem nem más, mint olyan jogi, szociális, gazdasági, szervezési, műszaki, egészségügyi előírások és intézkedések rendszere, melynek célja a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése és fenntartása, az egészség és munkaképesség megóvása. Baleset: az emberi szervezetet ért minden olyan egyszeri külső hatás, amely az érintett akaratától függetlenül, hirtelen, vagy rövid idő alatt következeikbe és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetve halált okoz. Munkabaleset: olyan baleset, mely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától, valamint a sérült (munkavállaló) közrehatásának mértékétől függetlenül.
31
A környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk megszüntetése és az eredeti állapot helyreállítása. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS!!!!!!!! Környezetvédelmi szempontból környezetnek az embert körülvevő élő és élettelen tényezők összességét nevezzük. 1993. évi XCIII. tv. a Munkavédelemről 1995. évi LIII. tv. a környezetvédelemről.
32
Egyéni feladatok: (2-3 old)
A katasztrófavédelem egy eszközének a leírása. A BM-hez tartozó valamely szervezet működési lényegének leírása. Mi az együttműködés lényege a rendvédelmi szervek között? Rendőrséghez tartozó szervezet működésének leírása. A rendőrségnél rendszeresített egy kényszerítő eszköz leírása. Egy szabályos rendőrségi intézkedés leírása. A közbiztonsági referens feladatainak bemutatása. A hatósági jelleg bemutatása a katasztrófavédelmi szervezetnél.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.