Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szerepvállalása a hazai utánpótlás-nevelés rendszerében Dr. Szabó Tünde Sportért Felelős Államtitkár.

Az előadások a következő témára: "Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szerepvállalása a hazai utánpótlás-nevelés rendszerében Dr. Szabó Tünde Sportért Felelős Államtitkár."— Előadás másolata:

1 Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szerepvállalása a hazai utánpótlás-nevelés rendszerében Dr. Szabó Tünde Sportért Felelős Államtitkár

2 a XXI. század legdinamikusabban fejlődő ágazata,
„A sport minden férfi és nő öröksége, hiánya semmivel sem pótolható.” (Pierre de Coubertin) A SPORT a XXI. század legdinamikusabban fejlődő ágazata, minden területre pozitív hatást gyakorol!

3 A magyar sport helyzete 2010 előtt
Sportolási szokások tekintetében hazánk az utolsók között az Európai Unióban; A népesség 5 %-a sportolt rendszeresen; A tanköteles korú fiatalok 75%-a csak a testnevelés órák keretében sportolt; A sport intézményrendszere lepusztult; Folyamatosan csökkent a rendszeresen sportolók aránya; Romló népegészségügyi tendenciák; A pedagógiai munkában leértékelődött, eszköz nélkül maradt a sportterület

4 2010 után: a magyar sport új rendszerének kialakítása
Központban a nemzeti, közösségi érdekek és értékek Határozott állami szerepvállalás Hármas célrendszer: Minden gyermek sportoljon Színvonalas sportlétesítmények épüljenek Minél több sportversenynek adhassunk otthont

5 2010 után: az állam szerepvállalása a sportban
Az állami szerepvállalás feladatai a sportban: Kijelölni a sport fejlődésének irányát; Támogatni az élsportot, miközben fokozott figyelmet fordítani a sport népegészségügyi feladataira; Megteremteni és tartalommal megtölteni a „Sportoló Nemzetképet”; Megteremteni a piaci feltételek kialakításához szükséges hátteret a sportban

6 Az állami és a civil szervezetrendszer kapcsolata I.
A Kormány 2016-ban döntött a sportirányítás hazai rendszerének átalakításáról → módosításra került a Sporttörvény, így a sportigazgatási és sportirányítási rendszere; Az állami sportirányítás és a civil sportigazgatás közötti feladat- és hatáskörmegosztás újraszabályozásra került; Az állami források elosztásának az elsődleges felelőse az állami sportigazgatási szerv lett; Megvalósult az ,,egycsatornás finanszírozás”; Az állam közvetlenül nyújt állami támogatást a szövetségi szintnek A sportról szóló évi I. törvény legutóbbi, 2011-es átfogó módosítása óta eltelt olimpiai ciklust követően Magyarország Kormánya értékelte a sportot, mint stratégiai ágazatot támogató intézkedéseinek gyakorlati hatásait, az elmúlt olimpiai ciklus során a kormányzat által biztosított finanszírozási programok sportszakmai megvalósulásának folyamatait, valamint a sportigazgatási szervezeti átalakítás hatásait. A felülvizsgálat eredményeként az állami sportirányítás és a civil sportigazgatás közötti feladat- és hatáskörmegosztás újraszabályozásra kerül. Az állami sportirányítás és a civil sportigazgatás közötti feladat- és hatáskörmegosztással az állami források elosztásának az elsődleges felelőse az állami sportigazgatási szerv. Az átalakítás megteremti az ún. egycsatornás finanszírozási rendszer alapjait, mely átláthatóvá teszi és ezáltal szakmailag teljes körűen összehangolja az állami sport célú támogatások nyújtását. Az állam közvetlenül nyújt állami támogatást a szövetségi szintnek, így a felhasználás is rugalmasabbá válik.

7 A törvénymódosítás szükségessége, célja, eredménye
A Sporttörvény módosítás szükségességének okai: 2011-ben, amikor a struktúra átalakítása megtörtént, még nem indult el a 16 kiemelt sportág sportfejlesztési támogatási programja, még nem működött a 20 felzárkóztatási sportág fejlesztési programja, nem indult még el a kiemelt edzői státuszok rendszere, még nem volt ilyen nagymértékű sportlétesítmény építési és felújítási program,  nem volt kiemelt egyesületek támogatási rendszere, és nem volt ilyen nagyságrendű a hazai rendezésű kiemelt nemzetközi események száma.

8 Az állami és a civil szervezetrendszer kapcsolata II.
A Magyar Olimpiai Bizottság feladatai: - az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatok, - a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatok, - sportszakmai javaslattétel, szakmai koncepciók megalkotása Az utánpótlás-nevelés 2017-től új keretek között működik; A MOB tagozatai önállóvá váltak, sportköztestületekként működnek tovább. (Magyar Paralimpiai Bizottság, Nemzeti Versenysport Szövetség, Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség) A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) szakmai munkája a módosítást követően – az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett – alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul. A sportcélú állami támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatoknak az állami sportigazgatás általi ellátásával a MOB jelentős mértékben tehermentesítésre kerül, így jobban előtérbe kerül a sportszakmai munka elvégzésére irányuló feladat-ellátása. Az állam kiemelt területként tekint különösen az utánpótlás-nevelés sportjára, a szakmai munka feltételeit új szervezeti keretek között és feladat-ellátási rendben biztosítja. A MOB eddigi tagozati rendszere átalakításra kerül, a MOB belső szervezeti egységeiként működő tagozatok önállóvá válnak, és az élősport egyes további nagy területein közfeladatokat ellátó sportköztestületekként működnek tovább. A sportköztestületi struktúra átalakításával, az egyes szakterületek érdekképviseletének önálló köztestületben történő biztosításával összhangban ezáltal az eddigieknél nagyobb hangsúly helyeződik a diák-hallgatói sport és a szabadidősport területére, a fogyatékosok sportjának területére és a nem olimpiai sportágak érdekképviseleti és civil sportszakmai, sportigazgatási feladatainak ellátására. Az új sportköztestületi struktúra bevezetésével a MOB jelentős mértékben tehermentesítésre kerül, így jobban előtérbe kerül az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő sportszakmai munka elvégzésére irányuló feladat-ellátása. Az újonnan létrejövő 3 sportköztestület tekintetében a törvény konkrétan meghatározza, hogy köztestületként kik a tagjai, illetve megjelöli, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni a taggá váláshoz. A törvény meghatározza a sportköztestületek közgyűléseinek kizárólagos hatáskörét, amelyet az alapszabály bővíthet. Kötelező szerve a sportköztestületeknek az elnökség és a felügyelő bizottság, mint ellenőrző testület. Működésük felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség látja el.

9 Feladat- és hatáskörmegosztás rendszere az állami sportigazgatás (EMMI SFÁT) és a nem kormányzati oldal között Előirányzatokkal való gazdálkodás: ,,Egycsatornás finanszírozás” kialakítása; Az élősport különböző területei érdekképviseletének egyensúlyának megteremtése; Az élősport egyes nagy területein az egyes szakmai programok támogatása pénzügyi folyamatainak tervezését és azok szakmai kezelését nem lehet külön választani; A MOB a részére juttatott állami támogatások felhasználásáért és a forrásokkal való elszámolásért felelős, közreműködik az Államtitkársággal az állami sportfeladatok megvalósítása során Az EMMI SFÁT célja egyértelműen rendezni az ún. „egycsatornás finanszírozási modell” gyakorlati megvalósítása során az állami sportigazgatás és a civil sportszakmai felügyelet együttműködésének csatornáit a feladat- és hatáskörök tisztázása mentén, továbbá megteremteni az élősport különböző területei érdekképviseletének egyensúlyát, aminek meg kell mutatkoznia az állami támogatás egyes területekre vonatkozó elosztási arányainak differenciáltabb felosztásában és felhasználásában. Az élősport egyes nagy területein az egyes szakmai programok támogatása pénzügyi folyamatainak tervezését és azok szakmai kezelését nem lehet külön választani. Az egyes területek (versenysport és utánpótlás-nevelés olimpiai sportágak tekintetében; diák- és hallgatói sport; fogyatékosok sportja; szabadidősport; nem olimpiai sportágak területe) támogatását a költségvetési törvényben meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatokon keresztül biztosítja az állam. Az előirányzatokkal való gazdálkodás magában foglalja az előirányzat tervezésétől az annak terhére történő kötelezettségvállalási feladatok előkészítésének és elkészítésének feladatát (elemi szintű költségvetés készítése, szerződés-előkészítés és –kötés), továbbá a támogatási program megvalósításának monitoringját, az elszámolás időszakában pedig a szakmai és pénzügyi ellenőrzést. A folyamat egyes részelemeit egy szereplőnek kell érdemben bonyolítani, a másik szereplő koordinációs, együttműködő tevékenysége mellett. Az Stv. módosításával – összhangban az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályi elvárásokkal – az előirányzat tervezéssel, az előirányzat kezeléssel, és a felhasználással, monitoringgal, elszámolással, ellenőrzéssel kapcsolatos feladatkörök kapcsán azt szükséges egyértelműsíteni, hogy az állami források elosztásának elsődleges felelőse az állami sportigazgatási szerv, a MOB pedig a sport egyes területein a részére juttatott állami támogatások felhasználásáért és a forrásokkal való elszámolásért felelős, emellett – sportköztestületként – az ágazat szakmai munkájában közreműködik a tagsága érdekképviseletén keresztül az Államtitkársággal az állami sportfeladatok megvalósítása során. A MOB szakmai munkája a módosítást követően alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul. A sportcélú állami támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatoknak az EMMI SFÁT általi ellátásával a MOB jelentős mértékben tehermentesítésre kerül, így megerősítést kap a sportszakmai munka elvégzésére irányuló kapacitása. Az átalakítás megteremti az egycsatornás finanszírozási rendszer alapjait, mely még átláthatóbbá teszi és ezáltal szakmailag teljes körűen összehangolja az állami sport célú támogatások nyújtását. Az állam közvetlenül nyújt állami támogatást a szövetségi szintnek, így a felhasználás is rugalmasabbá válik.

10 Feladat- és hatáskörmegosztás rendszere az állami sportigazgatás (EMMI SFÁT) és a nem kormányzati oldal között Utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatok: Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer: a tehetséges fiatalokat eljuttatja a versenysportig és az élsportig, a versenysportból kieső fiatalokat állandó sportolási lehetőségek felé irányítja. Célja: 6 éves kortól éves korig gyerekek bevonása a rendszeres testedzésbe, kiválasztási bázis növelésével. Sport XXI. utánpótlás-nevelési program, a Héraklész (Bajnok és Csillag) programok, Sportiskolai program 16 kiemelt sportág up. nevelését támogató program Látványcsapat-sportágak up. nevelését támogató program Az utánpótlás-nevelés az élősport területek közül az egyik legfontosabb terület. Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer lényege, hogy a fiatal sportolóknak lehetőséget biztosítson arra, hogy a tehetséges fiatalokat eljuttatja a versenysportig és az élsportig, a versenysportból kieső fiatalokat pedig állandó sportolási lehetőségek (mint a diák- és hallgatói sport) felé irányítja. Célja a sportági alapok szélesítése érdekében 6 éves kortól éves korig minél több gyerek bevonása a rendszeres testedzésbe, valamint az, hogy kiválasztási bázist nyújtson a versenysport számára. A központi forrásból finanszírozott programok közül – melyek részletes felsorolását, belső tartalmának kibontását a Kormány által elfogadott jelentés tartalmazta – a hosszú évek óta működő Sport XXI. utánpótlás-nevelési program, a Héraklész programok és a Sportiskolai program a legjelentősebbek. Ezek a programok már 2011-et megelőzően, több éve működtek, számos közülük az első Orbán-Kormány alatt, a jogelőd Ifjúsági és Sportminisztérium keretei között került kidolgozásra. A MOB általi feladatellátást megelőzően a minisztériumi háttérintézményként létrehozott Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI), majd ennek jogutódjaként a Nemzeti Sport Intézet (NSI) felelt azok megvalósításáért. A Sport XXI. Program belső tartalma, (a sportágak körének összetétele, ennek szakmai indokoltsága eredményesség, és új, akár az olimpia programján is szereplő, de a Sport XXI. Programban jelenleg nem támogatott sportágak tekintetében), az egyes sportágakban zajló utánpótlás-nevelési szakmai támogatási munka finanszírozása nem kellően hatékony, mivel a Sport XXI Program keretében nyújtott és a 16 kiemelt sportág keretében nyújtott, utánpótlás-nevelési programok támogatásának szakmai szinergiáit az eltérő finanszírozási csatornák miatt nem lehet pontosan nyomon követni. A Programban részt vevő sportágak mindegyike valamelyik kiemelt támogatási programban (látvány-csapatsport támogatás, 16 kiemelt sportág támogatása, felzárkóztatási program) is szerepel. Az említett programok szakmai tartalmának meghatározásában jelentős részt ad az utánpótlás-nevelés támogatása, ezekről a támogatási elemekről vagy a minisztérium, vagy a szakszövetségek (TAO esetében) rendelkeznek döntési kompetenciával. A döntések során ugyanakkor – az egycsatornás finanszírozás hiányában – az átfedések kiszűrése, a hatékony forrásfelhasználás nem mindig biztosítható. A Héraklész Program húsz sportágban segíti a legtehetségesebb éves korú fiatal sportolók felkészítését és versenyeztetését. A Program 2001 óta működik az EMMI és a MOB, majd a MOB és a sportági szakszövetségekkel kötött támogatási szerződések útján. A Héraklész Program belső tartalma tekintetében a Sport XXI. Programhoz tett megállapítások szintén irányadók. A Sportiskolai Program egy speciális utánpótlás-nevelési rendszer. A program az (13.) évfolyamos tanulók iskolai nevelését és oktatását, továbbá sportnevelését és sportoktatását támogató komplex pedagógiai és sportszakmai rendszert foglalja magába. A közoktatási intézmény a kb éves korig terjedő időszakban a sportoló tanulók tankötelezettségéből fakadó kötelezettségeinek és a sportkarrier építésének lehetőségét igyekszik összeegyeztetni és összehangolni. Jelenleg 56 sportiskola működik. A sportiskolai program EMMI általi nyomon követése – a fentebb már kifejtett okokból – szakmai tekintetben nem megoldott. A köznevelési intézmények és az egyesületek utánpótlás-nevelő munkájának összehangolása érdekében elengedhetetlenül szükséges a sportági igények feltérképezése és a jelenleg működő iskolák és klubok között meglévő együttműködések hatékonyabbá tétele. Az utánpótlás-nevelés területén továbbra is fenn kell tartani a központosított programok rendszerét, amit össze kell hangolni a kiemelt sportágak finanszírozási rendszerével. A kiemelt sportágak sportágfejlesztési támogatásánál már megjelenik a közvetlen finanszírozás, az érintett szövetségekkel – a MOB szakmai javaslata alapján  az EMMI SFÁT köti meg a támogatási szerződést. Így közvetlenül a szövetség kapja a támogatást, amely szervezet ezt a feladatot ellátja. A központi forrásból származó támogatások ellenőrizhetősége, a programok által megfogalmazott célok tényleges megvalósíthatósága kizárólag így biztosítható.

11 A sport, mint nemzetstratégiai ágazat:
2002 Utánpótlás-nevelési programok, Héraklész, Sport XXI., Sportiskolai (UPP) 2011 A látványsportágak társasági adóval történő fejlesztése (TAO) 2013 A kiemelt sportszövetségek sportág fejlesztési feladatainak támogatása (KSF) A mindennapos testnevelés bevezetése

12 TAO - A látvány-csapatsportágak támogatási rendszere
Labdarúgás; Kosárlabda; Kézilabda; Vízilabda; Jégkorong Sportágakban szervezett egyes tevékenységek támogatását a társasági adókötelezettség legfeljebb 70%-áig, és azok a vállalkozások, amelyek élnek a támogatás lehetőségével, társaságiadó-kedvezményt kapnak Gyakorlati célok: egészségmegőrzés, egészségfejlesztés szolgálata, a fiatalkori sportolás támogatása, a lakosság minél nagyobb részének bevonása a rendszeres sportolásba Az 5 látványcsapat-sportágban jelentős, 63,54%-os sportolói létszámnövekedés

13 A 16 kiemelt sportág fejlesztési stratégiája
Asztalitenisz; Atlétika; Birkózás; Evezés; Judo; Kajak-kenu; Kerékpár; Korcsolya; Ökölvívás; Öttusa; Röplabda; Sportlövészet; Tenisz; Torna; Úszás; Vívás A Szövetségek részére biztosított sportszakmai sportágfejlesztési támogatások: - 2014: 7,65 milliárd Ft; - 2015: 8,4 milliárd; - 2016: 8,4 milliárd Ft - 2017: 8,3 milliárd Ft : A sportolók és edzők létszáma 30%-kal, a tagszervezetek (egyesületek) száma 5%-kal nőtt

14 Az Utánpótlás-nevelési Programok I.
A Héraklész Programok: Bajnok Program: 2001-től sikeresen támogatja a legtehetségesebb éves korú sportolók folyamatos felkészítését Kiemelt feladata még: a fiatalok felkészítést végző fő- és mellékállású edzők foglalkoztatása Éves szinten közel 1450 sportoló: forintnyi szolgáltatás Csillag Program: 2006-tól, 23 éves korig Éves szinten 400 sportoló: átlagosan forintnyi szolgáltatás

15 Az Utánpótlás-nevelési Programok II.
A programok támogatási területei: A Héraklész keretekkel foglalkozó edzők Gerevich- ösztöndíjjal történő javadalmazása (szövetségi utánpótlásedzők) A központi felkészülés létesítmény-feltételeinek biztosítása. Edzőtáborok, összetartások támogatása Tudományos háttér, rendszeres antropometriai, pszichológiai, pedagógiai, terhelés-diagnosztikai mérések biztosítása A sportegészségügyi ellátás Sporteszközök és felszerelések beszerzése Hazai és nemzetközi versenyeken való részvétel Sportinformatikai rendszer működtetése

16 Az Utánpótlás-nevelési Programok III.
Nemzetközi eredményesség:

17 Az Utánpótlás-nevelési Programok IV.
Nemzetközi eredményesség:

18 Az Utánpótlás-nevelési Programok V.
Nemzetközi eredményesség:

19 Az Utánpótlás-nevelési Programok VI.
Sport XXI. Program: Jövő élsportolóinak kiválasztása maximum éves korig Esélyegyenlőség Cél: minél több gyermek bevonása a sportba A sportági kör teljesen azonos a Héraklész Programéval Összegzés: A 2001-ben indított Héraklész programok, és a 2004-től működő Sport XXI. program hatására a támogatott sportágakban kialakult a teljes korosztályos vertikumot támogató, egységes képzési rendszer, amely számos értéket teremtett

20 Feladat- és hatáskörmegosztás rendszere az állami sportigazgatás (EMMI SFÁT) és a nem kormányzati oldal között Az EMMI Sportért Felelős Államtitkárságának keretein belül működő új, az utánpótlás-neveléssel kiemelten foglalkozó Helyettes Államtitkárság célja: a működő sportági programok összehangolása, új programok indítása és a terület működtetését szolgálóközponti források hatékonyabb felhasználása lesz Felelős lesz: a sportiskolai képzési programok felügyeletéért, összehangolásáért; az edzőképzés, kiemelten az utánpótlás korosztályok edzőképzése egységes rendszerének szervezéséért, ebben a tekintetben kapcsolattartásért a kiemelt civil partnerekkel; a sportági szakfelügyeleti rendszer felállításáért. Az EMMI SFÁT keretein belül kialakításra kerülő, az utánpótlás-neveléssel kiemelten foglalkozó, új helyettes államtitkárság alapvető célja a működő sportági programok összehangolása, új programok indítása és a terület működtetését szolgáló központi források hatékonyabb felhasználása lesz. Az új helyettes államtitkárságnak feladata lesz a módszertani feladatok ellátása is, ennek keretében felelős lesz: a sportiskolai képzési programok felügyeletéért, összehangolásáért; az edzőképzés, kiemelten az utánpótlás korosztályok edzőképzése egységes rendszerének szervezéséért, ebben a tekintetben kapcsolattartásért a kiemelt civil partnerekkel a sportági szakfelügyeleti rendszer felállításáért. Az EMMI SFÁT és az utánpótlás-nevelési programokat megvalósító, abban érdemi közreműködőként tevékeny országos sportági szakszövetségek közötti közvetlen együttműködés kitűnő példája a Magyar Labdarúgó Szövetség Utánpótlás-nevelési programja, valamint az Akadémiai Program, amelyek sikere igazolja a közvetlen állami és szövetségi szakmai együttműködés hatékonyságát az utánpótlás-nevelés területén. A személyi jellegű kifizetések (Kiemelt Edző Program, Gerevich Aladár-sportösztöndíj, hatósági jogkörben ellátott feladatok) minisztérium részére történő visszaszervezése is indokolt, tekintettel arra, hogy a MOB, mint az olimpikonok érdekképviseletét is ellátó szervezet felelős a járadék megállapításával, kezelésével összefüggő feladatokért, ami összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel. Továbbá a kifizetésekre a forrást az állam biztosítja, így a sportolók anyagi megbecsülésével kapcsolatos valamennyi állami, közigazgatási hatósági jogkörben gyakorolt feladat visszakerül az EMMI SFÁT sportigazgatási feladatai körébe. A módosítás következtében megvalósulhat a közvetlenül államilag koordinált edzőképzési és foglalkoztatási rendszer.

21 Feladat- és hatáskörmegosztás rendszere az állami sportigazgatás (EMMI SFÁT) és a nem kormányzati oldal között Akadémiai Programok támogatása; A személyi jellegű kifizetések (Kiemelt Edző Program, Gerevich Aladár-sportösztöndíj, hatósági jogkörben ellátott feladatok) minisztérium részéről történő kezelése; Közvetlenül államilag koordinált edzőképzési és foglalkoztatási rendszer.

22 Feladat- és hatáskörmegosztás rendszere az állami sportigazgatás (EMMI SFÁT) és a nem kormányzati oldal között A sportcélú állami támogatások felhasználásának ellenőrzése: sportcélú állami támogatások felhasználásának ellenőrzését hatékonyabb keretek között kell biztosítani; az állami és a civil sportigazgatás tekintetében a hatáskörök egyértelmű elkülönítése indokolt; Az ellenőrzési feladatok sportszakmai elemeiben a szövetségi szintű szakmai részfeladatok előtérbe helyezése szükséges; Az EMMI biztosítja a Sportért Felelős Államtitkárságon az ellenőrzési feladatok előtérbe helyezését A sportigazgatási feladatok munkamegosztásával párhuzamosan szükséges a sportcélú állami támogatások felhasználásának ellenőrzését hatékonyabb keretek között biztosítani. Ennek érdekében az állami és a civil sportigazgatás tekintetében szintén a hatáskörök egyértelmű elkülönítése indokolt: az ellenőrzés során a civil sportigazgatás felelős a támogatások megvalósulásának sportszakmai nyomon követéséért, az állami oldal pedig a szerződésszerű felhasználás betartásáért. Az ellenőrzési feladatok sportszakmai elemeiben a szövetségi szintű szakmai részfeladatok előtérbe helyezése szükséges (ennek érdekében az állam – kiemelten a 16 kiemelt sportág esetében – jelentős szervezetfejlesztési jellegű támogatás jóváhagyásáról döntött az elmúlt években), a támogatások kihelyezésének sportági hasznosulása során tehát a minisztérium közvetlenül a szakszövetségekkel való kapcsolat, konzultációs csatornák kialakítását tervezi: a látvány-csapatsportágak és a 16 kiemelt sportág, valamint az ún. felzárkóztatási programba tartozó sportágak esetében azonnali jelleggel, a további sportágakkal pedig a sportági fejlesztési elképzeléseikről való előzetes konzultációt és az államilag finanszírozható programjaik meghatározását követően. Ezzel a folyamattal párhuzamosan az EMMI biztosítja a Sportért Felelős Államtitkárságon az ellenőrzési feladatok előtérbe helyezését. Ezt az EMMI az Államtitkárság belső szervezetét érintő átalakítással részben már biztosította, amely során létrehozásra került egy kifejezetten az állami támogatások felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos főosztály. Másrészt az ellenőrzési feladatok rendszerszintű megújítását a Kormány Nemzeti Sportinformációs Rendszer fejlesztését tartalmazó döntése segíti: az NSR második ütemében kialakításra kerülő támogatási modul lehetővé teszi a támogatás-tervezéstől a felhasználás ellenőrzéséig az állami sportigazgatási szerv részére a valid adatokon alapuló, zárt rendszerben történő feladat-ellátást.

23 Az akadémiai rendszer kialakítása
Néhány sportágban már működő akadémiák (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda) A sportiskolai rendszer tapasztalatai Szükséges az akadémiai modell kritériumainak részletes meghatározása, leírása Alapvető követelmények meghatározása, mint: meghatározott bemeneti és kimeneti követelmények; szoros együttműködés a sportegyesületekkel, sportági szövetségekkel, iskolákkal; monitoring; írott szabályrendszer; továbbképzés; sportegészségügyi háttér; versenyeztetési rendszer

24 Az akadémiai rendszer kialakítása II.
Az utánpótlás-nevelés színvonalának emeléséhez szükség van az elitképzés alapvető kritériuminak megfogalmazására Hatékony minőségbiztosítás Szükségesnek látszik egy olyan modell kidolgozása, amely tartalmazza a követelményeket és egyúttal biztosíthatja a magas szintű szakmai munkát Az akadémia működtetéséhez szükséges szakmai dokumentumok

25 További programok, célkitűzések- feladatok
Utánpótlás Edzők Program; A Nemzeti Sportinformációs Rendszer; Sportdiagnosztikai Laboratórium fejlesztése; Táplálékkiegészítő Bevizsgáló Laboratórium létrehozása Az OSEI új székhelyének kialakítása; A fogyatékkal élők, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek sportjának támogatása; Program indul az utánpótlásedzők támogatására Dorog, február 23., csütörtök (MTI) - Az edzői életút programot 2017-től az utánpótlás-korosztállyal foglalkozókra is kiterjesztik, így 350-nél több szakember kaphat havonta bruttó százezer forintos támogatást - mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára csütörtökön egy dorogi sportkonferencián az MTI-nek. Szabó Tünde hozzátette, hogy a program kiterjesztésével az adott sportág eredményességének alapjait lerakó, utánpótlás-korosztállyal foglalkozó edzőket szeretnék megbecsülni. Az államtitkár kitért rá, hogy 2018-ban a tapasztalatok figyelembevételével a támogatás összegét eredményességtől függően kétszázezer forintra emelnék. A sportági szakszövetségeket rövidesen megkeresik, hogy tegyenek javaslatot a támogatásra érdemes edzők személyére, majd a jelöltek végegesítése után a szövetségek szerződnek a klubokkal - ismertette Szabó Tünde.

26 A sport, mint nemzetstratégiai ágazat
A Kormány kiemelten támogatja a sportot. Ezek a fejlesztések pozitívan hatnak a : - az oktatásra és az egészségügyi ágazatokra; - az ifjúsági és a családpolitikára; - a szociális területekre; - a fejlesztésekre és a gazdaság élénkítésére. Nincs még egy olyan ágazat, amelynek fejlődése ilyen kiterjedten és intenzíven hat szinte az összes ágazatra.

27 Sportnemzet – Sportoló nemzet
Köszönöm a figyelmet!