Pedagógiai asszisztens helye és szerepe az óvodai nevelésben

Az előadások a következő témára: "Pedagógiai asszisztens helye és szerepe az óvodai nevelésben"— Előadás másolata:

1 Pedagógiai asszisztens helye és szerepe az óvodai nevelésben
Készítette: Báráczné Szántó Mariann Óvodavezető – közoktatási szakértő

2 A munkakör betöltéséhez szükséges elvárások
Alapkövetelmény Egészségügyi alkalmasság, büntetlen előélet Iskolai végzettség, szakképesítés Legalább középfokú végzettség, új alkalmazás esetén pedagógiai asszisztensi végzettség Elvárt ismeretek Az óvoda nevelési és egészségügyi előírásainak, belső szabályzatainak ismerete Szükséges képességek Szeretetteljes és példaadó viselkedés Személyes tulajdonságok Pontosság, megbízhatóság, türelem, higiénia, segítőkészség A munkakör betöltéséhez szükséges elvárások NOKS

3 ETIKAI elvárások A katolikus nevelés és oktatás szentírási alapelvei
Az egyház nevelésre irányuló alapelvei A katolikus iskola lényegének meghatározása A katolikus hit és erkölcsi alapelvek érvényesülése a katolikus iskolában, intézményben A katolikus nevelési intézmény a keresztény nevelő közösség találkozásának helye A keresztény humanizmus tételei A nevelő konkrét élethelyzeteinek erkölcsi alapelvei - tanítványaihoz fűződő viszonyában - munkatársaihoz fűződő viszonyában - intézményéhez fűződő viszonyában - a szülőkhöz fűződő viszonyában - az egyházhoz fűződő viszonyában - a nemzethez, a hazához fűződő viszonyában - szaktárgyához fűződő viszonyában Megtalálható: a Magyar Katolikus Egyház közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok számára Készítette: Magyar Katolikus Püspöki Kar Iskolabizottságának megbízásából a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Budapest, szeptember l-jén

4 A pedagógiai asszisztens feladatai
Mit jelent a nevelőmunkát segítő tevékenység? Az óvodapedagógus nevelőmunkáját segítő asszisztencia (ezt láthatja el a pedagógiai asszisztens), valamint gondozói tevékenységek,- amit ellát a dajka is - de szükségszerűen ellát a pedagógiai asszisztens is. - Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése. - A pedagógiai program eredményes megvalósítása érdekében a gyermekek zavartalan és folyamatos ellátása, az  óvodapedagógusok munkájának segítése.

5 A pedagógiai asszisztens tevékenységei
aktívan részt vesz a gyermekek felügyeletének biztosításánál, a párhuzamosan végezhető tevékenységek megszervezésében és lebonyolításában, a lassabban haladó, egyéni segítséget igénylő gyermekek megsegítésében, a különbözőség elfogadtatásában (személyes példaadás), SNI, BTM, HH, HHH, a gyerekek biztonságos körülményeinek megteremtésében, a balesetek elkerülésének kivédésében, a tevékenységszervezés feltételeinek zökkenőmentes biztosításában, az óvodai ünnepségek, hagyományok megszervezésében, lebonyolításában, figyelemmel kíséri a csoportra, gyerekekre vonatkozó terveket, azok megvalósítását felelősségteljesen segíti. A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről az óvoda pedagógusok iránymutatása szerint:

6 Részt vesz a teljes óvodai élet megszervezésében.
Az óvodai tevékenységeken az óvodapedagógus irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, hogy a tevékenységeken megfelelően tudjanak részt venni. Az udvari játékban vagy a levegőztetésnél, sétánál segít a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez. Sétánál, óvodán kívüli foglalkozásoknál, kirándulásoknál segíti a gyermekek utcai közlekedését, a programokon való kulturált részvételt. Óvodapedagógusi útmutatás alapján önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez.

7 A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit a pedagógus
útmutatása szerint a gyermekekkel gyakorolja. Szükség szerint közreműködik a gyermekek orvosi vizsgálatánál. Kisebb baleset esetén elsősegélyt nyújt, de erről mindenképpen értesíti a beosztott pedagógust vagy vezetőt. Ismeri az intézmény alapdokumentumait. (PP., SZMSZ, Házirend, Munkaterv, Tűz és balesetvédelmi szabályzat, munkaköri leírás) Munkáját minden esetben az említett dokumentumok alapján és a pedagógusok útmutatása szerint végzi. A fentieken kívül mindazokat a feladatokat ellátja, amivel az óvoda vezetői esetenként megbízzák.

8 Különleges felelősségei
Személyekért: Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Részt vesz a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének kialakításában. A gyermekek óvodai munkájáról a szülőknek tájékoztatást nem ad, őket a megfelelő pedagógushoz irányítja. A hivatali titoktartás e munkakörben is kötelező.

9 Tervezés: Figyelemmel kíséri a csoportra/gyermekekre vonatkozó terveket, azok megvalósítását aktívan segíti. Saját feladatait a munkahelyi vezető utasítása szerint tervezi és adminisztrálja. Technikai döntések: Betartja a tűz- és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Bizalmas információk: A személyiségi jogokat érintő, adatvédelem alá eső vagy hivatali titoknak minősülő információkkal a törvény szellemében jár el, bizalmas információkat (dolgozói, gyermeki, szülői) csak a szükséges mértékben – az óvoda igazgatójának vagy helyetteseinek utasítására tárhat fel. Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni.

10 Nevelőmunkát közvetlenül segítő pedagógiai asszisztens ellenőrzése Megfelelő (1) Nem megfelelő (0) Az óvodai csoportban végzett munka ellenőrzése sorsz Megnevezés Adat 1. Az ellenőrzött alkalmazott neve (pedagógiai asszisztens) 2. Oktatási azonosító száma

11 Étkezés szokásrendszere Kompetencia határok betartása
Nevelőmunkát közvetlenül segítő pedagógiai asszisztensi feladatok ellenőrzése Az ellenőrzést végezte óvodavezető 1. Étkezés szokásrendszere Minden gyermeknek a fejlettségéhez mérten nyújtott segítséget. A gyermekeknek nyújtott segítségnél figyelembe vette a csoport szokásrendszerét. Az étkezésnél a megfelelő étkészletet készítette ki a terítéshez (kanál, kés, villa, lapos tányér, mélytányér stb..) 2. Kompetencia határok betartása Egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy a gyermek fejlettségéről tájékozatta a szülőket, megfelelő kommunikációs stílusban kérte a szülőt, hogy forduljon a gyermek óvónőjéhez.

12 A játéktevékenységhez kapcsolódó szokásrendszer
3. A játéktevékenységhez kapcsolódó szokásrendszer Minden esetben tiszteletben tartotta a játéktevékenységben kialakított szokásrendszert. Az építő kuckóban, asztaloknál stb. érintetlenül hagyta a gyermekek által épített játékot. 4. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése Minden esetben figyelembe vette a kiemelt figyelmet igénylő gyermek speciális szükségletét. 5. A gondozási feladatellátás Minden esetben figyelt a gyermekek ruházatára, hajviseletére, a gyermekcsoportba járó gyermekek kulturált megjelenésére. A tisztálkodás vagy más ok miatt átvizesedett ruhában lévő gyermek ruháját lecserélte. A gyermekek gondozási feladatinak ellátásakor figyelt a gyermekek fejlettségére. (önállóan, kis segítséggel, látja-e el a gyermek a feladatait)

13 Pedagógiai asszisztens végzettsége
 Az Nkt évi CXC. Törvény értelmében: Nincs végzettségi és szakképzettségi előírás ebben a munkakörben. A 138/1992. Korm. rendelet csak a kötelező minimális végzettségi szintet írja elő, ahol az egyes fizetési osztályokba történő besorolásról rendelkezik. Eszerint a besorolás „C” osztálytól – „F” fizetési osztályig lehetséges pedagógiai asszisztens munkakörben, tehát minimum érettségire van szükség ezen munkakör betöltéséhez.  Knt. 2. melléklet: A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak köre és létszáma: óvodában 3 csoportonként egy fő Pedagógiai asszisztens végzettsége - besorolása - helye a köznevelés rendszerében

14 A Kormány 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete
2. § (2)  a  legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a  teljes munkaidő teljesítése esetén a) január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint b) január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint 3. § (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) E  rendelet rendelkezéseit első alkalommal a  január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. A Kormány 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

15 A nevelőmunkát segítő alkalmazottak pihenőidejének rendelkezései
A nevelőmunkát segítő alkalmazottak alapszabadsága 20 munkanap középfokú végzettségű pedagógus esetében 21 munkanap felsőfokú végzettségű pedagógus esetében A pedagógiai asszisztens pótszabadsága 25 munkanap Kivételes szabályt a 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet 30. §-a rögzít  ”A nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens, munkakörben foglalkoztatottak jogosultak.” Kjt. 56. §) Kjt. 57. § (3)

16 A ped. asszisztens munkáját, felkészülését MENTOR segíti.
A NOKS munkakörökre vonatkozóan minősítési eljárásra vonatkozó szabályok kizárólag a 2015. szeptember 1-jén vagy azt követően történő alkalmazás esetében érvényesek, a korábban megkötött munkaszerződéssel rendelkezőkre NEM. A ped. asszisztens munkáját, felkészülését MENTOR segíti. Pedagógus végzettségű pedagógiai asszisztensek (NOKS) előmeneteli rendszere A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet július 29-én megjelent módosítása értelmében

17 Mit is kell tenniük a NOK-sos kollégáknak?
félévenként legalább öt  foglalkozást meg kell látogatniuk minősítővizsgát kell tenniük, amely magában foglalja: a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési vagy gyakornoki követelmények teljesítését, a hospitálási napló bemutatását és elemzését.

18 Mi a feladata az intézményvezetőnek?
Mentor kijelölése és felkérése a NOKS-os kolléga mellé! helyi értékelési szabályzatot kell kidolgoznia annak érdekében, hogy a minősítővizsga egységes követelményrendszer és eljárási rend alapján történhessen. (ehhez beszereztünk egy segédanyagot) A helyi értékelési szabályzat alapján lebonyolított minősítővizsgán az intézményvezető látja el a minősítési követelményeknek való megfelelés megállapításával kapcsolatos feladatokat. minősítési követelményeknek való megfelelésről szóló véleményét írásban indokolni köteles. háromfős minősítőbizottság létrehozása a minősítést megelőző 30 nappal

19 A minősítővizsga alkalmával:
a minősítőbizottság áttekinti és értékeli a gyakornok által vezetett hospitálási naplót, a minősítővizsgán részt vevő gyakornok pedig elemzi a hospitálási napló vezetésével kapcsolatos tapasztalatokat. A bizottság követelményrendszer alapján minősíti a gyakornokot úgy, hogy: az adott munkakörre meghatározott szakmai követelmények mindegyikét 0–5 pont közötti pontszámmal értékeli. a hospitálási napló tartalmát és annak a minősítővizsgán történő elemzését 0–10 pont közötti pontszámmal értékeli.

20 A minősítővizsga eredményei:
Kiválóan alkalmas – 80%-100% között Alkalmas – 60%-79% között Kevésbé alkalmas % között Alkalmatlan - nem éri el a 30%-ot, A NOKS gyakornok minősítővizsgájáról minősítő okiratot kell kiállítani.  A minősítő okirat egyik példányát a munkavállaló személyi anyagában kell őrizni, másik példányát pedig a munkavállaló számára kell átadni. A sikeres minősítővizsgán részt vevő gyakornokot a minősítés évét követő naptári év januárjának 1. napjától kell magasabb fokozatba sorolni. (Ped. I.)

21 Mennyit lehet keresni a „Pedagógus I. " kategóriában?
Kategória: Pedagógus I. Év Középfokú végzettséggel Alapszakos/főiskolai végzettséggel Mesterszakos/egyetemi végzettséggel 2. 3-5 3. 6-8 4. 9-11 5. 12-14 6. 15-17 7. 18-20

22 EBÉDSZÜNET Asztali áldás Édes Jézus légy vendégünk,
Áldd meg, amit adtál nékünk! Adjad Uram, hogy jó essék, Jézus neve dicsértessék. Ámen

23 Az óvodáskor jellemzői
A kisgyermekkort követi az óvodáskor, mely 3-6 éves korú gyermekeket jelent. A gyermek ebben a korban egyre jobban kiteljesedik, egyre önállóbb lesz, egyre nyitottabbá válik a világra. Az óvodás korú gyermek életében jelentős szerepe van az érzelmeknek. A megismerő funkciók: - érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás Ezek közül kiemelkedő szerepe van a képzeletnek, fantáziának, melyek segítségével a számára ismeretlen dolgokra magyarázatot próbál adni. (Fantáziájával kiszínezi a valóságot.) Mivel életében döntő szerepet kap az érzelem és a képzelet, így ezen alapul élénk meseszeretete is.

24 Elsősorban arra tud figyelni és visszaemlékezni, ami őt érzelmileg valamiért megragadta, így a tevékenységekben elengedhetetlenül fontos szerepe van a motiválásnak is. ( Ez nem más, mint egyfajta "kedvcsinálás" a tevékenységekhez) Legfőbb tevékenysége a játék, melynek során előszeretettel utánozza a felnőtteket. A játék útján próbálja átélni azokat az élményeket, számára vonzó felnőtt tevékenységeket, melyek egy gyermek számára a valóságban sokáig elérhetetlenek. Ezt nevezzük szerepjátéknak. Az óvodás gyermek mozgásigénye, cselekvési vágya rendkívül nagy, ezeket pedig ki kell elégítenie a felnőttnek. Mindig sok lehetőséget kell adni a változatos mozgásformák gyakorlására (persze csak életkori adottságaiknak megfelelően, a biztonságot maximálisan szem előtt tartva) Ebben az életkorban válik igazán igényévé a kortársi kapcsolatok kialakítása, ebben a korban van ténylegesen jelentősége a közösségnek, a közösségbe tartozásnak.

25 Testi, idegrendszeri fejlődés
Kisóvodás korban még leginkább kisgyermeki testalkat jellemző a kicsikre, míg óvodáskor végére szemmel láthatóan arányosabb, mintegy "felnőttesebb" lesz a teste. Ez a változás kb. 5-6 éves korban lesz igazán látványos: végtagjai megnyúlnak, egyre izmosabbá válnak. A váll szélesebb lesz a medencénél, így megszűnik a test hengeres formája. A babás arcocska is megváltozik az arc alsó és középső részének intenzív fejlődése révén. Az óvodás gyermek izmai hamar kifáradnak, de rendkívül gyorsan regenerálódnak. Ezért a tornánál, intenzívebb mozgásoknál ajánlott rövid pihenőket tartani. Az óvodás gyermek, - intenzív idegrendszeri érése következtében, - gyorsan tanul, ám az ismeretek megtartásához sok ismétlésre, gyakorlásra van szüksége.

26 Az óvodás gyermek mozgásformái folyamatosan gazdagodnak, egyre változatosabbak lesznek a sokféle tevékenységnek, ill. a játéknak köszönhetően. Talán bele sem gondoltunk, milyen nagy jelentőséggel bír egy legós építés, gyurmázás vagy egy rajzolás a kéz finommozgásának ( azaz a kézügyességnek) a fejődésében, vagy egy kiadós mászókázás, fogócskázás, labdázás a nagymozgások  tekintetében. Adjunk tehát minél változatosabb lehetőséget a kicsiknek a játékra, ill. különböző változatos tevékenységekre. Minden fejlesztés és fejlődés alapja a nagymozgások fejlesztése : járások, futások, mászások, csúszások és egyensúlyozás Óvodáskor végére a gyermek mozgása akaratilag befolyásolt, képes mozgását, ill. viselkedését kordában tartani.

27 A mozgásfejlődés zavarai
Két mozgásfejlődési zavarról beszélhetünk: a hipermobilitás (túlmozgékonyság) és a mozgásgátoltság. Hipermobilitás jellemzői: gyors, kapkodó, céltalan mozgások, fejletlen kézügyesség, finommotorika. Ezeknél a gyerekeknél gyakran tapasztalható beszédfejletlenség is. A hipermobilitás okai elsősorban szociális ártalmakra vezethetők vissza, így pl.: elhanyagoltságra, szorongásra, mellőzöttségre. Mozgásgátoltság jellemzői: A gyermek (valószínűleg szintén szociális ártalmak nyomán) nem elég motivált környezetének mozgásos, cselekvéshez kapcsolható megismerésére. A negatív társas, emberi kapcsolatai visszavetik, gátolják ebben a megismerési folyamatban (nem mer nyitni környezete felé), így mozgásfejlődése lelassul, megáll.

28 Érzékelés - észlelés Érzékszerveik (szem:látás, fül:hallás, bőr:tapintás, orr, nyelv: szaglás- ízlelés, valamint a mozgás-egyensúlyérzékelés) külsőre már a felnőttekéhez hasonlóak, ám működésük még nem olyan kifinomodott. Ez csak sok-sok tapasztalás útján érhető el. Irányított játékkal nagyban elősegíthetjük a gyermek érzékelésének, észlelésének fejlődését. (Pl.: Tapintási érzékelés fejlesztése "Mi van a zsákban?" játékkal, ill. "Ügyes boci" társasjátékkal. Hallási érzékelés fejlesztése "Erre csörög a dió" vagy "Kinek a hangját hallod?" játékkal, hangszer felismeréssel. Szaglás és ízlelés fejlesztésére: pl. gyümölcsök felismerése illatuk, ízük alapján. Mozgás és egyensúlyérzékelés mindennemű mozgásos játék által.) Az óvodás gyermek megfigyelő tevékenysége nem csak logikusabb, célirányosabb, de tartósabb is lesz az évek múlásával. Míg egy 3-4 éves átlag 6 percig képes megfigyelni valamit, addig egy 6 éves több, mint 12 percen át képes megfigyelni.

29 Figyelem Az óvodáskorú gyermekre eleinte az önkéntelen figyelem a jellemző. Csak arra figyel, ami őt érzelmileg megragadta, ami iránt kellően felkeltették az érdeklődését. Itt kap hatalmas hangsúlyt a motiváció, azaz hangulati megalapozás. Az óvodás figyelme könnyen fluktuál (vándorol), elterelődik. (többszöri motiválás, újabb "kedvcsinálás„ - egyre tovább és tovább fenntartani a gyermek figyelmét. Az életkor előrehaladtával az óvodás gyermek figyelme egyre tartósabb lesz. Ebben az életkorban a figyelem sokszor leragad egy-egy dolognál, eseménynél, ami őt érzelmileg megragadta, így nehezebben tud váltani újabb megfigyelnivaló felé. Emiatt tapasztalható az is, hogy figyelem megosztása eleinte gyenge. (Pl: míg egy kisgyermek 1-2 tárgyat képes adott idő alatt megfigyelni, addig egy óvodás kettőt- hármat, később többet is)

30 Emlékezet A kisebb óvodásra az önkéntelen emlékezet jellemző. Ez azt jelenti, hogy emlékképei önkéntelenül rögződnek. Elsősorban azt jegyzi meg, ami őt érzelmileg leginkább megragadta. Óvodás korban sokkal eredményesebb lehet az emlékezés, ha cselekvéshez kötött. Ha manipulálhat, játszhat egy-egy tárggyal a gyermek, azt sokkal jobban emlékezetébe tudja vésni, mint aminek pl. csak a nevét hallja. „Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti. Amit lát is, már inkább megjegyzi. De amiben Ő maga is tevékenyen részt vesz, az bizonyosan bevésődik az emlékezetébe."  (Kodály Zoltán) Ugyanezen okból van hatalmas jelentősége a szerepjátékoknak is, amikor annak tartalmát, szabályait, az ehhez kapcsolódó szerepek jellegét bevési és felidézi. Ez már egy komplex, szerteágazó emlékezeti tevékenységet feltételez.

31 Gondolkodás A cselekvő-szemléletes gondolkodás szintjén lévő kisóvodás csak azt a probléma helyzetet érti meg, ami cselekvéshez és szemlélethez kötött (azaz ő maga cselekedhessen és szemlélődhessen az adott probléma helyzetben.) Pl: a nagyobb, zöld hordó belefér a kisebb, kék hordóba? Ez csak akkor derül ki számára, ha gyakorlatban kipróbálja, tehát cselekszik és közben figyel, szemlél. A szemléletes-képszerű gondolkodás szintjén már nincs szükség konkrét manipulálásra, elég, ha látja a probléma helyzetet és a fejében végzi el a megoldást. Ekkor tehát már ránézésre, gyakorlati próba nélkül is meg tudja állapítani, hogy pl.  melyik a kisebb-nagyobb hordó, melyik fér bele a másikba, ...stb. Elvont, nyelvi gondolkodás, mikor is már látvány, szemléltetés sem kell ahhoz, hogy egy-egy problémát megoldjon. Ekkor már mindent fejben végez.

32 Beszédfejlődés A beszéd a gondolkodás nyelvi kifejező eszköze, a két dolog csakis együtt, párhuzamosan fejlődhet. A beszédfejlődés elképzelhetetlen fejlődő gondolkodás nélkül és ez fordítva is igaz: minél többet beszél, kommunikál a gyermek, annál jobban mozgósítja, fejleszti gondolkodását. Kisóvodás korban még leginkább a szituatív beszéd a jellemző. Ez azt jelenti, hogy csak az adott szituáció személyes résztvevői értik meg az elhangzott szavak jelentését. Pl: " -Ne húzd meg! - Miért? - Mert már tegnap is!" A játékban résztvevő két gyermek egyike meghúzta a játék Mikulás szakállát, ami leszakadt és vissza kellett varrni. A gyerekek pontosan tudták, miről van szó, ám egy kívülálló csak akkor értheti meg ezeket, ha maga is személyesen részt vesz a játékukban és annak előzményeiben.

33 A szituatív beszéd nagyobb óvodás korra fokozatosan átvált kontextusos beszéddé. Ez már olyan összefüggő beszéd, ami önmagában ( az adott szituáció ismerete nélkül) is értelmezhető. Kontextusos beszéd csak akkor alakul ki, ha a gyermek gondolkodása már túlhaladt a cselekvő-szemléletes szinten, tehát gondolkodásának nem feltétele a konkrét cselekvés. Ennek a fejlődésnek előfeltétele, hogy minél többet beszéljünk, beszélgessünk, meséljünk a gyermeknek, gyermekkel, és mindig érdeklődő, aktív hallgatói legyünk mondandójának! Fontos, hogy a közös játékok során is nagy szerepet kapjon a beszéd, ill. az aktív kommunikáció! - beszéde egyre folyamatosabbá válik - aktívan gazdagodik szókincse, változatos mondatszerkesztésre lesz képes - társas kapcsolataiban egyre nagyobb szerepet kap a beszéd és ezáltal fejlődik egész szociailizációja

34 Óvodás korban gyakran találkozhatunk a beszédfejlődés bizonyos zavaraival.
Ilyenek pl: - késői beszédfejlődés - kiejtés, beszédritmus zavarai ( pl: pöszeség, dadogás) - leegyszerűsödött nyelvtani szerkesztés a beszédben Ha ilyen vagy erre utaló jelekkel találkozunk, a szülőnek érdemes logopédus szakvéleményét is kikérnie. Mi állhat a háttérben? Számtalan oka lehet, melyből néhány a teljesség igénye nélkül: - késői beszédfejlődés: környezeti ártalmak, frusztrált közlési vágy - kiejtés, beszédritmus zavarai: mozgásszervi fejletlenség, környezeti vagy pszichés ártalmak - leegyszerűsödött nyelvtani szerkesztés: kedvezőtlen szociális, családi háttér, gondolkodás elmaradottsága.

35 Akarati életének jellemzői
„Én akarom! Én egyedül!" korszak Önállósulási törekvése egyre nagyobb - Ezek a próbálkozások azonban sok esetben nincsenek összhangban képességeivel, életkori sajátosságaival, lehetőségeivel, ezért gyakran éri őt kudarc. Mi is az a dac? Miben nyilvánul meg? - A gyermek szemmel láthatóan kifordul önmagából, se nem lát, se nem hall, úgy hisztizik. Mit lehet tenni a dacos gyerekkel szemben? Leghelyesebb, ha úgy teszünk, mintha észre sem vennénk a "műsort", akkor is, ha ez már kellemetlen számunkra. Sokat segíthetünk a dacos magatartás elkerüléséért, kiküszöböléséért, ha életkorának és egyéni képességeinek megfelelő feladatokkal látjuk el a gyermeket.

36 Társas kapcsolatok fejlődése
A társkapcsolatok fejlődésének legfőbb állomásai: együttlét - a bölcsődei gyerekcsoportban megfigyelhető, hogy a gyerekek csupán egy helyen, egymás mellett, de jellemzően nem egymással játszanak együttmozgás - felnőtt tevékenységét figyeli és utánozza, hiszen a picurkák sokkal inkább felnőtt-, mint gyerek centrikusak. összedolgozás – szemlélődést, utánzást fokozatosan felváltja az egyre nagyobb kooperációt igénylő összedolgozás – Pl: egy időben egy épületet építenek a gyerekek, ám a szereposztás, az egyes műveletek tudatos beosztása történik, ki mit fog, ki mit tart, mit csinál) együttműködés - hogy a közösségi tevékenységek minden tekintetben működnek, nem kell már előre megbeszélni,hogy ki mit tart, mit csinál.

37 A játék, az óvodás gyermek legfőbb tevékenysége
Általános jellemzői: – spontán és önkéntes tevékenység, – gazdagabb, változatos ingerek érik a gyermeket, játéka színesebb lesz, – csökkenti a belső feszültséget, – kialakul, fejlődik a gyermek társas kapcsolata, – képessé válik a gyermek a viselkedési normák elfogadására, helyettes magatartás gyakorlására, szabályok tudatosítására. A játék feltételei: – nyugodt, vidám légkör, – játékidő, – játékhely, – játékszer, – játékeszköz, – az élmény

38 A játékirányítás általános elve
– az irányítás közvetett, tapintatos legyen, – az óvodapedagógus és munkatársai a feltételeket teremtsék meg elsősorban, – a hangsúly az ismeretbővítő, élményeket kísérő pozitív érzelmek alakításában van, – konfliktusok megoldásában elsősorban az önállóságot kell biztosítani, – az óvodapedagógus és munkatársai is szeressenek játszani! A játékban átélheti, ill. újraélheti a valóságban megtapasztalt élményeket. Pl: buszon utazik, ezért otthon vagy az oviban buszost játszik. Ebben a játékban lehetősége van arra, hogy újra átélje az utas szerepét, de még arra is, hogy végre ő legyen a sofőr vagy akár az ellenőr. A játékban, - a valósággal ellentétben, - bármi lehetséges, még az is, hogy egy kisgyerek a felnőtt bőrébe bújjon és pl. vezessen. Játszótársaival való társas kapcsolatai egyre jobban kiteljesednek: együttműködnek, beszélgetnek, barátkoznak egymással, és a játékélmények mind jobban összekovácsolják őket

39 A játéktevékenység kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy általa egyre hatékonyabban formálódjon a gyermek magatartása. Biztosítja, hogy a gyermek minél több élményt szerezhessen az őt körülvevő környezetből. Járjunk minél többet sétálni, vegyünk részt a tömegközlekedésben, látogassunk el vásárolni, postára, múzeumba, ill. minden olyan helyre, aminek révén bővíthetjük a gyermek tapasztalatait. Adjunk lehetőséget az élmények szabad kijátszására: biztosítsunk hozzá helyet, időt, eszközöket és persze kellő gyermeki szabadságot.

40 Milyen játékfajták jellemzőek az óvodáskorra?
Gyakorló játék - Ennek a játékfajtának a célja leginkább a mozgás, a funkció öröme - Az egyszerű gyakorló játékban a gyermek egy mozdulatot kiemelve az összefüggéséből ismétel meg egy készség gyakorlásának öröméért (befűzi, ki fűzi a cipőjét, ki-be gombolja a ruháját). Szerepjáték - Ezen játékfajta során a gyermek eljátszhatja, kijátszhatja a való életben látott szerepeket, élményeket - lényeges sajátossága az utánzás - a játék során használt játékeszköz gyakran szimbolizál valamit.  Szabályjáték - valamilyen szabályhoz, szabályokhoz kell alkalmazkodni - elengedhetetlenül szükséges a szabálytudat, mely kb. 5 éves kor táján kezd körvonalazódni. Nagycsoportban ez már az iskolaérettség egyik kiemelkedő feltétele Konstrukciós játék - A játék során a gyerek kockából, más játékelemből, anyagokból építményeket és különféle egyéb tárgyakat alkotnak, szerkesztenek, konstruálnak. - Pedagógiai értéke: kreativitásra nevel, melynek velejárója a megfigyelés, az emlékezés, a képzelet, a problémamegoldás, az esztétikai érzék, és a manualitás fejlesztése.

41 A játék fejlődésének zavara
Ideális esetben az óvodás játéka ötletgazdag, elmélyült, szívesen vállal benne szerepeket, szívesen kezdeményez. Előfordul azonban, hogy a játékon keresztül az akarati-érzelmi élet zavaraira vagy kedvezőtlen környezeti hatásokra gyanakodhatunk. szorongó, gátolt játék: ennek során a gyermek nem mer kezdeményezni, nem áll elő önálló ötletekkel, bátortalan játszótársaival szemben is. felületes, kapkodó játék: itt a gyermek nem képes tartósan egyetlen játék mellett lehorgonyozni, tevékenységében figyelmetlen, kapkodó, csapongó. kényszeres játék: mint ahogy a neve is mutatja, a gyermek szinte kényszerűen játszik egy-egy eszközzel. Letapad mellette, igyekszik elfoglalni magát, de tevékenységéből hiányzik az eredetiség, kezdeményezés, az ötletesség az öröm. agresszív-romboló játék: ez megnyilatkozhat a játék témájában ( pl: harcos, verekedős játék) vagy stílusában is. Utóbbinál a gyermek mások játékát szándékosan lerombolja, tönkreteszi, dobálja, hogy ezzel bosszantsa őket.

42 Játékos gyakorlatok Szabó Borbála: Mozdulj rá! Lökni előre a karotok,
Sorba felállni kisovisok Lökni előre a karotok, Fel a magasba aztán fel Csípőre téve végezve. Fejjel előre, meg hátra, Állj egyenesen, mint a pálca. Karforgatással együtt jár, Tapsoljunk egyet kis pajtás! Ilyen nagy az óriás, nyújtózkodjunk kispajtás. Ilyen kicsi a törpe, guggoljunk le a földre. 3. Fújja a szél a fákat, letöri az ágakat, reccs! 4. Kaszálj Pista kalapálj, holnap délig meg sem állj! Mérleg vagyok billegek, kezeimben súlyt viszek! Játékos gyakorlatok Szabó Borbála: Mozdulj rá!

43 Köszönöm a figyelmet!