Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet A mindennapok pedagógiai gyakorlata, a mindennapok pedagógiájának nagy kihívásai, nevelési /oktatási.

Az előadások a következő témára: "Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet A mindennapok pedagógiai gyakorlata, a mindennapok pedagógiájának nagy kihívásai, nevelési /oktatási."— Előadás másolata:

1 Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet A mindennapok pedagógiai gyakorlata, a mindennapok pedagógiájának nagy kihívásai, nevelési /oktatási nehézségei Horváthné Moldvay Ilona gyógypedagógus, mesterpedagógus, köznevelési szakértő, az OKNT KIB elnöke köznevelési szakértő, az OKNT KIB elnöke 2016. 11. 14.1

2 A legfontosabb kérdés Milyen jövőt akarunk az országnak, a családunknak, magunknak? A jövő alakítása, teremtése a családban és az óvodában kezdődik. 2

3 A felelősségünk – a világ változik, de… „Egyszerű, Michelangelo Dávidját újrafaragjuk. Az egyik kezébe mobiltelefont adunk, a másikba meg hamburgert, és máris kész az új ember.” - mondta iróniával. Nehezebb „Nehezebb, hogy a jövő embere tudja, - a szabadsága kötelesség és felelősség, - ismerje a fénytant, azt, hogy kizárólag fénnyel lehet megszüntetni a sötétséget, - és pontosan fel kell mérnie, hol áll, merre lép, mikor, milyen következménnyel”. Csébfalvi Károly az első magyar ipari számítóközpont megalapítója. 3

4 Az oktatási (nevelési) ágazat A napi munkát meghatározó és befolyásoló tényezők: Jogszabályok, fenntartó, intézményszerkezet, politikai, társadalmi, földrajzi környezet, pedagógusképzés, ágazati és ágazatközi kapcsolatok, forrás,pénzügyi lehetőségek, ………… A jelen: köznevelési, -oktatási problémák megoldására Kerekasztal munkacsoportok: Fenntartói, köznevelés és irányítás, pedagógus- foglalkoztatás, tartalomfejlesztés, pedagógushivatás, gyermek, tanulói életutak. 4

5 Kihívások – avagy minden, mindennel összefügg 1. Személyi feltételekhez kapcsolódó : Pedagóguslétszám – kevés ( és egyszerre sok is ), különösen a speciális szakember …(Hol?) (Elnőiesedés.) A képzés, továbbképzés …(+kiégés - mentálhigiéné) Az életpálya-modell-lel kapcsolatos kérdések ( értékelés, önértékelés, tanfelügyelet, minősítés – ellenőrzés) Szakértői, szaktanácsadói munka, … A pedagógusszerepek, szerepállandóság, változás, … Munkaidő szervezése, adminisztráció… Nyugdíjasok foglalkoztatása, foglalkoztatási formák,…. A nevelő, oktató munkát segítők helyzete… 5

6 2. Szakmai kérdések Általános: Koncepcionális kérdések (pl. integrált, szegregált nevelés) Mi legyen a tartalom? Tankönyvek kérdése,… A tervezőmunka milyensége…. Szűkebben értelmezett: Speciális kérdések a különböző szinteken, intézménytípusban, területeken, tantárgyanként, műveltségi területenként – más-más a fontos kérdés. (pl. a mese jelentősége, zene, művészetek fontossága) 6

7 3. Tárgyi és egyéb feltételek, infrastruktúra Megfelelő intézménytípusnak megfelelő épület – akadálymentes, … Elégséges, a különféle funkciónak megfelelő helyiség A napi működéshez bútorok, eszközök – ezek pótlása A folyamatos működés feltételei – papír, …. IKT eszközök - … Tanulási környezet,.. 7

8 Kinek a problémája? Szintek Pedagógus problémája Vezető problémája Intézmény problémája Fenntartói problémája Képző intézmények problémája Ágazat……… DE alapvetően mindnyájunk problémája – szülőnek, gyermeknek a társadalomnak.DE alapvetően mindnyájunk problémája – szülőnek, gyermeknek a társadalomnak. 8

9 Székely László A jövő társadalma olyan lesz, amilyenné a gyermekeket neveljük. Amit értük teszünk, nem “humanitárius luxus”, hanem jól felfogott érdek, hiszen a jövőt határozzuk meg azzal, hogyan bánunk a gyermekekkel – mondta Székely László, az alapvető jogok biztosa az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának 25. évfordulója alkalmából tartott konferencián.(2014.) 9

10 Akik egy csoportban vannak Sajátos nevelési igényű Könnyen kezelhető Tehetséges Nehezen kezelhető Iskolaéretlen BTMN HHH

11 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEK/TANULÓ H ÁTRÁNYOS ÉS H ALMOZOTTAN H ÁTRÁNYOS H ELYZETŰ GYERMEK, TANULÓ S AJÁTOS N EVELÉSI I GÉNYŰ GYERMEK/TANULÓ B EILLESZKEDÉSI T ANULÁSI, M AGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓ/GYERMEK KIEMELTEN TEHETSÉGES GYERMEK/TANULÓ A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ÚJ FOGALOMRENDSZERE AZ SNI-RŐL 4.§.(13)

12 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY Értelmi fogyatékosok SNI Ép értelmű, érzékszervi, beszéd és mozgássérült SNI Autista SNI Több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos Habilitáció, rehabilitáció Tehetséggondozás is. (Felzárkóztatás – BTMN, HHH) Kiemelt figyelmet igénylő gyermek

13 CÉL: a „jól működő” társadalom, a társadalmi integráció 13

14 14 Az együttnevelés elemei, feltételei Mi szükséges az integrált neveléshez - általában? Ilyen jellegű társadalmi szemléletre, nyitott, befogadó intézményre, az integrált nevelésre alkalmas SNI gyermekre, azokra a pedagógusokra, akik alkalmasak és készségesek ennek kivitelezésére. (létszámok, csoportösszetétel)

15 15 Mire van szükség a pedagógiai folyamatban - konkrétan? Mire van szükség a pedagógiai folyamatban - konkrétan? (A tervezéstől a megvalósításig.) Tárgyi és személyi feltételek. Fontos: a cél meghatározása – Bárczi. Tárgyi - alkalmazható speciális eszközök, segédeszközök, ( differenciálásra) – a környezet akadálymentesítése. Személyi - kompetenciák, felelősségi kör tisztázása, együttműködés formájának meghatározása. Gyógypedagógus– óvodapedagógus feladatai, feladatmegosztás, értékelési folyamat, tanulási technikák ismerete. (minden típusú integrációnál más-más). Együttműködés – szülő, társak. Közösségépítés.

16 Az integrált oktatás-nevelést befolyásoló tényezők A gyermek felől: sérülés súlyossága sérülés típusa életkor személyiség intellektus A környezet oldaláról korai felismerés korai fejlesztés gyógypedagógiai segítségnyújtás intézmény, a pedagógus attitűdje létszám/összetétel – (más?) szülői támogatás – (többi szülő is) az épület, szoba adottságai segédeszköz ellátás szemléltető eszközök

17 LÉPÉSENKÉNT… Konzultáció gyógypedagógussal TANKERÜLETI SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG ->BTM MEGYEI SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG –>SNI SNI-jogosultság SNI ellátás megkezdése Problémás gyermek az óvodai csoportban

18 A szakértői bizottságok - a diagnosztikus ellátórendszer megújulása Alapértékelés – óvoda, iskola. Fejlődés nyomon követése – a tankerületi szakértői bizottsági tevékenysége és a nevelési tanácsadás. SNI-vel kapcsolatosan a kompetencia a megyei (fővárosi) szakértői bizottságoké. 18

19 A megyei szakértői bizottsági tevékenység Szakértői véleményt készít – komplex. A vizsgálat típusai – aktuális állapot feltárása, felülvizsgálat. Eljárásrendje – 15/2013. EMMI rendelet 2. számú mellékletben. Szakértői vélemény iránti kérelem - 15/2013. EMMI rendelet 1. számú mellékletben. (Tü 16/új r.sz. szakértői vizsgálat iránti kérelem nyomtatvány) A szakértői vélemény elkészítésének szakmai követelményei - 15/2013. EMMI rendelet 3. számú mellékletben.(Orvosi, 4. sz.) Megújuló protokoll. 19

20 20 A sajátos nevelési igényű gyermekekkel érkező dokumentumok 1. Szülői dokumentumok: adatlap, anamnézis 2. Egészségügyi dokumentáció: zárójelentések, orvosi leletek 3. Más nevelési, oktatási intézményektől származó dokumentumok: pedagógiai vélemények bizonyítványok gyermekvédelmi dokumentumok megfigyelési-mérési-értékelési dokumentumok

21 21 4. A pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentumai. 5. Lakóhely szerinti megyei/ v. országos pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottság szakértői javaslata. 6. A kontrollvizsgálatok eredményei.

22 22 Befogadó intézményi dokumentumok Szabályozók: Alapító okirat Pedagógiai program SZMSZ, munkaköri leírások Házirend Adatkezelési szabályzat Etikai kódex Tanügy-igazgatási dokumentumok: a rehabilitációs foglalkozások rendje, az egyéni fejlesztési terv és az egyéni fejlődési lap vezetése. (Folyamatos figyelemmel kísért tanulókkal kapcsolatos dokumentáció.)

23 23 Szakmai dokumentumok: Folyamatdiagnosztika és az egyéni fejlesztési terv. Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások szakmai dokumentumai. Pedagógiai vélemény. (Esetleg szociometriai mérés) Partneri elégedettség mérése

24 24 Dokumentáció a befogadó intézmény és a módszertani intézmény között Tanügy-igazgatási dokumentumok – intézmények közötti megállapodás (heti óraszám, időpontok, gyerek neve, felelős pedagógus) Szakmai kapcsolattartás: szakmai munkaterv, feljegyzések, jegyzőkönyvek, továbbképzések, értekezletek tartalmi jegyzőkönyvei. Szakmai anyagok Tankönyvek, segédkönyvek Módszertani útmutatók

25 25 A „tanulási” környezet Jelentősége – szerepe a hatékony pedagógiai munkában (Montessori, Freinet) Intézmény környezete Intézményi színterek Termek, berendezések Alapvető taneszközök Fejlesztő eszközök

26 A kiemelt figyelmet igénylő gyermek fejlődése, fejlesztése Kell-e fejlesztési terv? Kinek a számára kell fejlesztési terv? Ki készíti? (Sokféle!) (A fejlődés, fejlesztés nyomonkövetése szükséges.) Mi alapján készüljön? (Kiindulás, bemenet, diagnózis) DIFER, vagy más mérés Megfigyelés Szakértői vélemény alapján Egyéb Az egyéni fejlesztés olyan tevékenység, amely során beavatkozunk a gyermek fejlődésmenetébe, hogy az érési folyamat egyes szakaszaiban a szükséges feltételek adottak legyenek. (módszerek, technikák, eljárások) 26

27 A portfólió A portfolió a gyermek munkáinak, dokumentumainak, produktumainak gyűjteménye. Az értékelés során a portfólióban összegyűjtött dokumentumok szolgáltatják az információkat a gyermek fejlődéséről. Funkciói: gyűjtő, bemutató, értékelő (egyéni fejlődés nyomon követése). Kapcsolódnak hozzá megfigyelések. 27

28 A különleges bánásmódot igénylő gyermekek beiskolázása Törvényi háttér: 2011. Évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/ 2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről. 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 28

29 A tankötelezettség teljesítésének kezdete – Nkt.45.§ (2) ( Változás - május 31. helyett augusztus 31., hat év) A tankötelezettség megállapítása - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 21.§(1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. 29

30 Lehetőségek R. 21.§(2) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. (Halasztás - 7 éves kor betöltése után – óvónői véleménnyel, óvodavezetői engedéllyel. Vitás helyzetben vizsgálat.8 éves kor betöltése után.) A szülő vizsgálatot kérhet, ha még a gyermek nem töltötte be a 6 évet, de már szeretné beiskolázni. 30

31 A szülő intézményválasztása a sajátos nevelési igényű tanuló számára. A járási hivatal kötelezheti a szülőt (a vizsgálaton túl) a szakértői vélemény alapján a gyermek megfelelő intézménybe való beíratására. Nkt.47.§(6) (Kormányhivatal, gyermekjóléti szolgálat szerepe.) 31

32 Segítő csoportok, együttműködés a szülőkkel Feladatok: (idő és hely biztosítása a találkozókra) Attitűdformálás – példa, elköteleződés. Szakmai együttműködések támogatása. Civil szervezetekkel való kapcsolat. A gyermekek és szüleik érdekének képviselet. A szülők megsegítése. Szülőklubok. A pedagógusok érdekeinek képviselete. (KIHÍVÁS – folyamatos és tervezett interakciók) 32

33 A tapasztalat és tudás megosztása. A tapasztalatok összeadódnak – új tudás, új ismeret létrehozása. Az új tudásokat a közösségen belül elérhetővé, használhatóvá tenni. 33

34 34 Egymástól tanulás - elfogadás Szupervíziók, esetmegbeszélések pedagógus, szülő, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, gyermekvédelmi szakember részvételével.

35 35 Az SNI-s tanulók nevelésében oktatásában résztvevő gyógypedagógus, terapeuta: programokat, programcsomagokat állít össze, részt vesz pedagógiai diagnózis elkészítésében, ennek megfelelő a tanuló egyéni igényeihez szükséges pedagógiai környezet kialakításában, speciális segédeszközök kiválasztásában, javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, együttműködik a többségi pedagógusokkal, nyomon követi a tanulók haladását, javaslatokat fogalmaz meg az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra,

36 36 segíti a szakvéleményben megfogalmazottak értelmezését közreműködik az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő rehabilitációs tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációkban, terápiás fejlesztő foglalkozásokat végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján, a kötelező rehabilitációs órakeretben csökkenti a stigmatizáló hatásokat az osztálytermi környezet optimalizálása

37 37 Utazó gyógypedagógus T á m o g a t á s Helybe vitt szakmai továbbképzés. Tapasztalatok átadása, módszertani fejlesztés. Informálás az új eredményekről. Folyamatok figyelemmel kísérése – esetleg beavatkozás. Együttes tényfeltárás. Elemzés – fejlesztés. A sokféleség katalizálója. Külső kontroll.FELELŐSSÉG

38 Sajátos nevelési igényű gyermek az óvodában 38

39 39

40 40 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! moldvay3@gmail.com 06-30-9629-336 Minden megérint. Úgy látszik sose nő be a szívem lágya.” Fodor Ákos Summa „Minden megérint. Úgy látszik sose nő be a szívem lágya.” Fodor Ákos Summa