Az új Polgári Törvénykönyv kialakítása, hatálybalépése (rövid történeti áttekintés) A évi CXX. törvény elfogadását hosszú előkészítő munka alapozta.

Az előadások a következő témára: "Az új Polgári Törvénykönyv kialakítása, hatálybalépése (rövid történeti áttekintés) A évi CXX. törvény elfogadását hosszú előkészítő munka alapozta."— Előadás másolata:

1 Az új Polgári Törvénykönyv kialakítása, hatálybalépése (rövid történeti áttekintés) A 2009. évi CXX. törvény elfogadását hosszú előkészítő munka alapozta meg Hét könyvre tagozódott Köny v Rész Cím Fejezet Első könyv Bevezető rendelkezések Második könyv Személyek joga Harmadik könyv Családjog Negyedik könyv Dologi jog Ötödik könyv Kötelmi jog Hatodik könyv Öröklési jog Hetedik könyv Záró rendelkezések Az egyes könyvek felépítése Összesen: 1218 § Az ötödik könyv 569 paragrafusból áll (5:569. §)

2 Az új Polgári Törvénykönyv kialakítása, hatálybalépése (rövid történeti áttekintés) 2010. május 1-jén, de a törvény egyes részei csak 2011. január 1-jén. Lépcsőzetes hatálybalépést terveztek H a t á l y b a l é p é s?

3 Az új Polgári Törvénykönyv A 2013. évi V. törvény Nyolc könyvre tagozódik Első könyv Bevezető rendelkezések Második könyv Az ember mint jogalany Harmadik könyv A jogi személy Negyedik könyv Családjog Hatodik könyv Kötelmi jog Ötödik könyv Dologi jog Hetedik könyv Öröklési jog Nyolcadik könyv Záró rendelkezések 8:6. § 7:100. § 6:592. § 5:187. § 4:244. § 3:406. § 2:55.§ 1:6. § Köny v Rész Cím Fejezet Összesen: 1596 §

4 II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai A beszámoló öt eleme Elemek Vagyon Teljesítmény Eszközök Kötelezettségek Tőke Hozam Ráfordítás Mit épít föl? Építőkocka

5 II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai Kontroll BeáramlásMúltbéli Eszköz Olyan erőforrás, amely múltbéli események következtében a gazdálkodó egység kontrollja (ellenőrzése) alatt áll és amely következtében a gazdálkodó egység a jövőben gazdasági hasznosságot megtestesítő erőforrásokhoz jut.

6 II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai kötelem KiáramlásMúltbéli Kötelezettség Kötelezettségek A gazdálkodó egység olyan fennálló kötelme, amely múltbéli események miatt keletkezett és amelynek rendezése gazdasági hasznossággal bíró erőforrásokkal történik meg.

7 II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai Tőke Eszközök A tőke A tulajdonosok fennmaradó érdekeltsége a gazdálkodó egység eszközeiben, miután a kötelezettségeket levonták. Kötelezett- ségek A mérlegben csak akkor szabad egy elemet kimutatni, ha a fenti definíciók valamelyikének megfelel. A definíciónak való megfelelés során nem csak a jogi formát kell figyelembe venni, hanem vizsgálni kell a közgazdasági tartalmat is. Rendelkezésre bocsátott (jegyzett tőke, ázsió) Generált (eredmény- tartalék, értékelési tartalék)

8 II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai kötelem KiáramlásMúltbéli Kötelezettség Kötelezettségek A gazdálkodó egység olyan fennálló kötelme, amely múltbéli események miatt keletkezett és amelynek rendezése gazdasági hasznossággal bíró erőforrásokkal történik meg. Kötelem Kötelezettség Múltbéli és rendezése erőforrások átadásával történik. A fordulónapon léteznie kell. Egy jövőbeni szándék, még ha pénzkifizetéssel jár is még nem kötelezettség. Fontos! A kötelezettség rendezéséhez szükséges összeg pontos meghatározása nem követelmény (céltartalék) A kötelem jogi természetű tág fogalom. Sem az időzítésről sem pedig a rendezésről nem beszél. Azt jelenti, hogy a gazdálkodó egységnek valamit tenni kell, valahogyan viselkednie kell. Adódhat jogi természetű helyzetekből (valamilyen tágan értelmezett jogi tényre vezethető vissza) és vélelmezett esetekből. (várakozás keltés külső felekben)

9 II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai A kötelem A kötelem fogalmaKötelem-keletkeztető jogi tények A kötelem megszűnése

10 Fontosabb kötelem-keletkeztető jogi tények Kötelem és szerződés viszonya Szerződés Jogszabály Egyoldalú jognyilatkozat Személyhez fűződő jog megsértése Dologi jog megsértése Szerződésen kívüli károkozás Jogalap nélküli gazdagodás Utaló magatartás Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság annak követelésére. A szerződésnél tágabb kategória, hiszen a szerződés csak egy a kötelmet létrehozó jogi tények közül.

11 Jogalap nélküli gazdagodás Tévesen utalt összeg visszafizetése Egyoldalú jognyilatkozat Tipikus példája az egyoldalú kötelezettségvállalásnak a prémiumszabályzat és a cafeteria szabályzat, mely alapján a munkáltató bizonyos juttatások nyújtását vállalja. Dologi jog megsértése Birtokháborítás Jogszabály Szerződés A felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Jogszabály is előírhat szerződéskötési kötelezettséget (pl.: közüzemi szolgáltatóknak) Például az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás Fontosabb kötelem-keletkeztető jogi tények

12 Személyhez fűződő jog megsértése - sértő, valótlan tény állítása, híresztelése (jóhírnév megsértése) - levél engedély nélküli közzététele (levéltitok megsértése) - ártatlan személy sértegetése (jóhírnév, becsület megsértése) Szerződésen kívüli károkozás Például házassági ígéret megszegése esetén a kárt szenvedett előadja azt, hogy az elköltözéssel, esetleges munkahely-változatással stb. milyen kár érte, majd a bíróság – szűk körben – mérlegel, hogy e tételek mekkora részét ítéli meg. Szerzői mű alkotóját kár éri azzal, hogy a megrendelő biztatása után a mű elkészül, majd a megrendelő mégsem kíván a szerződést kötni: a kár alapja egyértelmű, csak a mértéke lehet kérdéses. Utaló magatartás Rossz tanáccsal olyan cselekményre indítunk valakit, amivel önmagának kárt okoz Tipikus példája a közlekedési baleset.közlekedési Fontosabb kötelem-keletkeztető jogi tények

13 a szolgáltatás teljesítésével abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha e törvény eltérően nem rendelkezik a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást - annak jellegénél fogva - kifejezetten részére kellett nyújtani a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból A kötelem megszűnik:

14 1. Az elévülés és a jogvesztő határidő értelmezése, számviteli kezelése MegnevezésJogvesztésElévülés Bekövetkezése Ha a felek kikötik, jogszabály (határozat) kifejezetten utal rá Mindenképpen elkezdődik, ha a teljesítés késik Időpontja A szerződés kikötése, a jogszabály vagy a határozat állapítja meg Általános szabály szerint a lejárattól számolt öt év, amelyet a felek írásban eltéríthetnek. (Kizárni nem lehet!) Az érintett igény A határidő eredménytelen elteltével megszűnik Nem szűnik meg, csak az állam nem nyújt segítséget a kikényszerítésében Bírói út Automatikusan figyelembe veszi (nincs kereset); nem marasztal (nincs mire). Akkor veendő figyelembe, ha valaki hivatkozik rá. Ekkor nem nyújt segítséget az igény érvényesítésében Időpont változás Nem lehetAkadályoztatás nyugvás Egyes cselekmények megszakítás Az időmúláshoz kapcsolódó két általános joghatás. A teljesítési határidő eredménytelen eltelte utáni igényérvényesítéssel állnak kapcsolatban. Jellemzők Nyugvás: nem szakítja meg az elévülést, csak kitolja az érvényesíthetőség idejét. ( az akadály elhárulta után 1 év vagy 3 hónap ) Ha az elévülési idő 1 évnél rövidebb volt. 1/1

15 1/2 Jogvesztés kikötése esetén a szerződésszegő fél jogi helyzete valamilyen módon elnehezül. A gazdasági erőfölénnyel való esetleges visszaélés kiküszöbölését szolgálja a bíróság joghátrány mérsékléséhez kapcsolódó alakító joga. (Például részletfizetési kedvezményt elveszít.) Jogvesztés kikötésénél is érvényességi feltétel az írásbeliség. „De nem törik meg akkor sem, hogyha éppen veszít, mert tudja, hogy a vereség is győzelemre segít.” „Az élet csak egy film; olyan mint a Dallas, S benne néha Te is kudarcokat vallasz.”

16 Az elévülés és a jogvesztő határidő polgári jogi szabályai Az elévülést megszakítja A kötelezett elismeri a követelést ( igényt) A kötelmet megegyezéssel módosítják A kötelemmel kapcsolatosan egyezséget kötnek A követelés csődeljárásban történő bejelentése bírósági eljárásban történő érvényesítése Az elévülés megszakadása esetén az elévülési idő újrakezdődik. DE NEM SZAKÍTJA MEG A FELSZÓLÍTÁS! A polgári jog abba az irányba tereli a feleket, hogy igyekezzenek jogos igényeiket érvényesíteni. 1/3

17 Az elévülés és a jogvesztő határidő polgári jogi szabályai Az elévült és jogvesztett igények számviteli kezelése MegnevezésJogvesztett igényElévült igény Jogosult Nincs tételes szabály (egyéb ráfordítás) Később esetlegesen befolyó összeg elévülésig, visszafizetésig (egyéb rövid lejáratú kötelezettség) Behajthatatlan követelés (egyéb ráfordítás) Később esetlegesen befolyó összeg (egyéb bevétel) Adós A kötelezettséget törölni indokolt (egyéb bevétel) Mert nincs külön szabályozás A kötelezettséget törölni kell az egyéb bevétellel szemben (ha az adós ki fogja fizetni kötelezettség: óvatosság elve) PIE, ha tárgyi eszközhöz kapcsolódik 1/4

18 2. Tartozás-elismerés, egyezség a számviteli elszámolás során Egyezség: a felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből. A számviteli elszámolás során meghatározóan engedmény formájában jelenik meg, az eredeti követelés, kötelezettség összegét módosítja. Bizonylata: jellemzően helyesbítő számla. A számviteli elszámolás során a teljesítésről kiállított számla szerinti követelés adós általi tartozás-elismerését jelenti. Tartozás-elismerés: ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg. A kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy  tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn  bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult

19 3. A beszámítás jelentése, számvitele A teljesítés sajátos módjaA beszámítás  A követelés és a kötelezettség ugyanazzal a jogalannyal szemben álljon fenn. Az nem feltétel, hogy ugyanabból a jogviszonyból származzanak a követelések és a kötelezettségek.  Nem minősül szerződésnek A követelés jogosultja (aki tartozik is) egyoldalú nyilatkozata elegendő. A számviteli szabályok miatt indokolt az írásbeliség. A jognyilatkozatban megjelölt dátummal kell könyvelni. Az értesített félnél amikor megkapja a jognyilatkozatot.  Lejártság Csak akkor van helye, ha a követelés megfizetésének esedékessége már elérkezett. (először tehát azon a napon amikor a fizetési határidő van) Még nem lejárt követelés és kötelezettség rendezése esetén (kompenzálás) nem elegendő az egyoldalú nyilatkozat. Ez nem beszámítás! Tartalmi elemei 3/1

20 A beszámítás korlátai  Az elévült követelést nem lehet beszámítani (kivéve, ha a követelés elévülése a tartozás esedékességekor még nem következett be)  Végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben olyan pénztartozást lehet beszámítani, amely a pénzköveteléssel azonos jogalapból ered  Végrehajtható határozaton, egyezségen alapuló vagy közokiratban foglalt követelést csak az ugyanilyen tulajdonsággal rendelkező kötelezettséggel szemben lehet beszámítani A beszámításnak nincs helye  tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve  a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben  bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés esetén 3/2

21 A beszámítás számvitele Az érintett követelések és kötelezettségek (illetve azok részei) megszűnnek T 4. Kötelezettségek – K 3. Követelések (a kisebbik értéken) Milyen időponttal kell könyvelni a beszámítást?  A beszámításról döntő fél: a beszámítást elrendelő jognyilatkozat dátumával  A másik fél: amikor megkapja a jognyilatkozatot A kompenzálás számvitele Az érintett követelések és kötelezettségek (illetve azok részei) megszűnnek T 4. Kötelezettségek – K 3. Követelések Milyen időponttal kell könyvelni a kompenzálást? A megállapodásban megjelölt nappal, de meg kell várni amíg mindkét fél elfogadja a megállapodást. A beszámítás és a kompenzálás dátumának megválasztása adójogi következményekkel járhat (lásd: Áfa kiutalási igény) 3/3

22 A beszámítás bizonylatának minimális kellékei A jognyilatkozat alakját jogszabály nem határozza meg, de a számviteli törvény szerinti követelményeknek meg kell felelni. Így a jognyilatkozatnak többek között tartalmaznia kell: a beszámítás tényére való utalást az adós nevét, címét a követelés és kötelezettség pontos azonosítását a jognyilatkozat megtételének napját a jognyilatkozatot tevő (képviselőjének) aláírását 3/4

23 4. Az érvénytelen és hatálytalan szerződés számviteli megjelenítése Érvénytelenség Nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás teljesítésének követelésére Semmisség Megtámadhatóság Szerződési akarathiba: tévedés, megtévesztés, fenyegetés hatása alatt megkötött szerződés (megtámadhatóság, semmisség) A szerződési nyilatkozat hibái: a kötelező alakiság (írásbeliség) megsértésével kötött szerződések orvosolható a teljesítéssel, de nem orvosolható, ha ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, vagy emelt szintű írásbeliséget ír elő a jogszabály (pl.: közokirat) A szerződés tartalmi hibái: jóerkölcsbe ütköző, uzsorás szerződés 4/1

24 Érvénytelen és hatálytalan szerződések Érvénytelenség Nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás teljesítésének követelésére Semmisség Megtámadhatóság Tévedés: ha lényeges körülményt illetően a tévedést a másik fél okozta, vagy felismerhette Értékaránytalanság: ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy a különbség anélkül, hogy az egyik felet ajándékozás szándéka vezetné Egyéb okok: pl.: vállalkozások között tisztességtelen mértékben megállapított késedelmi kamat 4/2

25 Érvénytelen és hatálytalan szerződések Hatálytalan szerződés Érvényes szerződés valamilyen oknál fogva nem fejt ki joghatást, teljesítés nem követelhető A felek akaratábólJogszabályból következően Bekövetkezhet A felek a szerződés hatályának beálltát egy bizonytalan jövőbeni eseménytől teszik függővé (felfüggesztő feltétel) A hatály megszűnését tették ettől függővé (bontó feltétel) Az előző kettő bármelyikét valamely időponthoz kötik (időhatározás) Ha jogszabály a hatályossá válást harmadik személy beleegyezéséhez, vagy hatóság jóváhagyásához köti. (engedély megadásáig) Harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben rosszhiszeműen elvonják (fedezetelvonó szerződés) 4/3

26 Érvénytelen és hatálytalan szerződések Számviteli vonatkozások Érvénytelen szerződés Hatálytalan szerződés Adózás Teljesítés nem történt Számviteli teendő nincs Teljesítés történt Az eredeti állapot nem állítható vissza (nincs mit visszaadni) a teljesítés erejéig a szerződés létrejön (a dokumentumok helyesbítéséről kell gondoskodni) Teljesítést követelni nem lehet Felfüggesztő feltétel miatt hatályba nem lépő szerződésnek függő követelés, függő kötelezettség vonzata van Lehet vonzata Egy magatartás törvénybe ütköző minősítése nem zárja ki az adófizetést, ha az egyéb feltételek fennállnak. Pl.: jó erkölcsbe ütköző semmis szerződés Az eredeti állapot visszaállítható (visszaadás) stornó 4/4

27 5. A szerződésszegés következményeinek számviteli megjelenítése Szerződésszegés Nem szerződésszerű teljesítés Lehetetlenné válás Ha a kötelezett számára a teljesítés objektíve lehetetlenné válik Felelősség megállapítása esetén kártérítés követelhető A teljesítés megtagadása Ha nem jogos okkal történik, akkor a késedelmes teljesítés vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának szankciói alkalmazhatók A kötelezett késedelme A jogosult átvételi késedelme A fizetési késedelem Hibás teljesítés 5/1

28 A szerződésszegés polgári jogi szabályai Hibás teljesítés Fogalma Következménye Kellékszavatosság: a jogosultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a teljesítés hibátlan lett volna. A jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet Termékszavatosság: a hiba elhárítására irányul. A fogyasztó követelheti, hogy a gyártó a hibát javítsa ki, vagy ha ez érdeksérelem nélkül nem lehetséges, cserélje ki. A fogyasztónak és a gyártónak nem kell jogviszonyban állnia a felelősség megállapításához Jótállás: a bizonyítási teher megfordítása. A jótállást vállalót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett Jogszavatosság: harmadik személy joga akadályozza a jog megszerzését vagy a követelés érvényesítését A kölcsönös szolgáltatások a felek részéről (visszterhesség) nem felelnek meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek 5/2

29 A szerződésszegés polgári jogi szabályai Számviteli megjelenítése Kötbér, késedelmi kamat, kártérítés Elszámolása Időzítése Egyéb bevétel - egyéb ráfordítás A fizetendő tételeket ismertté válásukkor, a járó tételeket csak pénzügyi rendezéssel egyidejűleg - mérlegkészítésig ha befolyik akkor is - (kivétel a biztosító által elfogadott és a mérlegkészítésig visszaigazolt térítés) szabad elszámolni. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség, illetve PIE a fizetendő összeg Céltartalék kötbérnél és kártérítésnél lehet! Szerződésszegésből adódó kár orvoslása saját költségen a szerződésszegőnél egyéb ráfordítás BizonylatolásaA számla nem kötelező, de nem is tilos 5/3

30 A szerződésszegés polgári jogi szabályai Számviteli megjelenítése Engedmények abban az időszakban, amelyhez az engedmény köthető Szerződés megszüntetése Számlázott Kártérítés, kötbér,eredeti állapot helyreállítása Nem számlázott Aki adja: árbevétel csökken Aki kapja: eszköz vagy ráfordítás csökken Aki adja: egyéb ráfordítás Aki kapja: egyéb bevétel KÁRTALANÍTÁS (ÁFÁ-s) Másnak jóhiszeműen (jogszerűen) okozott kár megtérítése 5/4

31 6. A szerződés megerősítésének jogcímei, lényege, számvitele Formái A foglaló és szabályrendszere A kötbér A jogvesztés  Csak pénzösszeg lehet (új)  Nem mentesít a szerződésszegés következményei alól, de a kötbérbe és a kártérítésbe beszámít  Ha elmarad a kötelemszerű teljesítés a foglaló elveszik  A kapott foglalót kétszeresen kell visszafizetni  A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát, ha olyan okból, amelyért felelős nem szerződésszerűen teljesít  Csak írásban köthető ki  Kamat kikötése semmis, de késedelmi kamatot köteles fizetni A felek megállapodnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős elveszít valamilyen őt megillető jogot (Pl.: részletfizetés) 6/1

32 A szerződés megerősítése Számviteli vonatkozások (foglaló) MegnevezésA foglaló átadójaA foglaló átvevője Nyújtáskor* T 3. Egyéb követelések K 3. Pénzeszközök T 3. Pénzeszközök K 4. ERLK Betudáskor T 4. Szállítók K 3. Egyéb követelések T 4. ERLK K 3. Vevők Ha vissza kell adni T 3. Pénzeszközök K 3. Egyéb követelések K 9. Egyéb bevételek T 4. ERLK T 8. Egyéb ráfordítások K 3. Pénzeszközök Ha elvesztik a foglalót T 8. Egyéb ráfordítások K 3. Egyéb követelések T 4. ERLK K 9. Egyéb bevételek *A foglaló átadása nem minősül értékesítésnek, de ÁFA van? 6/2

33 7. Az engedményezés tartalma, elszámolása Minimálisan háromszereplős jogügylet Engedményezés Jogosultságok gazdasági forgalma, ezért kizárni, korlátozni nem lehet Ellenérték fejébenIngyenesen Eredeti jogosult engedményezése Vásárolt követelés engedményezése Egyéb ráfordítás A három szereplő (háromszereplős ügylet esetén): 1. jogosult (engedményező), 2. kötelezett, 3. engedményes A kötelezettet értesíteni kell az engedményes személyéről Egyéb ráfordítások/ bevételek Pénzügyi műveletek egyéb bevétele/ráfordítása

34 8. A jogátruházás lényege, számvitele A jogok is lehetnek forgalomképesek A jog átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni! Ellenérték fejében Ingyenesen Eladási ár: T 384, 311 – K 96, 467 Könyv szerinti érték: T 86 – K 11, 12, 467 A számviteli előírások szerint a megszerzett jogot az immateriális javak, illetve a tárgyi eszközök között kell kimutatni. Az adásvételi szerződéssel történő jogátruházás ennek megfelelően történhet: Könyv szerinti érték: T 86 – K 11, 12 Piaci értéken: T 11, 12, 466 – K 96 és T 96 – K 483 Átruházónál Vételi ár: T 11, 12, 466 – K 454, 384 Jogosultnál

35 9. A tartozásátvállalás, teljesítésátvállalás, tartozáselvállalás Tartozásátvállalás Ellenérték fejébenIngyenesen Eredményhatás vanEredményhatás nincs Üzemi eredményKövetelés/kötelezettség 1. A jogosult és a kötelezett együttesen állapodik meg egy harmadik személlyel, hogy a kötelezettnek a jogosulttal szembeni tartozását átvállalja. A jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. Átvállalónál halasztott ráfordítás (ráfordítás csak a kifizetéssel egyidejűleg) A kötelezettnél egyéb bevétel (halasztott bevétel, ha a kötelezettség eszközhöz kapcsolódik) 9/1

36 A tartozásátvállalás, teljesítésátvállalás, tartozáselvállalás 2. Teljesítésátvállalás Egy harmadik személy a jogosult hozzájárulása nélkül is megállapodhat a kötelezettel a tartozás átvállalásáról. Ebben az estben a jogosult a tartozást kizárólag a kötelezettől követelheti. A harmadik személy köteles teljesíteni, vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíteni tudjon. 3. Tartozáselvállalás Egy harmadik személy a jogosult hozzájárulása nélkül is megállapodhat a kötelezettel a tartozás átvállalásáról. Ha erről a megállapodásról a jogosultat is értesítik, kötelezetti egyetemlegesség jön létre. A jogosult mind a kötelezettől, mind pedig a tartozáselvállalótól követelheti a tartozás megfizetését. Ebben az estben a harmadik személyt mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. 9/2

37 10. A szerződés-átruházás lényege, számviteli elszámolása Szerződésátruházás (új)* Szereplők 1. Szerződéses jogviszonyba belépő fél 2. Szerződéses jogviszonyból kilépő fél 3. Szerződéses jogviszonyban bennmaradó fél *Vegyük észre, hogy sem az engedményezés, sem pedig a tartozásátvállalás nem eredményezték a szerződő felek közötti jogviszony megszűnését. Csak a jogosultság, illetve az abból eredő kötelezettség terhelt mást (is) a megállapodások megkötése után. Lényege A kilépő, a bennmaradó és a belépő fél abban állapodnak meg, hogy a kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek átruházásra kerülnek a szerződéses jogviszonyba belépő félre. (Pl.: Kkt., Bt. tagcserét hajt végre) Számviteli kezelése Az engedményezés és a tartozásátvállalás értelemszerű alkalmazása

38 A tulajdonjog-fenntartás: sajátos biztosíték a vételár megfizetésére. Csak a vételár teljes kiegyenlítéséig lehet. Az így átvett eszközt a vevőnek ki kell mutatnia a mérlegében. Az eszközök a ki nem fizetett tartozás fedezetét jelentik. Az elővásárlási jog: ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére. A próbára vétel: ha a felek az adásvételi szerződésben kikötik, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog kipróbálása alapján a vevő meghatározott időn belül nyilatkozhat a szerződés hatályáról, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. A vevő e nyilatkozatát nem köteles indokolni. Tehát, az adásvételi szerződésben foglaltak szerinti termékértékesítést teljesítettnek kell tekinteni, ha annak a szerződésben rögzített feltételei teljesülnek, ha a terméket a vevő birtokába adták, függetlenül attól, hogy a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogot fenntartották-e vagy sem, illetve a termékértékesítés után az áfát mikor kell megfizetni. 11. Adásvételi szerződések lényege Az adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. 11/1

39 A próbára vételnél függő jogi helyzet alakul ki, ennek megfelelő a számviteli kezelése is. A vételt és az értékesítést is el kell számolni. Ha a vevő utólag hatálytalanítja a szerződést, akkor ezt az eredeti állapot visszaállításának módjára kell elszámolni. Adásvételi szerződések lényege A próbára vétel számviteli kezelése Próbára megvett eszköz állományba vétele T 1-3. Eszközök – K 3. Pénzeszközök 2 000 A megvett eszköz visszaadása T 3. Egyéb követelés – K 1-3. Eszközök 2 000 A vételár visszafizetése az eladó részéről T 3. Pénzeszközök – K 3. Egyéb követelés 2 000 11/2

40 12. Csereszerződés lényege, számviteli kezelése Mindkét fél egyszerre lesz eladó és vevő is, (legalább részben) mellőzik a pénzszolgáltatást, ezért az összevezetéshez külön megállapodást kötni nem kell! A cserét a számvitel két adásvételként jeleníti meg. Az elszámolás érdekében meg kell határozni az értéket. Példa a csere elszámolására Hízó kft. megállapodott Süldő kft.-vel, hogy a Hízó Kft. tulajdonát képező etető berendezést elcserélik a süldő Kft. itató berendezésére. A csereszerződésben az etető és az itató berendezéshez is 2000 E Ft-ot rendelnek. Mindkét cégnél árunak minősül az elcserélt eszköz. Könyv szerinti értékük rendre 1600 és 1700 E Ft. 12/1

41 12/2 A bevétel elszámolása T 3. Vevők – K 9. Árbevétel 2 000 T 3. Vevők – K 4. Fizetendő ÁFA 540 Az áru kivezetése T 8. ELÁBÉ – K 2. Áruk 1 600 Értékesítés a Hízó Kft.-nél A beszerzett eszköz elszámolása T 1-2. Eszközök – K 4. Szállítók 2 000 T 4. Előzetes ÁFA – K 4. Szállítók 2 000 Összevezetés T 4. Szállítók – K 3. Vevők 2 540 Vásárlás a Hízó Kft.-nél Példa megoldása

42 13. Ajándékozási szerződés lényege, számviteli kezelése Csak a nem szokásos mértékű ajándékot lehet visszakövetelni, de csak bizonyos helyzetekben és csak az ajándékozó szándékára (létfenntartás, durva hálátlanság) Az ajándékozó saját vagyonának rovására ruház át tulajdont a megajándékozottra Gazdálkodók között EseményAjándékozóMegajándékozott Térítés nélküli eszközátadás Az eszköz kivezetése Egyéb/pénzügyi ráfordítás Piaci értéken állományba vétel a Egyéb/pénzügyi bevétellel szemben, a bevételt az eszköz felhasználásáig elhatárolja Térítés nélküli szolgáltatásnyújtás A szolgáltatást előállítási értéken állományba veszi és Egyéb ráfordításként számolja el Az átvett szolgáltatás költségét elszámolja és azonos összegben egyéb bevételt mutat ki Ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség Egyéb ráfordítással szemben állományba veszi, elhatárolja és a pénzügyi rendezéssel együtt feloldja A kötelezettség kivezetése az egyéb bevétellel szemben. Ha a kötelezettség eszközhöz kapcsolódik a bevételt el kell határolni. 13/1

43 Térítés nélküli átadás kezelése Számvitelben: Egyéb/pénzügyi ráfordítás, ha külön jogszabály nem a saját tőke terhére rendeli el a vagyon átadását Áfában: ha az ingyenesen átadni kívánt eszközök kapcsán a kft-t részben vagy egészben áfa-levonási jog illette meg, az átadás áfa köteles lesz. [Áfa tv. 11.§ (1)] közcélú adomány esetén (Áfa tv. 259. § 9/A pontja) Adókötelezettséget nem eredményez. Áfa tv. 11. § (3) Ha a beszerzéskor előre tudjuk, hogy közcélú adomány lesz, akkor az áfa nem vonható le! Az adó alapja a termék átadásának időpontjában érvényes beszerzési, illetve előállítási érték (Áfa tv. 68. §). Számlát kell kiállítani. 13/2

44 Térítés nélküli átadás kezelése Társasági adóban: adóalapot növel a könyv szerinti érték adóalapot csökkent a számított nyilvántartás szerinti érték Juttatásban részesülő nyilatkozatával rendelkezik nem rendelkezik Elismert ráfordítás Nem elismert ráfordítás, adóalapot növel Adománynak minősül [Tao tv. 4.§ 1a.] Elismert ráfordítás és adóalap csökkentő a ráfordítás 20, illetve 50 százaléka Ha az adományozó rendelkezik a szükséges adományozási igazolásokkal 13/3

45 Az adásvétel a megbízó és a vevő között történik. A bizományos jutalékot számláz a megbízónak. Az adásvétel a bizományos és a vevő között történik. A megbízó a bizományosnak számláz. A bizományi díj az eladási értékek különbözeteként jelenik meg a bizományosnál. Az ügylet elszámolása során „tisztán” csak az egyiket lehet alkalmazni. 14. Bizományi szerződés lényege, számviteli kezelése

46 15. A bérleti szerződések lényege, számviteli megjelenítése 2.) Időbeli elhatárolás, összemérés elvének érvényesülése Bérleti szerződés alapján: a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. Ezek a szerződések számviteli értelemben két buktatót tartalmaznak: 1.) Pénzügyi lízingszerződés-e?

47 16. A letét értelmezése, számviteli elszámolása A letét értelmezése A letéti szerződések Klasszikus Gyűjtő Szállodai Rendhagyó A letétbe adott eszközök a letevő könyveiben maradnak. A letéteményes kérésre tájékoztatja a letevőt a dolog sorsáról. A letéti díjat költségként kell elszámolni. A letevőnél: az átadott pénz követelés, a kamat kamatbevétel, a letéti díj igénybe vett szolgáltatás. A letéteményesnél: az átvett pénz és a kamat kötelezettség, a letéti díj árbevétel. Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles. A letéteményes a letett dolgot nem használhatja, köteles a letett dolog hasznait beszedni, ha a dolog természeténél fogva hasznot hajt. A beszedett hasznokkal köteles a letevőnek elszámolni. A letevő jogosult a szerződést bármikor felmondani. 16/1

48 A letét értelmezése, számviteli elszámolása Példa a letét számviteli elszámolására A LE-TESZ Kft. a FEL-VESZ Rt.-nél hat hónapos időszakra 10000 E Ft-ot helyezett letétbe. Megállapodás alapján a letéteményes 100 E Ft + ÁFA díjat számít fel. Az Rt. a Kft. beleegyezésével kamatozó betétbe fektette a pénzt. Kamatjövedelem a letét végén 200 E Ft. A letéti díjat az Rt. visszatartja. A letevő könyvelése A letét elhelyezése T 3. Egyéb követelések – K 3. bankbetét 10000 A kamat, a díj elszámolása, a letét visszautalása T 3. Egyéb követelés - K 9. Kapott kamat 200 T 3. Pénzeszközök - K 3. Egyéb követelés 10073 T 5. Igénybe vett szolgáltatás - K 4. Szállítók 100 T 4. Előzetes áfa - K 4. Szállítók 27 T 4. Szállítók - K 3. Egyéb követelés 127 16/2

49 A letét értelmezése, számviteli elszámolása Példa a letét számviteli elszámolására A LE-TESZ Kft. a FEL-VESZ Rt.-nél hat hónapos időszakra 1.000 E Ft-ot helyezett letétbe. Megállapodás alapján a letéteményes 4 E Ft + ÁFA díjat számít fel. Az Rt. A Kft. beleegyezésével kamatozó betétbe fektette a pénzt. Kamatjövedelem a letét végén 20 E Ft. A letéti díjat az Rt. visszatartja. A letéteményes könyvelése A letét elhelyezése T 3. Elkülönített pénzeszköz - K 4. ERLK 10000 A kamat, a díj elszámolása, a letét visszautalása T 3. Elkülönített pénzeszköz - K 4. ERLK 200 T 3. Vevő - K 9. Árbevétel 100 T 3. Vevő - K 4. Fizetendő áfa 27 T 4. ERLK - K 3. Elkülönített pénzeszköz 10073 T 4. ERLK - K 3. Vevő 127 16/3

50 17. A kezesség lényege, számvitele A kezesség lényege Kezesség Egyszerű Készfizető Kártalanító AlkezességTöbbes kezesség A kezes kötelezettségéért vállal kötelezettséget Kezesség, zálogjog, jogszabály alapján fennálló kezesség, ha ugyanazt a követelést biztosítja A kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. 17/1

51 A kezesség lényege, számvitele A kezesség számviteli elszámolása a kezesnél A függő kötelezettséget a 0. számlaosztályban kell állományba venni. Ez mérlegen kívüli tételnek minősül. T 049. Függő kötelezettség ellenszámla – K 041. Függő kötelezettség (kezesség) A kezes teljesítése pénzeszköz átadásával. T 3. Egyéb követelés – K 3. Pénzeszközök T 041. Függő kötelezettség (kezesség) – K 049. függő kötelezettség ellenszámla 17/2 Ha a teljesítés beszámítással történik. (a jogosult követelésébe a kezes beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit (új előírás) T 4. Kötelezettség – K 3. Követelés

52 A kezesség lényege, számvitele A kezesség számviteli elszámolása a jogosultnál A jogosult könyveiben nem jelenik meg a kezesség, mert nála az eredeti követelés szerepel. A kiegészítő mellékletben azonban be kell mutatni a kezességgel biztosított követeléseket. Fontos! A kezességgel biztosított követelések értékvesztésének meghatározásakor az eredeti kötelezett és a kezes teljesítésének együttes valószínűségét kell számításba venni. 17/3

53 18. A hitel és kölcsönszerződés tartalma, számvitele HitelszerződésKölcsönszerződés Bankszámlaszerződés Forgóeszköz vagy befektetett pénzügyi eszköz? A negatív bankszámla egyenleget kötelezettségként kell a mérlegben szerepeltetni! Hitelszerződés: a pénzhez jutás lehetőségét rögzíti, de még nem pénz. Kölcsönszerződés: a pénz átadására majd kamattal növelt visszafizetésére teremt kötelmet. Hitelszerződés: a pénzhez jutás lehetőségét rögzíti, de még nem pénz. Kölcsönszerződés: a pénz átadására majd kamattal növelt visszafizetésére teremt kötelmet. A hitelező - díj ellenében - arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén a másik szerződő féllel kölcsönszerződést köt. 18/1

54 19. A faktoring szerződés tartalma, számvitele A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra. A faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles. Ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles. 19/1

55 Faktorálás - Visszkereseti joggal = kölcsönügylet Faktorálás - Visszkereseti jog nélkül = értékesítés

56 Az új Polgári Törvénykönyv a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett zálogjogi nyilvántartás tekintetében is jelentős változásokat hozott, ugyanis az eddigi közhiteles regisztert felváltotta a hitelbiztosítéki nyilvántartás (HBNY), amely:  a zálogjogra vonatkozó nyilatkozatokat,  a tulajdonjog-fenntartással történő eladásról szóló eladói nyilatkozatokat,  a faktori nyilatkozatokat,  valamint a lízingbeadói nyilatkozatokat tartalmazza. Az interneten a https://hbny.mokk.hu honlapon elérhető rendszer nyilvános, a nyilvántartás bárki számára hozzáférhető.https://hbny.mokk.hu A zálogjogosult és a zálogkötelezett, a faktor, az eladó és a lízingbeadó a rendszeren keresztül saját maguk tehetik meg a bejegyzéshez szükséges hitelbiztosítéki nyilatkozatokat. Hitelbiztosítéki nyilvántartás

57 A faktoring szerződés tartalma, számvitele A faktor jogosult a szerződést felmondani, ha a) az adós a fizetőképességére és az átruházott követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; (b) az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését; c) az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy az veszélyezteti a követelés teljesítését. A szerződés felmondása esetén az adós köteles a faktor által fizetett összeget és kamatot megfizetni a faktornak, a faktor pedig köteles a követelést visszaengedményezni az adósra. Több követelés átruházása esetén a faktor jogosult egyes követelések tekintetében felmondani a szerződést. 19/2

58 A faktoring számviteli elszámolása az adósnál 19/3 EseményAdós A faktor által fizetett pénzösszeg, mint kapott pénzkölcsön*384 - 451 A faktor írásbeli értesítése a kötelezettől befolyt pénzről Kamat (A kamat külön tételben) 451 – 311 87 - 311 (87 - 384) Faktoringdíj, ha a követelés összege több, mint a kölcsön és a kamat összege (beszámítás) 532 - 311 Ha a kötelezett által a faktorhoz átutalt összeg több, mint a kölcsön, kamat, faktoringdíj, a különbözetet a faktor az adóshoz utalja 384 - 311 * A faktorált követelést nem vezetjük ki a nyilvántartásból, csak az analitikában tüntetjük fel. Ha a kötelezett fizet Ha a kötelezett nem fizet a visszaengedményezés számviteli elszámolása EseményAdós A kapott pénzkölcsön visszafizetése451 - 384 A faktor által felszámított kamat87 – 384

59 Jövőd álmaidtól függ. Ne vesztegesd hát az időt, menj aludni! Michel Gérard Joseph Colucci