Farkasné Egyed Zsuzsanna. Fejlesztő nevelés színterei évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai.

Az előadások a következő témára: "Farkasné Egyed Zsuzsanna. Fejlesztő nevelés színterei évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai."— Előadás másolata:

1 Farkasné Egyed Zsuzsanna

2 Fejlesztő nevelés színterei 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi, (2) Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat. 8. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. 45. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.

3 Az óvodai felvétel 49. § (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek - e törvényben foglalt kivétellel - harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. (2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. (3) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda). ( (4) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.

4 Fejlesztő nevelés színterei 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet Az Nkt. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztő nevelés a gyermek egyéni nevelési-fejlesztési terve alapján végzett komplex gyógypedagógiai fejlesztés, melynek feladata a gyermek fejlesztő nevelés-oktatásra való felkészítése a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával.

5 Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése SNI meghatározása

6 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

7 A kiemelten tehetséges gyermekek, gondozása  Az Nkt. 18. § (2) bekezdés j) pontja szerinti, a kiemelten tehetséges gyermekek, gondozása keretében az Intézmény feladata:  korai tehetség-felismerés, tehetségazonosítás, amelynek során a tehetség életkori megjelenését figyelembe kell venni,  a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása,  csoport szervezése és vezetése a tehetséges gyermekek részére,  tanácsadás, támogatás a szülőnek,  konzultáció a pedagógus részére, speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása, kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségponttal, ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetségügyi Adatbázist, ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetség Program pályázati kiírásait,

8 Logopédiai ellátás Az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a hang- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi- kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson.

9 Logopédiai ellátás 2. A logopédiai ellátás keretében el kell végezni az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését. Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges.

10 Az SNI gyermekek szakértői véleménye Korai szakasz Sérülésspecifikus, jellemzően 0-3 év között b) Az induló fejlesztés megalapozása, illetve a fejlődés nyomon követése c) Hangsúlyeltolódás a szülői szerep erősítése, előtérbe helyezése és a társszakmákkal való együttműködése irányába d) A diagnosztikus besorolás globálisabb megítélést jelent, a véleményalkotás és prognosztizálás terén fokozott óvatosság szükséges e) A pszichológiai sajátosságok, oki és következményes tényezők vizsgálata.

11 Az óvodáskorú gyermekek esetében Szociokulturális hátrányok és a (rész)képesség- problémák szétválasztása, a terápia megalapozása a prevenció szemléletének jegyében c) Támpont a fejlesztés, a terápia megtervezéséhez, az intézményes ellátás formájának és színterének kijelöléséhez, a szakemberek szerepének erősödése d) Differenciáltabb besorolás a (rész)képesség- problémának megfelelően, a befolyásolás érdekében, a fejlesztésdiagnosztikai szempont előtérbe helyezésével e) A pszichológiai sajátosságok, oki és következményes tényezők vizsgálata.

12 Tanköteles korba lépés (beiskolázás) A beiskolázás és szükség esetén a terápia színterére és formájára vonatkozó javaslattétel c) Az iskolai beválás szempontjából lényeges képességek, készségek vizsgálata, az erősségek és gyengeségek feltárása, differenciál-diagnosztikai döntéshozatal d) Javaslattétel a tankötelezettség teljesítésének megkezdésére vonatkozó életkori intervallum figyelembe vételével e) A pszichológiai sajátosságok mérlegelése: az érzelmi-indulati élet sajátosságai, diszfunkciói.