Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők.

Az előadások a következő témára: "Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők."— Előadás másolata:

1 Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők.

2  1996. évi XXXI. törvény - Tűzvédelmi törvény  259/2011.(XII.7)Korm. Rendelet- Tűzvédelmi bírságról  45/2011 ((XII.7) BM. Rendelet- Tűzvédelmi szakvizsgáról  28/2011. (IX.6) BM. rendelet - Országos Tűzvédelmi Szab.  30/1996(XII.06.) BM rendelet- Tűzvédelmi szabályzat elkészítése  3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeiről  MSZ EN 12101Füst- és hő szabályozó rendszerek.  MSZ EN 1873Előre gyártott tetőtartozékok

3 1996. évi XXXI tv. Tűzvédelmi törvény  Tűz elleni védekezés rendszerét  Tűzvédelmi feladatokat  Jogokat és kötelességeket

4 Tűz elleni védekezés  Tűzesetek megelőzés  Tűzoltási feladatok ellátása  Tűzvizsgálat  A fenti feladatok feltételeinek biztosítása

5 Tűzoltóságok  hivatásos tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság;  tűzoltóőrs (tűzőrség): a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége;  önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság;  létesítményi tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság;  önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület.

6 A törvény hatálya alá tartozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben - ellenszolgáltatás nélkül - életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni. Azokat a változásokat, amelyek a településen, illetőleg a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják (út, közművezetékek elzárása, forgalom elterelése stb.), a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati, illetőleg önkéntes tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni.

7 Magánszemélyek tűzvédelmi feladatai  A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésé vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat.  Szükséges felülvizsgálatok elvégzése  Tűzjelzést ad és híradási eszközét a jelzéshez rendelkezésre bocsátja  Tűzoltás, műszaki mentés során tűzoltás vezető utasítását végre hajtja, valamint eszközeit a tűzoltáshoz rendelkezésre bocsátja

8 Gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi feladatai  a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni;  a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében - előzetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni;  a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani;  biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.

9 A tűzvédelmi szabályzat elkészítésére kötelezett gazdálkodók a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes ”A”, a tűz- és robbanásveszélyes”B”, valamint a tűzveszélyes”C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni.

10 HASZNÁLATI SZABÁLYOK Tűzoltási út, terület és egyéb utak Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

11 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TŰZVÉDELMI FELADATOK  A felelős tervező köteles a tervekhez tűzvédelmi fejezetet készíteni, amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban, hatósági határozatokban foglalt követelmények kielégítését.  A kivitelező köteles a tervben szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a felelős tervezőnél, illetőleg a beruházónál kezdeményezni.  A felelős tervezőnek és a kivitelezőnek a tűzvédelmi fejezetben foglaltak érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia.

12  Forgalomba hozni, beépíteni, használni és készenlétben tartani csak megfelelőségi igazolással rendelkező építési terméket, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező tűzoltó-technikai terméket, tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést (a továbbiakban együtt: termék) lehet.  Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt termék tűzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.  A megfelelőségi igazolással, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy a meghatározott hatósági engedéllyel nem rendelkező termék forgalomba hozatalát a piacfelügyeleti hatóság megtiltja, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.

13 Tűzvédelmi hatósági jogkör Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Katasztrófavédelmi Kirendeltség A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeiket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki. A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít.

14 Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők. Tűzvédelmi bírság szabható ki tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idéztek elő, vagy veszélyeztetik a személyek biztonságát, akadályozzák a mentésüket; Bírság összege: több szabálytalanság együttes fennállása esetén összesen 10 000 000 Ft

15 Tűzv é delmi szab á lytalans á g Tűzv é delmi b í rs á g legkisebb m é rt é ke /Ft/ Tűzv é delmi b í rs á g legnagyobb m é rt é ke /Ft/ Tűzv é delmi elő í r á s megszeg é se, ha az t ü zet id é zett elő 100 0001 000 000 Tűzv é delmi szab á ly megszeg é se, ha az t ü zet id é zett elő é s az olt á si tev é kenys é gben a tűzolt ó s á g beavatkoz á sa is sz ü ks é ges 200 0003 000 000 Tűzv é delmi szab á ly megszeg é se, ha azzal k ö zvetlen tűz vagy robban á svesz é lyt id é ztek elő 100 0001 000 000 Menek ü l é sre sz á m í t á sba vett kij á rat, v é szkij á rat leszűk í t é se, oly m ó don, hogy a ki ü r í t é shez sz ü ks é ges á tbocs á t ó k é pess é g nem biztos í tott 30 000/kij á rat45 000/kij á rat T ö megtart ó zkod á sra szolg á l ó l é tes í tm é ny eset é n a menek ü l é sre sz á m í t á sba vett kij á rat, v é szkij á rat leszűk í t é se oly m ó don, hogy a ki ü r í t é shez sz ü ks é ges á tbocs á t ó k é pess é g nem biztos í tott 60 000/kij á rat90 000/kij á rat Menek ü l é sre sz á m í t á sba vett kij á rat, v é szkij á rat lez á r á sa, leszűk í t é se oly m ó don, hogy a menek ü lő sz á m á ra az nem sz ü ntethető meg azonnal 200 000/kij á rat300 000/kij á rat

16 Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása 100 000/fő Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzéséért 100 0001 000 000 Ha a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról,– igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt 100 000/munkavállaló Ha a külön jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el 60 000250 000 A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya 100 000/rendszer1 000 000 /rendszer Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén 20 00060 000

17 A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett – az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével – a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten. A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a létesítési hiányosságot ellensúlyozó megfelelő védelem kialakítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

18 Tűzjelzés 105 tűzoltóság - Tűzoltó 112 általános segélyhívó - Tűzoltó - Mentő - Rendőr

19 Káreset felvételi lapnak tartalmaznia kell:  a tűzeset, káreset helyét,  a tűzre, veszélyeztetésre vonatkozó adatokat,  az esemény méretét, terjedelmét,  a bejelentő személy nevét, telefonszámát,

20 A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 45/2011. (XII.7.) BM. rendelet MMeghatározott foglalkozási ágak KKötött vizsgatananyag HHatározott vizsgáztatási rend 55 évenkénti vizsga

21 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2.Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt,anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználást végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők.

22 4. Tűz gátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, javítását, karbantartását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás- vezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők.

23 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők.

24 A szakvizsgaoklevelet vissza kell vonni, amennyiben a) a szakvizsgáztatás nem felelt meg az e rendeletben foglalt előírásoknak, b) a szakvizsgával rendelkező személy foglalkozása körében tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet okoz, vagy munkája közvetlen tűzveszélyt jelent környezetére, és a tűzvédelmi hatóság a szabályszegéssel okozott kárért, illetve az előidézett veszélyhelyzetért felelősségét megállapította.

25 A munkáltató a szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről, valamint a szakvizsgára kötelezett személyekről kimutatást vezet, amelyet az ellenőrző tűzvédelmi hatóságnak, a szakvizsga bizonyítványok másolataival együtt – a hatósági ellenőrzés során – köteles bemutatni. A 4., 12. vagy 13. foglalkozási ágak, munkakörök esetében a tevékenységet végzőnek rendelkeznie kell az általa kivitelezett, karbantartott, javított, telepített, felülvizsgált termék magyar nyelvű ismertetőjével, a használatra, karbantartásra és felülvizsgálatra, alkalmazási korlátozásra is kiterjedő alkalmazástechnikai leírással. A 4., 12. vagy 13. foglalkozási ágak, munkakörök esetében a kivitelezést, karbantartást, javítást, telepítést, felülvizsgálatot végzőnek rendelkeznie kell a gyártó által a kivitelezéshez, karbantartáshoz, javításhoz, telepítéshez, felülvizsgálathoz meghatározott eszközökkel, anyagokkal.

26 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya valamennyi építési termékre, annak gyártójára, forgalmazójára, importálójára, továbbforgalmazójára, belföldi felhasználójára, továbbá az ezekből létrehozott építmény építtetőjére, tervezőjére és kivitelezőjére, valamint az építési termékek műszaki specifikációját jóváhagyó, a megfelelőség igazolás során közreműködő vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetekre, az építményeket engedélyező, az építésfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságokra, továbbá a vámszervekre terjed ki.

27 Fogalom meghatározások 1. építési termék (a továbbiakban: termék): minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több, különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék; 2. alapvető követelmények: az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének c)–h) pontjaiban szereplő, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) IV. fejezetében részletezett, építményekre előírt követelmények 3. szállító: a termék gyártója, forgalomba hozója; 4. felhasználó: aki a terméket betervezi, beszerzi, beépíti, illetve felhasználja; 5. jóváhagyott műszaki specifikáció: valamely arra jogosult szervezet által jóváhagyott és közzétett műszaki dokumentáció,

28 6. építőipari műszaki engedély (ÉME): Magyarországon kijelölt jóváhagyó szervezet által – más jóváhagyott műszaki specifikáció hiányában – kiadott műszaki specifikáció, amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket. 7. honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően honosítottak, és nemzeti szabványként közzétettek; 8. európai műszaki engedély (ETA: European Technical Approval): olyan műszaki specifikáció, amelyet harmonizált európai szabvány hiányában egy termékre vonatkozóan dolgoztak ki, és hagytak jóvá a Jóváhagyó Szervezetek Európai Szervezetének tagjai, és amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket.

29 9. jóváhagyó szervezet: ÉME kidolgozására és kiadására feljogosított szervezet; 10. kijelölt vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet: a termékek megfelelőségének vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására a miniszter által külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kijelölt szervezet; 11. megfelelőség igazolás: olyan vizsgálatokon alapuló dokumentum, amely igazolja, hogy a termék, illetve műszaki megoldás megfelel a rá vonatkozó műszaki specifikációkban foglalt követelményeknek; 12. megfelelőségi tanúsítvány: kijelölt tanúsító szervezet által kiadott megfelelőség igazolás; 13. szállítói megfelelőségi nyilatkozat: a szállító által kiadott megfelelőség igazolás.

30 Építési termékek alkalmazása Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfelelőség igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad. Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van. Építési célra alkalmas a termék, ha a gyártó utasításainak és az építészeti-műszaki terveknek megfelelő, szakszerű beépítést követően, a termék teljes tervezett élettartama alatt, rendeltetésszerű használat és előírt karbantartás mellett, az építmény – amelybe a termék beépítésre kerül – kielégíti az alapvető követelményeket.

31 Műszaki specifikáció 4. § A megfelelőség igazolási eljárás alapját a következő jóváhagyott műszaki specifikációk képezik: a) magyar nemzeti szabvány, ezen belül a honosított harmonizált szabvány; b) az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az európai műszaki engedély; c) az építőipari műszaki engedély. A honosított harmonizált európai szabványok közzétételét követően, a vonatkozó korábbi nemzeti szabványok, illetve építőipari műszaki engedélyek visszavonásáig a termék megfelelőségének igazolása mindkét műszaki specifikáció alapján történhet.

32 A megfelelőség igazolása A szállító feladata a termékre előírt megfelelőség igazolási eljárás lefolytatása, valamint az eljárás eredményeként kiállított megfelelőség igazolásnak (megfelelőségi tanúsítvány vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozat) a termékhez való csatolása. A megfelelőség igazolás másolatát a szállító köteles a felhasználónak és az ellenőrzésre jogosult szervezeteknek átadni. A megfelelőség igazolásokat az igazolás kiállítója, illetve a szállító köteles azok kiállítását követően 10 évig megőrizni. Az építési termék szállítóján kívül önálló megfelelőség igazolást kell adnia annak is, aki az építési termék forgalmazása vagy felhasználása során annak jellemzőit a szállítótól történő átvétel után megváltoztatta, vagy a rendeltetés szerinti alkalmazástól eltér.

33 Országos Tűzvédelmi Szabályzat (28/2011. (IX.6.) BM rendelet) Tűzvédelemmel kapcsolatos létesítési és használati szabályok meghatározása

34 Az osztályba sorolás alapelvei: A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazás céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, szabadtereket, a tűzszakaszokat az épületeket, a műtárgyakat, építményeket, és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK, AZ OSZTÁLYBA SOROLÁS MENETE

35 Tűzveszélyességi osztályba sorolás „A” fokozottan tűz-és robbanásveszélyes „B” tűz- és robbanásveszélyes „C” tűzveszélyes „D” mérsékelten tűzveszélyes „E” nem tűzveszélyes

36 HalmazállapotGáz, gőz, ködCseppfolyósSzilárdEgyéb Osztály Anyagi jellemző állandó alsó robbanási határérték a levegőhöz viszonyítva lobbanáspont gyulladási hőmérséklet különleges veszélyes tulajdonság A Fokozottan tűz- és robbanás veszélyes ARH = < 10 tf. % Lobb.pont = Lp Robbanó anyagok B Tűz- és robbanás veszélyes ARH > 10 tf. % 21°C Üh > Lp-20°C Por mely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez C Tűzveszélyes 55°C Üh > Lp-50 Legalább 50°C lobbanáspontú gázolaj petróleum Gyull.hőm<=300°C Az a gáz mely önmaga nem ég de az égés táplálja. (levegő kivétel) D Mérsékelten veszélyesLobb.pont > 150°CGyull.hőm > 300°C Vizes diszperz rendszer. Ha: Éghető anyag>25% Víz<50% E Nem tűzveszélyesNem éghető

37 Rendeltetés alapján történő besorolás Osztály Területi egységekVeszélyességi övezetHelyiségSzabadtérÉpületEgyéb A Fokozottan tűz- és robbanás veszélyes ahol "A" besorolású anyagot előállítják, tárolják, forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő. B Tűz- és robbanás veszélyes ahol "B" besorolású anyagot előállítják, tárolják, forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő. Robbanóképes porokat elszívó rendszer belső részei C Tűzveszélyes ahol "C" besorolású anyagot előállítják, tárolják, forgalomba hozzák Üzemanyagtöltő állomások üzemi területe D Mérsékelten veszélyes ahol "D" besorolású anyagot előállítják, tárolják, forgalomba hozzák -ahol nyílt lángal üzemelő tüzelőberendezést használnak -ahol nem éghető anygot 300°C felett dolgoznak fel -állattartó helyiség -gépjármű tároló Közösségi, iroda, lakó és szállás épületek. E Nem tűzveszélyes ahol nem éghető 300°C alatt állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak vagy forgalmaznak

38 Tűzveszélyességi Fokozat meghatározása csak folyadékokra vonatkoztatva Tűzveszélyességi fokozat Anyagi jellemző állandó Lobbanáspont Kiemelt folyadékcsoport Üzemi hőmérséklet és a lobbanáspont kapcsolata ha az Üh > 35°C I. Lobb.pont = Lp II. 21°C Üh > Lp-20°C III. 55°C Üh > Lp-50 Legalább 50°C lobbanáspontú gázolaj, petróleum IV. Lobb.pont > 150°C Lp-50 > Üh

39 AZ OSZTÁLYBA SOROLÁS MENETE A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az „A” osztályból az „E” osztály felé haladva százalékosan kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot.

40 A biztonsági jelek színét az alábbi táblázat tartalmazza:

41

42

43 Az építmények tűzvédelmi követelményrendszerének céljai Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. A tűzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, így megfelelő szakmai ismeretek birtokában végezhető. Alapvető követelmény, hogy tűz esetén az építmény állékonysága egy előírt, de korlátozott időtartamra - ha az időbeli követelmények meghatározhatók - biztosítsa a bent lévők biztonságos menekülését, mentésük lehetőségét és a tűzoltói beavatkozást, továbbá, hogy a tűz más építményt, ingatlant vagy tulajdont a lehető legkisebb mértékben veszélyeztessen.

44 Épületszerkezetek, építőanyagok és építési termékek Az épületszerkezeteket a tervezés során úgy kell kiválasztani, hogy a) az épületszerkezetek teherhordó képességüket tűz esetén az előírt időtartamig megtartsák, b) a tűzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, termékek tűz esetén szerepüket az előírt időtartamig betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak, c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, és d) az általuk okozott tűzterhelés, a belőlük fejlődő hő, füst, égésgázok mennyisége a lehető legkisebb legyen.

45 MSZ EN 1873:2005 Műanyag héjalású, pontszerű felülvilágítók Alkalmazási terület: Műanyag héjalású tető felülvilágító (pl. üvegszál erősítésű polikarbonát, PVC) Lábazattal, vagy lábazat nélkül Pontszerű: kerek (max. átmérő: 2,5 m), v. négyszögletes (max. oldalméret: 3 m) Tető lejtése: max. 25 fok

46 Vizsgálandó követelmények I. 1. Fényáteresztés foka 2. Tartósság/öregedés vizsgálat 3. Víz zárósági előírások 4. Mechanikai követelmények Lefelé ható terhelések (DL [N/m2], pl. hó terhelés,) Felfelé ható terhelések (UL [N/m2], pl. szél szívó hatása,) Ütés tesztek (SB [J], kisméretű kemény tárgy, nagyméretű rugalmas test)

47 Vizsgálandó követelmények II. 5. Tűzvédelmi osztályba sorolás (MSZ EN 13501-1) szerint 6. Tűzállósági osztályba sorolás (MSZ EN 13501-2) szerint 7. Külső tűzhatás szerinti osztályba sorolás (MSZ EN 13501-5) szerint 8. Légtömörségi vizsgálat 9. Hő átbocsátási követelmények (Uw, [W/m2K]) 10. Hangszigetelés foka (Rw, [dB])

48 Tesztek és vizsgálatok A műanyag héjalású tető felülvilágítók gyártásánál és tesztelésénél a fényáteresztés, a tartósság/öregedés, a vízzáróság és a hangszigetelés vizsgálata mellett vizsgálni és tesztelni kell a mechanikai igénybevételekkel szembeni ellenállóságot. A lefelé és felfelé ható terhelések vizsgálatára levegőt és vizet használnak.

49 A teszt akkor sikeres ha : - a felülvilágító nem szenved maradandó alakváltozást - a nyitási funkció ( pl. hóteher esetén) rendeltetésszerű és akadálymentes - légtömörségi értékei a felfelé ható erők esetén a szabvány szerint megtartottak - vízzárósága biztosított - rögzítése mechanika szempontból ellen

50 Mechanikai teljesítmény vizsgálatok Ütésteszt I: A felülvilágítót három ponton terhelik egy 250 grammos acélgolyóval, melyet 1 m magasságról ejtenek rá. Ütésteszt II: A felülvilágítóra 50 kg-os zsákot ejtenek 0,6-2,4 méter magasságokból.

51 A felülvilágítók az alapján kerülnek besorolásra, hogy mekkora becsapódási energiára tesztelték TípusBecsapódási energia J SB 12001200 SB 800800 SB 600600 SB 300300 SB A*Tagország választása szerint SB 0Nincs előírás

52 A felülvilágítók mint hő-és füstelvezető berendezések -A felülvilágítóknak, mint hő-és füstelvezető berendezéseknek és mint építési termékeknek alapkövetelmény a tűzvédelmi-, tűzállósági-, külső tűzhatás szerinti osztályba sorolás. - Plusz követelmény a tervezés, gyártás és ellenőrzés során hogy jelen szabványt együtt kell alkalmazni az MSZ EN 12101-2 szerinti szabvánnyal valamint az OTSZ vonatkozó utasítás részeivel.

53 Kiürítés és mentés Az építményeket úgy kell kialakítani, hogy a) a benntartózkodó személyeket tűz esetén gyorsan és figyelemfelkeltő módon, indokolt esetben több szakaszban tájékoztathassák, riaszthassák, b) a benntartózkodó és önálló menekülésre képes személyek az előírt normaidőn belül biztonságos helyre vagy védett térbe távozhassanak, c) a mozgásban, cselekvőképességben akadályozott vagy fogyatékos személyek segítséggel történő menekülése, mentése az ilyen rendeltetésű és az akadálymentesen megközelíthető épületekben, építményekben biztosítva legyen, d) a kialakítás a kiürítési útvonalak késedelem nélküli használatát tegye lehetővé (felismerhetőség, megfelelő biztonsági jelek alkalmazása, megvilágítás, akadályok feloldása, hő- és füstmentesség, átbocsátóképesség), és e) a benntartózkodó állatokat el lehessen távolítani.

54 Hő és füst elleni védelem Az építmények kialakítása során biztosítani kell, hogy a) a felszabaduló hő és füst a lehető leghatékonyabb módon eltávozhasson a szabadba, b) az erre szolgáló eszközök, berendezések az előírt időtartamig hatékonyan és üzembiztosan működjenek, c) a benntartózkodók menekülési útvonalára a fejlődő hő és füst ne, vagy csak olyan mértékben juthasson be, ami még nem nehezíti a menekülést (látótávolság, menekülési út felismerése, mérgező gázok hiánya), a menekülési útvonalra előírt egyéb feltételekkel közösen, d) a tűzoltóságnak legyen lehetősége a hő és füst elleni védelem eszközeinek hatékony használatára, a füst- és tűzterjedés befolyásolására, és

55 Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi tervezés fogalmai Tűzállósági fokozat: egy építmény egészére, illetve esetenként egyes tűzszakaszaira vonatkozó olyan kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek tűzvédelmi követelményeit az építmény/tűzszakasz tűzveszélyességi osztálya, szintszáma, esetenként rendeltetése és tűzterhelése alapján. Tűzállósági határérték: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági vizsgálat kezdésétől számított, a vizsgált épületszerkezet valamely tűzállósági teljesítmény jellemzőjének eléréséig eltelt idő órában vagy percben. Tűz gátló előtér: tűz gátló szerkezetekkel határolt előtér, amely önálló szellőztetéssel rendelkezik, ajtószerkezeteinek mérete biztosítja a gyors menekülés lehetőségét és ajtószerkezetei önműködő csukó szerkezettel ellátottak.

56 Füstgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, függöny, redőny, konvejor záróelem): szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben korlátozza. Hő- és füstelvezetés: olyan műszaki megoldás, amely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére. Füstmentes lépcsőház: a nyitott vagy az olyan zárt lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meghatározott ideig alkalmas marad.

57 Égéskésleltető szer: védőszer, amely a vele kezelt - bevont, átitatott, telített - éghető anyag kedvezőbb tűzvédelmi osztályba sorolását meghatározott időtartamig (újrakezelési időig) biztosítja. Tűzvédő képesség: az elsődleges épületszerkezetek tűzállósági határértékének növelése érdekében alkalmazott tűzvédő álmennyezetek, burkolatok, bevonatok hatékonyságának mértéke. Tűzvédő burkolat és bevonat: alkalmas műszaki eljárással épületszerkezetekhez közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó, tűzvédő célokat szolgáló anyagréteg.

58 MSZ EN 12101 Füst és hő szabályozó rendszerek MSZ EN 12101-2 Természetes füst és hő elvezető berendezések műszaki előírásai A szabványnak ezen része az olyan természetes füst és hő elvezető berendezések követelményeit és vizsgálati módszereit határozza meg, amelyeket a természetes füst és hő szabályozó rendszer részegységeként kívánnak beépíteni.

59 Az építmények 1200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségeiben, valamint ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi szakhatóság - a személyek biztonsága vagy a beavatkozás hatékonyságának javítása érdekében - előírja, hő és füst elvezetést kell kialakítani.

60 Az építményeket úgy kell elhelyezni, hogy a) tűz esetén a szomszédos építményeket gyulladás, a tűz átterjedésének lehetősége ne veszélyeztesse, b) a tűzoltóegységek az építményeket akadálytalanul, késedelem nélkül megközelíthessék, c) a tűzoltó gépjárművek hatékony tűzoltási és mentési működése biztosított legyen, és d) a környezetükben elegendő és alkalmas szabadterület legyen a kimenekülő személyek számára.

61 Tűzoltó beavatkozás Az építmények kialakítása biztosítsa a) a jogszabályban előírt helyeken a tűzjelzés emberi közreműködés, késedelem nélkül és megfelelő módon történő átjelzését, a tűzoltóság ügyeletére b) az építménybe való, károkozás nélküli bejutást, c) az építmény jellegének megfelelő oltóanyag-ellátást, annak gyors és hatékony igénybe vételét, d) a tűzvédelmi villamos leválasztás lehetőségét a tűzoltók életének védelme érdekében, f) az épületen belüli gyors és biztonságos közlekedést, irányfelismerést a különböző tűzvédelmi berendezések, eszközök használatát, kezelését utánvilágító vagy világító menekülési útvonaljelző biztonsági jelek alkalmazásával 

62 Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzői Az egyes épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzőinek meghatározása, igazolása a) független akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálattal, b) a vonatkozó Eurocode tűzállósági méretezési szabványok alapján, c) jogszabályban meghatározott módon történik. A tűzvédelmi osztályt, valamint a tűzállósági teljesítmény jellemzőket a termékek forgalmazásához kibocsátott engedélyekben (építőipari műszaki engedély - ÉME, európai műszaki engedély ETA), valamint a tanúsító szervezet által kibocsátott igazolásban (tűzvédelmi megfelelőségi igazolás - TMI, CE megfelelőségi igazolás) foglaltak szerint kell figyelembe venni.

63 Épületszerkezetek tulajdonságainak jellemzése Az épületszerkezeteket meghatározott tulajdonságok alapján kell jellemezni R - teherhordó képesség: a szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül, E - integritás: az épületszerkezetnek egy elválasztó funkcióval rendelkező olyan képessége, hogy tűznek az egyik oldalán történő kitéttel szemben ellenáll anélkül, hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a ki nem tett felületen, vagy a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának,

64 I - szigetelés: az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkező tűzkitétnek anélkül, hogy szignifikáns hőátadás eredményeként a tűz átjutása bekövetkezne a kitett felületről a ki nem tett felületre, W - sugárzás: az épületszerkezeti elemek azon képessége, amely egy oldalon történő tűzkitét esetén vagy a szerkezeten keresztül, vagy a ki nem tett felülettől a szomszédos anyagok felé irányuló jelentős hősugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a tűz átmenetének valószínűségét, M - mechanikai hatás: az épületszerkezeteknek az a képessége, hogy ütésnek ellenállnak abban az esetben, ha a tűzben egy másik komponens szerkezeti hibája következtében az illető szerkezethez ütődik, C - önzáródás: egy ajtó- vagy zsaluszerkezet azon képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ezáltal lezár egy nyílást,

65 S - füstáteresztés: épületszerkezetek azon képessége, hogy csökkentik vagy eliminálják a gázok vagy a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra, G - „koromtűzzel” szembeni ellenálló képesség: kémények és égéstermék-elvezetők ellenálló képessége koromlerakódásból származó tűzzel szemben, P vagy PH - üzemképesség fenntartása: kábelek áramellátási vagy jelátviteli képességének folyamatos fennmaradása tűz esetén, K - tűzvédő képesség: fal és mennyezetburkolatok azon képessége, amely a mögöttük/fölöttük lévő anyagnak/szerkezetnek egy bizonyos ideig védelmet biztosít tűzzel, szenesedéssel és más hőkárosodással szemben.

66 Fal-, padló- és mennyezetburkolatok, bevonatok Az elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. Szellőző berendezés A szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek, rendeltetési egységek és tűzszakaszok között az esetleg keletkező tűz és füstgáz átterjedését a szellőzőrendszer ne tegye lehetővé. A mesterséges szellőző-berendezések csatornáit a tűzszakaszok határoló szerkezetein való átvezetésnél elzárhatóvá kell tenni. Az elzáró szerkezetet hőre vagy füstre automatikusan záródóan kell kialakítani.

67 A központi szellőző- és klímaberendezések - ha az épület területén tűzjelző hálózat kiépítésre kerül - a tűzjelző jelére automatikusan álljanak le. Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, valamint üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen. A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse.

68 Tervezési előírások Minden egyes szellőzőn az a következő automatikus indítókészülék közül egy vagy több legyen - Hő érzékelő indító készülék - Távoli villamos jellel működésbe hozott indítókészülék - Pneumatikus indítókészülék - Indító jelek más típusaira reagáló indító kész

69 Hő érzékelő nyitó szerkezetek Minden egyes szellőzőben legyen a zárt szellőzőre áramló forró gáz hőmérsékletére reagáló hő érzékelő indító készülék. Nyitó szerkezet Általános előírások: A szellőzőn legyen a szellőző saját energiájával működtetett nyitó szerkezet. A külső csatlakozáshoz a gyártó határozza meg az indító készülék és a nyitó szerkezet működési feltételeit. Általános vizsgálati eljárások: Típus vizsgálat esetén a vizsgálatokat az A1 szakasz szerinti sorrendben végezzük el. Minden vizsgálat esetében az A2 szakasz szerinti vizsgálati jelentést kell elkészíteni.

70 A szellőző aerodinamikai szabad keresztmetszete A szellőző aerodinamikai keresztmetszetét a B melléklet szerint határozzuk meg. Működési követelmények és osztályozás A szellőző a következő osztályok egyikébe sorolható Re ARe 50Re 1000 Ha az A, az 50 és az 1000 jelű osztályok C melléklet szerinti tűz esetén nyitott helyzetbe való nyitások és a terhelés nélküli zárások számát jelentik. Működési megbízhatóság Tűz esetén a szellőző működtetés után - károsodás és külső energiaellátás nélkül – legfeljebb 60 mp alatt érje el és visszaállításig tartsa meg a nyitott helyzetet.

71 Terelés alatti nyitás Hő terhelési osztályok SL 0 SL 125 SL 250 SL 500 SL 1000 A fenti jelű osztályok azt a hő terhelést jelentik Pa-ban, amelyeket a szellőző a D melléklet szerinti vizsgálata során alkalmaznak.

72 Az MSZ EN 12101-2 és az OTSZ szerint a füstelvezetőnek ki kell elégítenie: a RE 300, vagy 1.000 nyitási ciklus számot (+10.000, ha napi szellőztető is), a nyitást max. 10 m/s oldalszél és alacsony hőmérséklet esetén is. A két szabvány a lefelé és felfelé ható terhelések követelményét és vizsgálatát azonos módon tárgyalja. - hóterhelési érték: 250 Pa ( OTSZ : 1500 WL) -eredő hőátbocsátási tényező ( Uw) - hőátbocsátási tényező (U) a korábbi „k „ érték ! (Tűzvédelmi előírás nincs a hőátbocsátási értékekre, de „U” és „Uw”minél kisebb annál jobb.) Csak az a szerkezet nevezhető hő-és füstelvezetőnek és hozható forgalomba amely a 11 vizsgálati szempont szerint tesztelve lett és az OTSZ követelményeinek megfelelt.

73 Megfelelőség értékelés: A természetes hő és füstelvezető berendezések az e szabvány követelményei szerinti megfelelőségének kimutatása: -Típusvizsgálat - a gyártó által végzett üzemi gyártás ellenőrzés Üzemi gyártás ellenőrzés FPC A forgalomba hozott termékek adott működőképesség – jellemzőinek megfelelősége érdekében a gyártó FPC rendszert vezessen be, dokumentálja és tartsa fenn. A vizsgálatokat terjesszék ki a nyersanyagokra és egyéb beszállított anyagokra vagy alkatrészekre, berendezésekre, a termelési folyamatokra és a termékre is. Ezek olyan részletesek legyenek, hogy a termék megfelelősége nyilvánvaló legyen.

74 A szellőző megjelölése a következőket tartalmazza: - A szállító és/vagy a gyártó nevét vagy védjegyét - a típust és modellt - a gyártási évet - külső energia ellátás jellemzőit - a hő érzékelő indító készülék hőmérséklet adatát - az aerodinamikai szabad keresztmetszetét - a szélterhelést, hó terhelést, a kis környezeti hőmérsékletet, megbízhatóságot és a hőhatás hőmérsékletének osztályait - ennek az európai szabványnak a számát és évszámát vagyis EN 12101-2:2003-t - csak szélérzékelő vezérlő rendszerrel ellátva szabad falra szerelni. Beépítési és karbantartási információ:

75 A gyártónak vagy az Európai Gazdasági térségben (EEA) települt megbízottjának megfelelőségi nyilatkozatot kell készítenie és megőriznie, amely jogosít a CE jelölésre. Ennek a nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia. - A gyártónak vagy az EEA-ban letelepült megbízottjának a nevét, címét és a gyártás helyét. - a termék leírását, valamint a CE jelöléshez tartozó tájékoztatás másolatát - A termék alkalmazására vonatkozó sajátos feltételeket -Jóváhagyó testület(ek) nevét és címét (vagy azonosító számát) - annak a személynek a nevét és beosztását, aki jogosult a nyilatkozat aláírására a gyártó vagy meghatalmazott megbízottjának nevében.

76 Olyan jellemzők esetében, amelyek tanúsítása követelmény, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a megfelelőségi tanúsítványt, mely a fenti tájékoztatáson kívül az alábbiakat tartalmazza: -Tanúsító testület nevét és címét - A tanúsítvány számát - a tanúsítvány érvényességi feltételeit és időtartamát ha alkalmazható - a tanúsítvány aláírására jogosult személy nevét és beosztását.

77 CE jelölések:Érték Nyitási módAutomata+ kézi Csak kézi Működési mód( nyitás/zárásA típus: csak nyit Talajszintről)B típus : nyit/zár Hatásos áteresztő felületCv: laborvizsgálati érték Cv: számított érték Megbízhatóság ( nyitási ciklusok száma) RE: 50, 1000, A * Szellőztető funkció: +10.000 HóterhelésSL: 0; 125; 250; 500; 1000; A*

78 CE jelölésekÉrték Oldalszél alatti nyitás10 m/s Alacsony hőmérsékleten történő nyitás T: (-25); (-15);(-5); (00); A* Szélterhelés, Statikus ellenállás WL 1.500; 3.000; A* Szélterelők vibrációja> 10 Hz HőállóságB: 300; 600; A* Tűzvédelmi osztályba sorolás MSZ EN 13501-1 szerint

79 MSZ EN 120101-3 Kényszer áramoltatású füst és hő elvezető berendezések műszaki előírásai A szabvány ezen része a kényszer áramoltatású füst és hő elvezető berendezések követelményeit és a vizsgálati módszereit írja elő, amelyeket kényszer áramoltatású füst és hő elvezető szellőző rendszer részegységeként kívánnak beépíteni. A kényszer áramoltatású füst és hő elvezető berendezések és motorjaik termék családjának a jóváhagyásához is korlátozott számú vizsgálatból álló eljárást ír elő. Füst és hő elvezető szellőző rendszereket olyan épületekben vagy építményekben célszerű alkalmazni, amelyekben a különlegesen (nagy) méretek, alak vagy kialakítás szükségessé teszi a füst szabályozást.

80 -Egy vagy több emeletes bevásárló központok - egy vagy több emeletes ipari épületek és raktár házak -Előcsarnokok és komplex épületek -Zárt parkoló házak, -lépcsőházak, -Alagutak -Színházak A teljesítményüket befolyásoló különböző körülményektől és az épület vagy építmények elhelyezkedésétől függően, kényszer áramoltatású vagy természetes füst és hő elvezető szellőző rendszerek alkalmazhatók. Tervezési követelmények A kényszer áramoltatású szellőzők a következő osztályok egyikébe vagy közülük többe is be kell sorolni. -Hőszigetelt vagy nem hőszigetelt -Füst gyűjtő teres vagy füst gyűjtő tér nélküli -Két célú vagy csak vészhelyzeti használatra való - Vezetékes hűtőlevegővel üzemelő

81 A motor névleges adatai: Normál hőmérsékletű környezet esetén a folytonos üzemeltetésre alkalmas, nem pedig a nagy hőmérsékleten való üzemeltetésre alkalmas teljesítményű motorokat kell választani. A motorok az EN 60034-1 szerintiek legyenek. Általános vizsgálati eljárások: Típus jóváhagyás esetén a vizsgálatokat az A, B, C, D, és E melléklet szerint kell elvégezni. Mindegyik vizsgálathoz a C és/vagy D melléklet szerinti vizsgálati jelentést kell készíteni. Működési követelmények és osztályozás Hőmérséklet/idő szerinti osztályok A szellőzőt a következő osztályokba kell sorolni -F200, F300, F400, F600, F842 vagy osztályba nem sorolt

82 Épületbe való beépítésre szánt termékek esetében a teljes vizsgálati időtartam alatt a vizsgálati kemencéből a szellőző házából jövő semmilyen jelentős füst szivárgás ne legyen. Térfogatáram nyomás: A 2. táblázat szerinti megfelelő hőmérsékleten és megfelelő ideig tartó, C melléklet szerinti vizsgálat esetén térfogatáram legfeljebb a vizsgálat felmelegedési időtartamának végén mért érték 10 %-val változzon, vagy a statikus nyomás legfeljebb annak 20 %-val változzon. Hőszigetelő szellőzők külső felületi hőmérséklete és hűtő levegőjének a hőmérséklete Ha a termék a C melléklet szerinti hőmérséklet / idő osztályának megfelelő hőmérsékleten és ideig vizsgálják a szellőzőt A hőszigetelt szellőző külső felületének saját hőmérséklete legfeljebb 180 C-ot növekedjen.

83 Az egységből kilépő hűtő levegő hőmérséklete a kezdeti helyiség-hőmérséklethez viszonyítva legfeljebb 180 C-ot növekedjen. Szélterhelés A szellőző E melléklet szerinti vizsgálata esetén, ha a szellőzőt úgy tervezték, hogy a rendszer légköri végződésén építik be, és a szélterelők (sisak, vagy szélernyő) fölé nyúló szárnyakkal vagy zsalukkal van ellátva, akkor a szárnyak vagy a zsaluk – 200 Pa terhelés ellenében – 30 mp kevesebb időtartam alatt nyissanak. Hó terhelési osztályok - Sl0, SL 125, SL 250, SL 500, SL 1000, SL A

84 Szellőzők működési adatai: A szállító az ISO 5801 szerinti adatlapon adja meg a környezeti hőmérsékleten értékelt szellőző aerodinamikai és akusztikai működés adatait, A szellőző megjelölése tartalmazza a következőket -A szállító nevét vagy védjegyét - a típust és modellt - az alkalmazott osztályokat - a hőmérséklet/idő osztályt - a legnagyobb megengedett elvezetési hőmérsékletet - működési időtartamát percben - a gyártási évet - műszaki adatokat - a motor szigetelési osztályát - a hó terhelési osztályt - ennek az európai szabványnak a számát.

85 Megfelelőség értékelés A kényszer áramoltatású füst és hőelvezető berendezések e szabvány követelményeinek való megfelelősége -Kezdeti típus vizsgálattal - a gyártó általi gyártás ellenőrzéssel mutathatóki. A CE jelölést a részegységen és a csomagoláson vagy a kísérő kereskedelmi dokumentumokon kell elhelyezni. A következőket tartalmazza: -A tanúsító testület azonosító számát - a gyártó / szállító nevét vagy azonosító jelét - annak az évnek az utolsó két számjegyét, amelyben a jelölést elhelyezték - az EC megfelelőségi bizonyítvány megfelelő számát - e szabvány számát (EN 12101-3) - a termék típusát -Válasz késleltetést - tűzállósági osztályt és a motor névleges adatait.

86 EC Megfelelőségi tanúsítvány és nyilatkozat A gyártónak vagy az Európai Gazdasági térségben letelepült megbízottjának megfelelőségi nyilatkozatot kell készítenie és megőriznie, mely feljogosít a CE jelölésre. Tartalma a következő: -A gyártónak vagy az EEA-ban letelepült megbízottjának nevét és címét, valamint a gyártás helyét - A termék leírását, valamint a CE jelöléshez tartozó tájékoztatás másolatát - azokat a rendelkezéseket, amelyeknek a termék megfelel - a termék alkalmazására vonatkozó sajátos feltételeket - a nagy testület nevét és címét - annak a személynek a nevét és beosztását, aki jogosult a nyilatkozat aláírására

87 Olyan jellemzők esetében, amelyek tanúsítása követelmény, a nyilatkozat tartalmazza a megfelelőségi tanúsítványt, továbbá az előző tájékoztatáson kívül még a következő információkat -Tanúsító testület nevét és címét - a tanúsítvány számát - a tanúsítvány érvényességi feltételeit és időtartamát, ha alkalmazható - a tanúsítvány aláírására jogosult személy nevét és beosztását.

88 Az elkészült hő- és füstelvezető rendszerről az átvétel időpontjában a kivitelezőnek a következő bizonylatokat kell szolgáltatnia: a) alaprajzot és a szükség szerinti metszeti rajzokat és leírást, amelyek tartalmazzák a hő- és füstelvezető berendezés fizikai kialakításának leírását, a berendezés elemeinek jellemző méreteit, b) kezelési és karbantartási utasítást, c) nyilatkozatot az e fejezetben előírtak betartásáról, d) nyilatkozatot arról, hogy a berendezés üzemképes. A hő- és füstelvezető berendezés üzembe helyezésére csak a kivitelező vagy a megbízottja jogosult

89 Villamos berendezések és világítások követelményei A működőképesség-megtartás időtartama legalább 90 perc a csarnoképületek gépi hő- és füstelvezető berendezéseinél és füstmentességet biztosító túlnyomást előállító berendezéseinél A működőképesség-megtartás időtartama legalább 60 perc l a gépi hő- és füstelvezető berendezéseknél és füstmentességet biztosító, túlnyomást előállító berendezéseknél A működőképesség-megtartás időtartama legalább 30 perc l a természetes hő- és füstelvezető berendezések villamos működtető kábeleinél, és minden olyan esetben, ha valamely villamos berendezésnek a tűz során bármennyi ideig is működnie kell.

90 Középmagas, magas épületek A magas épület, a középmagas egészségügyi rendeltetésű épület az élet- és vagyonvédelem szempontjából jelentős fogyasztó berendezései biztonságos energia ellátására kettős biztonságú betáplálást kell létesíteni. Az üzemszerű energiaellátás kimaradása esetén a második betáplálásra történő automatikus átkapcsolásról gondoskodni kell. A kettős biztonságú betáplálásnak megfelel a közüzemi villamos hálózat és az azon túl kiépített diesel üzemű, akkumulátoros vagy üzemanyagcellás tartalék áramellátó berendezés,

91 Az üzemszerű energiaellátás kimaradása esetén a tartalék áramellátásra történő egy percen belüli automatikus átkapcsolásról gondoskodni kell. Középmagas, magas épületben táplált leágazásokat kell kiépíteni a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően és ezen túl a következő esetekben: a) a hő- és füstelvezető rendszer működtetése, b) a biztonsági világítás és menekülési útirányt jelző rendszer részére.

92 Ponyvaszerkezetű építmények hő- és füstelvezetése Tömegtartózkodás célját szolgáló zárt légterű ponyvaszerkezetű építmény esetén - kivéve az uszodákat, jégpályákat - gondoskodni kell hő- és füstelvezetésről olyan módon, hogy a füst a helyiség kiürítését ne gátolja.

93 HŐ- ÉS FÜST ELLENI VÉDELEM Fogalom meghatározások átfolyási tényező (cv) érték: a hő- és füstelvezető hatásfoka, amely a hatásos nyílásfelület és a geometriai nyílásfelület hányadosa. érzékelő elem: a hő- és füstelvezető berendezés azon egysége, amely a nyitószerkezet automatikus működtetése céljából az általa felügyelt térben keletkező tűz fizikai kísérőjelenségeit folyamatosan vagy ismétlődő időközökben érzékeli. füstmentes levegőréteg (h): a padlószint fölötti azon légtér magassága méterben, amelynek a tűz során füstmentesnek kell lennie. füstréteg vastagsága (Ef): a számítási belmagasság és a füstmentes levegőréteg közötti különbség.

94 füstszakasz: füst gátló épületszerkezetekkel határolt tér. hő- és füstelvezető berendezés: olyan berendezés, amely gépi úton lehetővé teszi a füstnek és a forró égés- gázoknak a szabadba való kiáramlását. hő- és füstelvezető: olyan szerkezet, amely nyitott álla- potban lehetővé teszi a füstnek és a forró égés gázok- nak a szabadba való kiáramlását természetes úton. hő- és füstelvezető geometriai nyílásfelülete (Ag): a hő- és füstelvezető szerkezetnek épületelemhez illeszkedő beépítési keretének névleges szabad felülete. hő- és füstelvezető hatásos nyílásfelülete (Aw): az elvezető szerkezet teljesen nyitott állapotában az aerodinamikailag számításba vehető áramlási keresztmetszet.

95 Általános rendelkezések Az 1200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségek, csarnokok, pinceszinti helyiségek és a menekülésre számításba vett lépcsőházak, átriumok, közlekedők hő- és füstelvezetését, füstmentesítését ezen fejezet előírásai szerint, vagy egyedileg kell tervezni, kialakítani. Nem kell hő- és füstelvezetést létesíteni a) az 50 MJ/m2-nél kisebb időleges tűzterhelésű helyiségekben, b) az ömlesztett tárolású mezőgazdasági terménytároló épületekben, c) az olyan, nem közösségi jellegű helyiségben, csarnok- épületeknél, ahol a fedél héjalás hőszigetelés nélküli (hidegtető), és olyan anyagból készül, amelynek a tűzzel szemben nincs számottevő ellenállása (E<15)

96 A beépített automatikus tűzjelző berendezés létesítése esetén, annak bármely jelére - a kézi jelzésadók jelének kivételével - a hő- és füstelvezető rendszernek automatikusan kell indulnia, továbbá a kézi indítás lehetőségéről is gondoskodni kell. A hő- és füstelvezetés kivezetése nem történhet tűzoltási felvonulási területre, kiürítési útvonalra, valamint menekülésre számításba vett kijáratra. A hő- és füstelvezető rendszer csak elszívó (depresszív) vagy kiegyenlített nyomásviszonyú rendszer lehet. Depresszív jellegű hő- és füstelvezetés esetén helyiségben kialakuló depresszió nem haladhatja meg az 50 Pa-t.

97 A hő- és füstelvezetés Az MSZ EN 12101-2 szabvány és az OTSZ szerint A hő- és füstelvezetővel szemben az alábbi követelményeket kell érvényesíteni: a) a hő- és füstelvezető szerkezeti anyagai legalább D tűzvédelmi osztályúak legyenek, b) a tűz során várhatóan bekövetkező sérülés vagy alakváltozás a hatásos nyílásfelületet ne csökkentse, valamint c) a szél- és hó terhelés, továbbá jegesedés a hő- és füstelvezető szerkezet működését ne akadályozza.

98 A hő- és füstelvezetővel szemben az alábbi speciális követelményeket kell érvényesíteni: a) megbízhatósági nyitási ciklusok száma közösségi rendeltetésű füstszakasz esetén Re 1000, egyéb rendeltetésű füstszakasz esetén Re 300, szellőztetési funkciók közösségi rendeltetésű füstszakasz esetén Re 10 000 + 1000, szellőztetési funkciók esetén Re 10 000 + 300, b) a szerkezet nyitását biztosítani kell max. 250 Pa függőleges megoszló terhelés (hóterhelés, jelzése: SL) esetében is,

99 c) az alacsony belső hőmérsékleten történő nyitás biztosítása a következők szerint történjen: ca) általános rendeltetésű helyiségeknél T = 0 °C, cb) hűtőházi technológiánál a nyitást legalább T = -15 °C hőmérsékleten kell biztosítani, amennyiben a technológiai hőmérséklet nem kisebb, mint -21 °C. d) szélterelők vibrációja 10 Hz-nél nagyobb csillapítású legyen, e) külső szívóhatással szembeni ellenállása, statikus ellenállás: WLmin = 1500 Pa, f) hővel szembeni ellenállása: B = 300 °C.

100 Geometriai nyílásfelület meghatározása A hatásos nyílásfelületből a geometriai nyílásfelületet az átfolyási tényező segítségével a következő módon kell meghatározni: geometriai nyílásfelület (Ag), m2 = =hatásos nyílásfelület (Ag), m2 / átfolyási tényező (cv) A ferdesíkú füstelvezetők beépítésénél, ha az átfolyási tényező megállapításához ahol: Af - a füstelvezető tényleges nyílás felülete m2-ben Ag - a geometriai nyílásfelület m2-ben α - a füstelvezető nyílás síkjának a vízszintessel bezárt szöge

101

102 A B C 1 Nyíláskialakítás Nyitásszög (fok) Átfolyási tényező 2 Szabad nyílás - 0,65 3 Nyílószárny ≥ 90 0,65 4 Zsalu 90 0,5 5 ≥ 60 0,45 befelé nyílónál 0,35 6 Nyílószárny ≥ 45 0,35 befelé nyílónál 0,3 7 ≥ 30 0,3 befelé nyílónál 0,15 A B C 1 Nyíláskialakítás Nyitásszög (fok) Átfolyási tényező 2 Szabad nyílás - 0,7 3 Nyílószárny ≥ 90 0,7 4 Zsalu 90 0,65 5 ≥ 60 0,5 6 Nyílószárny ≥ 45 0,4 7 ≥ 30 0,3 Hő- és füstelvezetés Légutánpótlás

103 Mesterséges hő- és füstelvezetés A hő- és füstelvezető hatsásos nyílásfelületének minden négyzetmétere helyett a hő- és füstelvezető berendezésnek 2 m3/s légáramlási sebességet kell biztosítani úgy, hogy a füstgázok ne juthassanak más védett helyiségbe, füstszakaszba. Természetes légutánpótlás esetén a levegő-bevezető nyílások hatásos nyílásfelülete legalább akkora legyen, mint a legnagyobb hatásos nyílásfelülettel rendelkező füstszakasz számított hő- és füstelvezető hatásos nyílásfelülete. Egy tűzszakaszon belül - több füstszakasz esetén - legalább kettő füstszakasz egyidejű működésére kell a hő- és füstelvezető berendezést méretezni.

104 A hő- és füstelvezető berendezésben alkalmazott ventilátoroknak, a meghajtó villamos motoroknak és tápellátó rendszereiknek legalább 400 °C-os füstgázhőmérsékletet figyelembe véve legalább 90 percig kell üzemképesnek lenniük. A hő- és füstelvezető berendezés ventilátorának kilépési pontján a névleges keresztmetszetre vonatkoztatott sebesség nem haladhatja meg a 20 m/s-ot. A légutánpótlás ventilátorára - a hőállósági követelményen kívül - a fenti bekezdésben foglalt követelmények érvényesek. Csak olyan típusú ventilátor telepíthető a hő- és füstelvezető berendezésbe, melynek üzemvitelét akkreditált vizsgálólaboratóriumban vizsgálták, jelleggörbéjét hitelesítették, és megfelel a vonatkozó műszaki követelményeknek.

105 A légcsatorna-hálózat A hő- és füstelvezető rendszer elvezető légcsatorna- hálózatának 400 °C füstgázhőmérsékletet figyelembe véve legalább 90 percig működőképesnek, állékonynak és A1 tűzvédelmi osztályúnak kell lennie. A hő- és füstelvezetés és légutánpótlás légcsatorna- hálózata más tűzszakaszon legalább REI 90 szerkezetekkel határolt módon haladhat keresztül. A légcsatorna-hálózatban a megengedett légsebesség maximum 15 m/s lehet. A légutánpótlás levegő-bevezető nyílásainál a maximális sebesség az effektív keresztmetszetre vonatkoztatva 5 m/s lehet. A levegőbevezető-nyílásokat lehetőleg a számítási belmagasság alsó harmadában kell elhelyezni.

106 A légcsatorna-hálózat nyomásveszteségének meghatározása A légcsatorna-hálózat nyomásveszteségének számításakor a kilépési veszteséget is figyelembe kell venni. A légcsatorna-hálózat nyomásveszteségét 20 °C környezeti hőmérséklet feltételezésével kell számítani. A levegő sűrűsége ρ = 1,2 kg/m3, viszkozitása v = 15,273x1 10–6 m2/s.

107 Csarnoképületek és csarnok jellegű helyiségek hő- és füstelvezetése A hő- és füstelvezetés hatásos nyílásfelületének nagysága függ a) a számítási belmagasságtól, b) az elérni kívánt füstmentes levegőréteg magasságától, valamint c) az épület, helyiség rendeltetésétől. A füstmentes levegőréteg magassága 6 m számítási belmagasságig 3 m, 6 m-nél nagyobb belmagasság esetében annak legalább a fele legyen. A füstmentes levegőréteg magasságát a csarnok raktározási, tárolási, használati magasságához kell igazítani.

108 Az épület, helyiség rendeltetése Méretezési csoport Acetilénlefejtő 1 Ácsüzem 3 Asztalos üzem 3 Akkumulátorgyár 3 Alumíniumgyártás 1 Alumíniumtermék-gyártás 2 Ammóniákgyártás 1 Ásványolajtermék-gyártás 4 Bádogos üzem 1 Betonelemgyár 1 Bitumenfeldolgozás 4 Bőrárugyár 3 Rendeltetés besorolása

109 Az épület, helyiség rendeltetése Méretezési csoport Koncert termek, konferencia termek, gyűléstermek, egyesületi termek, kultúrtermek, vetítőtermek, színháztermek elszigetelhető színpaddal 2 Oktatási intézmények 2 Vallási intézmények 2 Egészségügyi intézmények 2 Hivatalok, bankok, irodák 2 Fedett sportlétesítmények 2 Színháztermek teremben lévő színpaddal, díszletekkel 3 Bál vagy tánctermek 2 Rendeltetés besorolása

110 A tárolt anyag vagy termék Méretezési csoport Akkumulátor 3 Autóalkatrész 2 Ágytoll 2 Bőr 2 Bútor (fa) 3 Celluloid 2 Cipő 2 Cipőápoló szerek 2 A tárolt anyagok és termékek besorolása

111 Méretezési csoport 1. 2. 3. 4. Számítási belmag. H, m Füstm. levegőréteg h, m Hatásos nyílásfelület füstszakaszonként 4,00 3,00 5,1 7,3 10,2 14,5 4,50 3,00 4,2 5,9 8,4 11,8 3,25 5,2 7,3 10,4 14,6 3,50 6,4 9,1 12,9 18,3 5,00 3,00 3,6 5,1 7,3 10,3 3,25 4,4 6,2 8,7 12,4 3,50 5,3 7,5 10,6 15,0 3,75 6,4 9,1 12,8 18,1 4,00 7,9 11,2 15,8 22,3 5,50 3,00 3,2 4,6 6,5 9,2 3,25 3,9 5,4 7,7 10,9 Méretezési táblázat

112 Kialakítás követelményei A füstszakasz alapterülete legfeljebb 1600 m2, oldalmérete, pedig legfeljebb 60 m legyen. Nagyobb alapterület vagy oldalméret esetében a tér füstszakaszolására kötényfalat kell alkalmazni. Az így kialakított füstszakaszok azonos technológiájú térben lehetőleg azonos méretűek legyenek. A füstszakasz alapterületének mérete növelhető, ha a hő- és füstelvezető szerkezetek füstszakaszra előírt geometriai felületét minden megkezdett 100 m2-ként 10%-os arányban növeljük, de egy füstszakasz sem lehet 2000 m2-nél nagyobb.

113 A kötényfal a lehető legnagyobb mértékben nyúljon be a légtérbe. A kötényfal igazodjon a füstmentes levegőréteg magasságához, azonban annak minimális mérete legalább 1 méter legyen. A tárolás maximális magassága nem haladhatja meg a kötényfal benyúlásának alsó síkját. A kialakításnál figyelembe kell venni, hogy technológiai berendezés (darupálya) a kötényfal benyúlásának mértékét korlátozhatja. Ha épületszerkezettel a kötényfal nem alakítható ki, akkor mobil kötényfalat kell alkalmazni. A kötényfal anyaga legalább B tűzvédelmi osztályú és E 30 tűzállósági határértékű, vagy a rögzítő elemeivel együtt A1 tűzvédelmi osztályú és E 15 tűzállósági határértékű legyen.

114 A hő- és füstelvezetők a füstszakaszban lehetőleg egyenletes elosztásban legyenek beépítve. A hő- és füstelvezetők az épületek között vagy az egy épületen belüli tűzszakaszok között a tűz átterjedésének veszélyét ne növeljék. Két hő- és füstelvezető közötti távolság legalább akkora legyen, mint kettőjük nagyobbik oldalméretének vagy átmérőinek összege. A hatékony elvezetés érdekében közösségi funkciójú tűzszakaszban 200 m2-ként, egyéb esetben 300 m2- ként legalább egy hő- és füstelvezetőt kell beépíteni. A hő- és füstelvezetők egymástól vagy a tető szélétől és a falaktól mért távolsága legfeljebb 20 m legyen. A hő- és füstelvezető nyitószerkezete egyaránt lehet mechanikus, pneumatikus vagy villamos működésű

115 A számítási belmagasság felezősíkja alatt kielégítő mértékű légutánpótlás bevezetéséről kell gondoskodni a hő- és füstelvezetés aerodinamikai működésének elősegítse érdekében. A légutánpótlás hatásos nyílásfelülete legalább akkora legyen, mint a legnagyobb hatásos nyílásfelülettel rendelkező füstszakasz hő- és füstelvezetőinek hatásos nyílásfelülete. Számításba vehetők légutánpótlásra a füstmentes levegőrétegben lévő nyitható ablakok, valamint ajtók és kapuk, ha azok a hő- és füstelvezetés indítási jelére nyílnak. A légután pótló nyílásfelületek kiválthatóak befúvással is úgy, hogy a szükséges levegő-bevezető hatásos nyílás felület minden m2-e helyett 2 m3/s légáramlási sebességet kell biztosítani.

116 Lépcsőházak hő- és füstelvezetése, füstmentesítése A hő- és füstelvezető szerkezet hatásos nyílásfelülete zárt, nem füstmentes lépcsőházak esetén az alapterület 5%-a, de legalább 1 m2. A zárt, nem füstmentes lépcsőház hő- és füstelvezető szerkezetét annak legfelső szintjén kell beépíteni. A hő- és füstelvezetés, valamint a füstmentesítés kézi indítási lehetőségét valamennyi szintről biztosítani kell. A fent foglaltakat nem kell alkalmazni az olyan kétszintes épületek esetén, ahol a két szint egy rendeltetési egységet vagy egy összefüggő légterű helyiséget alkot.

117 A lépcsőház gravitációs elven működő hő- és füstelvezetése túlnyomást biztosító lég befúvással helyettesíthető a nyomáslevezető rendszer összesített nyomásvesztesége nem haladhatja meg az 50 Pa-t. A nyomáslevezető rendszer keresztmetszetét úgy kell méretezni, hogy a nyomáslevezető rendszerhez csatlakozó légcsatornában a megengedett maximális sebesség 5 m/s, A lépcsőház légellátó rendszerének olyan ventilátora legyen, amelynek karakterisztikája biztosítja, hogy a lépcsőházban csukott nyílászárók esetén a résveszteségek figyelembevételével legalább 25 Pa, de legfeljebb 50 Pa túlnyomás legyen a hozzá csatlakozó terekhez viszonyítva.

118 A lépcsőházba bevezetendő levegőmennyiséget úgy kell számítani, hogy feltételezni kell, hogy a lépcsőház főbejáratának szintjén és egy felső szinten 1-1 ajtó nyitott, a többi szinten csukottak az ajtók, a felső szinten a legnagyobb felületű nyílászárót kell figyelembe venni, a lépcsőházi nyitott ajtók légveszteségi értéke a szabad nyílás m2-enkénti felületére számítva 1,0 m3/s.

119 Természetes szellőzésű füstmentes lépcsőházak A természetes szellőzésű füstmentes lépcsőház kialakítása szerint lehet nyitott, amikor annak pihenői szintenként a szabad levegőn keresztül csatlakoznak az épület közlekedő teréhez. A természetes szellőzésű füstmentes lépcsőház kialakítása szerint lehet zárt lépcsőház, amely teljesen átszellőző nyitott előtéren át kapcsolódik az épület zárt közlekedő teréhez, vagy közvetlenül kapcsolódik az épület nyitott közlekedő teréhez. A teljesen átszellőző nyitott előtérnek vagy közlekedő térnek legalább az egyik oldalán az összes falfelület 20%-ának megfelelő szabad nyílást kell biztosítani.

120 A zárt füstmentes lépcsőház légteréhez csak a teljesen átszellőző nyitott előtér, vagy nyitott közlekedő tér és a biztonsági felvonó aknája csatlakozhat. Mind az előtér és a zárt közlekedő tér között, mind pedig az előtér és a zárt füstmentes lépcsőház között olyan térelválasztó szerkezetet kell kialakítani, amelyben a menekülés irányába nyíló, automatikus csukó- szerkezettel ellátott, küszöb nélküli és legalább a kiürítési számításokban meghatározott szélességű ajtószerkezet van beépítve. A füstmentes lépcsőházba nyíló ajtó Sa, míg az előterébe nyíló ajtó Sm minősítésű legyen. Az előtérhez csak a felvonóakna, továbbá „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek és az épület közlekedő terei csatlakozhatnak.

121 Az előtér nélkül kialakított túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak A lépcsőház légteréhez csak a biztonsági felvonó aknája és az épület közlekedő terei csatlakozhatnak. A füstmentes lépcsőház légellátó rendszerének olyan ventilátora legyen, amelynek karakterisztikája biztosítja, hogy a füstmentes lépcsőházban csukott nyílászárók esetén a résveszteségek figyelembevételével legalább 25 Pa, de legfeljebb 50 Pa túlnyomás legyen a hozzá csatlakozó terekhez viszonyítva.

122 A füstmentes lépcsőházba bevezetendő levegőmennyiséget úgy kell számítani, hogy a) feltételezni kell, hogy a füstmentes lépcsőház főbejáratának szintjén és még két másik szinten nyitottak, a többi szinten csukottak az ajtók; a felső szinten a legnagyobb felületű nyílászárót kell figyelembe venni, b) a füstmentes lépcsőházi nyitott ajtók légveszteségi értéke a szabad nyílás m2-enkénti felületére számítva 1,0 m3/s,

123 Lépcsőházak Középmagas épületben ha szintenként több lépcsőház vagy tűzszakasz kerül kialakításra, de azok között az átjárás minden szinten nem biztosított, akkor valamennyi lépcsőházat füstmentes lépcsőházként kell kialakítani. Magas épületben,a 30 méter feletti szinteken legalább 2 tűzszakaszt kell kialakítani, a biztonságos menekülés érdekében tűzszakaszonként 1-1 lépcsőházat kell kialakítani, melyek közül az egyik füstmentes, míg a másik zárt, nem füstmentes lépcsőház is lehet; a tűzszakaszok között az átjárás lehetőségét minden szinten biztosítani kell.

124 A túlnyomásos szellőzés alkalmazásának általános előírásai Az épületben létesített automatikus tűzjelző rendszert úgy kell kialakítani, hogy az tűz esetén - a jelzésadás mellett - a légellátó rendszert is helyezze üzembe, emellett a kézi indítás lehetőségét valamennyi szintről is biztosítani kell. Ha egy épületben több füstmentes lépcsőházat kell túlnyomásos szellőzési rendszerrel ellátni, minden egyes füstmentes lépcsőházhoz külön-külön légellátó rendszert és külön-külön gépházat kell létesíteni. A ventilátor beszívó nyílását a tűz okozta füsthatástól, valamint egyéb égésterméktől védeni kell.

125 Az épületben létesített automatikus tűzjelző rendszert úgy kell kialakítani, hogy az tűz esetén - a jelzésadás mellett - a légellátó rendszert is helyezze üzembe, emellett a kézi indítás lehetőségét valamennyi szintről is biztosítani kell. Az épület használatbavétele előtt a túlnyomásos szellőző rendszer működését méréssel kell vizsgálni. Ennek keretében ellenőrizni kell a tényleges nyomásviszonyokat legalább a legalsó, a középső és a legfelső szinten csukott és különböző menekülési körülményeket (tűzszintet) modellező nyitott nyílászárók mellett. A vizsgálati eredmények akkor fogadhatók el, ha a vizsgálatok igazolják, hogy a mért nyomásértékek és a légszállítás az előírt vagy számított érték legalább 75%-át eléri a meteorológiai viszonyoktól függetlenül.

126 Menekülésre számításba vett átriumok, közlekedők és pinceszinti helyiségek hő- és füstmentesítése A hő- és füstelvezető hatásos nyílásfelülete átriumoknál az alapterület 3%-a, de legalább 1 m2 legyen. A pinceszinti helyiségek hő- és füstelvezetőinek hatásos nyílásfelülete a helyiség alapterületének 1%-a. A légutánpótlás hatásos nyílásfelülete azonos a hő- és füstelvezetők hatásos nyílásfelületével. Az átriumok frisslevegő-utánpótlását biztosító szerkezeteit a közbülső épületszinteken és az átrium alsó szintjén kell elhelyezni. Ezek hatásos nyílásfelülete azonos a hő- és füstelvezetők hatásos nyílásfelületével.

127 A pinceszinten nem kell hő- és füstelvezetést biztosítani az 50 m2-nél kisebb alapterületű „C”-„D” tűzveszélyességi osztályba sorolt, a 100 m2-nél kisebb alapterületű, legalább EI 30 minősítésű bejárati ajtóval rendelkező, „C”-„D” tűzveszélyességi osztályba sorolt, a legfeljebb 200 m2 alapterületű vagy a legfeljebb 500 m2 alapterületű és legalább EI 15 minősítésű bejárati ajtóval rendelkező gépészeti, a legfeljebb 200 m2 alapterületű „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségben, helyiségcsoportban.

128 A menekülésre számításba vett közlekedők hő- és füstelvezetőinek hatásos nyílásfelülete az alapterület 1%-a, de legalább 0,3 m2 legyen. A légutánpótlás hatásos nyílásfelülete azonos a hő- és füstelvezetők hatásos nyílásfelületével. Több elvezető nyílás (kürtő) alkalmazása esetén azok szabad keresztmetszete 0,1 m2-nél kisebb nem lehet. Az épületek menekülésre számításba vett zárt folyosóin füstszakaszokat kell kialakítani, melyek hossza nem haladhatja meg a 40 métert. A folyosói füstszakaszokat önműködő csukó szerkezettel ellátott, Sm minősítésű füst gátló ajtóval kell egymástól elválasztani.

129 Abban az esetben, amikor az épületrész, tűzszakasz, épület a kiürítés első szakaszán belül kiüríthető, a menekülési útvonal hő- és füstelvezetéséről nem kell gondoskodni. Az előző bekezdésben foglaltak csak az érintett tűzszakasz, épület egészére kiterjedő beépített automatikus tűzjelző berendezés létesítése esetén alkalmazhatók. A lég utánpótló nyílásfelületek kiválthatóak be fúvással is úgy, hogy a szükséges levegő-bevezető hatásos nyílásfelület minden m2-e helyett 2 m3/s légáramlási sebességet kell biztosítani.

130 A hő- és füstelvezető berendezés tervezésének speciális szempontjai A mesterséges hő- és füstelvezető berendezés üzemképességét 60 percen át kell biztosítani. A hő- és füstelvezető hatsásos nyílásfelületének minden négyzetmétere helyett a hő- és füstelvezető berendezésnek 2 m3/s légáramlási sebességet, vagy a menekülésre számításba vett közlekedőkön óránként 25-szörös légcserét kell biztosítani. Menekülésre számításba vett közlekedőkön hő- és füstelvezető berendezés alkalmazása esetén egy adott tűzszakaszon belül a tűzzel érintett szint működésére kell az elszívást és a légutánpótlást méretezni.

131 A levegő-utánpótlást biztosító bevezető nyílások felső részét a padlószinttől maximum 1 m magasságban, lehetőség szerint a folyosók vagy a lépcsők ajtóinak a közelében kell elhelyezni. A füstelvezető nyílások alsó részét a padlószinttől legkevesebb 1,80 m magasságban, minden esetben a közlekedő felső harmadában kell elhelyezni. A pinceszinti helyiségek hő- és füstelvezető berendezésének működtetését a földszinten is hozzáférhető helyen biztosítani kell. A hő- és füstelvezető berendezés működtetését a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett helyről kell biztosítani.

132 Az üzembe helyezés és az üzemeltetés szabályai Az elkészült hő- és füstelvezető rendszerről az átvétel időpontjában a kivitelezőnek a következő bizonylatokat kell szolgáltatnia: a) alaprajzot és a szükség szerinti metszeti rajzokat és leírást, amelyek tartalmazzák a hő- és füstelvezető berendezés fizikai kialakításának leírását, a berendezés elemeinek jellemző méreteit, b) kezelési és karbantartási utasítást, c) nyilatkozatot az e fejezetben előírtak betartásáról, d) nyilatkozatot arról, hogy a berendezés üzemképes. A hő- és füstelvezető berendezés üzembe helyezésére csak a kivitelező vagy a megbízottja jogosult.

133 Hő- és füstelvezetés A hő- és füstelvezető rendszert, a füstmentesítés eszközeit a vonatkozó műszaki követelmények és a gyártó utasítások szerint kell ellenőrizni, felülvizsgálni, karbantartani. Vonatkozó műszaki követelmény eltérő rendelkezése hiányában a hő és füstelvezető rendszert és a füstmentesítés eszközeit az üzemeltetőnek félévente kell ellenőrizni és karbantartani valamint azt megfelelő módon dokumentálni, naplózni A túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak mérését meg kell ismételni a) ha a lépcsőházi füstmentesítés hatékonyságát befolyásoló változásra, átalakításra kerül sor, b) 5 évente.

134 A füst gátló ajtók önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell. A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. A füst gátló ajtókat „Füst szakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. A fenti feliratokat, továbbá a hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát - a magyaron kívül - idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja.

135 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !