Hollandia 2007.okt 21-28.. Képzési szerkezet Általános iskola (8) 4 éves kortól 12 éves korig VMBO (4) szakmai előkészítő képzés HAVO (5) általános középfokú.

Az előadások a következő témára: "Hollandia 2007.okt 21-28.. Képzési szerkezet Általános iskola (8) 4 éves kortól 12 éves korig VMBO (4) szakmai előkészítő képzés HAVO (5) általános középfokú."— Előadás másolata:

1 Hollandia 2007.okt 21-28.

2 Képzési szerkezet Általános iskola (8) 4 éves kortól 12 éves korig VMBO (4) szakmai előkészítő képzés HAVO (5) általános középfokú képzés VWO (6) egyetemre előkészítő képzés Egyetemi képzés (4) HBO (4) Magasabb szakmai képzés MBO (1-4) Szakképzés Felnőttoktatás és Reintegrációs képzés

3 Diákok megoszlása a középfokú képzésben (%)

4 Szakmai képzés szintjei 1.Szint: Segédmunkára alkalmas 2.Szint: Kezdő szakmunkás képzés 3.Szint: Szakmunkás képzés 4.Szint: Középvezetői, vagy szakosodott képzés Minden egyes szint megszerzése +1 év.

5 Végzettség megszerzésének módjai Munka alapú: az óraszám minimum 60%- a a gyakorlat. Iskola alapú: az óraszám 20-60%-a a gyakorlat Ugyanolyan végzettséget ad mindkettő

6 Tanárképzés Tanári kompetenciák: tanárképzésen szerzi meg, ezek meglétéről számot kell adnia. Interperszonális Pedagógiai Szakértő legyen az adott tárgyban, módszerben Szervezőkészség Együttműködés a kollegákkal Együtt kell dolgozni a környezettel Önértékelés

7 Szakmai képzés - MBO Három része van: ROC – Regionális oktatási centrum (41db) Átlagosan 10000 diák, de van 35000 diákot oktató is. AOC – Agrároktatási központ (12db) Átlagosan 2000 diák. Szakosodott szakmai képzőközpont (18db) Kisebb létszámú.

8 Intézmény összevonás Jellemzői az intézményvonásoknak: Lassú átmenet (10 év) Elbocsátások nélkül (csak középvezetői szinten)

9 AOC- Agrár képzés 1.Szektor: Virágtermelés, kertészet 2.Szektor: Növénytermesztés és nagykereskedelem 3.Szektor: Zöldterületek és természet gondozása 4.Szektor: Állattenyésztés és állatgondozás 5.Szektor: Élelmiszeripar

10 Hálózati rendszer Kormányzati kapcsolat Munkáltatói szervezetek Szakszervezeti kapcsolat Szakiskolák egyetemek Cégek, farmok Mezőgazdasági szaktanácsadók Nemzetközi szervezetek

11 COLO Tudásközpontok ernyőszervezete: Feladatok: Képzési szervezet fejlesztése Gyakorlati helyek szerzése 250 képzést nyújtanak 175 000 vállalatnál van gyakorlati helyük. Közvetít a kormány és a felsőbb szervezetek felé

12 Képzési fájlok A.Szakma leírása B.Képzési profil, követelmények, feladatok, kompetenciák, amiket el kell érni C.Részletezi B-t. Konkrét szakmákra vonatkozik D.Elszámoltathatósági jelentés

13 Nyelvoktatás a szakképzésben Jellemzői: –Év elején megadják a tanév során elvégzendő összes feladatot. (ezt az év során a portfolióban össze kell gyűjteni) –Feladatok elvégzése a tanév teljesítésének feltétele. –A nyelvoktatás nem tantermekben, hanem átlátható nyílt helyen zajlik. –A tanár csak segít, a feladatmegoldás teljesen önállóan zajlik. –Feladat a szakmához kapcsolódik (pl.: fogalmazás az adott szakmáról az internet segítségével) –Utána szóban bizonyítani kell, hogy Ő oldotta meg a feladatot.

14 Mérés-értékelés a gyakorlati oktatásban A vizsgán szükséges kompetenciák leírását az ROC végzi, a konkrét vizsgakérdéseket azonban az iskola állítja össze. Diák akkor jelentkezzen vizsgára, ha az összes kompetenciát teljesítette. Iskolában elvégzett feladatokat, projekteket portfolióban gyűjtik össze (lehet digitális portfolió is). Vizsgabizottság – Más iskolából érkezik.

15 Mérés-értékelés a gyakorlati oktatásban Vizsga: Kompetencia alapú (tudás, készség hozzáállás folyamatosan értékelve) Elmélet és gyakorlat kombinációja Tényleges élethelyzetet kell megoldani A vizsgarendszer rugalmas, a részvizsgákat lehet halasztani, de a záróvizsgák megkezdéséig az összes részvizsgát le kell tenni. Van olyan gyakorlati vizsga, ahol egy konkrét, komplex feladatot kell megoldani és a vizsga végén indokolni kell az eges döntések okait is, és ezek alapján dönti el a vizsgabizottság, hogy a vizsgázó megfelelt-e.

16 Vizsgáztatás szintjei Szakmai képességet bizonyító szint Szakmai kompetencia szint Üzemeltetői szint 3. 2. 1.

17 Vizsgáztatás szintjei 1.Üzemeltetői szint: Megfigyelés a munkavégzés során. Általában írásbeli vizsga. Ez az alapozó szint, és addig nem mehet további szintre, amíg ezt nem végzi el. Pl.: a titkárképzés esetén ezen a szinten a vendég fogadása és a telefonos teendők intézése a feladat.

18 Vizsgáztatás szintjei 2. Szakmai kompetencia szint: Az ellenőrzés komplex szituációkban zajlik. Számítógépen, vagy papíralapon zajlik a vizsgáztatás. Kapcsolatot kell létesíteni emberekkel és munkatársakkal csoportban dolgozni. Például. Titkárképzés esetén vendég érkezik, miközben cseng a telefon és a főnök határidős munkát ad.

19 Vizsgáztatás szintjei 3. Szakmai képességet bizonyító szint: Ez a legösszetettebb. A vizsgabizottság előtt kell szóban vizsgázni, a választási lehetőségekről és a döntés(ek) okairól.

20 A „másság” jellemzői Gyakorlatorientált képzés Kompetencia alapú oktatás (az iskolától kapott feladatot a gyakorlati helyen kell megoldani) és vizsgáztatás (konkrét élethelyzetnek megfelelően zajlik a vizsga) Motivált diák (heti 1-2 nap az iskolában, a többi a gyakorlati helyen, ott fizetést kap, vagy a diák- státusz keretében ingyenes tömegközlekedést és ösztöndíjat) Rugalmas, átjárható rendszer, de szigorú szabályok (beléptető rendszer)

21 A „másság” jellemzői ”Tűrhető” tanári fizetés (1600 eurós kezdőbér) Kis létszámú tanulócsoportok (5-10 fő) Az összevont iskolák nagyon jól felszereltek (csúcstechnológia) Átláthatóság (nyílt terek vagy legfeljebb üvegablakok választják el a termeket)