Tűzterhelés. Az építmény adott tűzszakaszában, helyiségében jelen lévő és / vagy beépített éghető anyagok tömegéből és a fűtőértékből számított hőmennyiség.

Az előadások a következő témára: "Tűzterhelés. Az építmény adott tűzszakaszában, helyiségében jelen lévő és / vagy beépített éghető anyagok tömegéből és a fűtőértékből számított hőmennyiség."— Előadás másolata:

1 Tűzterhelés

2 Az építmény adott tűzszakaszában, helyiségében jelen lévő és / vagy beépített éghető anyagok tömegéből és a fűtőértékből számított hőmennyiség egységnyi padló- felületre vonatkoztatott értéke MJ/m2-ben

3 Állandó tűzterhelés: a beépített éghetőanyagok, illetve épületszerkezetek tömegéből származó tűzterhelési érték.

4 Időleges tűzterhelés: az adott helyiségben, tűzszakaszban található éghető anyagok és berendezések (bútor, textília, technológiai berendezés, megmunkált termékek, azok előkészített anyaga, raktározott anyagok, csomagoló anyagok stb.) tömegéből származó tűzterhelési érték.

5 Normatív tűzterhelés bizonyos rendeltetésű helyiségekre, helyiségcsoportokra a tűzvédelmi tervezésben alkalmazható, statisztikai felmérésen alapuló tűzterhelési érték. A következő tényezőktől függ: éghetőanyagok fűtőértéke éghetőanyagok mennyisége a vizsgált tér alapterülete az éghetőanyagok rendezettsége

6 Felhasználási lehetőségek: oltóvíz biztosítási idő meghatározása tűzszakasz alapterületének meghatározása raktározott anyagok mennyiségének meghatározása a közvetlen munkavégzés helyén tárolt anyagok mennyiségének meghatározása

7 Veszélyességi övezet a helyiségben vagy a szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését: éghető gáz, gőz, köd és por esetén nemzeti szabvány szerint, minden más esetben - a robbanóanyag, robbantószer kivételével - az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani.

8 Tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban, nemzeti szabványban előírt tűztávolságok választanak el.

9 Építmény: olyan ideiglenes vagy végleges alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (alapozás) révén vagy a talaj természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre. A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.

10 Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek.

11 TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK „A” – „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” az az anyag, amelyeknek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet; az a folyadék, olvadék, melynek zárttéri lobbanáspontja 21  C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját T lpzt 35  C; az a gáz, gőz, köd, amelynek ARH-e a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10 %.

12 „B” – „Tűz- és robbanásveszélyes” az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez; az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21  C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55  C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20  C-kal csökkentett értéke T lpzt  21  CT lpnyt  55  C vagyT lpnyt -20  C 35  C; az a gáz, gőz, köd, amelynek ARH-e a levegő térfogatához viszonyítva 10 %-nál nagyobb.

13 „C” – „Tűzveszélyes” az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300  C; legalább 50  C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum; az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55  C felett van, de legfeljebb 150  C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20  C-kal, de legfeljebb 50  C-kal kisebb 55  C < T lpnyt  150  C vagyT lpnyt -50  C  T ü  T lpnyt -20  C; az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja – a levegő kivételével.

14 „D” – „Mérsékelten tűzveszélyes” az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300  C-nál nagyobb; az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150  C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50  C-kal van T lpnyt > 150  CvagyT ü < T lpnyt -50  C; az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg és éghető anyagtartalma 25 %-nál nagyobb, víztartalma pedig 50 %-nál kisebb.

15 „E” – „Nem tűzveszélyes” a nem éghető anyag.

16 Tűzoltási út, terület és egyéb utak Az az útszakasz, terület, ahol a tűzoltó gépjárművek akadálytalanul közlekedhetnek illetve beavatkozás esetén zavartalan működésük biztosított. A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

17 Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, szilárd burkolatú, meghatározott teherbírású, legalább két nyomvonal szélességű tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas út.

18 Tűzoltási felvonulási terület: az épületek tűzoltásra, mentésre szolgáló homlokzati síkja előtt létesített, szilárd burkolatú, legalább két nyomvonal szélességű terület (út), amely a tűzoltás technikai eszközeinek (gépezetes létra, gépjárműfecskendő stb.) és a tűzoltóegységeknek - tűz esetén - a rendeltetésszerű működés feltételeit biztosítja