TŰZVÉDELMI ISMERETEK. 2 Tűzvédelem – alapfogalmak.

Az előadások a következő témára: "TŰZVÉDELMI ISMERETEK. 2 Tűzvédelem – alapfogalmak."— Előadás másolata:

1 TŰZVÉDELMI ISMERETEK

2 2 Tűzvédelem – alapfogalmak

3 3 Az égés legáltalánosabb értelemben oxidáció (tűzvédelmi szempontból a levegő oxigénjével történő egyesülés ). Minden tűz égés, de nem minden égés tűz.

4 4 Égés Az égés irányítható és hasznos. Pl.:ha a kályhán belül marad a folyamat, addig az égés.

5 5 Tűz: A tűz nem irányított égés, általában káros következményekkel jár együtt amely veszélyt jelent az életre, testi épségre, anyagi javakra! Pl.: ha a kályhából kiesik a parázs és az égés átterjed a szobára, akkor az tűz.

6 Az égés fogalma: Égésnek nevezzük azt a kémiai (fizikai) folyamatot, amelynek során az éghető anyag oxigénnel egyesül, miközben hő és fény formájában energia szabadul fel. 6

7 7 Az égéshez (és így a tűzhöz is) 3+1 feltétel együttes megléte szükséges: 1. éghető anyag 2. oxigén 3. gyulladási hőmérséklet 4. gyújtóforrás

8 8 1. Éghető anyag: –Azok az anyagok, amelyek hő hatására lángra lobbannak, parázslanak, szenesednek és a gyújtóforrás eltávolítása után is tovább égnek Nehezen éghető anyag: –Azok az anyagok, amelyek hő hatására lángra lobbannak, parázslanak, izzanak, de a gyújtóforrás eltávolítása után e jelenségek megszűnnek Nem éghető anyag: – amelyek hő hatására nem képesek lángra lobbanni, parázslani, izzani.

9 9 2. Oxigén ellátás Levegő Oxigéntartalmú anyagok –porózus szerkezetű anyagok Oxigén hozzáadás Felszabaduló oxigén –oxidánsok (peroxid, robbanó anyagok)

10 10 3. Gyulladási hőmérséklet: –Az éghető anyag jellegétől függő (halmazállapot, aprítottság, egyéb fizikai- kémiai tulajdonságok), eltérő nagyságú gyújtóforrás (hő) vagy más iniciáló hatás szükséges Különböző vegyi anyagok reakciója: (pl.: víz + natrium) Gyulladáspont, lobbanáspont

11 11 3+1 Gyújtóforrás Vegyi energia Fizikai energia Elektromos energia Hőtermelő berendezés Nyílt láng Egyéb

12 A tűzoltás, tűzmegelőzés lényege: Az égés valamelyik feltételének megszüntetése! 12

13 13 OLTÁSI MÓDOK: Éghető anyag eltávolításán alapuló Oxigén elvonáson alapuló lezárás inercizálás (felhigítás) izolálás (elválasztás) - Hőmérséklet csökkentésén alapuló hűtés kémiai reakció csökkentése

14 Az éghető anyag eltávolítása: Az éghető anyag tűzhöz jutásának megakadályozása, az éghető anyag eltávolítása, a még nem égő anyagot eltávolítása. 14

15 Az oxigén elvonásán alapuló oltási mód: Az égő helyiségek (tartályok) lezárása, az O2 csökkenése az égés intenzitásának csökkenéséhez, esetleg megszűnéséhez vezethet. Az égő helyiségek elárasztása, feltöltése, helyiségek feltöltése oltóanyaggal. Vízzel való feltöltés végső mód, mert nagy a másodlagos kár. 15 INERGEN ® GÁZZAL OLTÓ RENDSZER

16 Az anyag égéséhez szükséges hőenergia csökkentése: Az égő anyag gyulladási pontja alá történő hűtés. Gázoknál feladat a környezet lobbanáspont alá hűtése. A nem éghető anyagoknak a hővezetéstől, hőáramlástól és hősugárzástól való védelme. 16

17 Tűzveszélyességi osztályok: Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes – jelzése: „A” Tűz- és robbanásveszélyes – jelzése: „B Tűz- és robbanásveszélyes – jelzése: „B” Mérsékelten tűzveszélyes – jelzése: „D” Nem tűzveszélyes – jelzése: „E” 17

18 Tűzoltó készülékek és jellemzőik: » Intézményekben porral oltó, habbal oltó, széndioxiddal oltó, vízzel oltó tűzoltó készülékek vannak elhelyezve. » A tűzoltó készülékek színe vörös, hengeres tartály alakú, tömege üzemképes állapotban kb.15-20 kg. Falra szerelve jól hozzáférhető helyen tárolandó. 18

19 A porral oltó készülék jellemzői: Oltóanyaga por alakú, szilárd anyag, mely elsősorban éghető folyadékok, gázok, valamint a villamos feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására alkalmas. Hajtóanyaga nitrogén. A jó lángmegszüntető hatása miatt az oltás során nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell juttatni az oltóport. ABC -D 19

20 A habbal oltó készülék jellemzői: Oltóanyaga hab, hajtóanyaga nitrogén. A készülék éghető folyadékok, valamint a villamos feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására is alkalmas. A felületre tapadó hab az oxigéntől zárja el az éghető anyagot. AB 20

21 A széndioxiddal oltó készülék jellemzői Oltóanyaga nagy nyomású széndioxid. Elektromos készülékek, villamos üzemű felvonó helyiségek, telefonközpontok, számítóközpontok, műtárgyak stb. tűzvédelmére szolgálnak. A kiáramló gáz akár -70 C fokos is lehet!! Kiszorítja az oxigént! Zárt térben veszélyes, szabad téren korlátozottan alkalmazható. BC 21

22 22 A szén-dioxid oltóhatása azon alapul, hogy - lévén nagyobb sűrűségű (nehezebb), mint a levegő - kiszorítja az égéshez szükséges oxigént, és ezáltal az égési folyamat megszűnik. Ez a hatás természetesen csak akkor lehet tökéletes, ha a tűz zárt térben van. Ellenkező esetben a légmozgás megakadályozza a tűztérben való megfelelő szén-dioxid koncentrátum kialakulását.

23 Ha már tűz van:

24 Tűz esetén mindenképp törekedjünk az adott tűzszakasz, épületrész áramtalanítására! 24

25 25 A tűz jelzésével egyidejűleg kezdjük meg a tűz oltását. Erre nagyon alkalmasak az emeletszinteken levő fali tűzcsapok, tűzoltó készülékek.

26 A tűzoltó készülék használata: 1. A biztosító elemet távolítsa el 2. Üssön a beütő gombra 3. Nyomja meg az oltópisztoly karját 4. Az oltóanyagot nem szabad közvetlenül a tűzgócra fújni, mert az erős nyomás szétfújja a lángot, melytől újabb gócok keletkezhetnek. Ezért az oltást mindig a tűzgóc körüli részen kell megkezdeni, majd fokozatosan kell haladni a góc felé. 5. Lehetőleg tanuló ne használja a készüléket, felnőtt segítségét kell kérni. 26

27 Ha oltani nincs lehetőségünk, akkor menekülni kell: 27

28 28 Tűzjelzéskor közölni kell: A tűz pontos helyét (címét). Többszintes lakóházban a helyi jelzéskor fontos az emeletszám megjelölése is. Mi ég, mi van veszélyeztetve. Emberélet van-e veszélyben. A jelző személy nevét, telefonszámát.

29 29 A tüzet lehetőleg távbeszélőn jelezzük a 105 -ös hívószámon annak hiányában bármilyen más, arra alkalmas figyelemfelkeltő módon (kiabálással, kürttel, vészcsengővel, szirénával, haranggal, stb.) kell az állampolgárok figyelmét felhívni a veszélyre.

30 30 A tűz-és káreset jelzésére bármely szervezet, vagy állampolgár használatában levő távbeszélő készülék díjtalanul igénybe vehető. A tűzjelző személy azt is igényelheti bárkitől, hogy a járművén díjtalanul a legközelebbi távbeszélő készülékhez, tűzoltósághoz, rendőrséghez, polgármesteri hivatalhoz szállítsa, vagy a jelzést helyette az illetékes szervezethez továbbítsa.

31 31 Az emberi beavatkozás nélkül megszűnt vagy a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott tüzeket is haladéktalanul be kell jelenteni a tűzoltóságnak!

32 32 Minden tűzeset tanulságul szolgál a jövőre nézve, ha megállapítjuk a keletkezésének okát!