A fizika tanítása 9. lecke Szemléltetés és motiváció a fizikaórán 2, tanulói kísérletek.

Az előadások a következő témára: "A fizika tanítása 9. lecke Szemléltetés és motiváció a fizikaórán 2, tanulói kísérletek."— Előadás másolata:

1 A fizika tanítása 9. lecke Szemléltetés és motiváció a fizikaórán 2, tanulói kísérletek

2 2 Kísérletezés fizika órán A kísérletek csoportosítása (ismétlés): 1. A kísérletező személye szerint Tanulói kísérlet a. Megfigyelés, bemutatás, tanulókísérleti óra, otthoni b. Laboratóriumi gyakorlat, mérőkísérlet Tanári (demonstrációs) kísérlet

3 Mottó: 3 Kínai közmondás „Amit olvasok, azt elfelejtem, amit látok, arra emlékszem, amit csinálok, azt tudom.”

4 A tanulói kísérletek 4  A tanulói kísérlet definíciója: „A tanulónak az a tevékenysége, melynek során közvetlen megismerő céllal, vagy elméletek bizonyítása, illetve cáfolása végett maga idéz elő természeti vagy fizikai jelenségeket, azokat befolyásolja, eközben megfigyeléseket, esetenként méréseket végez.” Varga Lajos, neveléstudományok kandidátusa, kandidátusi disszertációneveléstudományok kandidátusa  A korszerű fizikatanítás, amely a megismerés és a cselekvés egységét hangsúlyozza, ma elképzelhetetlen tanulókísérletes fizikaoktatás nélkül, mind az általános, mind a középiskolában.  Didaktikai elv: a tanár vezető szerepe és a tanulók fokozódó önállósága csak úgy tartható, hogy ennek a fizika órákon helyet adunk.  Az oktatás eredményességének feltétele: a tanuló ne csupán passzív szemlélője legyen a tanítási-tanulási folyamatnak, hanem aktív résztvevője is.  Nem zárja ki a tanári kísérletet!  Pl.: Tanuló - az erő függ a felületek anyagi minőségétől és a nyomóerőtől  Pl.: Tanár - µ meghatározása Demonstráció

5 A tanulói kísérletek A tanulókísérletes oktatás és tanulás előnyei: Melyek ezek?  Az önálló tanulói kísérlettel, tevékenységgel szerzett ismeretek mélyebbek, maradandóbbak, tartósabbak  Segítik az önállóság kialakítását (személyiség formálása)  Magas fokú szellemi és manuális aktivitást igényel, ez egy minőségi változás a bemutató-kísérletes oktatással szemben  Manuális készségek fejlesztése  Leleményesség, rugalmasság, nyitott szemmel járás – önálló tervezés esetén különösen  Tantervi követelmény: „jártasságok kialakítása az ismeretek alkalmazásában, a mérési eljárások elsajátításában”… ezt nagy mértékben segíti  Szereplésvágyat elégít ki  Vizuális típusú diáknak nagyon jó  Előkészítik a tanulókat a mérési gyakorlatok sikeres elvégzésére 5

6 A tanulói kísérletek A tanulókísérletes oktatás és tanulás nevelő hatása: NAGY, Melyek ezek? mert a tanulókísérletek nevelnek:  Önállóságra  Alkotókészségre, alkotótevékenységre  Fegyelemre, kitartásra  Munkafegyelemre: pontos, precíz munka vezet eredményre…  Társak munkájának tiszteletére  Tanár munkájának (kísérletező) tiszteletére  Egészséges versenyszellem kialakítására (csoportok közötti munka, munkamegosztás)  Az utasítások, a tanult ismeretek hiánytalan, következetes végrehajtására  A sikerélményen keresztül a tárgy megszerettetésére  Munka- és balesetvédelem fontosságára 6

7 A tanulói kísérletek A tanulókísérletekkel kapcsolatban felmerülő problémák Melyek ezek? A tanárnak számolnia kell a következőkkel:  Előzetes gyakorlati jártasságokat és készségeket igényel  Törekedni kell a „Fokozódó terhelés” elv betartására…, egyszerűvel kell elkezdeni  Időigényesek (különösen, ha ritkán csinálják, nagyon fontos!!!, óratervezésnél figyelni kell erre!!!)  Nagy számú kísérleti eszközt igényel  Segítség: egységcsomagok (Demonstráció)  Általános iskola:Középiskola:  MechanikaiMechanikai  ElektromosságtaniElektromosságtani  Hőtani  Fegyelmezett, pozitív hozzáállású osztályt igényel  12-esekkel nehéz elkezdeni, felvételi „átírhatja” a hozzáállást 7

8 8 A tanulói kísérletek VÁLTOZATAI A SZÍNHELY SZERINT: 1. A tanítási óra alatti kísérletezés (ezek a legfontosabbak)  Egyéni (különböző didaktikai feladatoknál találkozunk vele, pl.: feleltetéskor, új anyag feldolgozásnál, alkalmazásnál, összefoglaláskor)  Tömeges (azt jelenti, hogy az oktatási folyamat minden egyes mozzanatában minden tanuló részt vehet a kísérletben)  a. azonos munkájú, frontális  b. forgószínpad rendszerű  c. csoportmunka Projekt : Hogyan lehet a súrlódás vizsgálatát a három változatra beállítani? 2. Otthoni vagy házi kísérletezés (Balesetvédelem!!!)  Jóval nagyobb lehetőség rejlik benne, mint ahogyan alkalmazzák  Nagy önállóságot követel  Kötetlen a forma, kötetlen az idő  Szakkönyvtár kialakítása, pl.: Öveges könyvek  3. Szakköri tanulói kísérletezés – kötetlenebb és motiváltabb munka  4. Különböző események, Kutatók Éjszakája, Múzeumok Éjszakája, Fizika Napja, performanszok stb. …

9 9 A tanítási óra alatti kísérletezés (ezek a legfontosabbak) Egyéni (különböző didaktikai feladatoknál találkozunk vele, pl.: feleltetéskor, új anyag feldolgozásnál, alkalmazásnál, összefoglaláskor) Főleg kvalitatív, könnyen elvégezhető kísérletek legyenek Megismételheti az előző órai kísérletet Nagyon hasznos (sajnos ritkán alkalmazzák), mert… Növeli a tanulók önállóságát Növeli a tanulók óra alatti figyelmét, (tudja, hogy ő is felelhet belőle) Segíti a tanulói önálló érzékelést, a tapasztalatok levonását, majd a törvényalkotást Fejleszti a kísérletező készséget Támogatja a jó manuális készségű, de az elméleti anyagot nehezebben befogadó tanulót Sok esetben levezeti a feszültséget, drukkot Szimultán feleltetést tesz lehetővé (felelés+levezetés+feladatmegoldás) A tanulói kísérletek Részletesen 1: feleltetéskor…

10 10 A tanítási óra alatti kísérletezés (ezek a legfontosabbak) Egyéni (különböző didaktikai feladatoknál találkozunk vele, pl.: feleltetéskor, új anyag feldolgozásnál, alkalmazásnál, összefoglaláskor) Egyik legsikeresebb módszere a tanulói érdeklődés felkeltésének. A tanuló maga előtt látja a problémát, az óra további részében érdekeltté válik, hogy megoldást keressen. Ahol lehet, adjunk alkalmat a tanulóknak az önálló megfigyelések végzésére. Konstruktív pedagógia: már a legkisebb korban is lehetséges, a hagyományos didaktika a felső tagozatra teszi ennek idejét. Fontos, mert növeli az osztály figyelmét, érdeklődését. előkészíti a tömeges tanulókísérletet, azaz a tanulókísérletes órát. Segít megismerni a tanulót. Formája: bemutatás segédkezés az összeállításban ki-, bekapcsolás az egyes mozzanatokban mérőműszer leolvasás A tanulói kísérletek Részletesen 2: új anyag feldolgozásakor…

11 11 A tanítási óra alatti kísérletezés (ezek a legfontosabbak) Egyéni (különböző didaktikai feladatoknál találkozunk vele, pl.: feleltetéskor, új anyag feldolgozásnál, alkalmazásnál, összefoglaláskor) Általában kisebb a lehetőség, mert az alkalmazások a tömeges jellegű kísérletek színterei az összefoglalások pedig kísérletszegény részei a tanításnak... Tanárnak ad óriási terhet, mert összefoglaló órára be kell készíteni az összes látott kísérletet A tanulói kísérletek Részletesen 3: alkalmazáskor…

12 12 A tanári és tanulói kísérlettel kapcsolatos tudnivalók nagyban megegyeznek: A kísérletek kiválasztásakor és előkészítésekor az alábbi szempontokra gondolni kell!  Legvilágosabban mutassa a jelenséget  Kísérletek halmozása öncélú, szükségtelen, időt rabló  Alapelv: tankönyv kísérletei (más: ha sokkal jobb.., ha az van…)  Kerülni kell: ami nem veszi figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, sok technikai felesleges részlet van stb.  Szertár, előadó, előkészítő, segédszemély, szertáros tanuló(k) műhely, igazgató  Szükséges: tálca, tolókocsi, guruló asztal, „szertáros tanuló” Tanári és tanulói kísérletekkel kapcsolatos tudnivalók 1:

13 13  A kísérlet kipróbálása  Kísérletek dokumentálása (óravázlatban, vagy külön erre a célra készített füzetben…)  Kvantitatív kísérleteket ki kell mérni!!!  Elfogadhatatlan a lyukas órában való kipróbálás, előre nem látható akadályok léphetnek fel.  Bemutatása (balesetveszély, tanulói fegyelem irányítása,… sikertelen kísérlet)  A kísérletek utáni feladatok (visszaszállítás, javítás…)  Eszközrendelés (pályázatok figyelése, igazgató…) Tanári és tanulói kísérletekkel kapcsolatos tudnivalók 2:

14 14 Köszönöm a figyelmet!