Változó gondolkodás, változó élet Nikolausz Kopernikusz Johannes Kepler Galileo Galilei.

Az előadások a következő témára: "Változó gondolkodás, változó élet Nikolausz Kopernikusz Johannes Kepler Galileo Galilei."— Előadás másolata:

1 Változó gondolkodás, változó élet Nikolausz Kopernikusz Johannes Kepler Galileo Galilei

2 A tudomány fejlődése  Csillagászat, térképészet, fejlődése   nagy földrajzi felfedezések  A tudományok fejlődése töretlen  Kopernikusz (1473-1543)  Heliocentrikus világkép felállítása  a tekintélyelvű nézetek megkérdőjelezésének elindulása  Tudományra, filozófiára gyakorolt hatása óriási  Kepler (1571-1630)  a bolygók pályája, távcső tökéletesítése  Galilei (1564-1642)  a bolygók mozgása, szabadesés, ingamozgás  Giordano Brunó (1548-1600)  a világegyetem végtelen  az egyház támadása } Egymást generálják

3  Az egyház támadása   inkvizíció tevékenysége  Brunó máglyahalála  index bevezetése  felforgató művek ellen  De a tudományos felfedezések tudósai   tagadták Isten létét  átformálták  az ember felfogását önmagáról Az egyház állásfoglalása Giordano Brunó (1548-1600) Heliocentrikus világkép

4 Az inkvizíció egyik félelmetes eszközei

5 Az inkvizíció

6  A tudományos felfedezések tudósai   tagadták Isten létét  átformálták  az ember felfogását önmagáról  Természettudományos felfedezések  Boyle - gáztörvény  Huygens - fény hullámtermészete  Vesalius - anatómia megalapozása  Harvey - vérkeringés  Leewenhoeck - mikroszkóp  Newton munkássága  általános tömegvonzás, mechanika törvényeinek megalkotása  matematikailag leírhatóvá tette a természetet  az emberi gondolkodás új alapokra helyeződik A tudomány fejlődése Leewenhoeck mikroszkópja

7 Empirizmus és racionalizmus  Természettudományos felfedezések  az emberi gondolkodás új alapokra helyeződik   A skolasztika tagadása  ismeretelméletek kialakítása   Francis Bacon René Descartes empirizmus  racionalizmus A tapasztalat elsődlegessége az ész mindenhatósága   Következtetés általánosítás   általánosítás egyedi jelenségek  Az ész, a ráció  emberi test = gép, csak bonyolultabb mint az állat, a lélek viszont hallhatatlan

8 Isaac Newton Francis Bacon René Descartes

9  Isaac Newton (1643-1727)  Matematikai eredményei: binomiális tétel, differenciál- és integrálszámítás.  Fizikai eredményei: mechanika newtoni mozgástörvényei,  Az általános tömegvonzás elméletét fő művében a Principiában közölte.  Tudományfilozófiai jelentősége abban áll, hogy megfogalmazta és hosszú időre meghatározta a természettudományos kutatás módszerét és alapvető célját, munkásságában szakított a középkori statikus világ- képpel, helyette egy dinamikus, egységes világszemléletet adott, amely- lyel a mechanikus materializmus filozófiájának természettudományos alapjait teremtette meg

10 A társadalom jelenségeinek kutatása  Természettudományos felfedezések alkalmazása  Az állami irányítására  Államelméletek kialakítása  Francis Bacon  tudomány által szervezett tökéletes társadalom (Nova Atlantis)  Tommaso Campanella  Totális, egy hierarchikusan felépített, az Egyház által irányított világállam vízióját vázolja fel (Napállam)  Hugo Grotius  Nemzetközi jogot követel a természetjogból kiindulva  A politikai hatalomról és a nemzetközi jogról írva a népszuverenitás, a zsarnokölés eszméje mellett foglalt állást

11 Az angol felvilágosodás  Természettudományos felfedezések  természet és társadalom jelenségei kutatása a tapasztalatra épülő filozófiát  társadalomra kezdik alkalmazni  felvilágosodás megjelenése  az értelem, tudás jobbító ereje  Angol felvilágosult gondolkodói  társadalmi szerződés elméletének megjelenése   Thomas Hobbes  John Lock „ember embernek farkasa”természetes jogok (mindenki, mindenki ellen) egy részéről lemond  abszolút állam alkotmányos monarchia a társ. szerz.   a társ. szerz. felbontható

12  John Locke (1632-1704)  Polgári kormányzatról című művében a politikai liberalizmus eszméjének alapjait rakja le, amely szerint a kormányzati hatalmat társadalmi szerződés teremtette, amelynek feladata az emberek személyes szabadságának és tulajdonának védelme, a nemzetnek joga van ezt felbontani, ha az állam nem teljesíti feladatát.  Értekezés az emberi természetről című művében kifejti, hogy velünk született eszmék nem léteznek (tabula rasa), az újszülött tudata tiszta, amelyre az érzéki tapasztalat írja rá a külvilágból érkező információt.

13 John LockeThomas Hobbes

14 Az ember […] teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt […] A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik. […] Ám de az államban ez az önbíráskodás nem lehetséges. […] E jog az államra van átruházva […] a korlátlan uralom, amelyet némelyek úgy szeretnek föltüntetni, mint az egyetlen lehetséges kormányformát, valójában összeférhetetlen a polgári társadalommal. (John Locke: Két értekezés a polgári kormányzatról)

15 Az életmód változásai  Az iparosodó területeken  gyökeres az élet átalakulása  vetésforgó  több termény  takarmánynövény  istállózó állattartás (takarmányozás)  trágyázás  Mg. árutermelés  nagybirtokokon alakul ki  bérmunkások alkalmazása  A mezőgazdaság fejlődése  nagyobb népességet tud eltartani  városok számának és népességének 

16 Az életmód változásai  A gazdaság átalakulásával  A városi életmód is átalakul  faházak  kőházak  kémény, nagyobb ablakok,  úr, asszony, cselédség elkülönülése  lakás és az üzlet vagy műhely  külön épületbe kerülnek  Az „új” város  a korábban nem látott ellentétek városa tőkés vállalkozók  bérmunkások, nyomorgók tömegei  higiénia , tisztálkodás   éhínségek és járványok

17 The English satirical artist, William Hogarth (1697-1764) gives glimpses of the street life of such people as well as poorer dependent laborers in drawings like Beer Street.

18 „The Fellow 'Prentices at their Looms” by William Hogarth. It shows the interior of a weaver's workshop. 1747.

19 In the overwhelmingly agrarian world of the Ancien Regime, most people lived in the countryside, not in cities like London. In this scene of rural workers at rest, describe how these people compare with urban folk and the upper classes in the preceding images.

20 Beggars Recieving Alms at a Door The rat-poison peddler (The rat catcher) Beggar seated on a bank Rembrandt van Rijn (1606-1669)

21 A Family saying Grace The Pancake Baker

22 A londoni tűzvész 1666 Londoni kikötő Megjelennek a tervrajzok

23 A London Coffee House of the 1660’s