1 Szellemi tulajdonjogok: bevezetés Lendvai Zsófia Budapest, 2004. 11. 25.

Az előadások a következő témára: "1 Szellemi tulajdonjogok: bevezetés Lendvai Zsófia Budapest, 2004. 11. 25."— Előadás másolata:

1 1 Szellemi tulajdonjogok: bevezetés Lendvai Zsófia Budapest, 2004. 11. 25.

2 2 Áttekintés Általában a szellemi tulajdonjogokról (SZTJ) Három legfontosabb szellemi tulajdonjog bemutatása Jogi védelem rendszere

3 3 SZT definíciója SZT alatt több jogágat értünk : -szerzői jogot, amely hosszan tartó jogot biztosít pl. az irodalmi, művészi és zenei művek tekintetében; -szabadalom, amely időleges védelmet biztosít műszaki találmányoknak; - védjegy, amelyet utánzás ellen védenek legalább addig, amíg a védjegyet a kereskedelemben ténylegesen használják; és -mintaoltalom, amely szintén átmeneti védelmet nyújt egyes termékek megjelenési formájának.. Szellemi: emberi teljesítmény nemesebb megnyilvánulásai Tulajdon:ingó dolgok tulajdonjogának tág analógiája alapján Egyéb jellemzői: negatív, kizárólagos, abszolút, mindenki ellen ható jogok, amelyeket egyes esetekben jogilag korlátoznak mások érdekeinek védelmében

4 4 Szellemi tulajdonjogok azért léteznek, hogy ösztönözzék, előmozdítsák a szellemi tevékenységet és az alkotó beruházásokat, amelyek új termékek és szolgáltatások létrejöttét segítik elő.

5 5 Act 8, Anne c. 19 “Mivel nyomdászok, könyvárusok és kiadók az utóbbi időben bátorkodtak könyveket és egyéb írásokat nyomtatni, utánnyomtatni és kiadni, ill. azokat nyomtattatni, utánnyomattatni és kiadatni ezen könyvek vagy írások szerzőjének vagy tulajdonosának engedélye nélkül, nagy kárt okozva nekik ezzel és túl sokszor teljesen tönkretéve őket és családjaikat: Az ilyen gyakorlatok megakadályozására a jövőben és a tanult emberek ösztönzésére, hogy hasznos könyveket írjanak; Őfelsége szíves engedelmével engedtessék meg törvénybe foglalni és fogadtassék törvénybe....”

6 6 Szerzői jog Szerzői jog egyes kulturális, informatikai és szórakoztató termékeket véd a másolástól. Klasszikusan: “irodalmi és művészeti művek” – szerzők, drámaírók, zeneszerzők, művészek és filmrendezők alkotásai.

7 7 Két fő összetevője -Vagyoni jogok: a mű többszörözése és terjesztése -Személyhez fűződő jogok: - nyilvánosságra hozatal joga - név feltüntetésének joga - mű egységének védelme – integritás joga -Védelem 70 év post mortem auctoris -A formát, a kifejezést védi és nem az ötletet!

8 8 Szomszédos jogok -Előadóművészek jogai -Hangfelvétel- és filmelőállítók jogai -Rádió- és televízió-szervezetek jogai -Adatbázisok védelme -Szoftver – számítógépi program

9 9 Szabadalom -Szabadalmakat találmányokra, pl. műszaki fejlesztésekre adnak. -A találmánynak - újnak, - feltalálói tevékenységen alapulónak és - iparilag alkalmazhatónak kell lennie.

10 10 Szabadalom főbb jellemzői - Nemzeti vagy regionális szabadalmi hivatal adja meg a szabadalmat miután annak érvényességét behatóan megvizsgálta. - Szabadalmi védelem a bejelentéstől számított legfeljebb 20 évig terjedhet. - A felfedezést, találmányt nyilvánosan le kell írni a szabadalmi igénypontokban.

11 11 Védjegy A védjegy mint árujelző az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgál.

12 12 Alapvető jellemzői - Goodwill részét képezik. - Minőség biztosításaként szolgálnak. - Keletkezésük - formális bejegyzés révén vagy - tényleges kereskedelemben megszerzett hírnév alapján. -Nem képesek megakadályozni, hogy egy versenytárs a piacra lépjen. -Ezen jogoknak nincs időbeli korlátja.

13 13 Összefoglalás Szerzői jogSzaba- dalom Védjegy Védelem tárgya -Irodalmi és művészeti alkotások -Szomszédos jogok; szoftver Műszaki találmányok Jelek Védelmi idő 70 év post mortem auctoris 20 év a bejelentéstől Korlátlan Jogok keletke- zése Mű megalkotása, formalitáshoz nem köthető BejegyzésBejegyzés vagy tényleges kereskedelem

14 14 Jogi védelem rendszere Védelem három szintje: - nemzeti - nemzetközi - EU

15 15 Nemzeti szint -Védelem gazdasági nyomás hatására keletkezik -Először privilégiumok, aztán törvények -Territorialitás elve

16 16 Nemzetközi szint -Ipari tulajdon védelméről szóló Párizsi Uniós Egyezmény (1883) -Irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Uniós Egyezmény (1886) -Védelmi minimum elve -Jogok kölcsönös elismerése – egyenlő elbánás elve -Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights (TRIPS) WTO keretein belül (1994)

17 17 TRIPS Minimum előírások a SZTJ érvényesítésére: -Általános kötelezettség, hogy az államok hatékony eszközöket vezessenek be a SZT jogok érvényesítésre, beleértve ideiglenes védelmet nyújtó intézkedéseket és olyan intézkedéseket, amelyeknek elrettentő hatásuk van. - Bizonyos polgári jogi és közigazgatási intézkedések bevezetése: ideiglenes intézkedés, eltiltó határozat, kártérítés, jogsértő áruk elkobzása és megsemmisítése. -Ideiglenes intézkedésekre vonatkozó minimum követelmények. -Büntető eljárások és szankciók átültetése.

18 18 EU – szint - Védjegy – 40/94/EK tanácsi rendelet: egységes közösségi védjegy – Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Office for Harmonization in the Internal Market) - Szerzői jog – lépésről lépésre harmonizáció – 8 irányelv - Szabadalom – Európai Szabadalmi Egyezmény – Európai Szabadalmi Hivatal - Közösségi szabadalom?

19 19 Szerzői jogi EU – irányelvek -Számítógépi programok jogi védelméről (1991) -Egyes szerzői jogok bérbeadásáról és haszonkölcsönzéséről (1992) -Műholdas műsorszolgáltatásról és a vezetékes továbbközvetítésről (1993) -A szerzői és szomszédos jogok védelmi idejéről (1993) -Az adatbázisok jogi védelméről (1996) -Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követőjogról (2001) -Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (2001) -Szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (2004)