1 A földszerzés elmélete és gyakorlata Dr. Varga Márk Földügyi Főosztály Földvédelmi és Földhasználati Osztály Osztályvezető NKE ÁKK Polgári Jogi TDK Budapest,

Az előadások a következő témára: "1 A földszerzés elmélete és gyakorlata Dr. Varga Márk Földügyi Főosztály Földvédelmi és Földhasználati Osztály Osztályvezető NKE ÁKK Polgári Jogi TDK Budapest,"— Előadás másolata:

1 1 A földszerzés elmélete és gyakorlata Dr. Varga Márk Földügyi Főosztály Földvédelmi és Földhasználati Osztály Osztályvezető NKE ÁKK Polgári Jogi TDK Budapest, 2016. április 27.

2 A termőföld-privatizáció fontosabb adatai Kárpótlás: 2 132 000 ha, 40 millió Ak, 760 000 fő Részarány földkiadás: 3 448 000 ha, 57 millió Ak, 2 millió fő Összesen:5 580 000 ha, 97 millió Ak, 2,76 millió fő

3 A termőföld megoszlása a tulajdonosi csoportok között 2013. (Forrás: F Ö MI) TulajdonosMezőgazdasági terület (hektár) %Termőterület (hektár) % Magánszemélyek 4 929 52684,65 765 48073,7 Állam 653 13611,21 748 41022,4 Önkormányzatok 75 7551,397 6581,2 Szövetkezetek 15 9390,322 8020,3 Gazdasági társaságok 150 1682,6180 3642,4 Összesen 5 824 524100,07 824 714100,0

4 A termőföld tulajdonviszonyainak változása

5 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (2004. április 30-ig) Belföldi magánszemély (mennyiségi korlát 300 ha, 6000 aranykorona) Külföldi magánszemély és jogi személy nem szerezheti meg termőföld tulajdonjogát

6 Csatlakozási Szerződés (aláírás 2003. április 16.) Tőkeáramlási fejezet Felmentés fontos uniós alapelv a tőke szabad áramlása alól Átmeneti idő: 7 év (2011. május 01.) Az átmeneti időszak alatt a termőföld megszerzése engedélyezési eljárásának objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. Diszkrimináció tilalma 3 éves meghosszabbítás (2014. április 30.)

7 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása (2004. évi XXXVI. törvény) A csatlakozás időpontjától (2004. május 1.) a belföldi magánszemély a külföldi magánszemély a külföldi magánszemélyeken belül a tagállami állampolgár Egy másik tagállam azon állampolgáraira, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni. A tagállami állampolgár földszerzésre csak a három feltétel együttes fennállása esetén jogosult.

8 Termőföld-forgalom (Forrás: FM Földügyi Főosztály) Év Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése (ha) Tagállami állampolgárok tulajdonszerzése (ha) 2004. 213 280 n.a. 2005. 212 402 415 2006. 210 414 258 2007. 224 515 81 2008. 212 512 96 2009. 204 170 80 2010. 203 565 648 2011. 200 104 234 2012. 225 138 228 Összesen 1 681 7772 040

9 A gazdaságok száma és mezőgazdasági területe birtokkategóriánként (Forrás: FÖMI, 2011.) Megnevezés Gazdaságok száma (ezer db) Arány (%) Területe (ezer ha) Arány (%) Átlagos terület (ha) 10 ha alatt 279,378,5758,911,72,7 10-30 ha 47,113,2797,912,316,9 30-100 ha 20,45,71064,416,452,2 100-300 ha 6,81,91153,017,8169,6 300 ha felett 2,40,72719,341,81133,0 Összesen 356,0100,06493,5100,018,2

10 Az egyes birtokkategóriákba tartozó gazdaságok által használt termőföld nagysága ( Forrás: FÖMI, 2013.)

11 A termőföld, mint természeti erőforrás Szakértői vélemények szerint Magyarországon a természeti erőforrások – amelyek közé a termőföldet, az erdőt és a bányakincseket soroljuk - a nemzeti vagyonnak a 35%-át képezik. Ezen belül a termőföld és az erdő 75%-os részarányt képvisel, tehát az összes nemzeti vagyonnak mintegy a 26%-át.

12 Tulajdon-, birtok- és üzemi struktúra A tulajdonszerkezet – 2015.

13 Földhasználat megoszlása szektorok között 2013.

14 A földhasználat jogcímek és szektorok szerinti megoszlása 2015. (hektár) FÖNYIR statisztika (F Ö MI) 2013. 01. 01. 14

15 A Földforgalmi tv. megalkotásának indokai A föld stratégiai fontosságú erőforrás, ezért a Magyar Kormány sarkalatos törvényben kívánta szabályozni, ki és milyen feltételekkel juthat termőföldhöz Magyarországon. Magyarország számára 2014. április 30-ával lejárt a földmoratórium a föld a helyben lakó földművelő gazdák tulajdonába és használatába kerüljön a termőföld nemzeti hatáskörben tartása (az EU-s szabályozással összhangban) a bel- és külföldi spekulánsok kiszűrése

16 Mit szabályoz az új törvény? A föld tulajdonjogának és földhasználati jogosultság megszerzését, vagyis a földek forgalmát szabályozza a szerzőképesség alanyi és tárgyi feltételei az elővásárlásra és az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje, e jogok gyakorlásának módja a földszerzésig vezető folyamat anyagi és eljárásjogi rendelkezései, szerzési korlátozások ellenőrzése helyi földbizottságok

17 Az új törvény eszközrendszere 1)a földtulajdon, valamint használati jogosultság szerzésének hatósági engedélyezési körbe vonása, tulajdonszerzésnél helyi földbizottság vétójoggal; 2)földműves státusz – professzionális gazdálkodás; 3)személyes művelési kötelezettség – spekulatív (nem termelési, hanem tőkejövedelmi célú) földszerzés kizárása; 4)elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogosulti sorrend belülről kifelé halad – fokozatos birtokrendezés; 5)földszerzési és birtokmaximumok

18 A tárgyi hatály változása A Földforgalmi tv. tárgya: a föld 1994. évi LV. törvény a termőföldről (Tft.)Földforgalmi tv. Termőföld: település külterületén fekvő földrészlet és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, (gyep) nádas, erdő, fásított terület, vagy halastó művelési ágban szerepel. Mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: település belterületén fekvő földrészlet és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, (gyep) nádas, erdő, fásított terület, vagy halastó művelési ágban szerepel. [az utóbbira nem kellett alkalmazni a Tft.- nek a haszonbérletre vonatkozó szabályait] Mező- és erdőgazdasági hasznosítású földrészlet (a továbbiakban: föld) a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, vagy az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan- nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.  A halastó művelési ágú földrészlet nem minősül földnek

19 Ki szerezhet földet? Földtulajdont a természetes személyek szerezhetnek: jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem. Szerzési jogosultság: a természetes személyek közül földet szerezhet (tulajdont, használatot is), aki földművesnek minősül. A föld használatát megszerezheti, mind a természetes, mind pedig a jogi személy /jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (haszonbérlet, más jogcímű földhasználat)/. Szerzési jogosultsága annak a szervezetnek van, amelyik mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül.

20 Ki, illetve mely szervezet nem szerezhet földet Teljes szerzési tilalom (tulajdon és használat) alatt áll: a külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár, továbbá a nem magyar állampolgár, kivéve a menekültként elismert személy; a külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, továbbá az ilyen székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Részleges tilalom (csak tulajdont nem szerezhet) a belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet (együtt: jogi személy)

21 Mennyi föld szerezhető? Tulajdon-, és földhasználati jog Természetes személyek 1 ha termőföldet vásárolhatnak. a) Természetes személy 1200 ha földterültet birtokát (tulajdonát + használatát) szerezheti meg, amelyből 300 ha lehet a tulajdonában b) Jogi személy 1200 ha földterület használati jogát szerezheti meg 1800 ha-ig lehetőség van a birtokmaximum túllépésére: - Állattartás esetén (2 ha/ÁE), - Vetőmag előállításra kijelölt területtel (ha a szántóterülete min. 10%-án vetőmagot állít elő), - Tagtól bérelt területtel

22 Az adás-vételi szerződések nyilvánosságra hozatala és az engedélyeztetési kötelezettség A tulajdonjog átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. Nem kell engedély: a) az állam tulajdonszerzéséhez, b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez, c) a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához, d) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához, e) a tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszűntetésére kerül sor, f) mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló adás-vételhez, g) a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő tulajdonszerzéshez, h) bevett egyház, önkormányzat, jelzálogbank tulajdonszerzéshez.

23 Elővásárlási jogosultságok Elővásárlási jog nem áll fenn a) közeli hozzátartozók közötti adás-vétel, b) tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel, c) gazdaságátadási támogatás feltételeként megvalósuló adás-vétel, d) a önkormányzat által közfoglalkoztatási célból történő vétel esetén.

24 Elővásárlási jogosultságok A föld eladása esetén az alábbi sorendben elővásárlási jog illeti meg: a) Magyar Államot; b) a földet használó olyan földművest, ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül, bb) aki helyben lakónak minősül, vagy bc) akinek az üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától; c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül, d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül, e) az olyan földművest, akinek az üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától.

25 Tulajdonszerzés feltételei I. A tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig -a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével -más célra nem hasznosítja. A (2) és (3) bekezdés rögzíti a kivételeket a más célú hasznosítás és az átengedés kapcsán (pl. gazdasági épület, csatorna, vízelvezető létesítése ill. közeli hozzátartozó részére) (4) Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony – időtartamát nem hosszabbítja meg, és – megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja.

26 Tulajdonszerzés feltételei II. A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy –a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása – a tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött. A pályakezdő gazdálkodóval szemben ír elő további kötelezettségeket (pl. 1 évig állandó lakos lesz és mezőgazdasági tevékenységet fog végezni)

27 Okiratok kellékei Tartalmi kellékek: Szerződő felek adatai (Inytv. 32. §, Fétv. 13. §) Ingatlan pontos megjelölése [Inytv. 32. § (1) bek. c) pont] Jog vagy tény pontos megjelölés [Inytv. 32. § (1) bek. d) pont] Jogváltozás jogcíme [Inytv. 32. § (1) bek. e) pont] Bejegyzési engedély [Inytv. 32. § (1) bek. f) pont] – (nem tárgya a jóváhagyásnak) Állampolgárság [Inytv. 32. § (1) bek. g) pont] Személyi szám vagy belső egyedi azonosító (Fétv 2/A. §, Fétv. 13. § (1) bek. ab) és ac) pont] Ha tagja, akkor a Kamarai tagság azonosító száma [Fétv. 13. § (2) bek.] Elővásárlási jogosultság, mely törvényen és mely ranghelyen, ill. szerz.-en alapul [Fétv. 13.(2)) Nyilatkozat a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött jogügylet esetén (Inytv. 37/A. §) Kötelezettségvállalásokról szóló nyilatkozat (Földforgalmi törvény 13-15 §.) Nyilatkozat a közeli hozzátartozói jogviszonyról [Fétv. 32. § (1) bek.] Formai kellékek: Ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy közokirat [Inytv. 32. § (3) bek., Fétv. 11. §] 2014. március 01. napjától 4 eredeti példányban, ebből 1 példány biztonsági okmány [Fétv. 17. § (1) bek.]

28 Kifüggesztés és jóváhagyás 2014. március 01. ill. május 01-től SZERZŐDÉS, OKIRAT LÉTREHOZÁSA Egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződés JEGYZŐ -KIFÜGGESZTÉSI ELJÁRÁS KORMÁNYHIVATAL – JÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁS HELYI FÖLDBIZOTTSÁG/KAMARA -ÁLLÁSFOGLALÁS JÁRÁSI HIVATAL -ELSŐFOKÚ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS A kormányhivatal döntése a közléssel jogerős. [Ket. 73/A.§ (1) bek. c) pont, (3) bek.]

29 Köszönöm figyelmüket!