Az iszlám rendszere. Iszlám sz-l-m szalima: épnek, biztosnak lenni aszlama: deklarálni, hogy valaki elkötelezett Allah akaratának iszlám: alávetés - Isten.

Az előadások a következő témára: "Az iszlám rendszere. Iszlám sz-l-m szalima: épnek, biztosnak lenni aszlama: deklarálni, hogy valaki elkötelezett Allah akaratának iszlám: alávetés - Isten."— Előadás másolata:

1 Az iszlám rendszere

2 Iszlám sz-l-m szalima: épnek, biztosnak lenni aszlama: deklarálni, hogy valaki elkötelezett Allah akaratának iszlám: alávetés - Isten akaratának muszlim: az, aki aláveti magát Isten akaratának szalám: béke

3 Iszlám - szalám

4 Néhány lényegi jellegzetesség Az egész világ muszlim - minden Isten akarata szerint Minden hatalom és szuverenitás Allahé Emberek Isten földi helytartói (khalífat Alláh) “mohamedán”, “muzulmán”, “mozlim” Nincs papság Vallástudósok (ulamá), vallásjogi tudósok (fukahá)

5 Komplex rendszer Vallás Etikai normarendszer (“magatartási kódex”) Gazdasági és társadalmi doktrina Jogrendszer Kormányzási és politikai rendszer Civilizáció

6 Az iszlám “totalitása” Organikus vallás Holisztikus rendszer igénye Az élet valamennyi aspektusának befolyásolási igénye Tauhíd, egység, “eggyé tevés” - teljes élet Szekularizáció – nehezen értelmezhető Minden és mindenki muszlim Törvényvallás: társadalmi rend jogi modellje Értelmezés: totális vallás vagy több mint vallás

7 Két (három) különböző jelentés Az iszlám mint vallás Az iszlám mint civilizáció (Az iszlám mint politikai rendszer - politikai/politizáló iszlám - iszlamizmus)

8 Marshall G.S. Hodgson javaslata Kereszténység –Christianity (vallás) –Christendom (kultúrkör, civilizáció) Iszlám –Islam (vallás, jelzőként Islamic) –Islamdom (kultúrkör, civilizáció, jelzőként Islamicate)

9 Nincs egységes iszlám - iszlámok Iszlám önmagában nincs, személyek, szervezetek, mozgalmak, vallástudósok jelenítik meg Iszlám története értelmezések története Interpretációk küzdelme –iszlám autenticitás, az “igazi” iszlám képviseletéért –Szaúdi “olajiszlám” – iráni “forradalmi iszlám” Kulturális és szokásbeli különbségek Vallásjogi iskolák eltérő szabályzása Vallástudósok eltérő fetvái Tradíciók újra-gondolása

10 “Elképzelt iszlám” Iszlám mint “zárt rendszer” – utópia: “elképzelt iszlám” Iszlám világ tényleges gyakorlata ennek sohasem felelt meg Iszlám civilizáció: lokális kultúrák Iszlám helyett muszlimok vizsgálata.

11 Iszlám mint meta-kultúra téves esszencializmushoz vezet: annyi iszlám, amennyi földrajzi helytől, társadalmi körülményektől, gazdasági helyzettől és iskolázottságtól függő iszlám kultúra létezik.

12 Iszlám értelmezései/felfogása Totalizáló/esszencialista Liberális/modernista/pluralista/szekulari zált

13 Iszlám esszencialista felfogása Iszlám mint vallási/kulturális rendszer meghatározza a muszlimok viselkedését Fő szereplők nem a muszlimok hanem az iszlám “iszlám kontinuum”: az iszlám a muszlim történelem meghatározó tényezője “individualista” Nyugat vs. “kollektivista” iszlám Nyugat: pozitív értékek, iszlám: negatív értékek

14 Sami Zemni Nyugati vs. iszlám civilizáció – “feleség-verés”

15 Iszlám “szekuláris” felfogása Iszlám mint “zárt rendszer” utópia – “elképzelt iszlám” Iszlám világ tényleges gyakorlata ennek sohasem felelt meg Iszlám civilizáció: lokális kultúrák Iszlám örökség: változatlan tradíciók helyett olyan diskurzus- és interpretáció-készlet, amely az adott kor igényeit tükrözi Iszlám helyett muszlimok vizsgálata

16 Ütközőpontok Meddig terjed az iszlám hatóköre Monolit egység, zárt, koherens doktrina vagy sokszínű, plurális Mi az, ami “isteni”, “prófétai” és mi az ami “emberi termék” Megváltoztatható – megváltoztathatatlan “tiszta” iszlám – kulturális környezet

17 Iszlám világ elemzése Tradicionális-orientalista –“iszlám kontinuum” –Iszlám a muszlim történelem központi, meghatározó tényezője –Vizsgálat tárgya: iszlám maga Genealogikus-pluralista-társadalomtudományi –Nem létezik iszlám per se –Iszlámot – különböző interpretációk révén – konkrét személyek, szervezetek jelenítik meg –Vizsgálat tárgya: muszlimok

18 Iszlám terminológia újra- értelmezése Jelentések Újra-értelmezés a modernség kontextusában Korán alapján Prófétai hagyományok és korai vallástudósok mellőzése Autentikus vallási központ hiánya

19 Szunnita iszlám A szunnita iszlám legtekintélyesebb intézménye a kairói al- Azhar és volt vezetője a 2010. március 10-én elhunyt Tantáví sejk és utóda, al-Tajjib sejk.

20 Síita iszlám: vallási vezetők (Khomeini, Khamenei, Szisztáni, Fadlallah)

21 Az iszlám megjelenési formái 1.Népi iszlám (hívők vallásossága) 2.Hivatalos/intézményes iszlám (ortodoxia, politikai hatalmat legitimáló) Intézményes iszlám kétoldali (reform-) ellenzéke: 1.Liberális/modernista iszlám 2.Iszlám fundamentalizmus – iszlamizmus Az iszlám diskurzust az iszlamizmus tematizálja

22 Iszlám válaszok a modern kor kihívásaira Két ellentétes diskurzus: –Fundamentalista/iszlamista (az iszlám politizálódása) “totális”, esszencialista iszlám-felfogás A szekuláris szakralizálása –Modernista (az iszlám reformációja) Szekularizált iszlám-felfogás A szakrális szekularizálása Diaszpóra-iszlám (euro-iszlám) –De-territorializáció – transznacionális iszlám –De-kulturalizált iszlám

23 Iszlám és iszlamizmus különbsége Általánosítások veszélye, nem monolit egység iszlám = vallás és civilizáció iszlamizmus (iszlám fundamentalizmus) = politikai ideológia, átpolitizált iszlám –eszmetörténeti áramlat –szervezett, aktivista, cselekvő mozgalom (“iszlám mozgalom”)

24 Az iszlám pillérei A hit oszlopai (arkán ad-dín)

25

26 Saháda Hitvallás, tanuságtétel Kalima elfogadása “tanusítom, hogy Allahon kívül nincs más isten, Mohamed Allah küldötte (Prófétája)”

27

28

29

30

31 Imádkozás (szalat) Napi öt alkalommal Egységek, rakaa (különböző pozíciók, különböző koráni versek) Leborulás, “alávetés” szimbolikája Előtte megtisztulás Szőnyeg Iránya (kibla) Mekka felé (mihráb) Mecsetek (maszdzsid = leborulás helye, dzsámi)

32

33

34

35

36

37

38 Al-Aksza

39 Szultan Ahmed

40 Szikladóm

41 Ibn Tulun

42 Mohamed Ali

43 Szultan Haszan

44 Mihrab

45

46 Minbar

47 Bőjtölés (szaum) Holdév 9. hónapja (ramadán) Pirkadattól napnyugtáig (evés, ivás, dohányzás, nemi érintkezés) Cél: test alávetése a léleknek, önfegyelem, akarat erősítése, Istenhez közelkerülés

48 Szegény-járandóság (zakát) Alamizsna Cél: jövedelmi különbségek csökkentése

49 Mekkai zarándoklat (haddzs) Kaaba szentély - fekete kő Egyszer - lehetőségek függvényében Fehér lepel - egyenlőség Központi szentély körüljárása hétszer Futás Szafá és Marva dombhoz (Hágár vizet keres Iszmáílnak) Arafat síkság (Ábrahám ellenállt a bálványimádás kísértésének) Mina: oszlopok megkövezése (Ábrahám, Hágár és Iszmáíl ellenállt a sátán kísértésének) Állatáldozat

50 Mekkai zarándoklat

51

52 Az iszlám (jog)rendszerének kialakulása Források, vallásjogi rítusok

53 Teoretikus - praktikus rész Hit (ímán) - tett, cselekedet (amal) “gyökerek” (uszúl) - “ágak” (furú) Doktrina, hittételek (akáid) - gyakorlati útmutatások (ahkám) Belső lényeg (dín) - külső megjelenés (saría)

54 Saría Vízhez vezető út, tiszta út - követendő irányvonal, igaz út - Istenhez vezető út és szabályrendszer Nem iszlám jog, több annál Az iszlám szellemének megfelelő életmód szabályrendszere, az élet minden mozzanatának szabályozása, “magatartási kódex” A jog, a teológia és az erkölcsiség elegye A saría az iszlám lényege, magva - Isten akaratának követése, Isten által lefektetett normák összessége Nem ember alkotta jog, nem jogalkotás (!) - a mindeddig nem ismert isteni eredetű szabályok felismerése

55 Saría 2 Isteni jog nem lezárt, befejezett Megismerhető - írott források tanulmányozása Tudósok - helyes értelmezés Jogtudósok sem jogalkotók - felismerik az eddig rejtve maradt normákat Isten és ember szövetsége: egyenlőtlen viszony - isteni akaratnak való alávetés Isten által meghatározott normák

56 Cselekedetek kategóriái Kötelező (vádzsib) - meg nem tételéért jogi szankció Ajánlott (mandúb) - erkölcsi Semleges (mubáh) Helytelenített, elítélendő (makrúh) - erkölcsi Tiltott (harám) - megtételéért jogi szankció

57 Saría 3 Saría teljes rendszere nem jog Jogi szabályok részét képezik egy átfogó rendszernek - iszlám vallási és morális éthosza Sem római jogi, sem angolszász klasszifikáció Saría részei: –Ibádát, vallásgyakorlás –Muámalát: emberek egymáshoz való viszonya –Ukúbát: büntető szankciók

58 Iszlám vallásjog - fikh Fikh = megértés, felfogás, jártasság Fakíh (valamiben jártas), t.sz. Fukahá - jogtudósok Fikh - gyakorlati jogtudomány Uszúl al-fikh: elméleti jogtudomány Uszúl: gyökerek, források; furú: ágak, szamara: gyümölcs (jogtudósok által alkotott szabályok) Szabályalkotás: isztiszmár, szüret Gyökerek adottak, gyümölcsöztetés és szüretelés emberi tevékenység eredménye

59 Források Korán Szunna (és hadísz) Konszenzus (idzsmá) Analógia (kijász) (idzstihád - ?)

60 Korán Recitáció Isteni kinyilatkoztatások - Gábriel közvetítésével 20 év alatt Lejegyzése Abu Bakr alatt, autentikus változat Oszmán Fejezetek (szúra = kép), versek (ája = jel) 114 szúra, csökkenő hosszúságúak, leghosszabb a második (286 vers) 90 szúra mekkai, 24 medinai Öröktől fogva létezik (ortodox), Allah által teremtett (mutazila) Magyarázatok (tafszír)

61

62

63

64

65

66 Hagyomány: hadísz és szunna Szunna (szokás) - tágabb: M. és kísérete gyakorlata –korábban: ősök szokásai Hadísz: elbeszélés, közlés: M. (és társai) szóbeli nyilatkozatai, közlései, állásfoglalásai –Hagyományozók láncolata (szilszila) - szanad v. isznád: a hadísz alátámasztása, igazolása –Maga a közlés (matn) Hamis hadíszok tömege 9.sz.: 6 nagy hadísz-gyűjtemény –Bukhári (megh. 870): 600.000 hadíszból 9000 –Muszlim (megh. 874) –Mindkettő Szahíh = egészséges hagyományok gyűjteménye

67 Hagyomány 2 Hagyomány kimagasló szerepe - új formák elítélése M.: “aki olyan új dolgokat vezet be a mi ügyünkbe, melyek nincsenek meg benne, az elítélendő” Újítás - bidaa - elvetése: “minden dolog közül legrosszabbak az újítások” Bidaa: –újdonság, új gyakorlat, amire nincs a régi időkből megfelelő példa –eretnekség: dogmatikus újítás, amely nem alapul hagyományos vallási forrásokon Később: jó és rossz bidaa Szunna szerepe egyre nőtt

68 Hagyomány 3 Omajjádák alatt irányzatos hagyományok Világi uralom - szunna háttérbe szorul Abbászidák: szunna az élet vezérfonala 8-9. sz: iszlám jogrendszer kiépülése Két eltérő módszer: –Aszháb ar-raj: az (egyéni) vélemény követői - jogtudósok intellektuális tevékenysége (római jog, meghódított országok kánonjoga) Elsősorban maválí, nem arabok művelik –Aszháb al-hadísz: a hadísz követői - minden törvényt M-re vezetni vissza Egymásnak ellentmondó hadíszok sora Elsőnek is másodikhoz kellett igazodnia

69 Hagyomány 4 Hadíszokban rejlő ellentmondások kiküszöbölése Fennálló állapotok elismerése Konszenzus - idzsmá - prioritása hagyománnyal szemben is! Az iszlám (jog)rendszere elsősorban önálló vélemény alapján fejlődött - csak később vezették vissza elfogadott forrásokra! Nem hadíszok, hanem helyi hagyományokat megtestesítő szokások - amal - elsődlegessége - főként Medinában

70 Korai iskolák Omajjádák bírói és adminisztratív gyakorlata Kalifák: ismert szabályok kiegészítése Bírók, kádik kinevezése: helyi szokások Függetlenedés, bírói “elit” Különbségek egyes központok gyakorlata között kúfai, baszrai, mekkai, medinai, szíriai iskolák Mind inkább elszakadnak a valóságtól

71 Vallásjogi rítusok (madzhab) Málikita (Málik ibn Anasz, megh. 795) –Medina –Helyi hagyományok és szokások –Prófétai hadíszok –Ellentmondás esetén medinai gyakorlat elsődlegessége –Ma: Felső-Egyiptom, Észak- és Nyugat- Afrika

72 Madzhab 2 Hanafita (Abú Hanífa, megh. 767) –Irak - Medinától eltérő viszonyok –Türelmesség, megengedés, “liberalizmus” –Raj elsődlegessége, kanonikus források alig –Tradicionalisták: “sokat ártott az iszlámnak” –Ma: India, Pakisztán, korábban Oszmán Bir.

73 Madzhab 3 Sáfíita (Muhammad ibn Idrísz as-Sáfií, megh. 820) –Raj visszaszorulása (elnevezés is) –Ahl al-hadísz győzelme –Kijász és idzstihád - szövegeken alapuló logikai levezetés –Máliknál tanult –Prófétai rokonság –Prófétai hagyomány autoritásának elismerése + analógia és egyéni vélemény: kompromisszum –Ma: Indonézia

74 Madzhab 4 Hanbalita (Ahmad ibn Hanbal, megh. 855) –Bagdadi tradicionalisták –Elveti analógiát, közmegegyezést –Nem evett görögdinnyét (Próféta?) –Racionális érvelés támadása –Ma: Szaúd-Arábia

75 Madzhab 5 Síita dzsaafarita –Dzsaafar asz-Szádik imám (megh. 765) –18. sz-tól a négy szunnita mellett ötödik, egyenrangúként elismert –1959: Mahmúd Saltút sejk, Al Azhar rektora fetvája

76 Síita jogrendszerek Források ugyanazok Csak olyan hadísz elfogadott, ahol isznádban legalább egy imám Imám értelmezheti a saríát Idzstihád: értelmezés, véleményformálás Mudzstahidok - mukallidok Rugalmasság

77 Igazságszolgáltatás Először kalifák, kormányzók Később kádik (bírók) Medreszék - jogi képzés Muftí (jogi tanácsadó) Sahíd (tanu) Muhtaszib (piacfelügyelő) Saría biztosította az állandóságot Kánúnok (uralkodók által kibocsátott világi törvények)