1 Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai 2010. április 22.

Az előadások a következő témára: "1 Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai 2010. április 22."— Előadás másolata:

1 1 Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai 2010. április 22.

2 2 Az egyszerűsített foglalkoztatatás bevezetésének előzményei Az 1997-ben létrehozott alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás körül a gyakorlatban anomáliák alakultak ki. A munkáltatók nem alkalmi jellegű tevékenység esetén is ezzel váltották ki az általános szabályok szerinti munkaviszonyt, illetve a fekete munkavégzés leplezésére is használták.

3 3 Áttérés az alkalmi foglalkoztatásról az egyszerűsített foglalkoztatásra I. 2010. április 1-jével hatályát vesztette az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (Alk.tv.). AM könyvvel új munkaviszonyt nem lehet létesíteni, a könyveket 2010. VII. 31-ig az állami foglalkoztatási szervnek le kell adni. A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra - annak megszűnéséig - az Alk.tv. 2010. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

4 4 Áttérés az alkalmi foglalkoztatásról az egyszerűsített foglalkoztatásra II. A munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére szolgáló közteherjegyek feleslegessé váltak. A fel nem használt közteherjegyek forgalomból történő kivonásával, értékének megtérítésével, valamint a közteherjegyek selejtezésével kapcsolatos eljárási és elszámolási szabályokról szóló 8/2010. (III. 18.) PM rendelet alapján a fel nem használt közteherjegyek értékének visszatérítése az APEH feladata.

5 5 Közteherjegyek értékének visszatérítése Kizárólag kérelemre (10KTH jelű nyomtatványon). A kérelmek előterjesztésére megállapított határidő jogvesztő, a 2010. szeptember 30-át követően benyújtott ilyen kérelmeket az APEH érdemi vizsgálat nélkül el fogja utasítani, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

6 6 Az egyszerűsített foglalkoztatás Április 1-jétől az Alk.tv. helyébe lép az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (Eftv.). A szabályozás új fogalmat vezet be a munkajogba, az ún. egyszerűsített foglalkoztatást. Ez olyan munkaviszony, amelyhez a egyszerűsített adminisztráció kapcsolódik, és az ilyen jelleggel megkötött munkaszerződésre több általános munkajogi rendelkezés nem vonatkozik, alkalmazásuk a felek, de leginkább a munkáltató akaratától függ.

7 7 Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai Jogforrás: az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló a 2009. évi CLII. Törvény (Eftv. ) Kapcsolódó végrehajtást segítő rendeletek: az Eftv. növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet, az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentéséről szóló 87/2010. (III. 26.) Korm. rendelet, a már említett 8/2010. (III. 18.) PM. rendelet, 8/2010. (III. 31.) SZMM rendelet, valamint várható az SMS-ben történő bejelentést tartalmazó Korm. rendelet.

8 8 Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony a természetes személy által kizárólag háztartási munkára, a kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által történő foglalkoztatásra, mezőgazdasági, növénytermesztési és idegenfor- galmi idénymunkára, valamint alkalmi munkára.

9 9 Alkalmi munka A munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

10 10 Garanciák a visszaélések visszaszorítása érdekében Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek esetében, akik között a szerződés megkötésekor már az Mt. szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn, illetve Ktv. 1. §-ában, valamint a Kjt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására. Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.

11 11 Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony Munkaviszony létesítésére blanketta- munkaszerződés szolgál. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni, de az öt naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező. Növénytermesztési idénymunka esetében a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.

12 12 Egyszerűsített munkaszerződés

13 13 Munkáltatói kötelezettség az írásba nem foglalt szerződés esetén A munkáltatónak a munkavállalókról jelenléti ívet kell vezetni (kivétel a természetes személy munkáltatónál végzett háztartási munka). A munkavállalónak a jelenléti ívet a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor is alá kell írnia. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni.

14 14 Jelenléti ív

15 15 A Munka Törvénykönyvéből nem alkalmazható szabályok Koncepcionális változást jelent, hogy az Eftv. nem az Mt.-ből alkalmazni rendelt szabályokat sorolja fel, hanem azokat a rendelkezéseket, amelyektől el lehet térni, A kivételeket megfogalmazó törvényi szabályok első csoportja valamennyi egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkaviszonyban állóra vonatkozik, ezután következnek az egyre bővülő kivételek, a legkevesebb általános munkajogi rendelkezés – annak rövid időtartama okán – az alkalmi munkavállalókra alkalmazandó.

16 16 Speciális szabályok harmadik országból érkező munkavállalókra Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag: mezőgazdasági idénymunka, valamint a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka keretében foglalkoztatható egyszerűsített foglalkoztatás keretében létesített munkaviszony alapján.

17 17 Közteherfizetés egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy után Főszabály szerint a személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja.tv., Tbj. rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérő szabályok alkalmazandók: a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka, de csak abban az esetben, ha a munkaszerződést legfeljebb 31 napra kötötték, és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg, valamint az idénymunka (mezőgazdasági, növénytermesztési, idegenforgalmi)

18 18 Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot.

19 19 Növénytermesztési idénymunka: a 88/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a mezőgazdasági idénymunkától eltérően a harmincegy napot meghaladhatja.

20 20 Gyümölcstermesztés: bogyósok, csonthéjasok, almatermésűek, héjasok Zöldségtermesztés: zöldséghajtatás, intenzív szabadföldi zöldségtermesztés Szőlőművelés: metszés, kötözés, törzstisztítás, hajtásválogatás, hajtásbefűzés, csonkázás, termésválogatás, pótlás, támberendezés-javítás, kapálás, szüret Dohánytermesztés Vetőmag termesztés

21 21 Idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV: törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka. Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, az utazásszervezői tevékenység, és az utazásközvetítői tevékenység.

22 22 Az eltérő szabályokon alapuló közteherfizetés A munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér 30%-ával megegyező összegű közterhet fizet. A közteher megfizetésével a munkáltatót nem terheli a társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg- levonási kötelezettség, A munkavállalót nem terheli : nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

23 23 A munkavállaló ellátásra való jogosultsága 30%-os mértékű közteherfizetés esetén A magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak. Az ilyen foglalkoztatott nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugdíj és az álláskeresési ellátás számításának alapja az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege.

24 24 A nettó munkabér meghatározása Jogszabály fogalmi meghatározást nem tartalmaz Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyéb kérdéseket is tartalmazó tájékoztatót tesz közzé. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakat alkalmazni kell. Kedvezményes közteherrel járó foglalkoztatás esetén ( 30 % ) a munkavállaló nem fizet közterhet (azt a nettó munkabér után a munkáltató fizet meg).

25 25 A nettó munkabér meghatározása A munkavállaló nem jogosult a biztosítással megalapozott összes ellátásra. Az egyenlő elbánás követelményének érvényesülését a 30%-os mértékű közteherfizetés esetén úgy lehet biztosítani, ha a foglalkoztatással érintett munkavállaló nettó bére meghaladja a teljes körű biztosítás esetén kézhez kapott nettó összeget.

26 26 A nettó munkabér meghatározása Az Eftv. alkalmazásában a kedvezményezetti körben a kötelező legkisebb munkabér összege 2010-ben 390 forint/óra. Amennyiben egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés után napi, heti-, illetve havibéres díjazás kerül megállapításra, vagy a munkavállaló garantált bérminimumra jogosult, a kifizetésre kerülő nettó munkabér a következő táblázatban foglaltak szerinti összegnél nem lehet alacsonyabb.

27 27 Kifizetésre kerülő nettó munkabér összege BérMinimálbér bruttó összege a 259/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján Minimálbér nettó összege arányosítással Garantált bérminimum bruttó összege Garantált bérminimum nettó összege arányosítással havi73 50067 0008950080 100 heti16 90015 6002060018 400 napi3380312041203680 óra423390515460

28 28 A munkáltató nem fizet közterhet Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított, és erről igazolással rendelkezik.

29 29 Közteherelőleg fizetés választásának lehetősége Amennyiben a munkáltató legfeljebb évi tízezer munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, az általános szabályokon alapuló adó és járulékfizetési, illetve a speciális szabályok alkalmazása helyett választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelőleget fizet. Az évi tízezer órás munkaidőt meghaladó foglalkoztatásra teljes egészében az általános szabályokon alapuló, illetve a speciális szabályok szerinti szabályokat kell alkalmazni

30 30 Közteherelőleg fizetés választásának további feltétele Az, hogy a munkáltató választását a foglalkoztatás megkezdése előtt, de legkésőbb tárgyév május 15-éig, (2010-ben július 12-éig) az állami adóhatóságnak bejelentse, a termőterület nagysága és a növénytermesztési termékek megjelölésével, valamint a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs száma közlésével. A bejelentésre a „10EKB” jelzésű munkáltatói bejelentő lap szolgál, amely a honlapról már letölthető

31 31 A közteherelőleg megállapítása A közteherelőleg alapját a munkáltató által meghatározott termőterületre eső, a 88/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben meghatározott, az adott növénytermesztési idénymunkára fajlagosan megállapított munkaidő-szükséglet és a munkavállalónak egyéb jövedelem hiányában kifizethető (nettó), külön jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér, illetve - ha a munkavállalót megilleti - garantált bérminimum szorzataként kell meghatározni. A közteherelőleg összege: a közteherelőleg-alap 12 százaléka.

32 32 A közteherelőleg elszámolása A befizetett közteherelőleg és a ténylegesen fizetendő közteher különbözetét a munkáltatónak a bevallással egyidejűleg meg kell fizetnie, illetve a többletet a bevallással egyidejűleg - amennyiben külön jogszabály szerint igazolja, hogy a munka elvégzésére elháríthatatlan külső ok miatt nem került sor - visszaigényelheti, vagy nyilatkozata szerint az állami adóhatóságnál nyilvántartott más tartozásra átvezettetheti. Az adóhatóság a többletnek a munkáltatót terhelő köztartozás levonása után fennmaradó részét a bevallásra nyitva álló határidő utolsó napjától számított harminc napon belül utalja vissza.

33 33 BEJELENTÉS Kit kell bejelenteni? Milyen határidőn belül kell a bejelentést teljesíteni? Milyen adatokat kell a bejelentésben közölni? Milyen módon kell a bejelentést teljesíteni? Mely igazgatási szerv felé kell a bejelentést megtenni?

34 34 Kit kell bejelenteni? Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony esetében minden munkavállalót be kell jelenteni! A bejelentés módja és határnapja tekintetében vannak eltérések. Fontos!, hogy nem az Art. 16. § (4) bekezdése szerinti bejelentésről van szó, mivel a bejelentési kötelezettséget a biztosítottnak nem minősülő személyekkel összefüggésben is teljesíteni kell.

35 35 Mikor kell a bejelentést teljesíteni? A munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak - a növénytermesztési idénymunka kivételével - a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni. Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltatónak a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesítenie a bejelentést.

36 36 Milyen adatokat kell a bejelentésben közölni? I. a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét, a munkavállaló természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, TAJ-számát, a munkavégzés helyét (amit a szerződésben meghatároztak, figyelemmel az Mt. rendelkezésire), ha a munkavállaló a másik államban biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik, ezt a tényt, amennyiben a munkáltató előtt ezt a tényt igazolta,

37 37 Milyen adatokat kell a bejelentésben közölni? II. az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony minőségét, (háztartási munka, mezőgazdasági, idegenforgalmi idénymunka, alkalmi munka), a munka kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt.

38 38 A bejelentést a munkáltató választása szerint megteheti Elektronikusan (10T1041E) a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, illetve magánszemély munkáltató háztartásában végzett, valamint növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is a 185-ös számon is. 2010. július 1-jétől mobil rádiótelefonon internet- szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással

39 39 Mely igazgatási szerv felé kell a bejelentést megtenni? 10T1041E jelű elektronikus űrlapon az Ügyfélkapun keresztül az APEH részére (hozzáférés). Telefon keresztül nem az APEH, hanem az elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (működtetője a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala KEKKH). 185 – helyi tarifával hívható Az SMS-ben történő bejelentésről a később megjelenő jogszabály szerint.

40 40 Bevallás A munkáltató az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint teljesíti. Abban az esetben, ha a munkáltató csak olyan munkavállalókat alkalmaz, akik után a 30 százalékos közterhet kell megfizetnie és havi elektronikus bevallás benyújtására nem kötelezett, akkor a bevallását elektronikusan vagy papír alapon is beadhatja az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig.

41 41 1008-as bevallás Az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett nettó munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes összegét és a foglalkoztatás napját (napjait) fel kell tüntetni. A bevallásban az adatok közlésére 16-os új lap szolgál. Adminisztráció csökkentése miatt az általános szabályok szerinti közteherfizetéssel kapcsolatos adatok a 09-10 lapokon új adatsorral bővítve.

42 42 Fizetési kötelezettség teljesítése a tárgyhót követő hó 12-éig. A közteher előleg befizetésének határnapja az általános szabályoktól eltérően július 12. A 30 %-os közteherfizetés teljesítéséhez: APEH egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magán- nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési számla, APEH egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magán- nyugdíjpénztári tag munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési számla, valamint egy technikai számla is megnyitásra került.

43 43 Köszönöm a figyelmet