Orosz Andrea SZTE JGYPK Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék 2010.

Az előadások a következő témára: "Orosz Andrea SZTE JGYPK Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék 2010."— Előadás másolata:

1 Orosz Andrea SZTE JGYPK Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék 2010

2 2

3  Ismétlés, de nem akárhogy (aktívan és változatos szituációkban)  Miller féle „mágikus szám” 7 ± 2 (mint tanítási egység és mint gyakorlási előfordulás)  Több szó megtanítható és megjegyezhető egyszerre, ha 7 ± 2 tematikus egységekben tanítjuk. 3

4  a siker a készségek fejlesztésén múlik  a készségek egymással kölcsönhatásban vannak. 4 Produktív készségekReceptív készségek beszédhallás utáni megértés írásolvasás

5 Diane-Larsen Freeman: Techniques and Principles in Language Teaching (Oxford, 1986) Egyéb rendelkezésre álló irodalom. 5

6  a nyelvtani fordító módszer több százéves megléte óta sokat változott, modernizálódott  az alapvetően unalmas, csak olvasásra, fordításra, nyelvtani szabályok megtanulására, azok alkalmazására, memorizálásra specializálódott módszerbe élvezetesebb elemek is bekerültek  a nyelvtani-fordító módszer feladattípusainak alkalmazása hasznosan egészítheti ki napjaink alapvetően kommunikáció központú nyelvoktatási követelményrendszerét. 6

7 Célok:  olvasás  nyelvtan  szókincs  fordítás  Agytorna Hibajavítás: alapvető 7

8 Probléma: A diák sokat tanul a nyelvről DE NEM MAGÁT A NYELVET. Az anyanyelv fontos szerepet tölt be. 8

9 TECHNIKÁK Fordítás (helyes alkalmazásával célja a megértés ellenőrzése) Megértést ellenőrző kérdések  a diákok az olvasmány elolvasása után, azzal kapcsolatban a célnyelven feltett kérdésekre célnyelven válaszolnak  a diákok sokszor úgy is tudnak válaszolni, hogy nem értik, miről is van szó, 9

10 10

11 TOP DOWN - felülről lefelé építkezés BOTTOM UP – alulról felfelé építkezés 11

12 Szemantikus térkép 12

13  SKIMMING 30 másodperc a szöveg feldolgozása előtt MIRÓL SZÓLHAT? MI AZ ÜZENET?  SCANNING Információ keresése a szövegben, pl. nevek dátumok a szöveg teljes elolvasása nélkül 13

14 Antonímák/szinonímák Az ellentétes, vagy a hasonló értelmű szavak megadott szempontok szerinti párosítása.  Az anyanyelv szavaira leginkább hasonlító célnyelvi szavak, kifejezések – (cognates) megjegyzésük nem kíván különösebb erőfeszítést  csak formai megjelenésükben hasonlítanak-e, vagy valóban ugyanazt jelentik? 14

15 Nyelvtani szabályok példákkal történő ismertetése A szabályokat példákkal alátámasztva célnyelven, vagy anyanyelven ismerteti a tanár. Ezt követően a diákok feladatokat oldanak meg, melynek során alkalmazzák a szabályokat. 15

16 Memorizálás Előnye: agytréning, adott szituációban visszaköszönhetnek a megtanult szavak, kifejezések Mondatalkotás A diákok mondatokat alkotnak az új szavak felhasználásával. 16

17 Fogalmazás írása A témák általában az előzőekben olvasottakon, memoritereken alapszanak. Sok esetben egy-egy olvasmány összefoglalását is kérhetik a tanárok írott formában. Vigyázzunk a javításnál és döntsük el, hogy mit értékelünk!  Mondatalkotás - A diákok mondatokat alkotnak az új szavak beépítésével. 17

18 Az első kommunikatív módszer Harvard Egyetem - német nyelv 1800-as évek vége  sem a tanár, sem a diák nem használhatja az anyanyelvet A tanárnak minden lehetséges eszközt meg kell ragadni, hogy a tartalmakat idegen nyelven világossá tegye  TÁRGYAK, szemléltető eszközök használata 18

19  Hangos olvasás Teljesen új, ismeretlen szavakkal teli szöveget soha ne olvastassunk fel a diákkal!  a szöveg olvasása előtt legyen lehetőségük a szavak gyakorlására, esetleg a mondat hallás utáni ismétlésére  a tanár testbeszéddel, gesztikulációval, szemléltető eszközökkel segít a tartalom megértésben. 19

20 Kérdés-válasz gyakorlat a tanár célnyelven feltett kérdéseire a diák célnyelven egész mondatokban válaszol A diákok önmagukat javítják A tanár jelzi, hogy a diák célnyelvi megnyilvánulása hibás volt. A tanár megad egy alternatív választ és kéri a diákot, hogy azt hasonlítsa össze a saját maga által adott megoldással. 20

21 Lyukas mondatok kitöltése A feladat során a diákok olyan mondatokat kapnak, melyekből hiányoznak bizonyos szavak. Feladatuk a mondatokba illő szavak kitöltése. Alternatívák: 1. A hiányzó szavakat csokorba szedve megadjuk. 2. Nem adjuk meg a hiányzó szavakat 3. Nem adjuk meg a szavakat, de megadjuk a kezdőbetűt. 4. A diákok hanganyag hallgatása során kell, hogy beírják a hiányzó szavakat a mondatokba. 5. A diákok hibás szöveget kapnak. A hanganyag hallgatása közben fel kell ismerniük a hibákat és azokat ki kell javítaniuk. 21

22 Diktálás Alternatíva: Kulcsszavak használata 22

23 Alapja: Behaviourizmus  tanulás nem más, mint szokások, szokásrendszerek kialakítása és kondicionálása. (stimuláció – válasz – megerősítés) Alapvető módszere, a különböző DRILL (ismétlés) technikák alkalmazása. Veszélye: UNALOM 23

24 Hátulról építkező ismétlési gyakorlat hosszabb kifejezések, mondatok memorizálását segíti Pl. In the Audio-Lingual Method, certain sentence patterns and grammar points are included within the dialogue  (1) dialogue, (2) within the dialogue, (3) included within the dialogue stb. 24

25 Ismétlés elfogyó szavakkal hosszabb mondatok, memoriterek megjegyzését segítő játékos technika Egyszerű ismétlési gyakorlat A diákok a tanár után ismétlik a szavakat, vagy a párbeszédek rövid mondatait. Új szavak tanításánál föltétlen javasolt technika, hiszen a diákok a tanári modellt ismétlik, ami segít a helyes kiejtés elsajátításában. 25

26 Ismétlés láncban Általában egy-egy rövid párbeszéd körbeismétlése csoporton, osztályon belül. Lényege : Egy megadott párbeszéd kérdéseit, mondatait a diákok egymástól kérdezik és egymásnak válaszolnak. 26

27 Ismétlés egy szó változatásával A tanár elmondja a gyakorlásra szánt mondatot, szerkezetet a diákoknak, majd megad egy új szót, melyet nekik be kell a szerkezet megváltoztatása nélkül behelyettesíteni a megfelelő helyre a mondatba. Ezután újabb és újabb szavak következnek, amivel a diákoknak ugyanez a dolga. Ismétlés több szó megváltoztatásával 27

28 Mondat átalakítás A tanár mondatokat ad a diákoknak, akiknek az a feladata, hogy azokat átalakítsák. Pl. ha a mondat állító, kérdő, vagy tagadó, cselekvő, vagy szenvedő szerkezetek képzését is kérheti a tanár. Kérdés-felelet A gyorsan elhangzó tanári kérdésekre a diákoknak a lehető leggyorsabban kell válaszolnia. 28

29 Humanisztikus módszer Az egész ember fontos, nem csak a nyelvi készségek fejlesztése Célja  Az iskola, a tanár és a teljesítménykényszer miatt kialakult stressz oldása.  Baráti légkör, a tanár és diákok közötti bizalom kialakítása az osztályteremben.  Kényelmes bútorok, szépen dekorált osztályterem. 29

30  kényelmes bútorok, tanulást szolgáló dekorációval történő berendezés  a tanárnak tantárgyához, a tanításhoz és a diákokhoz való hozzáállása nagyon pozitív  az óra hangulata vidám  a feladatok játékosak, ugyanakkor komoly szellemi igénybevételt követelnek  a diák játékosan, szinte észrevétlenül tanul 30

31 HIBA – természetes, a fejlődés velejárója Ha diák mégis elkeseredik, a tanár hozzáállása azt sugallja, hogy bízik a diákban, a pillanatnyi sikertelenség ellenére is  „Meg tudod csinálni.” „Nem nehéz”. „Ügyes vagy!” 31

32 Perifériális tanulás – passzív tanulás Poszterek, képek, táblázatok Nyelvi játékok – minden a bizalom kérdése ZENE 32

33 Néma a tanár? Kialakulása: tanári beszéd > diákok beszéde Cél: tanári beszéd = diákok beszéde Néma módszer: tanári beszéd < diákok beszéde 33

34 ELŐNYE: A hibajavítás technikája. 34

35 Humanisztikus módszer A diákok körben ülnek. A diákok választják az óra témáját és a feldolgozáshoz szükséges nyelvezetet. Az emberi számítógép (human computer™) 35

36 Alapja:  az anyanyelv elsajátításának elve  néma (silent) periódus Technikái:  utasítások  szerepcsere 36

37 Kommunikatív szituációk Fontosabb a feladat megoldása, mint a nyelvi pontosság. Nyelvi funkciók használata (pl. hogyan egyezünk bele valamibe, hogyan invitálunk, hogyan javaslunk, ajánlunk valami?) Amennyiben a nyelvtanuló elégszer szembesül a nyelvvel, a nyelv megteszi a magáét. Valós élethelyzetek, életszituációk, szerepjátékok. 37

38  Összekevert mondatok A diákok az olvasmányt, vagy annak egy fejezetét mondatokra feldarabolva kapják egy borítékban. Feladatuk a helyes sorrend megállapítása.  Történet elmesélése képek alapján 38

39 CÉL:  Lexikai kifejezések megértése és produkálása.  A diákok a nyelvtant a szószerkezeteken keresztül tanulják.  Fixálódott kifejezések tanulása.  A szókincs fontosabb, mint a nyelvtant. 39

40 Célok:  Autentikus nyelv használata  A diákok valós problémákat oldanak meg, pl. orvoslátogatás, interjú stb…  Értékelése a feladat megoldásán alapszik, nem a heles nyelvhasználaton. 40

41 Beszéd (speaking)  képek összehasonlítása  hiányzó információ (information gap)  kitalálós játék (guessing games)  információ csere (exchanging information) 41

42 Hallás utáni megértés (listening)  Irányított kérdések (Guiding questions)  Találgatás (Prediction) – Miról szól majd a következő mondat? Miről szól majd a következő fejezet?  igaz/hamis válaszok  jegyeztelés  öszefoglalás 42

43 Olvasás  Irányított kérdések (Guiding questions) az olvasmány olvasása előtt.  Találgatás (Prediction)  Táblázat kiegészítése  Szemantikus térkép 43

44 Writing  másolás  kontrollált (controlled writing) írás 44

45 45

46 46

47  a diák önállóan fogalmaz meg egy maga, vagy a tanár által kiválasztott témát. 47

48 Irodalom:  Doff, A. (1998) Teach English. Cambridge: Cambridge University Press  Larsen-Freeman, D. (1986) Techniques and Principles in Language Teaching. Oxford: Oxford University Press  Nation, I.S.P. (2005) Learning Vocabulary in Another Language. Cambridge:  Cambridge University Press  Orosz, A. (2008) Tudnod kéne, már tanultuk – azaz az idegenyelvi szókincs elsajátításának alapvető kritériumai és aktuális problémái. Szeged: Módszertani Közlemények, 48. évfolyam 1. pp. 21-26  Orosz, A. (2002) Accuracy versus Fluency in the Primary English Classoom. MA dissertation Pécs: University of Pécs 2002  Pimsleur, (Feb., 1967) A Memory Schedule: The Modern Language Journal 1976, Vol.51, No.2.  Schmitt, N. (2000) Vocabulary in Language Teaching. Cambridge: Cambridge University Press  Ur, P. (1996) A Course in Language Teaching. Cambridge: Cambridge University Press 48

49 orosza@jgypk.u-szeged.hu End of part 2 Köszönöm a figyelmet!