44. lecke A nyitvatermők A virág és a mag

Az előadások a következő témára: "44. lecke A nyitvatermők A virág és a mag"— Előadás másolata:

1 44. lecke A nyitvatermők A virág és a mag

2 Virágos- magvas növények
nyitvatermők törzse zárvatermők törzse

3 Nyitvatermőknél megjelenő evolúciós újítások
Virág Mag Víztől független szaporodás (megtermékenyítés) A nyitvatermők evolúciós újításaikkal jobban alkalmaz- kodtak a szárazföldi élethez, mint a harasztok .

4 Virág fogalma: rövid szárú, módosult levelekből álló szaporító hajtás
Nyitvatermők virágjának a módosult levelei az ivarlevelek Női ivarlevél = termőlevél rajta fejlődik a magkezdemény a magkezdemény belsejében alakul ki a petesejt Hím ivarlevél = porzó termeli a virágporszemeket (polleneket) a pollenben van a hímivarsejt

5 Női ivarlevél: a heterospórás harasztok makrospórákat termelő levelének a módosulása A makrospóra maradt a makrospóratartóban, nem hullott le az anyanövényről, ott fejlődött ki belőle a női előtelep (a női előtelep önállósága megszűnt, sejtjeit az anyanövény szövetei táplálták és védték) A makrospóratartóból lett a magkezdemény

6 a heterospórás harasztok mikrospórákat termelő levelének
Hím ivarlevél: a heterospórás harasztok mikrospórákat termelő levelének a módosulása A mikrospórák, vagyis a pollenek a mikrospóratartónak megfelelő portokban alakultak ki A polleneket szél szállította a magkezdeményre A magkezdeményen jött létre a pollenből a hím előtelep és a hímivarsejt Megtermékenyítés:hímivarsejt egyesül a petesejttel, nem kell hozzá víz A megtermékenyítés után a magkezdeményből fejlődik ki a mag

7 Mag fogalma: a magkezdeményből kialakuló, az utódnövény csíráját tartalmazó szerv A maghéja védi a csírát a kiszáradástól Csírázáskor a táplálószövetének tápanyagai táplálják a csíranövényt

8 Miért nevezik nyitvatermőknek a nyitvatermő-ket?
virágjuk termőlevele nem zárják körül a magkezdezde- ményt, tehát nincs zárt magházuk (mint a zárvatermőknek) a magkezdemény nyitottan fejlődik maggá

9 Virágjuk egyivarú virág:
csak egyféle ivarlevele van termős virág: női ivarleve porzós virág: hím ivarlevele A virágok virágzatba tömörülnek: porzós virágzat termős virágzat Többségük egylaki: egy növényen porzós és termős virág (virágzat) is van Szél beporzásúak Magjuk általában több sziklevelet tartalmaz (sokszikűek)

10

11

12 Fás szárúak, fák vagy cserjék
Leveleik általában kis felületűek, tűlevelek vagy pikkelyszerűek felszínüket gyakran viaszos bevonat védi, ezért többségük tág hő- és szárazságtűrő Általában örökzöldek, kevés lombhullató fajuk van

13 A nyitvatermők csoportjai (osztályai):
1. Magvaspáfrányok: kihaltak (250 mó. évvel ezelőttől 100 mó. évvel ezelőttig éltek)

14

15 2. Páfrányfenyők: Napjainkban egy fajuk él, amely élő kövület (gingkófa) Lombhullató Legyező alakú levelek Kétlaki növény egy növényen csak egyféle egyivarú virágok vannak

16

17

18 3. Fenyők: Legtöbb fajjal rendelkező csoport
Többségük örökzöld, tűlevelű fa A jól alkalmazkodnak a szélsőséges viszonyokhoz, ezért nagyon elterjedtek, erdőalkotó fajai élnek a tajgán, a magashegységekben illetve a mediterrán területeken Termős virágaik tobozvirágzatot alkotnak (az elfásodott tobozvirágzat a toboz) A toboz termőlevelein általában 2-2 szárnyas mag alakul ki

19 4. Tiszafák: közönséges tiszafa (kétlaki, védett faj)
Csoportjai Fenyőfélék családja: erdei fenyő, jegenyefenyő, vörösfenyő, közönséges lucfenyő, feketefenyő Ciprusfélék családja: közönséges boróka Mocsárciprusfélék családja: mocsárciprus, mamutfenyő 4. Tiszafák: közönséges tiszafa (kétlaki, védett faj) 5. Csikófarkok: csikófark (cserje, kétlaki, termőlevél részben körülzárja a magkezdeményt, vízszállító csövei is vannak fokozottan védett faj)

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30