Adózói fórum – A végelszámolás számvitele „röviden” Kovács Lajos 2015.10.13.

Az előadások a következő témára: "Adózói fórum – A végelszámolás számvitele „röviden” Kovács Lajos 2015.10.13."— Előadás másolata:

1 Adózói fórum – A végelszámolás számvitele „röviden” Kovács Lajos 2015.10.13.

2 Számvitel a végelszámolási eljárás alatt: A) Végelszámolási eljárás fogalma: a fizetőképes gazdálkodó szervezet jogutód nélkül történő megszüntetésére irányuló Cégbíróság előtt folyó eljárás. Az eljárás legfőbb célkitűzése, és egyben a cégtörvény alapfilozófiája is, hogy a hitelezők meghatározott módon teljes kielégítést nyerjenek, és ha még marad vagyon, az a társaság tagjai, tulajdonosai között az felosztásra kerüljön. Ennek a célkitűzésnek megfelelően kerültek kialakításra a végelszámolás számviteli feladatai, amelyet az alábbi három szabályozó eszköz határoz meg. 2

3 B) a végelszámolás számviteli feladatainak jogszabályi háttere Az első a többször módosított 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (a továbbiakban: cégtörvény, Ctv.). A második szabályozó eszköz a már jól megismert 2000. évi C. törvény a számvitelről (a továbbiakban: számviteli törvény). A harmadik pedig a 72/2006. (IV.3.) Kormányrendelet a végelszámolás számviteli feladatairól. 3

4 C) A végelszámolási eljárással kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak Végelszámolás időszaka: a végelszámolásnak a Ctv.- ben meghatározott kezdő időpontjától a végelszámolás befejezése időpontjáig, illetve – a gazdálkodó törlését követően – a vagyonnak a tulajdonosok részére történő kiadásáig terjed. Végelszámoló legfontosabb feladatai: a társaság vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, vagyoni eszközeit pedig értékesíti. 4

5 C) A végelszámolási eljárással kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak A számviteli törvénynek a Ctv.-vel és a rendelettel nem érintett előírásai a végelszámolás alatt is érvényesek. A gazdálkodó úgy köteles vezetni analitikus és főkönyvi nyilvántartásait, hogy azok alkalmasak legyenek: Ctv. szerinti korrigált végelszámolási nyitó mérleg, Számviteli törvény szerinti üzleti évenként készítendő számviteli beszámoló, Számviteli adatokra épülő adóbevallások, Végelszámolás befejezésekor a piaci értéken történő értékelés, valamint a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére és alátámasztására. 5

6 D) A végelszámolás megindításakor elvégzendő számviteli feladatok A végelszámolásra kerülő gazdálkodó vezető tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérleg-fordulónappal – a számviteli törvény alapján az üzleti évről tevékenységét lezáró beszámolót készít. A tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni és a jóváhagyásra jogosult testülettel (pl. taggyűlés) elfogadtatni, azt – kötelező könyvvizsgálat esetén – a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésőbb a 30. napon a végelszámoló részére át kell adni. Letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. 6

7 E) Számviteli feladatok a végelszámolás időszaka alatt Végelszámolási nyitómérleg és korrigált végelszámolási nyitómérleg készítése A végelszámoló a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege és az azt alátámasztó leltár alapján végelszámolási nyitó mérleget és nyitó leltárt készít. 7

8 E) A végelszámolás időszaka alatt elvégzendő számviteli feladatok A végelszámoló a ctv. alapján a végelszámolási nyitómérleg és nyitóleltár adatait a hitelezők igénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján – szükség szerint – korrigálja. Ennek során dönthet a végelszámolási nyitó mérlegben és nyitó leltárban nem szereplő követelések, illetve kötelezettségek felvételéről, továbbá értékhelyesbítés és értékelési tartalék, időbeli elhatárolás, értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, céltartalék elszámolásáról, a korábban ilyen címen elszámolt összegek módosításáról. 8

9 E) A végelszámolás időszaka alatt elvégzendő számviteli feladatok A végelszámoló az előbb felsorolt korrekciókról tételes (eszközönkénti-forrásonkénti részletezésben) jegyzéket készít. Majd az általa megállapított eltérésekkel módosítja a végelszámolási nyitómérleg adatait. A fentiek alapján a végelszámoló korrigált végelszámolási nyitómérleget készít, amely három oszlopból áll, a három oszlop tartalom alapján az alábbiak szerint alakul: első oszlopa az végelszámolási nyitó mérleg adatait (ami megegyezik a tevékenység záróval), második oszlopa az eltéréseket (korrekciók), a harmadik oszlopa pedig az első és második oszlop összevont adatát tartalmazza. 9

10 E) A végelszámolás időszaka alatt elvégzendő számviteli feladatok A végelszámolónak a korrigált végelszámolási nyitó mérleget a végelszámolási nyitó mérleg elkészítését követően – a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő figyelembevételével (ez a közzétételtől számított 40 nap ctv. alapján) – legfeljebb 75 napon belül kell elkészítenie és azt a gazdálkodó legfőbb szerve elé terjesztenie. 10

11 E) A végelszámolás időszaka alatt elvégzendő számviteli feladatok A végelszámolás időszaka alatt a végelszámoló üzleti évenként a gazdálkodóra előírt számviteli beszámolót köteles készíteni a számviteli törvény, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet mérleg- fordulónapon hatályos előírásai szerint. A végelszámoló a végelszámolás első üzleti évéről olyan számviteli beszámolót köteles készíteni, amelynek mérlege külön-külön oszlopban tartalmazza a végelszámolási nyitó mérleg adatait, illetve korrekció esetén a korrigált végelszámolási nyitó mérleg adatait (eltérések oszlopa, korrigált adatok oszlopa), valamint az üzleti év záró adatait. 11

12 E) A végelszámolás időszaka alatt elvégzendő számviteli feladatok Az eredmény-kimutatása az előző üzleti év adatai mellett külön-külön oszlopban tartalmazza az eltérések eredményre gyakorolt hatását, a tárgyévi tevékenység bevételeit, költségeit, ráfordításait, valamint ezek összevont adatait (a tárgyévi üzleti év adatait). A végelszámolás időszaka alatt készített, a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolót is kötelező letétbe helyezni és közzétenni üzleti év mérleg- fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig. 12

13 F) Számviteli feladatok a végelszámolás megszüntetése esetén Ha végelszámolási eljárás nem fejeződik be, hanem megszüntetésre kerül, ezek az esetek: a társaság dönt továbbműködéséről, a gazdálkodó felszámolását rendelik el, vagy a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el. Felszámolás és kényszertörlés esetén az eljárás kezdő időpontját megelőző napot – mint mérleg-fordulónapot – követő 45 napon belül köteles a beszámolót letétbe helyezni és közzétenni. Továbbműködés esetén a mérleg forduló napjától 5 hónapon belül kell. 13

14 G) Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor A végelszámoló az eljárás befejezésekor az általa meghatározott nappal – mint mérleg-fordulónappal – a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, az eljárás időszakát lezáró számviteli beszámolót köteles készíteni. Kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell, és a jóváhagyásra jogosult testület (pl. taggyűlés) felé kell előterjeszteni. A beszámolón kívül a végelszámolás menetéről zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot is készít. 14

15 G) Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor A beszámolóban az eszközöket piaci értéken (88. és 98. elszámolása) kell szerepeltetni, hatásait az eredménykimutatás tartalmazza. A beszámolóban az eszközöket piaci értéken (88. és 98. elszámolása) kell szerepeltetni, hatásait az eredménykimutatás tartalmazza. A vagyon kiadása A felosztott vagyon kiadásáról vagyonfelosztási javaslat elfogadásakor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó legfőbb szerve dönt. A vagyon kiadását a végelszámoló végzi, ezt akkor kezdheti meg, ha a gazdálkodó törlésére vonatkozó végzést a Cégbíróság meghozta. 15

16 Köszönöm a figyelmet! 16