Önirányított tanulás, blended learning, problémaalapú tanulás a levelezős oktatásban Keczer Gabriella.

Az előadások a következő témára: "Önirányított tanulás, blended learning, problémaalapú tanulás a levelezős oktatásban Keczer Gabriella."— Előadás másolata:

1 Önirányított tanulás, blended learning, problémaalapú tanulás a levelezős oktatásban Keczer Gabriella

2 1. kulcskérdés: hogyan érjük el az elkötelezettséget a levelezősök esetében is (student engagement) csökkentett óraszám (30-50%), családi és munkahelyi kötelezettségek 2. kulcskérdés: hogyan érjük el, hogy a tanulási eredmény ne csak ismeret legyen, hanem kompetenciákat is fejlesszünk (képesség, attitűd, autonómia) → Magyar Képesítési Keretrendszer + a munkaerőpiac elvárása is! Megoldási lehetőségek:  az önirányított tanulás (ÖIT), mint megközelítés  a blended learning (BL), mint oktatási forma  a problémaalapú tanulás (PAT), mint módszer alkalmazása a levelezős képzésben

3 ÖIT: a hallgató és az intézmény közösen határozzák meg az egyén tanulási céljait, ennek megfelelően a tartalmat, a módszereket, a haladási tempót, a számonkéréseket stb. → a hallgató aktívabb szerepet játszik és nagyobb felelősséget vállal a tanulási folyamatban ÖIT külföldön: egyéni tanulószerződés (teljes képzésre/biz. számú kreditre/csak vizsgára is lehet szerződni), moduláris oktatás, egyéni tanulási utak, gyorsított tanulás (accelerated learning) Nálunk lehetőség: Kurzusok felépítése: kötelező törzsanyag + választható modul(ok) (= specializáció a tantárgyakon belül) Ez hagyományos konzultáiókkal nem lehetséges (ott mindenki ugyanazt hallgatja), de blended learninggel igen!

4 BL: kontaktóra és e-learning együttes alkalmazása De! a kontaktóra ≠ frontális tananyag-leadás Szerepe: a)felkészítés az e-learning szakaszra b)az előzetesen megismert tananyag közös feldolgozása az e-learning ≠ feltöltött tananyag bemagolása Hanem: önálló, de irányított felkészülés IKT támogatással (rugalmas az előzetes tudás és a választott modul tekintetében)

5 A BL-hez 180 fokkal el kell fordítani a jelenlegi rendszert Jelenleg 3 teljesen elkülönülő szakasz: 1. szakasz: tanórák → 2. szakasz: (magára hagyott) felkészülés → 3. szakasz: vizsga Nem hatékony, nem erősíti a hallgatói elkötelezettséget, nem fejleszt kompetenciákat, az órákon nincs elég idő nem frontális oktatási módszerekre, hiszen „le kell adni” a tananyagot.

6 Jobb lenne: önálló, de irányított felkészülés (e-learning) → közös, részvételi feldolgozás folyamatos munka, nem szakaszos közben a teljes tanulási folyamat értékelése kevesebb kontaktróra; vizsga (szummatív értékelés) elhagyható hatékonyabb, erősíti a hallgatói elkötelezettséget és kompeten- ciákat, autonómiát, attitűdöt is fejleszt

7 A BL e-learning részének lehetséges elemei:  Önértékelő tesz  Irányított web-kutatás  Videószeminárium, audió előadás  Irányított diszkusszió  Chatszoba  Kérdezd a szakértőt  E-teamwork  Problémaalapú feladatmegoldás Kikényszeríti a folyamatos kooperációt

8 Fontos:  a BL mindig a kontakt résszel kezdődik (itt az önálló, e-learninget és a kooperációt tanítják meg a hallgatóknak)  az e-learning is támogatott, kontrollált, a tanár és a hallgató interaktív kapcsolatára épül (tutorálás)  az e-learning részben nem csak aszinkron lehetőségek vannak, hanem szinkron is (mint a hagyományos tantermi oktatásban): - virtual interactive real-time instructor-led learning (VIRI), - de legalább virtuális fogadóóra a tanárral

9 Természetesen a kontaktóra is átalakul:  nem kell leadni a tananyagot → korszerű, részvételi és valós kontextusú oktatási módszerrel lehet tölteni az időt (tréning, szituáció, szimuláció, gaming, projekt, problémaalapú tanulás)  team teaching marketing+menedzsment, nonprofit+forprofit, projektmen+rendezvényszervezés  study day

10 A BL kitűnően összekapcsolható a problémaalapú tanulással (PAT). Mindig valós (a munka világából származó) probléma megoldása a cél, egy külső szereplővel (munkáltató) együttműködve Lépései: 1.a hallgatók megkapják a problémát 2.A hallgatók azonosítják, mit kell tudniuk a probléma megoldásához, és mit nem tudnak ebből (előzetes tudás) 3.A hallgatók irodalmaznak hozzá, és megtervezik a tanulás és a közös munka menetét 4.a hallgatók megoldási javaslatot dolgoznak ki a problémára, és először saját maguk értékelik, korrigálják, ezután kerül az oktatóhoz 5.Közösen értékelik, megfogalmazzák a tanulságokat = ÖIT!  a tutor folyamatosan aktív szerepet játszik  előnye: olyan kompetenciákat fejleszt, amelyeket a munkahelyek elvárnak, valós kontextusba helyezi a tanulást és a hallgató aktív, kreatív részvételére épít  A PAT-ot levelezősök körében csak BL formában lehet kivitelezni

11 (Dreisler 2008 alapján saját szerkesztés) (Zitter, Hoeve 2012 alapján saját szerkesztés)

12 Összegzés Az ÖIT, a BL és a PAT együttesen alkalmas a levelezős hallgatók -elkötelezettségének növelésére (befogadó szerep helyett résztvevőpartner-irányító szerep, saját célkijelölés, előzetes tudás alkalmazhatósága, saját tempó, valós problémák, közösségi élmény) -kompetenciáinak fejlesztésére (önállóság, felelősségvállalás, problémamegoldás, kooperáció, kommunikáció, rendszerszemlélet, önreflexió, véleményformálás stb.) A mester szakosokkal lehetne pilotban kipróbálni Mindehhez az oktatónak sokkal többet kell dolgoznia, ezt a teljesítményében el kell ismerni! Kari szintű alkalmazás esetén a kar versenyelőnyévé válhat és PR-szempontból is jól kommunikálható