Az Európai Unió országainak zászlói. A zászló A zászlók manapság már a mindennapi élet részét képezik. Zászlókat gyakran láthatunk hírműsorokban, termékek.

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió országainak zászlói. A zászló A zászlók manapság már a mindennapi élet részét képezik. Zászlókat gyakran láthatunk hírműsorokban, termékek."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió országainak zászlói

2 A zászló A zászlók manapság már a mindennapi élet részét képezik. Zászlókat gyakran láthatunk hírműsorokban, termékek csomagolásán, kirakatokban. Nemzetközi sportversenyeken a sportolók nemzetiségét is a nemzeti zászlóval jelölik. Azonban gyakran találkozhatunk olyan zászlókkal is, melyek számunkra ismeretlennek tűnnek, mikor meglátjuk őket egy, a híradásokban ritkán szereplő ország kapcsán, vagy zászlófelvonásnál, olimpiai éremosztáskor. Az embernek ősidők óta igénye volt valamiféle jel, jelkép használatára, mellyel megkülönböztette magát, családját, népét, országát egy másikétól. Ezek a jelképek sokféle formában és alakban jelentek meg az évszázadok során, ezek egyike a zászló. A zászlók története, változásai sokban tükrözik egy adott nép, csoport, vagy nemzetség, ország születését, változásait. A zászlók manapság már a mindennapi élet részét képezik. Zászlókat gyakran láthatunk hírműsorokban, termékek csomagolásán, kirakatokban. Nemzetközi sportversenyeken a sportolók nemzetiségét is a nemzeti zászlóval jelölik. Azonban gyakran találkozhatunk olyan zászlókkal is, melyek számunkra ismeretlennek tűnnek, mikor meglátjuk őket egy, a híradásokban ritkán szereplő ország kapcsán, vagy zászlófelvonásnál, olimpiai éremosztáskor. Az embernek ősidők óta igénye volt valamiféle jel, jelkép használatára, mellyel megkülönböztette magát, családját, népét, országát egy másikétól. Ezek a jelképek sokféle formában és alakban jelentek meg az évszázadok során, ezek egyike a zászló. A zászlók története, változásai sokban tükrözik egy adott nép, csoport, vagy nemzetség, ország születését, változásait.

3 Mi is a zászló? Egy nem változtatható, különféle alakú, anyagú, egyezményes, vagy hagyományos színekből álló, nagy mennyiségben előállítható, egy jogi, képzeletbeli, vagy valóságos személy, nemzet, eszme felismerését biztosító, rúdhoz erősített, vagy árbocra felvont egyedi, megkülönböztető jelkép. Egy nem változtatható, különféle alakú, anyagú, egyezményes, vagy hagyományos színekből álló, nagy mennyiségben előállítható, egy jogi, képzeletbeli, vagy valóságos személy, nemzet, eszme felismerését biztosító, rúdhoz erősített, vagy árbocra felvont egyedi, megkülönböztető jelkép.

4 Zászlótörténet dióhéjban A zászlók eredete az ősidőkre nyúlik vissza. Nem lehet tudni, ki és mikor használta az első zászlót, de az bizonyos, hogy az emberi történelem hajnalán, az őskorban jelentek meg. A zászlók eredete az ősidőkre nyúlik vissza. Nem lehet tudni, ki és mikor használta az első zászlót, de az bizonyos, hogy az emberi történelem hajnalán, az őskorban jelentek meg. Kezdetben a jelképek törzset, vagy közösséget egyesítettek. Az ősi közösségek felbomlása után nagyobb hangsúlyt kaptak a személyi, hatalmi különbségek, státuszok. Ezek az ellentétek együtt generálták a hatalom és az uralom megkülönböztető jegyeinek kezdetleges formáit. A fejfedők, kopják, díszített rudak mind-mind a megkülönböztetést és az azonosítást szolgálták. Kezdetben a jelképek törzset, vagy közösséget egyesítettek. Az ősi közösségek felbomlása után nagyobb hangsúlyt kaptak a személyi, hatalmi különbségek, státuszok. Ezek az ellentétek együtt generálták a hatalom és az uralom megkülönböztető jegyeinek kezdetleges formáit. A fejfedők, kopják, díszített rudak mind-mind a megkülönböztetést és az azonosítást szolgálták. Fejlődésükben fontos pont volt a szövet megjelenése és felhasználása. Eleinte még csak szalagokat kötöttek szilárd tárgyakhoz, ekkor ezek még csak a figyelem felkeltését szolgálhatták, vagy pusztán díszítő funkciót kaptak. A ősi Egyiptomban és Asszíriában ezeket már alkalmazták. Ezután jött az a változás, hogy a szövetet (némely már gazdagon díszítve) egy vízszintes keresztrúdon lógatták alá. Fejlődésükben fontos pont volt a szövet megjelenése és felhasználása. Eleinte még csak szalagokat kötöttek szilárd tárgyakhoz, ekkor ezek még csak a figyelem felkeltését szolgálhatták, vagy pusztán díszítő funkciót kaptak. A ősi Egyiptomban és Asszíriában ezeket már alkalmazták. Ezután jött az a változás, hogy a szövetet (némely már gazdagon díszítve) egy vízszintes keresztrúdon lógatták alá. Az első zászló, amiről már biztosan tudjuk, hogy szövetből készült, Kínában jelent meg. Erre utalás i. e. 1122-ből származik. Az első zászló, amiről már biztosan tudjuk, hogy szövetből készült, Kínában jelent meg. Erre utalás i. e. 1122-ből származik. Európába perzsa és arab közvetítéssel jutottak el ezek a zászlók. A rómaiak lemásolták a zászlók használatát és a Perzsiából származó sasjelképeket is. A legkorábbi katonai lobogókat i. e. 105-ben kezdték használni. Ezek a zászlók a parancsnokok és a főhadiszállás elkülönítésére szolgáló vörös, vagy bíborszínű anyagból készültek. Európába perzsa és arab közvetítéssel jutottak el ezek a zászlók. A rómaiak lemásolták a zászlók használatát és a Perzsiából származó sasjelképeket is. A legkorábbi katonai lobogókat i. e. 105-ben kezdték használni. Ezek a zászlók a parancsnokok és a főhadiszállás elkülönítésére szolgáló vörös, vagy bíborszínű anyagból készültek. A keletről jövő zászlóvándorlásban az arabok és a hunok mellett kivették a részüket a magyarok is. A portyázó, később új hazát kereső magyarságnak is voltak zászlói, ugyanúgy, mint az eurázsiai lovasnomád népeknek, hiszen ezek mindegyikének törzse saját zászlóval rendelkezett. A keletről jövő zászlóvándorlásban az arabok és a hunok mellett kivették a részüket a magyarok is. A portyázó, később új hazát kereső magyarságnak is voltak zászlói, ugyanúgy, mint az eurázsiai lovasnomád népeknek, hiszen ezek mindegyikének törzse saját zászlóval rendelkezett. A zászló szó a Kárpát-medencében akkor élő szláv népektől származik. Az 1095. évi pannonhalmi oklevélben zastou alakban, egy 1211-ben kelt oklevélben pedig zaaslou formában szerepel. A szó jelentése eredetileg függöny (zastava, zaslon). Ennek az lehet az oka, hogy a rómaiak hatására az itt élő népek még a vexillumhoz hasonló zászlókat használtak, amelyek függönyként lógtak alá. A zászló szó a Kárpát-medencében akkor élő szláv népektől származik. Az 1095. évi pannonhalmi oklevélben zastou alakban, egy 1211-ben kelt oklevélben pedig zaaslou formában szerepel. A szó jelentése eredetileg függöny (zastava, zaslon). Ennek az lehet az oka, hogy a rómaiak hatására az itt élő népek még a vexillumhoz hasonló zászlókat használtak, amelyek függönyként lógtak alá. A zászlók további fejlődésében fontos szerepet játszott a 11-12. században a címerek megjelenése. A lovagkor idején szükségessé vált a pajzson elhelyezett azonosításra alkalmas jelek kifejlesztése, feltüntetése, ezekből alakultak ki a címerek. Rövid idő alatt igen népszerűvé váltak, majd a zászlókon is előszeretettel alkalmazták ezeket, de olyan is előfordult, hogy a zászlók a címerek mintája után készültek. A középkori uralkodók úgynevezett címerzászlókat használtak, amelyek az államfői zászlók formájában a mai napig fennmaradtak. Ezek a zászlók jellemzően a címer elemeit jelenítették/jelenítik meg a díszes szöveten. A zászlók további fejlődésében fontos szerepet játszott a 11-12. században a címerek megjelenése. A lovagkor idején szükségessé vált a pajzson elhelyezett azonosításra alkalmas jelek kifejlesztése, feltüntetése, ezekből alakultak ki a címerek. Rövid idő alatt igen népszerűvé váltak, majd a zászlókon is előszeretettel alkalmazták ezeket, de olyan is előfordult, hogy a zászlók a címerek mintája után készültek. A középkori uralkodók úgynevezett címerzászlókat használtak, amelyek az államfői zászlók formájában a mai napig fennmaradtak. Ezek a zászlók jellemzően a címer elemeit jelenítették/jelenítik meg a díszes szöveten. A zászlók történetében hasonlóképpen fontos időszak volt a keresztes hadjáratok kora. A hadjáratokban résztvevő uralkodók és hadvezérek ugyanis 1188-ban állapodtak meg abban, hogy az egyes államok katonái mind a keresztes zászlók alatt vonultak fel. A keresztek színe azonban különböző lett, annak érdekében, hogy azonosítani tudják az egyes seregeket. Óriási lépés volt ez a népek-nemzetiségek zászlóval történő megkülönböztetésére, kifejezésére. A zászlók történetében hasonlóképpen fontos időszak volt a keresztes hadjáratok kora. A hadjáratokban résztvevő uralkodók és hadvezérek ugyanis 1188-ban állapodtak meg abban, hogy az egyes államok katonái mind a keresztes zászlók alatt vonultak fel. A keresztek színe azonban különböző lett, annak érdekében, hogy azonosítani tudják az egyes seregeket. Óriási lépés volt ez a népek-nemzetiségek zászlóval történő megkülönböztetésére, kifejezésére.

5 A nemzeti zászlók A nemzetiség megjelenítése és egyúttal jelzése a nemzet öntudat ébredésekor vált különösen meghatározóvá az európai népeknél. A bonyolult címeres zászlók helyett ekkor kerültek előtérbe a keresztes, sávos zászlók. Ezeket könnyebben, gyorsabban és olcsóbbal lehetett előállítani, hiszen csak különböző színű szövetdarabokat kellett összevarrni. Kézenfekvőnek látszott, hogy a címerek színeit használják fel a zászlók sávjaihoz. A legtiszteletreméltóbb sáv – a felső vízszintes, vagy a rúdnál levő függőleges sáv – kapta a pajzson lévő címerkép színét, míg a másik sáv s pajzsét. Ha a zászló háromszínű volt, akkor az utolsó szín valamilyen kisebb címerrészlet színe lett. Ilyen volt például a sas karma, vagy – mint a magyar zászló esetében a hármas halom. A nemzetiség megjelenítése és egyúttal jelzése a nemzet öntudat ébredésekor vált különösen meghatározóvá az európai népeknél. A bonyolult címeres zászlók helyett ekkor kerültek előtérbe a keresztes, sávos zászlók. Ezeket könnyebben, gyorsabban és olcsóbbal lehetett előállítani, hiszen csak különböző színű szövetdarabokat kellett összevarrni. Kézenfekvőnek látszott, hogy a címerek színeit használják fel a zászlók sávjaihoz. A legtiszteletreméltóbb sáv – a felső vízszintes, vagy a rúdnál levő függőleges sáv – kapta a pajzson lévő címerkép színét, míg a másik sáv s pajzsét. Ha a zászló háromszínű volt, akkor az utolsó szín valamilyen kisebb címerrészlet színe lett. Ilyen volt például a sas karma, vagy – mint a magyar zászló esetében a hármas halom. Az első nemzeti zászlót a Németalföldi Egyesült Tartományok (ma Hollandia) részére készítették a 16. században. Ezt a zászlót használták a Spanyolország elleni függetlenségi háborúban is, így a zászló és színei összekapcsolódtak a szabadság eszméjével és a kormányzat köztársasági formájában. Ez óriási hatással volt a későbbi európai forradalmak során kialakult zászlókra. A holland zászló hatására született meg a francia trikolór is. A későbbiekben ezek több más ország zászlójának kialakulását is befolyásolták. Az első nemzeti zászlót a Németalföldi Egyesült Tartományok (ma Hollandia) részére készítették a 16. században. Ezt a zászlót használták a Spanyolország elleni függetlenségi háborúban is, így a zászló és színei összekapcsolódtak a szabadság eszméjével és a kormányzat köztársasági formájában. Ez óriási hatással volt a későbbi európai forradalmak során kialakult zászlókra. A holland zászló hatására született meg a francia trikolór is. A későbbiekben ezek több más ország zászlójának kialakulását is befolyásolták. A középkorban még az uralkodó zászlóját használták az ország zászlójaként, de a 18-19. századra kialakultak a nemzeti és állami zászlók. Ezek között az a lényeges különbség, hogy a nemzeti zászlót az ország minden polgára használhatja, míg az állami zászlót csak az állam, illetve annak szervei. A legtöbb esetben az állami és a nemzeti zászló ugyanaz, néhány ország esetében azonban megkülönböztetik a kettőt. Az állami zászló a nemzetinek a címerrel, vagy annak egy részletével kiegészített, esetleg más alakú változata. Ismeretes olyan eset is, ahol az állami zászló teljesen más, mint a nemzeti zászló. A civil zászlókat, vagy kereskedelmi lobogókat az ország bármely polgára használhatja mind a szárazföldön, mind a tengereken. A hadilobogókat azonban csak az állam fegyveres erői használhatják, különös tekintettel a hadihajókra. A középkorban még az uralkodó zászlóját használták az ország zászlójaként, de a 18-19. századra kialakultak a nemzeti és állami zászlók. Ezek között az a lényeges különbség, hogy a nemzeti zászlót az ország minden polgára használhatja, míg az állami zászlót csak az állam, illetve annak szervei. A legtöbb esetben az állami és a nemzeti zászló ugyanaz, néhány ország esetében azonban megkülönböztetik a kettőt. Az állami zászló a nemzetinek a címerrel, vagy annak egy részletével kiegészített, esetleg más alakú változata. Ismeretes olyan eset is, ahol az állami zászló teljesen más, mint a nemzeti zászló. A civil zászlókat, vagy kereskedelmi lobogókat az ország bármely polgára használhatja mind a szárazföldön, mind a tengereken. A hadilobogókat azonban csak az állam fegyveres erői használhatják, különös tekintettel a hadihajókra.

6 Vexillológia Látható, hogy a zászlók egyidősek az emberi kultúrával és végigkísérték az embereket a különböző korokon, a társadalmi és gazdasági-politikai változásokon át napjainkig. A zászlók az emberi társadalommal együtt fejlődtek, különböző időkben azonban eltérő jelentőséggel bírtak. Látható, hogy a zászlók egyidősek az emberi kultúrával és végigkísérték az embereket a különböző korokon, a társadalmi és gazdasági-politikai változásokon át napjainkig. A zászlók az emberi társadalommal együtt fejlődtek, különböző időkben azonban eltérő jelentőséggel bírtak. Napjainkra a történelem egyik segédtudományaként, szorosan kapcsolódva a földrajzhoz és a geopolitikához, egy önálló tudomány fejlődött ki kutatásukra és tanulmányozásukra. Ez a tudomány a vexillológia. A szó a latin vexillum szóból származik, melyet a római légiók hordoztak. Ez egy rúdra erősített, keresztrúdról alálógó zászló volt. Napjainkra a történelem egyik segédtudományaként, szorosan kapcsolódva a földrajzhoz és a geopolitikához, egy önálló tudomány fejlődött ki kutatásukra és tanulmányozásukra. Ez a tudomány a vexillológia. A szó a latin vexillum szóból származik, melyet a római légiók hordoztak. Ez egy rúdra erősített, keresztrúdról alálógó zászló volt.

7 Vexillológiai sajátosságok Alapvetően kétféle zászló létezik. A tulajdonképpeni zászló, amelyet egy rúdhoz erősítenek és kitűznek, vagy hordoznak, illetve a lobogó, amelyet kötéllel vonnak fel egy őrfára, vagy valamilyen oszlopra. A zászlók közti eltérést csak az elhelyezés módja határozza meg. Alapvetően kétféle zászló létezik. A tulajdonképpeni zászló, amelyet egy rúdhoz erősítenek és kitűznek, vagy hordoznak, illetve a lobogó, amelyet kötéllel vonnak fel egy őrfára, vagy valamilyen oszlopra. A zászlók közti eltérést csak az elhelyezés módja határozza meg. Minden zászló bír valamilyen jelentéssel, jelképrendszerrel. Vannak, amelyeket bizonyos jelentések kifejezésére készítettek és előfordul az is, hogy egy, már létező zászlónak adnak utólag valamilyen magyarázatot, értelmezést. Minden zászló bír valamilyen jelentéssel, jelképrendszerrel. Vannak, amelyeket bizonyos jelentések kifejezésére készítettek és előfordul az is, hogy egy, már létező zászlónak adnak utólag valamilyen magyarázatot, értelmezést. A vörös általában a harcot, a vért, míg a fehér a békét és a tisztaságot jelképezi. A kék a tenger és az ég, míg a zöld a remény és a termékenység színe. A színek értelmezése az egyes zászlóknál más lehet. A vörös általában a harcot, a vért, míg a fehér a békét és a tisztaságot jelképezi. A kék a tenger és az ég, míg a zöld a remény és a termékenység színe. A színek értelmezése az egyes zászlóknál más lehet. A zászlókon megjelenő alapszínek: a vörös, a fehér, a kék, a zöld, a sárga, a fekete, a narancs és a barna. A független államok zászlóin a legáltalánosabb szín a vörös (ez a szín a zászlók 77%-án szerepel), ezt követi a fehér (73%), és a kék (53%). A zászlók közel fele háromszínű, kevesebb, mint egynegyede kétszínű és csak egy van – Líbia – amelyik teljesen egyszínű. A zászlók fennmaradó része háromnál több színből áll. Kevés olyan zászló van ugyanakkor (a rajta levő címer színeit nem számítva), amely hatnál több színből állna. A zászlókon megjelenő alapszínek: a vörös, a fehér, a kék, a zöld, a sárga, a fekete, a narancs és a barna. A független államok zászlóin a legáltalánosabb szín a vörös (ez a szín a zászlók 77%-án szerepel), ezt követi a fehér (73%), és a kék (53%). A zászlók közel fele háromszínű, kevesebb, mint egynegyede kétszínű és csak egy van – Líbia – amelyik teljesen egyszínű. A zászlók fennmaradó része háromnál több színből áll. Kevés olyan zászló van ugyanakkor (a rajta levő címer színeit nem számítva), amely hatnál több színből állna. A zászlók fele nem idősebb 25 évesnél és mintegy egyötödük keletkezett az azt megelőző 25 évben. Csak 10% idősebb 100 évesnél és nagyon kevés van, amelyet 300 évnél is régebben használnak (Ausztria, Dánia). A zászlók fele nem idősebb 25 évesnél és mintegy egyötödük keletkezett az azt megelőző 25 évben. Csak 10% idősebb 100 évesnél és nagyon kevés van, amelyet 300 évnél is régebben használnak (Ausztria, Dánia). A nemzeti zászlók általában téglalap alakúak. Három kivételt találunk: Svájc és a Vatikán zászlója négyzet, Nepál zászlója pedig kettős háromszög alakú. A zászló függőleges kiterjedését szélességnek, a vízszintes kiterjedését hosszúságnak nevezzük. Mivel a zászló mérete változó lehet, ezért a két oldal kiterjedésének egymáshoz való arányát adjuk meg. Olyan zászló esetében például, amelynek a hossza kétszerese a szélességnek, az arány 1:2. A nemzeti zászlók esetében a leggyakoribb arány a 2:3 (a zászlók több mint fele ilyen). Az arányok ugyanakkor az 1:1-től (négyzet) a 11:28-ig (Katar) terjednek. A nemzeti zászlók általában téglalap alakúak. Három kivételt találunk: Svájc és a Vatikán zászlója négyzet, Nepál zászlója pedig kettős háromszög alakú. A zászló függőleges kiterjedését szélességnek, a vízszintes kiterjedését hosszúságnak nevezzük. Mivel a zászló mérete változó lehet, ezért a két oldal kiterjedésének egymáshoz való arányát adjuk meg. Olyan zászló esetében például, amelynek a hossza kétszerese a szélességnek, az arány 1:2. A nemzeti zászlók esetében a leggyakoribb arány a 2:3 (a zászlók több mint fele ilyen). Az arányok ugyanakkor az 1:1-től (négyzet) a 11:28-ig (Katar) terjednek. Egy zászló lehet egyszínű, függőlegesen, vízszintesen, vagy átlósan osztott, illetve sávozott. A három különböző színű sávból álló zászló neve a trikolór. A sávok szélessége általában egyenlő, de előfordul, hogy a sávok szélességét a jobb láthatóság érdekében megváltoztatják (Spanyolország). Ha a sávok nem egyenlő szélességűek, azt arányszámokkal adhatjuk meg (pl. 1:2:1). A zászlókon a szemlélőhöz viszonyítva szokás megadni a bal és jobb oldalt, míg a címereknél a pajzsot tartó szemszögéből. Egy zászló lehet egyszínű, függőlegesen, vízszintesen, vagy átlósan osztott, illetve sávozott. A három különböző színű sávból álló zászló neve a trikolór. A sávok szélessége általában egyenlő, de előfordul, hogy a sávok szélességét a jobb láthatóság érdekében megváltoztatják (Spanyolország). Ha a sávok nem egyenlő szélességűek, azt arányszámokkal adhatjuk meg (pl. 1:2:1). A zászlókon a szemlélőhöz viszonyítva szokás megadni a bal és jobb oldalt, míg a címereknél a pajzsot tartó szemszögéből. A különböző zászlókon az országok sokféle jelképet helyeztek el, amelyek az egész nemzet számára jelentőséggel bírnak. A címerek gyakran láthatók az egyes országok zászlóin, de különösen az állami zászlókon használják őket. Az ilyen zászlók leginkább Európára és Dél-Amerikára jellemzőek, az előbbi országok a heraldika hatására használják a címereiket a zászlókon, míg az utóbbiak az európai gyarmatosítás során ismerkedtek meg velük. A különböző zászlókon az országok sokféle jelképet helyeztek el, amelyek az egész nemzet számára jelentőséggel bírnak. A címerek gyakran láthatók az egyes országok zászlóin, de különösen az állami zászlókon használják őket. Az ilyen zászlók leginkább Európára és Dél-Amerikára jellemzőek, az előbbi országok a heraldika hatására használják a címereiket a zászlókon, míg az utóbbiak az európai gyarmatosítás során ismerkedtek meg velük. Más országok az egyszerűbb jelképeket részesítik előnyben és ezeket ábrázolják zászlóikon a nemzeti identitás kifejezésére. Jó példa erre Kanada juharlevele, amelyet ma már egyértelműen az országgal azonosítunk, vagyis egyedi jelképpé vált. Népszerű jelképek a különböző égitestek, a Nap, a Hold, a csillag, amelyek az egyes zászlókon sokféle formában jelennek meg. A jelképek közül még feltétlenül meg kell említeni a mesterséges objektumokat és a filozófiai jelentéssel bíró szimbólumokat is. Más országok az egyszerűbb jelképeket részesítik előnyben és ezeket ábrázolják zászlóikon a nemzeti identitás kifejezésére. Jó példa erre Kanada juharlevele, amelyet ma már egyértelműen az országgal azonosítunk, vagyis egyedi jelképpé vált. Népszerű jelképek a különböző égitestek, a Nap, a Hold, a csillag, amelyek az egyes zászlókon sokféle formában jelennek meg. A jelképek közül még feltétlenül meg kell említeni a mesterséges objektumokat és a filozófiai jelentéssel bíró szimbólumokat is. A feliratok nagyon ritkák a nemzeti zászlókon, mert mindkét oldalon olvashatónak kell lenniük, másrészt a zászlók nem az írott kommunikáció eszközei. Az arab államokban ugyanakkor vallási okok miatt gyakori a feliratok megjelenése. A feliratok nagyon ritkák a nemzeti zászlókon, mert mindkét oldalon olvashatónak kell lenniük, másrészt a zászlók nem az írott kommunikáció eszközei. Az arab államokban ugyanakkor vallási okok miatt gyakori a feliratok megjelenése.

8 Tiszteld a zászlót ! A nemzeti zászló a nemzet minden polgára az egyik legfontosabb jelkép, amely kifejezi a hazaszeretetet, az identitást és a polgárok összetartozását. Elengedhetetlenül fontos, hogy mindenki ismerje hazája zászlóját és becsülje is azt. A tisztelet megjelenési formája, ha a polgárok ismerik zászlójuk helyes használatának szabályait és ezeket minden esetben alkalmazzák is. Vannak általános szabályok, amelyek minden zászlóra vonatkoznak. Egy nemzeti zászlót békeidőben nem szabad egy másik alá felvonni. Nem lehet tehát egy rúdon két zászló, hiszen ez sértésnek számít, mivel egy nemzeti zászlónak egy másik fölé helyezése az utóbbi feletti győzelmet jelenti. Ha több zászló lobog egy helyen, mindegyiknek azonos hosszúságú rúdon kell elhelyezkednie és ugyanolyan nagyságúnak kell lennie. Az ENSZ-székház előtt, illetve nemzetközi rendezvények alkalmával a zászlókat rendszerint az országok angol nevének ábécé-sorrendjében vonják fel. A zászlók általában csak jó időben, napkeltétől napnyugtáig lenghetnek a szabadban, ha kivilágítottak, akkor éjszaka is. Egyes országokban meghatározott helyeken a zászlók folyamatosan kint lengenek. Majdnem minden országban a kormányépületeket, állami hivatalokat, intézményeket az állami zászlóval díszítik. Ha egy lobogót félárbocra eresztenek, az a gyász kifejezésének jele. A rúdon elhelyezett zászlóhoz gyászszalagot lehet kötni, de a lobogóhoz tilos. Ha egy zászlót fordítva, a felső élével lefelé húznak fel, az az ínség, a nyomor jele. A zászlók használati szabályainak pontos betartása segít bennünket abban, hogy a nemzeti zászlónkat és ezzel együtt más nemzetekéit is megbecsüléssel és tisztelettel kezeljük. Ha nem tartjuk tiszteletben nemzeti zászlónkat, más országok állampolgáraitól sem várhatjuk el annak helyes alkalmazását és tiszteletét.

9 Európai zászló Az Európai Unió zászlója sötétkék színű. A zászló közepén kört alkotva tizenkét aranysárga színű csillag található. A zászló oldalainak aránya 2:3. Az Európai Unió zászlója sötétkék színű. A zászló közepén kört alkotva tizenkét aranysárga színű csillag található. A zászló oldalainak aránya 2:3. Bár a zászlót leginkább az Európai Unióval hozzák összefüggésbe, eredetileg az Európa Tanács használta, és egész Európa jelképének tartották, nem csak az Unióénak vagy a Tanácsénak. Bár a zászlót leginkább az Európai Unióval hozzák összefüggésbe, eredetileg az Európa Tanács használta, és egész Európa jelképének tartották, nem csak az Unióénak vagy a Tanácsénak. A zászlót Eugen Kolisko alapötlete nyomán Arsène Heitz strasbourgi művész tervezte, és a Tanács 1955. december 8-án Gerard Slevin írországi főheraldikus javaslatára fogadta el a zászlót jelképeként, kezdetektől fogva arra szánva, hogy az európai integrációra törekvő helyi szervezetek is használják. 1986. május 26-án az Európai Gazdasági Közösség is elfogadta a zászlót, majd később az 1990-es években a Maastrichti Szerződéssel megalakuló Európai Unió is. Ettől kezdve a zászló használatát az Európa Tanács és az Európai Unió közösen szabályozza. A zászló megjelenik az euró bankjegyeken, külön a csillagok pedig az érméken. A zászlót Eugen Kolisko alapötlete nyomán Arsène Heitz strasbourgi művész tervezte, és a Tanács 1955. december 8-án Gerard Slevin írországi főheraldikus javaslatára fogadta el a zászlót jelképeként, kezdetektől fogva arra szánva, hogy az európai integrációra törekvő helyi szervezetek is használják. 1986. május 26-án az Európai Gazdasági Közösség is elfogadta a zászlót, majd később az 1990-es években a Maastrichti Szerződéssel megalakuló Európai Unió is. Ettől kezdve a zászló használatát az Európa Tanács és az Európai Unió közösen szabályozza. A zászló megjelenik az euró bankjegyeken, külön a csillagok pedig az érméken. A zászló csillagainak száma változatlan, és nem áll összefüggésben az Unió tagállamainak számával. 1953-ban az Európa Tanácsnak 15 tagja volt, ekkor felmerült, hogy a zászlót megváltoztatják, és minden tagot egy csillag képvisel, a jövőben pedig nem változtatnak ezen. Végül a tizenkettőt fogadták el, mint minden politikai jelentéstől független számot, ami egyben a teljesség és tökéletesség szimbóluma is, és az európai kultúrában mindenütt jelen van. A zászló csillagainak száma változatlan, és nem áll összefüggésben az Unió tagállamainak számával. 1953-ban az Európa Tanácsnak 15 tagja volt, ekkor felmerült, hogy a zászlót megváltoztatják, és minden tagot egy csillag képvisel, a jövőben pedig nem változtatnak ezen. Végül a tizenkettőt fogadták el, mint minden politikai jelentéstől független számot, ami egyben a teljesség és tökéletesség szimbóluma is, és az európai kultúrában mindenütt jelen van.

10 Ausztria Az osztrák nemzeti zászló az egyik legidősebb a világon, legalábbis ami a színeket illeti. A középkorban keletkezett legenda szerint V. Leopold herceg oly hősiesen harcolt a szaracénok ellen a Szentföldön az 1191-es hadjárat során, hogy fehér köpönyege teljesen véres lett és csak az öv által takart részen maradt fehér. Így alakult ki az osztrákok történelmi címerpajzsa, amely először egy 1230-ban készült pecséten tűnt fel. Ennek ellenére a 18. század végéig inkább csak dinasztikus jelentősége volt. A vörös, fehér és vörös vízszintes sávok 1786-ban tűntek fel elsőként hivatalosan zászlón, amikor II. József ezeket a sávokat tette meg az új osztrák hadilobogó alapjává. Az 1945-ös törvény szerint a nemzeti zászló címer nélküli, az állami zászló, amelyet az elnök és az állami hivatalok használhatnak, középen viseli a címert, kissé túlnyúlva a vörös sávokra is. A zászló oldalainak aránya 2:3. Az osztrák nemzeti zászló az egyik legidősebb a világon, legalábbis ami a színeket illeti. A középkorban keletkezett legenda szerint V. Leopold herceg oly hősiesen harcolt a szaracénok ellen a Szentföldön az 1191-es hadjárat során, hogy fehér köpönyege teljesen véres lett és csak az öv által takart részen maradt fehér. Így alakult ki az osztrákok történelmi címerpajzsa, amely először egy 1230-ban készült pecséten tűnt fel. Ennek ellenére a 18. század végéig inkább csak dinasztikus jelentősége volt. A vörös, fehér és vörös vízszintes sávok 1786-ban tűntek fel elsőként hivatalosan zászlón, amikor II. József ezeket a sávokat tette meg az új osztrák hadilobogó alapjává. Az 1945-ös törvény szerint a nemzeti zászló címer nélküli, az állami zászló, amelyet az elnök és az állami hivatalok használhatnak, középen viseli a címert, kissé túlnyúlva a vörös sávokra is. A zászló oldalainak aránya 2:3.

11 Belgium A belga zászló először 1789-ben jelent meg az egyesült belga tartományok zászlójaként, amely sárga színű volt, középen Brabant címerével. A zászló három szegélye vörös és fekete háromszögekből állt. A belga zászló először 1789-ben jelent meg az egyesült belga tartományok zászlójaként, amely sárga színű volt, középen Brabant címerével. A zászló három szegélye vörös és fekete háromszögekből állt. A vörös, sárga és fekete színeket használták az 1830-as népfelkeléskor is, de vízszintes elrendezésben, valószínűleg Hollandia hatására. A színek ugyan Brabant címerének színei, de más tartományok is ezeket alkalmazták. A függetlenség kikiáltása után, 1831. január 23-án az átmeneti kormány határozta el, hogy a sávok függőlegesek legyenek. A vörös, sárga és fekete színeket használták az 1830-as népfelkeléskor is, de vízszintes elrendezésben, valószínűleg Hollandia hatására. A színek ugyan Brabant címerének színei, de más tartományok is ezeket alkalmazták. A függetlenség kikiáltása után, 1831. január 23-án az átmeneti kormány határozta el, hogy a sávok függőlegesek legyenek. A szárazföldön használt nemzeti zászló aránya hivatalosan 13:15. A szokatlan arány oka, hogy eredetileg katonai csapatzászlóként használták. A nemzeti lobogó oldalainak aránya 2:3. Az állami lobogó megegyezik a nemzetivel, de a sárga sávon egy ágaskodó fekete oroszlánt és a királyi koronát ábrázolták. A szárazföldön használt nemzeti zászló aránya hivatalosan 13:15. A szokatlan arány oka, hogy eredetileg katonai csapatzászlóként használták. A nemzeti lobogó oldalainak aránya 2:3. Az állami lobogó megegyezik a nemzetivel, de a sárga sávon egy ágaskodó fekete oroszlánt és a királyi koronát ábrázolták.

12 Bulgária A bolgár nemzeti zászlót, amely fehér, zöld és vörös színű vízszintes sávokból áll, 1878-ban készítették Oroszország zászlójának hatására, mivel az orosz-török háború idején az oroszok befolyása igen nagy volt. Az orosz zászló kék sávját zöldre cserélték. A bolgár nemzeti zászlót, amely fehér, zöld és vörös színű vízszintes sávokból áll, 1878-ban készítették Oroszország zászlójának hatására, mivel az orosz-török háború idején az oroszok befolyása igen nagy volt. Az orosz zászló kék sávját zöldre cserélték. A zászlón a cárizmus idején egy koronázott sárga oroszlánt, népköztársaság idején pedig a szovjet vonásokat viselő címert helyezték el a bal felső sarokban. A köztársaság kikiáltásakor levették a címert. A zászló oldalainak aránya 3:5. A zászlón a cárizmus idején egy koronázott sárga oroszlánt, népköztársaság idején pedig a szovjet vonásokat viselő címert helyezték el a bal felső sarokban. A köztársaság kikiáltásakor levették a címert. A zászló oldalainak aránya 3:5.

13 Ciprus Amikor 1959-ben szóba került Ciprus függetlensége, a sziget görög és török vezetői abban állapodtak meg, hogy egy semleges zászlót terveznek, mivel addig mindkét népcsoport a saját zászlóját használta. Amikor 1959-ben szóba került Ciprus függetlensége, a sziget görög és török vezetői abban állapodtak meg, hogy egy semleges zászlót terveznek, mivel addig mindkét népcsoport a saját zászlóját használta. A tervek között szerepelt egy fehér zászló, amely egy rézszínű K betűt viselt volna, jelezve az ország nevét, de végül a zászlón, amelynek színe a békét jelképezi, a sziget rézszínű térképét helyezték el. A térképet először csak a körvonalaival ábrázolták, de a függetlenség napján végül is azt a változatot vonták fel, ahol a térkép teljesen ki van töltve. A tervek között szerepelt egy fehér zászló, amely egy rézszínű K betűt viselt volna, jelezve az ország nevét, de végül a zászlón, amelynek színe a békét jelképezi, a sziget rézszínű térképét helyezték el. A térképet először csak a körvonalaival ábrázolták, de a függetlenség napján végül is azt a változatot vonták fel, ahol a térkép teljesen ki van töltve. A narancssárga színre az ország rézlelőhelyei miatt esett a választás (az ország neve is a réz görög nevéből származik). A térkép alatt elhelyezkedő két olajág szintén a két nép közötti békét jelképezi. A zászlót a függetlenség kikiáltásának napján, 1960. augusztus 16-án vonták fel először. Oldalainak aránya 3:5. A narancssárga színre az ország rézlelőhelyei miatt esett a választás (az ország neve is a réz görög nevéből származik). A térkép alatt elhelyezkedő két olajág szintén a két nép közötti békét jelképezi. A zászlót a függetlenség kikiáltásának napján, 1960. augusztus 16-án vonták fel először. Oldalainak aránya 3:5.

14 Csehország Csehország történelmi színei évszázadokon át a fehér és vörös voltak, együtt a tradicionális cseh címerrel, amely egy vörös pajzson elhelyezett fehér ágaskodó oroszlán. Amikor 1918-ban megalakult Csehszlovákia, meghagyták a fehér és vörös színeket, de a rúdrészen egy kék háromszöget helyeztek el, amely Szlovákiát képviselte. Így a zászló tulajdonképpen a pánszláv színeket egyesítette. A csehszlovák zászlót 1920. március 30-án vonták fel először. Oldalainak aránya 2:3. Csehország történelmi színei évszázadokon át a fehér és vörös voltak, együtt a tradicionális cseh címerrel, amely egy vörös pajzson elhelyezett fehér ágaskodó oroszlán. Amikor 1918-ban megalakult Csehszlovákia, meghagyták a fehér és vörös színeket, de a rúdrészen egy kék háromszöget helyeztek el, amely Szlovákiát képviselte. Így a zászló tulajdonképpen a pánszláv színeket egyesítette. A csehszlovák zászlót 1920. március 30-án vonták fel először. Oldalainak aránya 2:3. Annak ellenére, hogy a szétválás előtti tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy a továbbiakban egyik fél sem használja a megszűnő Csehszlovákia zászlóját, a csehek megtartották az eredeti elrendezést, mondván, hogy a kék háromszög Morvaországot jelképezi. Arányok: 2:3. Annak ellenére, hogy a szétválás előtti tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy a továbbiakban egyik fél sem használja a megszűnő Csehszlovákia zászlóját, a csehek megtartották az eredeti elrendezést, mondván, hogy a kék háromszög Morvaországot jelképezi. Arányok: 2:3.

15 Dánia A mennyből származó Dannebrog (jelentése: vörös szövet) ősi legendája az észtországi keresztes háborúk idejéből származik. Valdemar herceg a csata napján, 1219. június 15-én egy keresztet vélt látni a vöröslő égbolton és mivel ezt jó jelnek tartotta, így lett a dán zászló a fehér kereszt a vörös mezőn. A mennyből származó Dannebrog (jelentése: vörös szövet) ősi legendája az észtországi keresztes háborúk idejéből származik. Valdemar herceg a csata napján, 1219. június 15-én egy keresztet vélt látni a vöröslő égbolton és mivel ezt jó jelnek tartotta, így lett a dán zászló a fehér kereszt a vörös mezőn. A dán zászló az egyik legidősebb a világon, a skandináv kereszt pedig a többi északi állam zászlóira is hatással volt. A zászlóról csak 1848. június 11-én született törvény, amely szerint oldalainak aránya 28:37. A dán zászló az egyik legidősebb a világon, a skandináv kereszt pedig a többi északi állam zászlóira is hatással volt. A zászlóról csak 1848. június 11-én született törvény, amely szerint oldalainak aránya 28:37.

16 Egyesült Királyság Egyesült Királyság A brit zászló kék színű, amelyen egy fehér átlóskereszt, azon pedig egy vörös átlóskereszt helyezkedik el. Mindezeken egy fehér szegélyű vörös kereszt van. A vörös átlóskeresztet úgy helyezték el a fehér átlóskereszten, hogy a zászló középpontjából nézve a vörös keresztszár a fehér keresztszár bal oldalára esik. A zászló állami zászlóként is funkcionál. Oldalainak aránya 1:2. Az angol, a skót és az ír keresztek egymásra helyezése kifejezi az országot alkotó alkotmányos részek egységét. A brit zászló kék színű, amelyen egy fehér átlóskereszt, azon pedig egy vörös átlóskereszt helyezkedik el. Mindezeken egy fehér szegélyű vörös kereszt van. A vörös átlóskeresztet úgy helyezték el a fehér átlóskereszten, hogy a zászló középpontjából nézve a vörös keresztszár a fehér keresztszár bal oldalára esik. A zászló állami zászlóként is funkcionál. Oldalainak aránya 1:2. Az angol, a skót és az ír keresztek egymásra helyezése kifejezi az országot alkotó alkotmányos részek egységét. Az állami lobogó az ún. Kék Lobogó, amely kék színű, felsőszögében az állami zászlóval, amely a lobogó egynegyedét foglalja el. A civil lobogó a brit Vörös Lobogó, amely vörös színű, az állami zászlóval a felsőszögben. A hadilobogó fehér színű egy vörös átlóskereszttel, valamint a brit zászlóval a felsőszögben. A lobogót kizárólag a haditengerészet egységei használhatják (Fehér Lobogó). A lobogók oldalarányai egységesen 1:2. Az állami lobogó az ún. Kék Lobogó, amely kék színű, felsőszögében az állami zászlóval, amely a lobogó egynegyedét foglalja el. A civil lobogó a brit Vörös Lobogó, amely vörös színű, az állami zászlóval a felsőszögben. A hadilobogó fehér színű egy vörös átlóskereszttel, valamint a brit zászlóval a felsőszögben. A lobogót kizárólag a haditengerészet egységei használhatják (Fehér Lobogó). A lobogók oldalarányai egységesen 1:2.

17 Észtország Észtország zászlója, amelyet elsőként 1881-ben használtak az orosz megszállás elleni felkeléskor és 1919-ban fogadtak el nemzeti zászlóként, kék, fekete és fehér vízszintes sávokból állt. Észtországban 1990. május 8-án határozatot hoztak az 1918-as nemzeti zászló ismételt bevezetéséről. A zászló oldalainak aránya 8:11. Észtország zászlója, amelyet elsőként 1881-ben használtak az orosz megszállás elleni felkeléskor és 1919-ban fogadtak el nemzeti zászlóként, kék, fekete és fehér vízszintes sávokból állt. Észtországban 1990. május 8-án határozatot hoztak az 1918-as nemzeti zászló ismételt bevezetéséről. A zászló oldalainak aránya 8:11. A kék az eget és az észt nép kölcsönös hűségét, a fekete a termőföldet és az észtek mitológiai hőseit, míg a fehér a nép szabadságvágyát és az országot minden évben legalább hat hónapig borító havat jelképezi. A kék az eget és az észt nép kölcsönös hűségét, a fekete a termőföldet és az észtek mitológiai hőseit, míg a fehér a nép szabadságvágyát és az országot minden évben legalább hat hónapig borító havat jelképezi.

18 Finnország Az Észak-Európában elterülő „ezer tó országának” zászlója fehér színű egy kék skandináv kereszttel. 1860 körül kezdték el használni, a színeket a nemzet nagy költője, Zakari Topelius ihlette a hó fehér, illetve a tavak kék színéből. A zászlót 1918. május 29-én fogadták el. Oldalainak aránya 11:18. Azóta ez szolgál nemzeti és civil zászlóként is. A zászlót 1978-ban módosították, a kereszt sötétebb kék árnyalatú lett. Az Észak-Európában elterülő „ezer tó országának” zászlója fehér színű egy kék skandináv kereszttel. 1860 körül kezdték el használni, a színeket a nemzet nagy költője, Zakari Topelius ihlette a hó fehér, illetve a tavak kék színéből. A zászlót 1918. május 29-én fogadták el. Oldalainak aránya 11:18. Azóta ez szolgál nemzeti és civil zászlóként is. A zászlót 1978-ban módosították, a kereszt sötétebb kék árnyalatú lett.

19 Franciaország A francia zászlók története hasonlóan bonyolult, mint magáé az államé. Az első franciának tekinthető zászló az ún. Szent Márton palástja, tulajdonképpen egy keresztrúdra erősített kék színű szövet volt és az 5. században használták. A Bourbonok hatalomra kerüléséig a meghatározó szín a kék volt, ezt váltotta fel 1589 táján a Bourbonok családi színe, a fehér. A francia zászlók története hasonlóan bonyolult, mint magáé az államé. Az első franciának tekinthető zászló az ún. Szent Márton palástja, tulajdonképpen egy keresztrúdra erősített kék színű szövet volt és az 5. században használták. A Bourbonok hatalomra kerüléséig a meghatározó szín a kék volt, ezt váltotta fel 1589 táján a Bourbonok családi színe, a fehér. Igazi változást az 1789-es esztendő hozott, amikor a forradalom idején kokárdákat kezdtek viselni a polgárok. A kék és a vörös Párizs címerének színei voltak, ehhez adták a Bourbonok fehér színét. A háromszínű francia trikolór egyértelműen a holland zászló alapján készült. A sávos zászló gondolata összeforrt a szabadság eszméjével, így természetes, hogy a franciák is átvették a mintát. A három szín egybeesik a francia forradalom mottójával: „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”. Igazi változást az 1789-es esztendő hozott, amikor a forradalom idején kokárdákat kezdtek viselni a polgárok. A kék és a vörös Párizs címerének színei voltak, ehhez adták a Bourbonok fehér színét. A háromszínű francia trikolór egyértelműen a holland zászló alapján készült. A sávos zászló gondolata összeforrt a szabadság eszméjével, így természetes, hogy a franciák is átvették a mintát. A három szín egybeesik a francia forradalom mottójával: „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”. A francia zászló 1794-ben vette fel mai alakját, a függőleges sávokban elrendezett kék, fehér és vörös színeket. Ez szolgál nemzeti és állami zászlóként is, oldalainak aránya 2:3. A francia zászló 1794-ben vette fel mai alakját, a függőleges sávokban elrendezett kék, fehér és vörös színeket. Ez szolgál nemzeti és állami zászlóként is, oldalainak aránya 2:3.

20 Görögország A törökök elleni felkelés kezdetén, 1821-ben a görögök egy kék színű zászlót használtak egy fehér színű kereszttel, szembeállítva a törökök vörös zászlóján lévő félholddal. Később a fehér kereszt a zászló felsőszögébe került, a zászló többi része kilenc vízszintes sávból állt, váltakozva a kék és fehér színekkel. Ezt 1822 márciusában fogadták el hivatalosan nemzeti zászlóként. A törökök elleni felkelés kezdetén, 1821-ben a görögök egy kék színű zászlót használtak egy fehér színű kereszttel, szembeállítva a törökök vörös zászlóján lévő félholddal. Később a fehér kereszt a zászló felsőszögébe került, a zászló többi része kilenc vízszintes sávból állt, váltakozva a kék és fehér színekkel. Ezt 1822 márciusában fogadták el hivatalosan nemzeti zászlóként. A kilenc sáv utal a görög forradalmi jelmondatra: „Eleuthera e thanatos” (Szabadság vagy halál), amelynek kilenc szótagja van. Más magyarázatok szerint a kilenc sáv az Achilles pajzsán lévő kilenc sávot, vagy a felszabadító háború kilenc évét jelenti. A kék a tenger és a felhőtlen ég színe, amely a felkelés eszméjét adta a görögöknek. A fehér jelenti a felszabadító harc céljainak tisztaságát és a függetlenséget. A kereszt jelképezi a görög nép hűségét és vallásosságát. A zászló oldalainak aránya 2:3. A kilenc sáv utal a görög forradalmi jelmondatra: „Eleuthera e thanatos” (Szabadság vagy halál), amelynek kilenc szótagja van. Más magyarázatok szerint a kilenc sáv az Achilles pajzsán lévő kilenc sávot, vagy a felszabadító háború kilenc évét jelenti. A kék a tenger és a felhőtlen ég színe, amely a felkelés eszméjét adta a görögöknek. A fehér jelenti a felszabadító harc céljainak tisztaságát és a függetlenséget. A kereszt jelképezi a görög nép hűségét és vallásosságát. A zászló oldalainak aránya 2:3.

21 Hollandia Hollandia zászlója a Nassau-ház beli Orániai Vilmos családi színeit tükrözi. A zászló eredetileg narancssárga, fehér és kék színekből állt. A narancs és fehér az Orániaiak, a kék a Nassau- ház színe volt. A zászló 1572-ben tűnt fel először a herceg zászlójaként. A mai holland zászlót a francia uralom után, 1816. március 16-án fogadták el a Holland Királyság zászlójaként. 1937-ben a sötétkék sávot kobaltkékre változtatták. Ugyanaz a zászló szolgál nemzeti, állami, civil és hadizászlóként is. Oldalaik aránya 2:3. Hollandia zászlója a Nassau-ház beli Orániai Vilmos családi színeit tükrözi. A zászló eredetileg narancssárga, fehér és kék színekből állt. A narancs és fehér az Orániaiak, a kék a Nassau- ház színe volt. A zászló 1572-ben tűnt fel először a herceg zászlójaként. A mai holland zászlót a francia uralom után, 1816. március 16-án fogadták el a Holland Királyság zászlójaként. 1937-ben a sötétkék sávot kobaltkékre változtatták. Ugyanaz a zászló szolgál nemzeti, állami, civil és hadizászlóként is. Oldalaik aránya 2:3.

22 Írország A hagyományos ír nemzeti zászló zöld színű volt, közepén egy aranyszínű hárfával. A hárfa ősi kelta jelkép, a zöld színt Szent Patriknak, Írország védelmezőjének tulajdonították. A brit gyarmati uralom alatt is ezt használták: először egy vörös keresztet helyeztek el egy fehér téglalapon a zöld zászló felsőszögében, majd 1801-től a brit zászló került a felsőszögbe. A zöld zászlót önmagában nemzeti zászlóként 1798 óta használták. A hagyományos ír nemzeti zászló zöld színű volt, közepén egy aranyszínű hárfával. A hárfa ősi kelta jelkép, a zöld színt Szent Patriknak, Írország védelmezőjének tulajdonították. A brit gyarmati uralom alatt is ezt használták: először egy vörös keresztet helyeztek el egy fehér téglalapon a zöld zászló felsőszögében, majd 1801-től a brit zászló került a felsőszögbe. A zöld zászlót önmagában nemzeti zászlóként 1798 óta használták. Írország mai zászlóját a francia trikolór ihlette, a függőleges sávos zöld, fehér és narancssárga színű zászlót 1848-ban használták először. A zászló színei az egyesült Írországot jelképezték. A zöld szín magát a szigetet, illetve a katolikus lakosságot, a narancssárga szín a protestánsokat jelképezi, a kettő között elhelyezkedő fehér sáv pedig a két vallási csoport közötti békét és harmóniát képviseli. A zászló oldalainak aránya 1:2. Ez szolgál nemzeti, állami, civil és hadizászlóként is. Írország mai zászlóját a francia trikolór ihlette, a függőleges sávos zöld, fehér és narancssárga színű zászlót 1848-ban használták először. A zászló színei az egyesült Írországot jelképezték. A zöld szín magát a szigetet, illetve a katolikus lakosságot, a narancssárga szín a protestánsokat jelképezi, a kettő között elhelyezkedő fehér sáv pedig a két vallási csoport közötti békét és harmóniát képviseli. A zászló oldalainak aránya 1:2. Ez szolgál nemzeti, állami, civil és hadizászlóként is.

23 Lengyelország A középkorban a Lengyel Királyság zászlója a címer motívumaiból készült, vörös színű volt, közepén egy fehér koronázott sassal, amelynek csőre és karmai sárgák voltak. A címer legkorábbi megjelenése 1228-ra tehető, de már korábban is használhatták. A királyság zászlójából alakult ki a lengyelek két nemzeti színe, a fehér és a vörös. Az első köztársaság zászlóját 1919. augusztus 1-jén fogadták el hivatalosan. A nemzeti zászló azonos szélességű fehér és vörös vízszintes sávokból áll, oldalainak aránya 2:3. A középkorban a Lengyel Királyság zászlója a címer motívumaiból készült, vörös színű volt, közepén egy fehér koronázott sassal, amelynek csőre és karmai sárgák voltak. A címer legkorábbi megjelenése 1228-ra tehető, de már korábban is használhatták. A királyság zászlójából alakult ki a lengyelek két nemzeti színe, a fehér és a vörös. Az első köztársaság zászlóját 1919. augusztus 1-jén fogadták el hivatalosan. A nemzeti zászló azonos szélességű fehér és vörös vízszintes sávokból áll, oldalainak aránya 2:3. A zászló színeit gyakran úgy magyarázzák, hogy egy fehér színű sas repül a lenyugvó nap felett, máskor úgy, hogy az emberi eszme legmagasabb értékei és a szabadságért hullatott emberi vér egységét jelentik. A zászló színeit gyakran úgy magyarázzák, hogy egy fehér színű sas repül a lenyugvó nap felett, máskor úgy, hogy az emberi eszme legmagasabb értékei és a szabadságért hullatott emberi vér egységét jelentik.

24 Lettország Lettország 1918-ban fogadta el nemzeti zászlóját, de csak 1923-ban lett hivatalos, vörös, fehér és vörös vízszintes sávokkal. Az egyes sávok szélessége 2:1:2, a zászló oldalainak aránya pedig 1:2. A vörös szín sötétebb árnyalatú a szokásosnál, karmazsinvörös. Lettország 1918-ban fogadta el nemzeti zászlóját, de csak 1923-ban lett hivatalos, vörös, fehér és vörös vízszintes sávokkal. Az egyes sávok szélessége 2:1:2, a zászló oldalainak aránya pedig 1:2. A vörös szín sötétebb árnyalatú a szokásosnál, karmazsinvörös. A zászló elsőként egy 1280-as csata lett krónikájában szerepelt, az északi régióból érkezett zászlóalj viselte a vörös zászlót a fehér sávval. Egy legenda a lett törzs egyik vezetőjéről szól, aki megsebesült a csatában és ezért egy lepedőbe csavarták. Az a rész, ahol feküdt, fehér maradt, míg a két széle, amivel betakarták, véres lett. A költők szerint a vörös szín a nép készségét jelképezi arra, hogy szívének vérét áldozza a hazáért. A zászló elsőként egy 1280-as csata lett krónikájában szerepelt, az északi régióból érkezett zászlóalj viselte a vörös zászlót a fehér sávval. Egy legenda a lett törzs egyik vezetőjéről szól, aki megsebesült a csatában és ezért egy lepedőbe csavarták. Az a rész, ahol feküdt, fehér maradt, míg a két széle, amivel betakarták, véres lett. A költők szerint a vörös szín a nép készségét jelképezi arra, hogy szívének vérét áldozza a hazáért.

25 Litvánia Litvánia nemzeti zászlója, amelyet 1918- ban készítettek, sárga, zöld és vörös színű vízszintes sávokból áll. A zászló oldalainak aránya 1:2. A sárga sáv az érlelődő búzát, a mezőgazdasági bőséget és a szabadságot jelképezi. A zöld az ország erdőit, a reményt tükrözi, a vörös az ország szeretetét jelenti, de utal a középkori litván királyság zászlójára is. Litvánia nemzeti zászlója, amelyet 1918- ban készítettek, sárga, zöld és vörös színű vízszintes sávokból áll. A zászló oldalainak aránya 1:2. A sárga sáv az érlelődő búzát, a mezőgazdasági bőséget és a szabadságot jelképezi. A zöld az ország erdőit, a reményt tükrözi, a vörös az ország szeretetét jelenti, de utal a középkori litván királyság zászlójára is.

26 Luxemburg Habár Luxemburg zászlója látszólag hasonló a hollandhoz, ez csak a véletlen műve. A zászló színeinek eredete az 1288-ban VI. Henrik gróf által használt címerre vezethető vissza, amely egy vízszintesen sávos kék és fehér pajzs volt egy vörös ágaskodó oroszlánnal. A színek a modern korban, 1787-ben jelentek meg együtt először kokárdaként, majd a luxemburgi kormány 1845. június 12-én határozta meg a színek jelenleg is használt elrendezését: a zászló vörös, fehér és kék színű, három egyenlő szélességű vízszintes sávban. A zászló oldalainak aránya 3:5. A vízszintes sávos elrendezés a francia forradalom hatására készült. Habár Luxemburg zászlója látszólag hasonló a hollandhoz, ez csak a véletlen műve. A zászló színeinek eredete az 1288-ban VI. Henrik gróf által használt címerre vezethető vissza, amely egy vízszintesen sávos kék és fehér pajzs volt egy vörös ágaskodó oroszlánnal. A színek a modern korban, 1787-ben jelentek meg együtt először kokárdaként, majd a luxemburgi kormány 1845. június 12-én határozta meg a színek jelenleg is használt elrendezését: a zászló vörös, fehér és kék színű, három egyenlő szélességű vízszintes sávban. A zászló oldalainak aránya 3:5. A vízszintes sávos elrendezés a francia forradalom hatására készült.

27 Magyarország Magyarország A mai magyar nemzeti zászló három színe közül kettő, a vörös és a fehér az Árpád- házi uralkodók idején alakult ki, Szent István zászlója egyszínű, vörös volt. Imre király pedig már a vörös és fehér vízszintes sávokból álló zászlót használta. A harmadik szín, a zöld a 16. században került elő, valószínűleg a címeren lévő hármas halom színeként. A francia forradalom és a francia trikolór hatására a három magyarnak tekintett színt vízszintes sávokban helyezték el, a reformkorban már a függetlenség és a szabadság jelképévé vált. Az első példa a magyar trikolórra az a nemzetiszínű szalag, amelyet József nádor hitvese, Alexandra Pavlovna használt 1801-ben. A mai magyar nemzeti zászló három színe közül kettő, a vörös és a fehér az Árpád- házi uralkodók idején alakult ki, Szent István zászlója egyszínű, vörös volt. Imre király pedig már a vörös és fehér vízszintes sávokból álló zászlót használta. A harmadik szín, a zöld a 16. században került elő, valószínűleg a címeren lévő hármas halom színeként. A francia forradalom és a francia trikolór hatására a három magyarnak tekintett színt vízszintes sávokban helyezték el, a reformkorban már a függetlenség és a szabadság jelképévé vált. Az első példa a magyar trikolórra az a nemzetiszínű szalag, amelyet József nádor hitvese, Alexandra Pavlovna használt 1801-ben. Az 1847-es országgyűlési választások idején már általános volt a magyar zászló használata, a forradalom kitörésekor pedig végleg a magyar nemzet jelképévé vált. A nemzeti színekről és címerről hozott határozatot 1848. március 23-án fogadták el, amelyet az uralkodó is szentesített és 1848. április 11-én került hivatalosan törvényeink közé. Az 1847-es országgyűlési választások idején már általános volt a magyar zászló használata, a forradalom kitörésekor pedig végleg a magyar nemzet jelképévé vált. A nemzeti színekről és címerről hozott határozatot 1848. március 23-án fogadták el, amelyet az uralkodó is szentesített és 1848. április 11-én került hivatalosan törvényeink közé. 1949-ben a zászló közepén – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – helyezték el a címert, de azt 1956-ban levették. 1949-ben a zászló közepén – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – helyezték el a címert, de azt 1956-ban levették. A magyar nemzeti zászló 1957. október 1-je óta nem visel címert és a rendszerváltozás után sem változott: vörös, fehér és zöld színű, egyenlő szélességű sávokból áll. A zászló paramétereit elsőként egy 2000-ben hozott rendelet határozta meg, miszerint az oldalainak aránya 1:2. A vörös az erőt, a fehér a hűséget, míg a zöld szín a reményt jelképezi. A magyar nemzeti zászló 1957. október 1-je óta nem visel címert és a rendszerváltozás után sem változott: vörös, fehér és zöld színű, egyenlő szélességű sávokból áll. A zászló paramétereit elsőként egy 2000-ben hozott rendelet határozta meg, miszerint az oldalainak aránya 1:2. A vörös az erőt, a fehér a hűséget, míg a zöld szín a reményt jelképezi. A civil lobogó megegyezik a nemzetivel, de oldalainak aránya 2:3. A civil lobogó megegyezik a nemzetivel, de oldalainak aránya 2:3.

28 Málta A máltai zászló két színe a Máltai Lovagrend jelképére vezethető vissza, amely egy fehér színű nyolcágú máltai kereszt volt a vörös mezőn. Ebből alakult ki a máltai címerpajzs, amely függőlegesen osztott, fehér és vörös színű lett. A máltai zászló két színe a Máltai Lovagrend jelképére vezethető vissza, amely egy fehér színű nyolcágú máltai kereszt volt a vörös mezőn. Ebből alakult ki a máltai címerpajzs, amely függőlegesen osztott, fehér és vörös színű lett. A nemzeti zászlót 1943-ban készítették, amely fehér és vörös színű függőleges sávokból állt, a felsőszögben a VI. György király által adományozott Szent György-rend ezüstszínű keresztjét helyezték el egy keskeny vörös éllel kiegészítve. A kereszt közepén lévő korongon Szent György alakja látható, amint a sárkánnyal küzd. A korong körirata „For Gallantry” (A hősiességért/bátorságért). A zászló oldalainak aránya 2:3. 1964 szeptemberéig a kitüntetés egy kék négyzeten volt ábrázolva. A nemzeti zászlót 1943-ban készítették, amely fehér és vörös színű függőleges sávokból állt, a felsőszögben a VI. György király által adományozott Szent György-rend ezüstszínű keresztjét helyezték el egy keskeny vörös éllel kiegészítve. A kereszt közepén lévő korongon Szent György alakja látható, amint a sárkánnyal küzd. A korong körirata „For Gallantry” (A hősiességért/bátorságért). A zászló oldalainak aránya 2:3. 1964 szeptemberéig a kitüntetés egy kék négyzeten volt ábrázolva.

29 Németország Németországban a 19. század közepéig a különböző uralkodó családok zászlóit használták állami jelképként, csak a francia forradalmat követő európai forradalmi hullám idején alakult ki az első német zászló. A fekete, vörös és aranysárga színek már léteztek 1848 előtt is, Württemberg is ezeket a színeket használta a 16. század végétől, de Reuss és Waldeck államok esetében is fellelhetők voltak. A mai német zászló eredete mégis egy egyenruháról származik, amit 1813-ban viseltek a Lützow Szabadcsapatok. A ruha fekete színű volt, vörös vállpántokkal és aranyszínű gombokkal. Három évvel később a Jénai Diák Egylet egy vörös, fekete és vörös vízszintes sávokból összeállított zászlót mutatott be, közepén egy aranysárga színű tölgyfalevéllel. Németországban a 19. század közepéig a különböző uralkodó családok zászlóit használták állami jelképként, csak a francia forradalmat követő európai forradalmi hullám idején alakult ki az első német zászló. A fekete, vörös és aranysárga színek már léteztek 1848 előtt is, Württemberg is ezeket a színeket használta a 16. század végétől, de Reuss és Waldeck államok esetében is fellelhetők voltak. A mai német zászló eredete mégis egy egyenruháról származik, amit 1813-ban viseltek a Lützow Szabadcsapatok. A ruha fekete színű volt, vörös vállpántokkal és aranyszínű gombokkal. Három évvel később a Jénai Diák Egylet egy vörös, fekete és vörös vízszintes sávokból összeállított zászlót mutatott be, közepén egy aranysárga színű tölgyfalevéllel. Az 1848-as forradalom idején a szövetségi gyűlés fogadta el hivatalosan a ma használt zászlót Németország zászlójaként. Ez volt az ún. Weimari Köztársaság zászlója is 1919 és 1935 között. Az 1848-as forradalom idején a szövetségi gyűlés fogadta el hivatalosan a ma használt zászlót Németország zászlójaként. Ez volt az ún. Weimari Köztársaság zászlója is 1919 és 1935 között. Hitler hatalomra jutását követően más típusú zászlókat használtak, amelyek a császári Németország színein alapultak. A zászló vörös színű volt, közepén egy fehér koronggal, amelyen a feketeszínű horogkeresztet helyezték el. A zászló oldalainak aránya 3:5 volt. Hitler hatalomra jutását követően más típusú zászlókat használtak, amelyek a császári Németország színein alapultak. A zászló vörös színű volt, közepén egy fehér koronggal, amelyen a feketeszínű horogkeresztet helyezték el. A zászló oldalainak aránya 3:5 volt. A Német Szövetségi Köztársaság 1949. május 8-án fogadta el hivatalos zászlóját, amely fekete, vörös és aranysárga színű sávokból áll, oldalainak aránya 3:5. Jelenleg ez szolgál nemzeti és civil zászlóként. A Német Szövetségi Köztársaság 1949. május 8-án fogadta el hivatalos zászlóját, amely fekete, vörös és aranysárga színű sávokból áll, oldalainak aránya 3:5. Jelenleg ez szolgál nemzeti és civil zászlóként.

30 Olaszország Itália egyesítéséig az egyes királyságok, országok saját zászlóikat használták, amelyek a középkorban alakultak ki és jó néhány még ma is látható. Olaszország nemzeti színei a francia forradalom és a francia trikolór hatására jöttek létre. A zöld szín akkoriban ritkán szerepelt mind a címereken, mind pedig a zászlókon. 1796-ban azonban Bolognában a kék szín helyett a zöldet kezdték el széles körben használni, az emberi jogokat a szabadságért és az egyenlőségért jelképezte. A függőlegesen sávos zászlót elsőként a Lombard Légió használta 1796-ban. Itália egyesítéséig az egyes királyságok, országok saját zászlóikat használták, amelyek a középkorban alakultak ki és jó néhány még ma is látható. Olaszország nemzeti színei a francia forradalom és a francia trikolór hatására jöttek létre. A zöld szín akkoriban ritkán szerepelt mind a címereken, mind pedig a zászlókon. 1796-ban azonban Bolognában a kék szín helyett a zöldet kezdték el széles körben használni, az emberi jogokat a szabadságért és az egyenlőségért jelképezte. A függőlegesen sávos zászlót elsőként a Lombard Légió használta 1796-ban. Az európai forradalma idején 1848. március 23-án hasonlót fogadtak el Olaszország mai zászlójaként. A fehér sáv közepén Savoya címerpajzsát helyezték el: egy kék szegélyű vörös pajzsot fehér kereszttel. Az európai forradalma idején 1848. március 23-án hasonlót fogadtak el Olaszország mai zászlójaként. A fehér sáv közepén Savoya címerpajzsát helyezték el: egy kék szegélyű vörös pajzsot fehér kereszttel. A második világháború után, az Olasz Köztársaság megalakulásakor a jelkép nélküli zöld, fehér és vörös színű függőleges sávokból álló trikolórt fogadtak el hivatalos zászlóként. Az oldalak aránya 2:3. A második világháború után, az Olasz Köztársaság megalakulásakor a jelkép nélküli zöld, fehér és vörös színű függőleges sávokból álló trikolórt fogadtak el hivatalos zászlóként. Az oldalak aránya 2:3.

31 Portugália A Portugál Királyság hagyományos színei a kék és fehér voltak. A színeket, függőleges sávokkal 1830-ban kezdték az állami zászlón is használni, a két sáv osztóvonalán a királyi címerrel, amely hasonló volt a maihoz, de koronát viselt. A Portugál Királyság hagyományos színei a kék és fehér voltak. A színeket, függőleges sávokkal 1830-ban kezdték az állami zászlón is használni, a két sáv osztóvonalán a királyi címerrel, amely hasonló volt a maihoz, de koronát viselt. A királyság megdöntése után, 1911. június 19-én fogadták el Portugália ma is használatos zászlóját, amely két függőleges sávból áll, zöld és vörös színekkel. A két sáv szélességének aránya 5:8. Az osztóvonalon helyezték el az aranysárga gyűrűsgömböt, rajta a portugál címerpajzzsal. A zászló oldalainak aránya 2:3. A vörös szín az 1910-es forradalmat, a zöld a reményt jelképezi. A királyság megdöntése után, 1911. június 19-én fogadták el Portugália ma is használatos zászlóját, amely két függőleges sávból áll, zöld és vörös színekkel. A két sáv szélességének aránya 5:8. Az osztóvonalon helyezték el az aranysárga gyűrűsgömböt, rajta a portugál címerpajzzsal. A zászló oldalainak aránya 2:3. A vörös szín az 1910-es forradalmat, a zöld a reményt jelképezi.

32 Románia Románia nemzeti színei a korábbi két fejedelemség, Moldva és Havasalföld színeiből alakultak ki, valószínűleg a francia forradalom eszméje és a francia trikolór hatására. Moldva zászlója kék és vörös színű, míg Havasalföldé sárga és vörös volt. A kék, sárga és vörös színű sávokat 1848-ban vízszintesen helyezték el, majd a ma is használt függőlegesen sávos zászlót 1867 áprilisában fogadták el hivatalosan, amikor Károly herceg mindkét fejedelemség uralkodója lett. Románia nemzeti színei a korábbi két fejedelemség, Moldva és Havasalföld színeiből alakultak ki, valószínűleg a francia forradalom eszméje és a francia trikolór hatására. Moldva zászlója kék és vörös színű, míg Havasalföldé sárga és vörös volt. A kék, sárga és vörös színű sávokat 1848-ban vízszintesen helyezték el, majd a ma is használt függőlegesen sávos zászlót 1867 áprilisában fogadták el hivatalosan, amikor Károly herceg mindkét fejedelemség uralkodója lett. A sárga sáv közepén 1947-ig a királyság, majd ezt követően a szocialista rendszer címereit helyezték el a zászlón. Az 1989-es forradalom idején a szocialista címert kivágták a zászlóból, majd 1989. december 27-én a címer nélküli kék, sárga és vörös színű, függőleges sávokból álló zászlót fogadták el Románia állami és nemzeti zászlójaként. A zászló oldalainak aránya 2:3. A sárga sáv közepén 1947-ig a királyság, majd ezt követően a szocialista rendszer címereit helyezték el a zászlón. Az 1989-es forradalom idején a szocialista címert kivágták a zászlóból, majd 1989. december 27-én a címer nélküli kék, sárga és vörös színű, függőleges sávokból álló zászlót fogadták el Románia állami és nemzeti zászlójaként. A zászló oldalainak aránya 2:3.

33 Spanyolország A Spanyol Királyság zászlója a 13-16. század között negyedelt volt, Kasztília és León címeréből származott: az első és a negyedik rész vörös volt, egy háromtornyú sárga várral, a második és harmadik negyed pedig fehér volt, egy vörös színű, sárga szegélyű, ágaskodó oroszlánnal. Ezt a zászlót használta Kolumbusz Kristóf is felfedező útjai során. A Spanyol Királyság zászlója a 13-16. század között negyedelt volt, Kasztília és León címeréből származott: az első és a negyedik rész vörös volt, egy háromtornyú sárga várral, a második és harmadik negyed pedig fehér volt, egy vörös színű, sárga szegélyű, ágaskodó oroszlánnal. Ezt a zászlót használta Kolumbusz Kristóf is felfedező útjai során. Mivel a tradicionális spanyol színek, amelyek Kasztília és León címerében is megtalálhatók, a vörös és a sárga, 1785. május 28-án III. Károly rendeletben határozta meg a spanyol nemzeti színeket és zászlót, amely a vörös sárga és vörös színű vízszintes sávokból áll. Az egyes sávok aránya 1:2:1 lett. Mivel a tradicionális spanyol színek, amelyek Kasztília és León címerében is megtalálhatók, a vörös és a sárga, 1785. május 28-án III. Károly rendeletben határozta meg a spanyol nemzeti színeket és zászlót, amely a vörös sárga és vörös színű vízszintes sávokból áll. Az egyes sávok aránya 1:2:1 lett. A nemzeti zászló ugyanez maradt, de az állami zászló rúdrészén elhelyezték a címert is. Oldalarányok: 2:3. A nemzeti zászló ugyanez maradt, de az állami zászló rúdrészén elhelyezték a címert is. Oldalarányok: 2:3.

34 Svédország A svéd nemzeti zászló kék, egy sárga skandináv kereszttel. A zászló oldalainak aránya 5:8. A svéd zászló a 15. század közepén keletkezett és a dán zászló riválisaként választották a svéd címer színeit. Az 1363- ból származó címer egy kék pajzs, amelyen három sárga színű koronát ábrázoltak. A zászlót 1523-ban kezdték használni, I. (Vasa) Gusztáv trónra lépésekor. III. János király 1569-ben elrendelte, hogy minden svéd zászlónak viselnie kell a sárga keresztet, majd 1663-ban, királyi rendeletben határozták meg a svéd zászlók két alaptípusát, amelyeket mind a mai napig használnak. A svéd nemzeti zászló kék, egy sárga skandináv kereszttel. A zászló oldalainak aránya 5:8. A svéd zászló a 15. század közepén keletkezett és a dán zászló riválisaként választották a svéd címer színeit. Az 1363- ból származó címer egy kék pajzs, amelyen három sárga színű koronát ábrázoltak. A zászlót 1523-ban kezdték használni, I. (Vasa) Gusztáv trónra lépésekor. III. János király 1569-ben elrendelte, hogy minden svéd zászlónak viselnie kell a sárga keresztet, majd 1663-ban, királyi rendeletben határozták meg a svéd zászlók két alaptípusát, amelyeket mind a mai napig használnak.

35 Szlovákia Szlovákia nemzeti színeit az európai forradalmak évében, 1848-ban fogadták el. Az orosz színeket a pánszláv eszme hatására adoptálták. A zászló fehér, kék és vörös színű. Szlovákia nemzeti színeit az európai forradalmak évében, 1848-ban fogadták el. Az orosz színeket a pánszláv eszme hatására adoptálták. A zászló fehér, kék és vörös színű. Amikor Szlovákia a fasiszta Németország segítségével 1939. szeptember 14-én kikiáltotta függetlenségét, a nemzeti színeket fogadta el nemzeti zászlóként, de az állami zászló közepén, megkülönböztetésül a többi pánszláv zászlótól, a szlovák címert helyezték el, amely egy fehér pajzson elhelyezett fekete kettős kereszt volt. A zászló oldalainak aránya 2:3 volt. Amikor Szlovákia a fasiszta Németország segítségével 1939. szeptember 14-én kikiáltotta függetlenségét, a nemzeti színeket fogadta el nemzeti zászlóként, de az állami zászló közepén, megkülönböztetésül a többi pánszláv zászlótól, a szlovák címert helyezték el, amely egy fehér pajzson elhelyezett fekete kettős kereszt volt. A zászló oldalainak aránya 2:3 volt. Az új szlovák zászlót 1992. szeptember 1-jén készítették, amely fehér, kék és vörös színű vízszintes sávokból áll és a szlovák címert a zászló rúdrészén, a zászló hosszúságának harmadánál helyezték el egy keskeny fehér szegéllyel elválasztva a kék és vörös sávoktól. A címer egy vörös pajzs, rajta egy kék hármas halmon álló fehér színű kettős kereszt látható. Az oldalak aránya 2:3. A zászlót 1993. január 1-jén vonták fel először hivatalosan a Szlovák Köztársaság nemzeti és állami zászlójaként. Az új szlovák zászlót 1992. szeptember 1-jén készítették, amely fehér, kék és vörös színű vízszintes sávokból áll és a szlovák címert a zászló rúdrészén, a zászló hosszúságának harmadánál helyezték el egy keskeny fehér szegéllyel elválasztva a kék és vörös sávoktól. A címer egy vörös pajzs, rajta egy kék hármas halmon álló fehér színű kettős kereszt látható. Az oldalak aránya 2:3. A zászlót 1993. január 1-jén vonták fel először hivatalosan a Szlovák Köztársaság nemzeti és állami zászlójaként.

36 Szlovénia A szlovén nemzeti színeket az 1848-as forradalmak idején fogadták el. Ezeket az ún. pánszláv színeket Oroszország hatására kezdték el használni a közép-európai szláv népek nemzeti identitásuk kifejezésére. A zászló három vízszintes sávja fehér, kék és vörös színű volt. A szlovén nemzeti színeket az 1848-as forradalmak idején fogadták el. Ezeket az ún. pánszláv színeket Oroszország hatására kezdték el használni a közép-európai szláv népek nemzeti identitásuk kifejezésére. A zászló három vízszintes sávja fehér, kék és vörös színű volt. Az 1918-ban megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság zászlója kék, fehér és vörös színű vízszintes sávokból állt, a rúdrészen a közös címerrel. Az 1918-ban megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság zászlója kék, fehér és vörös színű vízszintes sávokból állt, a rúdrészen a közös címerrel. Jugoszlávia részeként Szlovénia az 1848-ban elfogadott fehér, kék és vörös színű zászlót használta, közepén egy sárga szegélyű vörös csillaggal. Jugoszlávia részeként Szlovénia az 1848-ban elfogadott fehér, kék és vörös színű zászlót használta, közepén egy sárga szegélyű vörös csillaggal. A függetlenség kikiáltása előtt, 1990-ben a vörös csillagot levették a zászlóról, majd 1991. július 25-én egy új zászlót vontak fel. Ez a nemzeti színekből áll, a bal felső sarokban – a fehér és kék választóvonalon – az új szlovén címert helyezték el. A címer egy kétoldalt vörös szegélyű kék pajzs, amin három hegycsúcs látható (a legnagyobb a Triglav), míg alatta két hullámos fehér sáv az ország két nagyobb folyóját (Dráva, Száva) jelképezi. A pajzs felső részén három aranyszínű hatágú csillag látható, amelyek Cetinje város történelmi címeréből származnak. A zászló oldalainak aránya 1:2. A függetlenség kikiáltása előtt, 1990-ben a vörös csillagot levették a zászlóról, majd 1991. július 25-én egy új zászlót vontak fel. Ez a nemzeti színekből áll, a bal felső sarokban – a fehér és kék választóvonalon – az új szlovén címert helyezték el. A címer egy kétoldalt vörös szegélyű kék pajzs, amin három hegycsúcs látható (a legnagyobb a Triglav), míg alatta két hullámos fehér sáv az ország két nagyobb folyóját (Dráva, Száva) jelképezi. A pajzs felső részén három aranyszínű hatágú csillag látható, amelyek Cetinje város történelmi címeréből származnak. A zászló oldalainak aránya 1:2.

37 Források Horváth Zoltán: A világ zászlói – a zászlók világa Európai zászló: Wikipédia Zászlók: internet (Wikipédia) Készítette: Nagy Sándor (JDBYYP) Viselkedéskultúra (KJBNKO0182F) Kodolányi János Főiskola, Kommunikáció-médiatudomány szak 2007. december 10.