Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaRezső Mezei Megváltozta több, mint 8 éve
1
A helyi önkormányzatok II.
2
Tartalom 1.A képviselő-testület. 2.A képviselő-testület bizottságai. 3.Településrészi önkormányzat. 4.Tisztségviselők. 5.Polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal. 6.A helyi önkormányzatok társulásai.
3
KT bizottságrészönkormányzatpolgármestertársulásjegyzőhivatal Gazdasági társaságok Civil szervezetek
4
Képviselő-testület: választott szerv (5 évre); gyakorolja a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit ( átruházás!); ülések nyilvánosak (esetenként zárt); rendes / rendkívüli ülések; rendeletalkotás Társult képviselő-testület: gazdaságosság; közös hivatal, intézmények stb. A képviselő-testület működése
5
Átruházási tilalom A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: 1.a rendeletalkotás; 2.szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; 3.a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása; 4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása; 5.önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; 6.megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; 7.intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése; 8.közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása; 9.eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; 10.a bíróságok ülnökeinek megválasztása; 11.állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; 12.a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés; 13.az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén; 14.a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása; 15.területszervezési kezdeményezés; 16.a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés, 17.amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
6
Nyilvános: a képviselő- testületi ülések főszabályként nyilvánosak, zárt testületi ülést csak kivételes esetekben lehet elrendelni Nyilvános: a képviselő- testületi ülések főszabályként nyilvánosak, zárt testületi ülést csak kivételes esetekben lehet elrendelni Zárt ülés esetkörei: Kötelező zárt ülést tartani: Pl: összeférhetetlenség; méltatlanság; fegyelmi büntetés kiszabásakor, vagyonnyilatkozattal összefüggő eljárásakor Érintett kérésére kerül elrendelésre: Pl.: választás; kinevezés; vezetői megbízás adása, ennek visszavonása A nyilvános testületi ülés sértené az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét: Pl.: az önkormányzat vagyonával való rendelkezés; pályázat megtárgyalása Nyilvános és zárt képviselő-testületi ülések
7
Egyszerű többség Jelenlévő képviselők > 50% Minősített többség Megválasztott képviselők > 50% Javaslat Döntés Határozatképesség, döntéshozatal
8
Nyílt szavazás módja, eljárási szabályai Titkos szavazás szabályai Név szerinti szavazás szabályai kézfelemeléssel szavazatszámláló géppel ezek együttes alkalmazásával kézfelemeléssel szavazatszámláló géppel ezek együttes alkalmazásával az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára SZMSZ-ben meghatározott esetekben Az eljárási szabályokat SZMSZ-ben kell rögzíteni A zárt ülésen tárgyalt ügyekben: alpolgármester választás; önkormányzati hatósági ügy; összeférhetetlenség; méltatlanság; A zárt ülésen tárgyalt ügyekben: alpolgármester választás; önkormányzati hatósági ügy; összeférhetetlenség; méltatlanság; Döntéshozatal
9
A határozatok csoportosítása: A döntés tartalma szerint: gazdasági (költségvetési) munkáltatói hatósági egyéb döntések A döntések várható hatása szerint: hosszú távra szólóak adott időtartamra (időállapotra) érvényesek A döntéshozó szerint: képviselő-testületi döntések önkormányzat szervei általi döntések Határozatokkal szemben támasztott követelmények: Ágazati, szakmai jogszabályok Ket. szabályai SZMSZ A képviselő-testület döntései
10
Rendeletet alkot: törvény felhatalmazása alapján; törvényben nem szabályozott társadalmi viszony rendezésére Elfogadásához minősített többség szükséges Sajátosságai: illetékessége: o főszabályként a helyi önkormányzat illetékességi területe; o társulás és társult képviselő testület esetén speciális szabály kihirdetése: helyben szokásos módon aláírója: jegyző és polgármester Rendeletalkotás
11
mulasztás esetén a kormányhivatal pótolhat; jogforrási hierarchiában való illeszkedés; a rendeletre vonatkozó szabályokat normatív határozatra is alkalmazni kell; jellemző rendeletalkotási tárgyak: o SZMSZ; o költségvetés; o vagyongazdálkodás; o szociális rendelet Rendeletalkotás
12
A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek kötelező tartalmi elemeit a törvény felsorolja: testületi ülés helye; időpontja; megjelenés ténye; javasolt, elfogadott napirendi pontok; előterjesztések; egyes napirendi pontokhoz hozzászólók neve, részvételük jogcíme, a hozzászólásuk, az ülésen elhangzottak lényege; szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma; döntéshozatalban résztvevők száma; döntésből kizárt képviselő neve és a kizárás indoka; jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzése; SZMSZ-ben meghatározottak A jegyzőkönyv
13
A képviselő-testület bizottságai Alapfeladata: a képviselő-testület döntéseinek előkészítése; végrehajtásának szervezése; végrehajtás ellenőrzése Döntéshozatalban való részvétel: a képviselő-testület döntési jogot is biztosíthat számára; a képviselő-testület visszavonhatja döntését, valamint felülvizsgálhatja, megváltoztathatja azt; bizottsági ügyrendről, munkaterv elfogadásáról személyes érintettség esetén a kizárásról dönthet; önállóan meghozott döntések
14
az elnökének és tagjainak megbízatása megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára; bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani; törvényi előírás, hogy nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester; a bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható; polgármester és a jegyző a bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet A bizottságok összetétele
15
BizottságokÁllandóKötelezőFakultatívIdeiglenes
16
a képviselő-testület a bizottsági struktúráját, az egyes bizottságok feladatkörét, létszámát, személyi összetételét maga határozza meg és ezeket a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja kötelező bizottságok létrehozása: kétezernél több lakosú településen szükséges pénzügyi bizottságot kialakítani fakultatív bizottságok megalakítása bármikor megszűntetheti, míg a kötelező bizottságnak csak a személyi összetételét, illetve a bizottság létszámát változtathatja meg; ideiglenes bizottság létrehozása egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára; száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el; ezer főt meg nem haladó településeken a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja A bizottságok megalakítása
17
Településrészi önkormányzat A képviselő-testület – szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot (részönkormányzat) hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból. A részönkormányzat testületére önkormányzati hatósági hatáskör nem ruházható át. A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a képviselő-testület hivatali kirendelt- ségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak. A részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
18
helyi politikus, választott tisztségviselő, a helyi közélet első számú szereplője; megbízatását közvetlenül a választópolgároktól kapja, erős felhatalmazás; a képviselő-testület elnöke, összehívja és vezeti a testület ülését; tagja a képviselő-testületnek, képviseli a testületet; a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő Polgármester
19
tisztsége (jogai és kötelezettségei) megválasztásával keletkezik; a tisztség betöltésének módja: főállású vagy társadalmi megbízatású lakosságszámtól függetlenül; főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg; a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy alkalommal a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja a tisztség betöltésének módját; megválasztását követően esküt tesz, esküokmányt ír alá; javadalmazásának pontos mértéke az Mötv.-ben szerepel, attól eltérni nem lehet A polgármesteri tisztség keletkezése
20
az új polgármester megválasztásával; ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem választható; az összeférhetetlenség kimondásával; méltatlanság megállapításával; sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával; a tisztségről történő lemondással; a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával; az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával; halálával; A polgármester tisztségének megszűnése
21
Eredetüket tekintve: képviselő-testület által átruházott; törvények által közvetlenül a polgármester számára meghatározott Jellegük alapján: a képviselő-testülethez, bizottsághoz kapcsolható feladatok, az önkormányzati hivatallal kapcsolatos teendők; államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátása; a civil szervezetekkel, a lakossággal összefüggő feladatok Kiemelendő: „vétójog”; döntéshozatal a testület helyett „nem döntés” miatt, illetve két ülés között; jegyző, aljegyző kinevezése A polgármester hatáskörei és jogosítványai
22
alapvető rendeltetése a polgármester helyettesítése, munkájának segítése; személyére csak a polgármester tehet javaslatot, a képviselő-testület választja (választása: titkos szavazás, minősített többség); egy alpolgármester választása kötelező (kizárólag a testület tagjai közül); több alpolgármester is választható; alpolgármester választható nem képviselő-testület tagjai közül is (korlátozott jogkör); az alpolgármester főállású akkor lehet, ha a polgármester is az; illetményét, tiszteletdíját a testület a polgármester díjazásának 70-90%-ában állapítja meg Alpolgármester
23
a képviselő-testület szerve, döntési jogköre is van; a funkció lényeges eleme a közvetítő jellegű tevékenység (hivatal – polgármester – testület – bizottságok); első számú szakmai vezető (képzettség: főiskola, egyetem); a polgármester(ek) nevezi(k) ki határozatlan időre, vezetői munkakör, díjazás – Kttv.; formai változás: a hivatal vezetője a jegyző, a fővárosban a főjegyző; testület legfeljebb 6 hónap időtartamra az SZMSZ-ben rendelkezhet a jegyzői feladatok ellátásának módjáról; a tisztség betöltetlensége esetén a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására hivatali köztisztviselőt, vagy más jegyzőt nevez ki Jegyző
24
Képviseleti szervekkel kapcsolatos: adminisztratív, technikai jellegű, szervezési feladatok; döntések tartalmi előkészítése és a jogszabályoknak való megfelelésének biztosítása, jegyzőkönyv a testületi ülésekről Szakmai feladatellátásával összefüggő A hivatal vezetése: államigazgatási, önkormányzati és önkormányzati hatósági feladatok ellátása Évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal munkájáról Gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében A jegyző feladatai
25
helyettesíti a jegyzőt, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat; 10 000 fő felett kötelező a kinevezése; főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város és a megyei közgyűlés hivatala esetén több aljegyző is kinevezhető; kinevezésére a jegyzőre vonatkozó szabályok irányadók; illetményét kinevezésekor a polgármester, azt követően a jegyző állapítja meg Aljegyző
26
Az Alaptörvény és az Mötv. alapján a képviselő-testület hivatalt hoz létre: a hivatal az önkormányzat szerve, mely ellátja a képviselő- testület munkájával kapcsolatos feladatokat, illetve közreműködik a polgármester, jegyző feladat- és hatáskörébe utalt államigazgatási feladatok ellátásában A hivatalok típusai: önálló polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, főpolgármesteri hivatal, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal); a kétezer vagy a kétezer fő lakosságszámot meghaladó község, továbbá lakosságszámtól függetlenül a város önálló hivatalt hozhat létre, de csatlakozhat közös hivatalhoz is; közös önkormányzati hivatal ; A hivatal
27
Feltételek: azon községek, amelyeknek a lakosságszáma nem éri el a kétezer főt, közös önkormányzati hivatalt hoznak létre (nem tarthatnak fenn önálló hivatalt); a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeknek járáson belül kell lenni, a települések egymással határosak, vagy legfeljebb egy település választja el őket egymástól A közös önkormányzati hivatal
28
képviselő-testület döntéseinek szakmai előkészítése, döntések végrehajtása; államigazgatási feladatok ellátása; közös önkormányzati hivatal esetén kihelyezett ügyintézés biztosítása (ügyfélszolgálat, ügyintéző) A hivatal feladatai
29
lényege: két vagy több önkormányzat megállapodás útján történő közös feladatellátása; Mötv. - kevesebb a kötelező szabály, tágabb tér az önkormányzatok megállapodásának; társulási megállapodásokat felül kellett vizsgálni, szükség esetén az Mötv. szabályaihoz igazítani A társulás
30
Általános szabályok: a képviselő-testületek egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhatnak létre; írásbeli megállapodás; a képviselő-testületek mindegyikének minősített többségű döntése kell a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához, a társulás megszüntetéséhez; csatlakozni a naptári év első napjával, kiválni a naptári év utolsó napjával lehet, törvény, illetve megállapodás alapján eltérő időpont is lehet; a csatlakozásról és a kiválásról szóló döntést legalább hat hónappal korábban meg kell hozni és erről a társulási tanácsot értesíteni kell; kizárásról a társulási tanács dönt A társulás
31
Köszönöm a figyelmet!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.