Készítette: Molnár Viktor 1. Kötések csoportosítása Ragasztott kötések Hegesztett kötések Forrasztott kötések Szegecselt kötések Csavarkötések Tengelykötések.

Az előadások a következő témára: "Készítette: Molnár Viktor 1. Kötések csoportosítása Ragasztott kötések Hegesztett kötések Forrasztott kötések Szegecselt kötések Csavarkötések Tengelykötések."— Előadás másolata:

1 Készítette: Molnár Viktor 1

2 Kötések csoportosítása Ragasztott kötések Hegesztett kötések Forrasztott kötések Szegecselt kötések Csavarkötések Tengelykötések 2

3 Oldhatatlan kötésmódok  Ragasztás  Hegesztés  Forrasztás  Szegecselés Oldható kötésmódok  Csavarok  Tengelykötések  Szegek  Csapszegek 3

4 4

5 Alkalmazhatóság: fa-,papír- és bőr anyagok, fémek ragasztása. Előnyök:  A terhelés átadás egyenletesebb mint a hegesztett vagy szegecselt kötésnél.  Hidegen és melegen is elkészíthető.  Kötési variációk sokasága:fa-fém,fém-fém,műanyag-kerámia, stb.  Villamosan jól szigetelnek.  Jól festhető, varratmentes kötés, a felesleg könnyen eltávolítható.  Zajcsökkentő és lengéscsillapító hatása is van. Hátrányok:  Kötési idő alatt nagy nyomást és esetenként nagy hőmérsékletet igényel.  Fajlagos terhelhetősége kicsi.  Általában a kötés érzékeny a hőre és az időjárási viszonyokra. 5

6 Ragasztóanyagok csoportosítása: 1.Állati ragasztóanyagok: (glutin-,kazeinenyv) amelyeket fa,papír,karton és textíliák kötésére használunk. 2.Növényi ragasztóanyagok: (keményítő-,dextrinenyv, kaucsuk) amelyeket papír és gumi ragasztásra használunk. 3.Természetes vagy műanyag származékok: (hőre lágyuló, hőre nem lágyuló, hőre keményedő) amelyeket fémek ragasztására alkalmazunk.  Egykomponensű  Kétkomponensű 6

7 Konstrukciós irányelvek a ragasztásban: Helyes kötéskialakításokHelytelen kötéskialakítások 7

8 8

9 Alkalmazhatóság: fém, műanyag anyagok hegesztése Előnyök:  A szegecseléssel szemben jelentős a súlymegtakarítás.  Elmarad a szegecslyukak mentén létrejövő feszültséggyűjtő hely.  Sok esetben olcsóbb a többi eljárásnál.  Kevesebb a selejt munka. Hátrányok:  A hőhatás következtében kedvezőtlenül változhat a szemcseszerkezet.  Beedződés léphet fel, belső feszültségek keletkeznek.  Hegesztési sorrend betartása. 9

10 Hegesztési eljárások csoportosítása: 1.Felrakó hegesztések: H eganyag alakjában olyan réteget viszünk fel, amely öntési hibát, kopást, törést vagy egyéb sérülést hoz rendbe. 2.Kötő hegesztések: A z egyes szerkezeti részek között teherviselő kapcsolatot létesítünk. A.Ömlesztő hegesztés (ív-, gáz-, termit-, plazma-, elektronsugár-, lézersugár-, salakhegesztés, stb.) B.Ömlesztve sajtoló (ellenállás-, sajtoló ív-, sajtoló gázhegesztés, stb.) C.Sajtoló (zömítő tompa-, súrlódó-, ultrahang-, hideg-, kovácshegesztés, stb.) 10

11 Javító hegesztés feltételei a gyakorlatban:  A hegesztendő alkatrész alapanyagának és a hőkezelési (ha volt) eljárásának meghatározása.  A hegesztés után a szilárdsági jellemzők nem lehetnek rosszabbak mint előtte.  Hegesztési technológia kiválasztása az alkatrész üzemi igénybevételének figyelembevételével.  Műveleti sorrendterv betartása. 11

12 12

13 Alkalmazhatóság: fém, műanyag anyagok (fémmel bevont) forrasztása. Előnyök:  Forrasztási hőmérséklet alacsony, így nem következik be szemcseszerkezeti változás.  Nem keletkeznek hő okozta feszültségek, elhúzódások, repedések.  Jó villamos vezető.  A forrasztóanyag deformációs képessége nagyobb, így rugalmasabb a kötés. Hátrányok:  Kis terhelhetőség.  Gondos előkezelés igénye.  A forrasztóanyagok ónt, rezet akár ezüstöt tartalmaznak, így a nagy kiterjedésű és tömegű kötések drágák. 13

14 Forrasztás csoportosítása hőmérséklet szerint: 1.Lágyforrasztás: F orrasztási hőmérséklet < 450 °C. Forraszanyag: Ólom-Ón ötvözet, olvadáspontja:190…300 °C 2.Keményforrasztás: F orrasztási hőmérséklet > 450 °C. Forraszanyag:Réz, olvadáspontja: 900…1100 °C Sárgaréz, olvadáspontja: 800°C Ezüstforrasz, olvadáspontja: 620…860°C Könnyűfémforrasz, olvadáspontja: 560…600°C 14

15 Forrasztási eljárások csoportosítása: 1.Forrasztás pákával: kis-és közepes méretű és falvastagságú alkatrészek egyedi gyártásánál alkalmazzuk. 2.Lángforrasztás: nagyobb felületek, alkatrészek kötéséhez alkalmazzuk. 3.Merítéses forrasztás: az előre összeillesztett és rögzített alkatrészek kötéshez alkalmazzuk. 4.Védőgázas forrasztás: főként keményforrasztásként alkalmazzuk. 5.Villamos ellenállásforrasztás: főként keményforrasztásként alkalmazzuk. 6.Indukciós forrasztás: bonyolult geometriájú, nem "forrasztás barát" alkatrészpárok üzemszerű forrasztását is lehetővé teszi. Forrasztható anyagok:  Kis széntartalmú acél és öntvény  Alumíniumöntvény  Nikkelötvözetek  Különleges ötvözetek  Réz és ötvözetei 15

16 Konstrukciós irányelvek a forrasztásban: 16

17 17

18 Alkalmazhatóság: lemezszerű alkatrészek összeerősítésére. Fém-fém, fém-nem fém (bőr, műanyag, szövet, stb.). Előnyök:  Jól használható nagy vasszerkezetek helyszíni összeerősítésére, ahol a hegesztés nem lehetséges.  Használható speciális alumínium ötvözeteknél (amit nem lehet hegeszteni).  Alkalmazásakor nincs szövetszerkezeti elváltozás, elhúzódás. Hátrányok:  Súlytöbblet az átlapolások miatt.  Munkaigényes. 18

19 Szegecselés csoportosítása feladatuk szerint: 1.Szilárd kötés: Feladata az egyik alkatrészről a másikra erőhatás átvitele. Fő alkalmazási területei: magasépítés, híd- és daruépítés, könnyűszerkezetek. 2.Tömítő kötés: Feladata csak a tömítés biztosítása az összeerősítendő alkatrészek illesztésénél, a terhelésátvitel alárendelt szerepet játszik. Fő alkalmazási területei: nyomás nélküli tartályokban, víztárolókban, vezetőcsatornákban, vékonyfalú csövekben, szellőzővezetékekben. 3.Tömítő szilárd kötés: Ha az előzőek közül mind a kettőt teljesíteni kell akkor ezt alkalmazzuk. Fő alkalmazási területe: nyomásálló tartályok, kazánok. 19

20 Méret és szegecselési hibák: a)Túlságosan nagy a furat b)Túl vastag a szegecs c)Rövid szegecsszár d)Hosszú szegecsszár e)Hibás furattávolság f)Süllyesztési hiba g)Süllyesztési hiba a)Lyukasztáskor a lyuk berepedezik b)Szegecs behúzás nem jó c)Túlzott szegecs behúzás d)Túlságosan nagy és ferde irányú ütések e)Nem megfelelő szegecsfejező választása f)Nem megfelelő szegecsfejező választása 20

21 Szegecselés szerszámai: Kézi szerszámok: 1.Szegecscsésze, szegecstámasz 2.Szegecshúzó 3.Szegecsfejező 4.Kalapács 5.Különféle szegecselőfogó Gépi szerszámok: 6.Préslég-kalapács 7.Mechanikus, hidraulikus kalapácsok 8.Villamos-kalapács 21 5. 6.7. 5. 2. 1. 3.

22 Szegecskötés példák: 22

23 23

24 Alkalmazhatóság: fém, műanyag, fa, stb. anyagok oldható kötésére. Előnyök:  A kötés oldható.  Variálhatóság.  Méretválaszték.  Oldás közben nem sérül sem a kötőelem, sem az összekötött alkatrész.  Olcsó kötés.  Bontása egyszerű.  Gyártástechnológia egyszerű. Hátrányok:  Megfáradhat a csavar anyaga.  Meg kell bontani az összekötendő anyagokat csavarkötés létrehozásához.  Bizonyos esetekben berozsdásodás miatt roncsolás nélkül nem bontható a kötés.  Csavarkötéseket bizonyos esetekben biztosítani kell. 24

25 Csavarkötések csoportosítása alkalmazásuk szerint: 1.Kötőcsavarok: A legtöbbet alkalmazott kötések. Gépalkatrészeket, szerkezeti egységeket oldható módon kapcsol össze. 2.Tömítőcsavarok: Nyílások, rések lezárására alkalmazott kötések. Pl.: hajtóművek, csapágyak olajbetöltő vagy leeresztő furatai, stb. 3.Állítócsavar: gépek, szerkezetek állítására alkalmazott kötés. Pl.: szelepes vezérlések beszabályozására. 4.Mérőorsók: Mikrométerek legfontosabb alkatrészei. 5.Feszítőorsók: Szíjak beállítására alkalmazzuk. 6.Mozgatócsavarok: Forgó mozgást egyenes vonalú mozgássá alakítanak át. Pl.: esztergagépek vonóorsója, csavarsajtók orsója, stb. 25

26 Csavarbiztosítások: Bár a csavarkötések önzáróak, mégis különösen dinamikus terhelésnek, rezgésnek és rázkódásnak kitett helyeken gondoskodni kell a lazulás, ill. lecsavarodás megakadályozásáról. E célra valók a csavarbiztosítások. Csoportosítása:  Biztosítás anyaggal: Ez a megoldás igen ritkán, főleg akkor használatos amikor a kötést nem kívánjuk megbontani. Ilyen a csavarkötés meghúzása utáni hegesztés, forrasztás.  Biztosítás erőzáró kapcsolattal: Az anyát befeszítjük az orsóhoz képest.  Biztosítás alakzáró szerkezettel: A kötésbe beszerelt lemezek, huzalok, alátéttárcsák alakváltozása akadályozza meg a lazulást. 26

27 1.Csavarbiztosítás lemezzel: 2.Csavarbiztosítás rugós alátéttel: 3.Csavarbiztosítás sasszeggel: 4.Csavarbiztosítás két anyával: 5.Csavarbiztosítás huzallal: 6.Csavarbiztosítás biztosítólemezzel: 27 Csavarbiztosítások a gyakorlatban:

28 Csavarkötések meghúzására szolgáló szerszámok: 1.Csillag fejű csavarhúzó 2.Horgoskulcs 3.Csőkulcs 4.Csillagkulcs 5.Villáskulcs 28 1. 5. 3. 2. 4.

29 Csavarkötések meghúzására szolgáló szerszámok: 6.Csőkulcs és négyszögkulcs 7.Kettős csaposkulcs 8.Egykarú nyomatékjelző kulcs 9.Kétkarú nyomatékjelző kulcs 29 6. 8. 9. 7.

30 30

31 Alkalmazhatóság: tengelyekre különböző tárcsák, tengelykapcsolók, fogaskerekek oldható kötésére alkalmazhatjuk. Kivételes esetekben készíthető nem oldható tengelykötés is. Oldható tengelykötések csoportosítása: 1.Alakzáró kötések: a szerkezeti elemek alakjuknál fogva tovább adják a nyomatékot. a)Keresztirányú csapkötés, ill. csavarkötés b)Tengelyirányú csapkötés, ill. csavarkötés c)Reteszek d)Bordás tengelykötések, ékfogazatú kötések 2.Erőzáró kötések: az illeszkedő felületek között a szerelés alkalmával túlfedés jön létre, és a fellépő súrlódási erő nyomatékátvitelt tesz lehetővé. a)Ékkötés b)Kúpos elempár c)Szorítókötés d)Szilárd illeszkedés 31

32 a)Keresztirányú csapkötés, ill. csavarkötés: d)Bordás tengelykötések: b)Tengelyirányú csapkötés, ill. csavarkötés: c)Reteszek: 32 Alakzáró kötések:

33 a)Ékkötés: b)Kúpos elempár:. 33 Erőzáró kötések:

34 c)Szorítókötés: d)Szilárd illeszkedés: 34 Erőzáró kötések:

35 35