SZAKKÉPZÉSI REFORM ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA 2011. Dr. Vartman György Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Szakképzési osztályvezető.

Az előadások a következő témára: "SZAKKÉPZÉSI REFORM ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA 2011. Dr. Vartman György Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Szakképzési osztályvezető."— Előadás másolata:

1 SZAKKÉPZÉSI REFORM ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA 2011. Dr. Vartman György Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Szakképzési osztályvezető

2 2 A MUNKAERŐPIAC MŰKÖDÉSE KÍNÁLAT KERESLET (oktatás)  MUNKAERŐPIAC  (gazdaság) (közvetítő közeg)  Képzési Folyamatos változás Foglalkozási struktúra struktúra Szakmák Foglalkozások (szakképesítések) Képesség- és Tevékenység- tudáscsomagok csomagok A kereslet  kínálat egyensúlya esetén jól működő munkaerőpiac GAZDASÁGI VÁLSÁG OKTATÁSPOLITIKAI KONCEPCIÓ

3 3

4 4 A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele 2010. évben Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

5 5 Iskolarendszerű oktatás Középfokú oktatás Szakképző iskolák SZAKISKOLA (9-10. évfolyam általánosan művelő szakasz) (11-12-13. szakképzési szakasz) SZAKKÖZÉPISKOLA (9–12. évfolyam) általánosan művelő szakasz érettségivel zárul GIMNÁZIUM általános képzés (9–12. évfolyam + 6-8 évf. gimnázium) érettségivel zárul SZAKKÖZÉPISKOLA 13-14/15. évfolyam Szakképzési szakasz FELSŐ OKTATÁS Egyetem, Főiskola ALAPFOKÚ OKTATÁS Általános iskola MUNKAERŐPIAC FELNŐTTKÉPZÉS Iskolarendszeren kívüli felnőttképzést folytató intézmények Lemorzsolódás ~ 20% 50-60% 75% 34,6%23,8%41,6%Jelenlegi eloszlás érettségi felvételi

6 6 HELYZETKÉP – iskolai rendszerű képzés Nem a keresletnek megfelelő szakirányú kibocsátás Csökkenő tanulólétszám a szakiskolákban (felvételi) Munkaerő-hiány és túlképzés (munkaerő-piaci igények, RFKB) Bonyolult képzési struktúra (OKJ, moduláris építkezés-tartalmi átfedés láthatósága) A központi programok csak az elérendő kompetenciákat tartalmazzák, az elsajátítandó ismereteket nem (fejlesztési hiba!) Alacsony gyakorlati óraszámok (SZVK, E/GY: 30/70; 40/60) Az RFKB-k hatásköre korlátozott (fenntartók, iskolák), döntéseik szakmailag nem mindig megalapozottak (info-bázis) A TISZK-ek túl sokféle formában működnek, tagintézményeiket csak korlátozott mértékben tudják irányítani (előnyeit nem érzik az iskolák)

7 7 A SZAKKÉPZÉSI REFORM PRIORITÁSAI Gyakorlat-központú szakképzési rendszer kialakítása A duális képzés általánossá tétele érdekében a gyakorlati oktatás kiemelt támogatása A képzés hatékonyságának javítása (munkaerőpiacra képzés); ezzel a foglalkoztathatóság biztosítása A képzési ciklusidő, a szakmai tartalom és a vizsgarendszer (puzzle v. rubik kocka elv) újragondolása, racionalizálása A rendszer költséghatékony működtetése Pályaorientáció, pályakövetés (szakiskolai ösztöndíj)

8 8 KONCEPCIÓ AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA

9 9 1. SZAKISKOLAI KÉPZÉS A jellemzően fizikai, manuális készségekre épülő (31−33 szintű) szakképesítések körében többségében 3 éves szakmunkásképzés bevezetése  9. évfolyamtól szakképző évfolyamok  A duális képzés kiterjesztése (gazdasági kamarák szerepe)  A gyakorlati óraszámok növelése  A gyakorlati oktatás a 9. évfolyamon tanműhelyben (szintvizsga), a 10−11. évfolyamokon vállalkozásoknál  Tankötelezettség csökkentése - érettségi, első szakma ingyenes  A szakiskolát végzett tanulók részére érettségi vizsga lehetőségének biztosítása 2 tanév alatt  Gyakornoki év bevezetése

10 10 2. SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS az új közoktatási tv. koncepciója szerint Valamennyi (9–12.) évfolyam szakképző évfolyamként működik (szakmacsoportos – ágazati képzés) A 12. évfolyam végén szakmai érettségi (FEOR alapján elhelyezkedés) Továbblépési lehetőségek:  rövidített OKJ-s szakmaszerzés (emelt szintű szakmunkás- képzés) vagy technikusi végzettség  felsőoktatás  szakképzett munkavállalóként munkaerőpiac

11 11 3. TARTALMI KÉRDÉSEK A közoktatáshoz igazodóan – a kimeneti szabályozás megtartása mellett – egységes, kötelező érvényű, a tanítási-tanulási folyamatot szabályozó kerettantervek kidolgozása és bevezetése (NEFMI – új közokt. tv.) A központilag kiadott tanügyi dokumentumok (OKJ, szakmai és vizsgakövetelmények) felülvizsgálata, átdolgozása (MKIK 48) A szakmai vizsgák racionalizálása (időtartam csökkentése, vizsgadokumentáció egyszerűsítése) Szakmai felügyeleti rendszer kialakítása (NGM−NEFMI−MKIK együttes részvételével) Pályaorientáció fejlesztése, pályakövetési rendszer kialakítása

12 12 4. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSI ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI A hozzájárulásra kötelezettek által szervezett gyakorlati oktatásra szakmacsoportonként meghatározott normatív költségtérítés Saját dolgozók képzésénél az elszámolási kötelezettség egyszerűsítése Terv: Az iskolai tanműhelyekben folyó gyakorlati oktatás differenciált mértékű, normatív jellegű támogatása

13 13 5. EREDMÉNYEK (a Mercedes és az MKIK 48 szakképesítése) Cél: 2011 - szeptemberi kezdés Az NSZFI-vel együttműködésben folyamatban az MKIK által kidolgozott 48 szakképesítés és a Mercedes cég által kért járműves szakképesítések képzési dokumentumainak jogszabályi előkészítése Megtörtént az ehhez szükséges OKJ módosítás előkészítése, jelenleg államigazgatási (külső köröztetés) eljárás alatt van Folyamatban van a szükséges tanügyi dokumentumok (SZVK rendelet (belső köröztetés); Központi programok!!!) megjelentetése és a képzések jogszabály szerinti indíthatóságának előkészítése (NEFMI közlemény)

14 14 ÖSSZEGZÉS Stratégiai fontosságú feladat a gazdaság szereplőinek széleskörű bevonása a szakképzés megszervezésébe, működtetésébe – kiemelten a gyakorlati oktatás területén (MKIK, egyéb gazdasági szereplők bevonása) A tervezett intézkedések hatására  a gazdaság rendelkezésére áll az igényeknek megfelelő és kellő számú munkaerő  növekszik a foglalkoztathatóság  emelkedik a képzések minősége, ennek keretében közelít egymáshoz az iskolai rendszerű és a felnőttképzés  csökken az alacsony színvonalon működő intézmények száma, tisztábbá válik profiljuk

15 15 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! gyorgy.vartman@ngm.gov.hu