Deák Attila Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft Terület és településfejlesztési szakértő.

Az előadások a következő témára: "Deák Attila Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft Terület és településfejlesztési szakértő."— Előadás másolata:

1 Deák Attila Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft Terület és településfejlesztési szakértő

2 Tíz év után újra Széchenyi terv  Első Széchenyi Terv 2000-2002  Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006  Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013  Új Széchenyi Terv 2011 -  Elérhetőség: http://www.ujszechenyiterv.gov.hu http://www.ujszechenyiterv.gov.hu http://www.nfu.hu

3 Kiinduló pont  Leszakadás a régiótól: 2004-2009 között 0,5%-os visszaesés – Szlovákia 15%-os növekedés  Versenyképesség csökkenés: Globális versenyképességi index mérései szerint 131. ország közül 58. hely  Pénzügyi instabilitás  Az állam, mint versenyhátrány: túlzott bürokrácia, bonyolult adórendszer, aránytalan közteherviselés, kiszámíthatatlan állami politika  Bizalomhiány  Rendkívül alacsony aktivitási ráta: 62%-a foglalkoztatottsági ráta Magyarországon, utolsó előtti hely az EU-ban

4 Szemléletváltá Szemléletváltás  Újraelosztási politika helyett növekedéspárti politika. „Az államnak nem az a dolga, hogy adjon, hanem hogy ne vegyen el”  Változás a foglalkoztatáspolitikai szemléleten belül: Foglalkoztatási problémák megoldása kizárólag a vállalkozókon keresztül lehetséges. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a foglalkoztatási programok csak átmeneti foglalkoztatást jelentenek. A munkára várók helyett a munkahely teremtőket kell támogatni. Radikális fordulat az üzleti élet versenyképessége érdekében Szövetség az állam és a vállalkozók között

5 A magyar gazdaság kitörési pontjai – Az Új Széchenyi terv programjai Jövőkép: A régióban Magyarországon legyen a legjobb élni és vállalkozást működtetni  Gyógyító Magyarország - Egészségipar  Megújuló Magyarország – Zöldgazdaság fejlesztés  Otthonteremtés – Lakásprogram  Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztése  Tudomány – innováció - Növekedés  Foglalkoztatás  Közlekedés - Tranzitgazdaság

6

7

8 Versenyképesség javításának fő elemei  Integráció: A kijelölt kitörési pontok sajátosság, hogy sokféle iparágat integrálnak.  Globális vagy európai versenyképesség: Csak akkor lehet a magyar gazdaság versenyképes, ha sajátos erőforrásokra támaszkodik.  Piactermelő fejlesztés: Olyan fejlesztések támogatása, amely a piaci és más befektetések egész sorát teszi lehetővé  Magas hozzáadott érték: Egyszerű munkafázisoktól a magas hozzáadott értékű termelés felé kell elmozdítani a gazdaságot.

9 EGÉSZSÉGIPAR

10 GYÓGYÍTÓ MAGYARORSZÁG EGÉSZSÉGIPAR Pozicionálás alapjai:  Kedvező természeti adottságok – stratégiai előny a térségben  Felhalmozott szellemi tőke, tradicionális erős ágazat Magyarországon – stratégiai előny  Jelentős nemzetközi piac – Tartós növekedést biztosít  Jelentős munkaerőigénye van – munkahelyteremtés, erősíti a kkv szektort  Jelentős része kiaknázatlan  Pozitív hatással bír a súlyos gondokkal küszködő egészségügyi ellátórendszere  Javul a lakosság egészségi állapota  Tartósan növekvő, a világban is folyamatosan felértékelődő piac  Pozitív országimázs, attitűd  Visszahat a lakosság egészségi állapotára  A magyar orvostudomány világszínvonalon elismert  Innovatív a magyar rehabilitáció  A magyar gyógyszergyártás nagy tradicióval bír  Egyedülálló gyógyvízkészlet  Magyarország piacvezető a fogászati és plasztikai sebészetben  Wellness turizmus dinamikus fejlődése

11 Egészségipar program elemei Egészségturizmus Geotermikus energia hasznosítása Növényházi kertészet Gyógyszeripar Biotechnlógia, nanotechnológia Szépségipar Ásványvíztermelés Orvosi műszergyártás Balneológia Egészségügyi klaszterek Egészségiparhoz kapcsolódó oktatás Specializált építőipar

12 GYÓGYÍTÓ MAGYARORSZÁG PÁLYÁZATAI Turisztikai szolgáltatások fejlesztése 6 régióban Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Nyugat-Dunántúlon Helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése a régiókban Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a régiókban

13 ZÖLD GAZDASÁGFEJLESZTÉS

14 Pozicionálás alapjai  Globális felmelegedés  Világszerte növekvő energia igény  Fosszilis energiahordozók árának drasztikus növekedése  Ellátási zavarok fellépése Közép-Európában  Magyar importfüggőség (átlag fölötti)

15 Megújuló Magyarország program elemei  Energiahatékonyság, energiatakarékosság, energiaracionalizálás  Megújuló energiaforrások felhasználása  Mezőgazdasági bioenergia (szilárd biomassza, bio üzemanyagok, biogáz, termálenergia)  Zöldfoglalkoztatás  Kutatás-fejlesztés  Szakemberképzés  Zöld Fejlesztési Bank

16 MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG PÁLYÁZATAI  A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok - szemléletformálás, informálás, képzés A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok - szemléletformálás, informálás, képzés  Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva  Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés  Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (A) Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (A)  Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (B) Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (B)  A települési szilárd hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése A települési szilárd hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése  Megújuló energia alapú térségfejlesztés Megújuló energia alapú térségfejlesztés  Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Közép-Magyarországon Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Közép-Magyarországon  Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása  Távhő-szektor energetikai korszerűsítése Távhő-szektor energetikai korszerűsítése  Települési szilárdhulladék-lerakókat érintő rekultivációs programok kiterjesztése Települési szilárdhulladék-lerakókat érintő rekultivációs programok kiterjesztése  A fenntarthatóbb életmódot és a fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek A fenntarthatóbb életmódot és a fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek  Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban - E-környezetvédelem Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban - E-környezetvédelem

17 LAKÁSPROGRAM

18 Pozicionálás alapjai  Nincs kormányzati lakásprogram  Építőipar alacsony teljesítőképességének háttere  Devizahitelek kockázata  Magas lakossági önerő, elő takarékosság hiánya, ösztönző rendszerek hiánya  Első lakás megszerzésének lehetetlensége  Romló demográfiai mutatók  Alacsony bérlakás állomány  Szociális lakások hiánya  Öregek otthonának hiánya  Elavult lakásállomány

19 Célkitűzések A magyar lakásállomány folyamatos megújítása (évente 40-50 ezer lakás építése) A lakásépítési ágazat az építőipar egyik motorja legyen, az építőipar pedig a gazdaság motorja Energiatakarékos építkezés, megújuló energiafelhasználás támogatása Városrész rehabilitáció, zöldváros Első lakás megszerzésének állami támogatása Egyéb kedvezmények (SZJA, állami garancia, kamattámogatás) Szociális bérlakás program elindítása (5-10 ezer lakás) Panelprogram Idősek otthonának létesítése

20 NÖVEKEDÉS

21 Célok Gazdasági cél, hogy az ország K+F ráfordítása az évtized közepére elérje a GDP 1,5%-át…, a következő ciklusba pedig az EU országok felső harmadába kerüljön Magyarország” Célkitűzések:  Magas növekedési potenciálú innovatív vállalkozások támogatása  KKV-k innovációs kapacitásának növelése  Hazai tudásforrások összekapcsolása  Klaszteresedés támogatása  EU forrásainak átcsoportosítása a high-tech ágazatba  KKV-k globális piacra jutásának segítése demonstrációs projektek támogatása  Az üzleti szféra és hazai tudásbázis összekapcsolása  Természettudományos és műszaki képzés megerősítése  Agrár-innováció  Energia innováció (zöld gazdasághoz kapcsolódó kutatások megalapozása)

22 Ágazati kutatás-fejlesztési prioritások Közlekedés és járműipar Egészségipar Energetika Informatika Mezőgazdaság Kreatív iparágak

23 TUDOMÁNY INNOVÁCIÓ PROGRAM PÁLYÁZATAI Képzés- és tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai képzésekre és azok fejlesztésére Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása Akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása Kutatási projektek és kutatási szolgáltatások támogatása a Közép- magyarországi régióban (A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás- fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül)

24 FOGLALKOZTATÁSI ÁTTÖRÉS

25 Pozicionálás alapja  Egy ország akkor erős gazdaságilag, ha magas a foglalkoztatás szintje  Közép-Európa összehasonlítása – magyar foglalkoztatási hátrány  Munkanélküliségi ráta Magyarországon emelkedik (11%)  A szegénység kiterjedésével fennáll egyes térségek végleges leszakadása  Szociális feszültségek a vidéki térségekben  Aktivitási ráta csökken  KKV támogatása a munkahelyteremtésben alacsony  A segélyezési rendszer motivációs hatása alacsony

26 Foglalkoztatás növelése  Külföldi tőke számára vonzóvá kell tenni az országot  KKV munkahelyteremtésének támogatása  Emberek motiválása a munkába állásra  Közfoglalkoztatás átalakítása  A képzéseket a valós gazdasági igényekhez kell alakítani  A vidékre koncentrált figyelmet fordítani  Szociális földprogram bővítése  Kiemelt szektorok: építőipar, mezőgazdaság, turizmus, K+F, kreatív iparágak  Atipikus foglalkoztatási formák támogatása

27 FOGLALKOZTATÁS PROGRAM PÁLYÁZATAI Kiemelt projektötletek benyújtása a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása érdekében Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban Atipikus foglalkoztatási formák támogatása (konvergencia) (FELFÜGGESZTVE!) Atipikus foglalkoztatási formák támogatása (KMR) (FELFÜGGESZTVE!) Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása (Munkaerőpiaci Alap)

28 TRANZITGAZDASÁG

29

30

31 Célok  Ellátási láncok kialakítása  Közúti túlsúly oldása  Trimodális csomópontok kialakítása  Fenntartható vasút struktúra  Budapest-Ferihegy regionális központ  Belvízi és nemzetközi hajózás fellendítése (Duna)  Közösségi közlekedés fejlesztés, közlekedéstudatosság- környezettudatosság ösztönzése  Városi kerékpárutak fejlesztése

32 KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM PÁLYÁZATAI Négy és öt számjegyű utak fejlesztése a régiókban Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése a régiókban Közlekedésfejlesztési program keretében megvalósítandó egyszerűsített előkészítési projektek Közlekedésfejlesztési program keretében megvalósítandó kiemelt projektek Kerékpárút-hálózat fejlesztése Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése

33 ÜZELETI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE

34 Prioritások  Jövőkép és stratégia: 2014-ig Magyarország váljon a kelet-közép európai régió leginkább vállalkozásbarát országává  Stabilitás és kiszámíthatóság  Bürokrácia csökkentés, adócsökkentés  Vállalkozásbarát önkormányzatok  Stabil forgótőke finanszírozás  Hazai piac növelése: hazai piac megóvása, versenyfelügyelet, fogyasztóvédelem  Egyablakos ügyintézés  Gazdasági kamarák megerősítése  Közbeszerzési fordulat  Fizetési fegyelem helyreállítása: körbetartozás felszámolása

35 Kárpát-medencei gazdasági program A Kárpát-medence, mint európai makrorégió A magyar gazdaság szervezésének természetes földrajzi kerete a Kárpát-medence A szomszédos magyarság közvetítő, tapasztalata van és helyismerete, kommunikáció Célja:  Magyarország legyen a Kárpát-medence gazdasági, pénzügy és  kulturális központja  Regionális klaszterek létrehozása  Magyar működő tőke növelése a határon kívül  Befektetés-beruházás ösztönzés  Kárpát-medencei szakképzési, felnőttképzési program

36 VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS PROGRAM PÁLYÁZATAI Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása a régiókban Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozások számára Kombinált mikrohitel Kombinált mikrohitel (KMR) Új Széchenyi Hitel Programok Új Széchenyi Hitel Programok (KMR) Új Széchenyi Viszontgarancia Programok Új Széchenyi Viszontgarancia Programok (KMR) Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése Mikrovállalkozások fejlesztése Akkreditációs felhívás tanácsadó szervezetek részére a Vállalati Tanácsadás programhoz kapcsolódóan Akkreditációs felhívás tanácsadó szervezetek részére a Vállalati Tanácsadás programhoz kapcsolódóan

37