Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dik má, more! Bódis Kriszta ifjúsági regényének nyelvhasználatáról Pöttyös, csíkos, indián konferencia Szakhét, 2016.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dik má, more! Bódis Kriszta ifjúsági regényének nyelvhasználatáról Pöttyös, csíkos, indián konferencia Szakhét, 2016."— Előadás másolata:

1 Dik má, more! Bódis Kriszta ifjúsági regényének nyelvhasználatáról Pöttyös, csíkos, indián konferencia Szakhét, 2016

2 – Öcccccccsém! – kiáltott fel meglepődve Carlo, amikor a telep felől jövet meglátta a Szirtes-hegy lábánál parkoló két Audi 8- ast. – Ezek meg...? – nézett a többiekre, de ők csak a vállukat vonogatták. –Honnan tudnánk? Hát a Jenci a te apád testvére, nem? Nem merték hozzátenni, hogy „vagy az igazi apád”, mert emiatt Carlo képes volt azonnal ütni. –Jeeenőőő – parodizálta Carlo nagybátyját, és közben a fiúk arcába tolta fenyegetésre emelt mutatóujját. – Jenő! Vágod? –Jenő! A Devla tegye rátok a kabátot! – változtatta el a hangját Natasa, az egyetlen lány a telepről, akit maguk közé engedtek.

3 Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes, pszichológus, emberjogi aktivista Könyvei: Mind csak idegenyebb úgy (JAK, 2002, versek) Kemény vaj (Magvető 2003, regény) Artista (Jelenkor 2006, regény) Carlo Párizsban (Tilos az Á Könyvek, 2014) Antológiák: Egyszer volt...(mese antológia, Csimota Kiadó, 2003) Éjszakai állatkert (antológia a női szexualitásról, 2005 Szomjas oázis (antológia a női testről, egyik szerzője, Jaffa Kiadó, 2007)

4 A Hétes-telep (22.oldal) B. K. 1998-ban járt először a Hétes-telepen  dokumentumfilm 2007-től alkotótábor, fejlesztő programok, a higiéniai körülmények javítása, közösségfejlesztés 2013-tól ellehetetlenítik a munkáját

5

6 Cigány vagy roma? – középkori latin cinganus, a cseh Cikán, a szlovén és szerb-horvát cigan, a svéd zigenare, a német Zigeuner, a francia tzigane, illetve tsigane alakok, az olasz zingaro, a portugál cigano, a spanyol zincal, a román ţigan, a török çingene  a görög ατσιγανος ’ne érintsd meg’ – rom  jelentésváltozás: megmarad az eredeti ’házas (romani) férfi’ csupán ’férfi’ jelentésben (Grétsy et al 2011) romani : a rom főnévből képzett melléknév nőnemű alakjai (romani nyelv) (Szalai in Bartha 2007) Nem egységes! Sem a nyelv, sem a kultúra, sem az elnevezések! Az oláh cigányok romának vagy cigánynak, a romungrók és a beások többsége cigánynak nevezik magukat (a roma inkább csak píszínek gondolt). A regényben is cigányként nevezik meg magukat, a gyerekek a „C”-be járnak (44.oldal) A píszí NEM TABU! hanem „ saját előítéleteinek megmunkált meghaladása” (Bódis Kriszta)

7 Cigány nyelvek Magyarországon (Szalai, In Bartha 2007) + háromnyelvűek (a Magyarországra települt erdélyi cigányok román-romani- magyar)

8 A cigányság csoportjai (Orsós Anna In Bartha 2007)  a valóság ennél is árnyaltabb

9 Nyelvcsaládfa (Orsós Anna) Romani Beás

10 lóvé, vakerál, Devla, dzsukel a regény szereplői romungrók (hétköznapi nyelvhasználatban „muzsikus cigányok”. Nem mindenki romungró, aki túlvan a nyelvcserén, és nem mindenki muzsikus!) – a 15-16. századtól a Kárpát-medencében – ma már magyarul beszélnek, korábban: kárpáti dialektus – a romungrók sajátos identitása magyar-cigány között a regény nyelvében is számtalan romani kölcsönszó van – a romani kölcsönszavak nem mind ugyanabból a dialektusból származnak vagy bizonytalan eredetűek – mivel ugyanazon közösség „veszi át” ezeket a szavakat, jelenlétüket a nyelvcseréből fakadó maradványhatásként is lehet értelmezni (Arató 2015)

11 A verbalitás szerepe egyes cigány közösségekben (Horváth 2002) Horváth Kata és Kovai Cecília antropológusok kutatásai egy borsodi telepen, „Gömbalján” romungrók között Megfigyeléseik a regény lapjain is megelevenednek A beszéd kitüntetett fontosságú ezekben a közösségben: – aki jól beszél, az elismert tagja a közösségnek – „szinte mindenkinek megvan a gúnyneve, mindenkit ugratnak, leszidnak apróságokért, és szüntelenül.” (Horváth 2002)  a sajátos beszéd különbözteti meg őket a magyaroktól és a „cigányabb cigányoktól”. „Mi vagyok én, paraszt, hogy ne káromkodjak?”  „cigányos beszéd” megkonstruált diskurzus

12 A humor, irónia, „csúnya beszéd” A humor mindig is jó eszköz volt a cigányságból fakadó sérülések kezelésére Az irónia: – a magyaroknak való megfelelés paródiája, – nem megfelelés lehetőségével való kísérletezés A „csúnya beszéd” játékos használata: a bőrszín és az öndefiniálás – „A Negró világít a szájukból meg a néger pöcse a seggükbő, mint a neoncső” -- mondja a regényben Zsuzsi nene a bűnöző cigányokra

13

14 Az ugratások Brenneis (1986) „szópárbaj”: sértések és ocsmányságok legalább két fél közötti cseréje – lehetővé teszik kényes vagy egyéb tiltott gondolatok, aggodalmak kifejezését – a versengés konvencionalizált, így veszélytelen – szerkezet: kihívás, sértés, riposzt – a közönség szerepe: bíró vagy gyönyörködés – játék! Réger (1999 In Bartha 2007): tettetett kihívással, inzultussal vagy fenyegetéssel megnyitott társalgási szekvenciák, amelyek lényegüket tekintve kétértelműek és szándékosan teremtenek bizonytalanságot (komolyan vagy viccből mondták?)

15 sajátos „kétnyelvűség”: kétféle nyelvváltozat – közösségen belül – a nem cigányokkal (gádzsókkal) szemben aki a „Dik a Kisjutka! Idegyöttél hazudni Gömbaljára, mert M-ben (a város, ahol lakik) már nem hiszik el neked?!” jellegű üdvözlő mondatra nem humorral reagál és megütközik a férfi nemi szervek színárnyalatairól szóló vicceken  rögtön „kényesnek”, „beképzeltnek” minősül: „magyarként” jeleníti meg magát az adott szituációban. A „magyar” eleve feltételezett tulajdonsága, hogy „nem érti a viccet”

16 játék a „lemagyarozással” - a különbségekkel való megvádoláson alapszik  kihívás és „behívás” az erről való diskurzusba: Hé, ezek már nem köszönnek! Ezek már magyarok lettek! Mire teszitek magatokat? A Horváth által kutatott zárt romungró közösségekben folyamatosan olyan diskurzusokat teremtenek, ahol van kihívás, de ezáltal uralják is a helyzetet (ha passzívak volnának, és nem hívnának ki senkit, vesztesek volnának, elfogadnák a társadalom által rájuk osztott szerepet) az ugratás nem idegen a regénytől sem

17 Ugratás és nyelvi szocializáció (Réger 1999 In Bartha 2007) korábban még a csecsemőhöz intézett beszédben is megjelent (ellentétben a magyar dajkanyelvvel): – szexuális ugratás (amikor a csecsemőt kurvának nevezi az édesanyja): a kor előrehaladtával csökken – játékos fenyegetés és szidás – az eljövendő élet jelenetei : a leendő felnőtthöz beszélnek  felkészülés a nemi szerepekre a regényben gyerekek gyakran beszólnak egymásnak (12.oldal)

18 a gyermekek iskolás korukra elsajátítják - és alkotó módon alkalmazzák - cigány szóbeli kultúra meghatározó jegyeit: az improvizatív előadásmódot, a párbeszédes-interaktív szövegépítést, az ugratásokra való reagálást (Réger 1987 in Bartha 2007) a nyelvi kompetenciával párhuzamosan már a kezdetektől fogva fejlesztik kommunikatív kompetenciáját is oly módon, hogy bevezetik a beszélés funkcióiba, a közösségben releváns beszédműfajokba a regény szereplői is korán bevezetődnek a felnőtt diskurzusokba gazdag verbalitás, fantázia, asszociatív gondolkodás (az iskolai nehézségek forrása: az írásbeliséggel való találkozás hiánya és az eltérő nyelvi szocializációs normák)  Ma már nem minden cigány közösségre jellemző, a fiatalabb generáció elhagyja

19 A regény (és nyelvhasználata) hűen tükrözi egyes zárt romungró közösségek sajátos nyelvi és kulturális szokásait – érzékeny környezetrajz kendőzetlenül őszinte: – nem fest fekete-fehér képet a szereplőkről – szleng elemek, trágárságok, hitelesen bemutatja az ugratásokat – esetenként didaktikus és bölcselkedő (leginkább a főszereplővel kapcsolatosan) – életszagúan ábrázolja a nyomort, de részben a sajátos nyelvi humor által segít feldolgozni azt, és szerethetővé teszi a karaktereket

20 Aki elolvassa Carlo történetét, nagyon sok olyan dolgot megérthet, amit eddig csak borzadva, idegenkedve szemlélt. Miért nem képesek a cigánygyerekek „civilizáltan” viselkedni? Miért olyan izgágák, vadak, erőszakosak, mohók, hangosak? Miért élnek koszban, miért toprongyosak, és mégis miért csillog olyan szép, eleven tűz a szemükben, hogy attól a könny kicsordul? Kik ezek a kölykök és mit gondolnak? (Böszörményi Gyula)

21 Lovi, a lovi, a pavlovi lovi… Őszintén, nézed a való villámat? Várod a durvát te elcseszett állat Komor itt az ország lelki leszakadó Mégis engem ad a kereskedelmi adó Kétmilliós réting, tömeghipnózis Mehetsz anyádba kritikai gnózis. Szilaj a kísérlet, fülledt pavlovi Állatok vagyunk, jobb ez, mint a lovi. Ez nem a Heti Hetes, ez a hétköznapi Hétes, haljak meg, tesó, a hetünk nem mézes. Én jó vagyok, vágod? A másik a rossz! Ne kamuzz nekem, csak őszintén ossz! Ez Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mi tudunk itt élni, vajon neked megy-e? Egyéni voltál te is valaha, Minek kellett a média Walhalla? Állj fel, és mondd el, more, lásó? Itt minden hiába-valóság show! Egyéni voltam én is valaha Fogadj be már média Walhalla Egy Converses kreatív aranyból a szíve Istent játszik megint lazán becsal ide Ez főműsor, stabil, itt nem szabad Hogy gazdát cseréljen a gondolat Refrén: A nép nem feled / Nekem elhiheted https://www.youtube.com/watch?v=mg4cKh4r_bI A hétesi gyerekek üzenete: Egy Való Világ paródia

22 Köszönöm a figyelmet! http://nyelvtud.btk.pte.hu/content/c sikos-pottyos-indian-szakhet-2016

23 Felhasznált irodalom Arató Mátyás (2015): Cigány jövevényszavak téves értelmezései – A romani és beás jövevényszavak alapkérdései és alapproblémái. (kézirat) Bartha Csilla, szerk. (2007): Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (Szalai, Orsós, Réger) Böszörményi Gyula (2015): Bódis Kriszta ritkán jelentkezik új regénnyel, de amikor megteszi, az üt. Librarius. http://librarius.hu/2015/01/26/bodis-kriszta-ritkan-jelentkezik-uj-regennyel-de-amikor- teszi-az-ut/http://librarius.hu/2015/01/26/bodis-kriszta-ritkan-jelentkezik-uj-regennyel-de-amikor- teszi-az-ut/ Brenneis, Donald (1986): Szócsaták. In: Cherfas, Jeremy és Lewin, Roger: Nem csak munkával él az ember. Budapest. 169—82. Grétsy Zsombor et al (2011): Cigány, roma, dzsipszi, melyik a piszi? http://www.nyest.hu/hirek/cigany-roma-dzsipszi-melyik-a-piszi http://www.nyest.hu/hirek/cigany-roma-dzsipszi-melyik-a-piszi Horváth Kata, (2008): A cigány különbségtétel. http://cieh- programmes.univparis3.fr/docs/Minorite/1hadastol.pdfhttp://cieh- programmes.univparis3.fr/docs/Minorite/1hadastol.pdf Horváth, Kata. (2002). “Gyertek ki nálunk, hogy jobban megismerjük egymást!”. Epizódok egy falusi magyar cigányközösség életéből. In Tér és terep. Szerk. Kovács Nóra – Szarka László, pp. 241-325. Budapest: Akadémiai Kovai Cecília (2015): A cigány-magyar különbségtétel és rokonság. Doktori értekezés http://www.rkk.hu/rkk/publications/phd/kovai_ertekezes.pdf http://www.rkk.hu/rkk/publications/phd/kovai_ertekezes.pdf http://bodis.irolap.hu/


Letölteni ppt "Dik má, more! Bódis Kriszta ifjúsági regényének nyelvhasználatáról Pöttyös, csíkos, indián konferencia Szakhét, 2016."

Hasonló előadás


Google Hirdetések