Szociális és gyámügyi igazgatás (hatályosítva 2016. 04. 01.) SZTE ÁJTK 2016. ÁPRILIS 4. DR. MEZEY RÓBERT.

Az előadások a következő témára: "Szociális és gyámügyi igazgatás (hatályosítva 2016. 04. 01.) SZTE ÁJTK 2016. ÁPRILIS 4. DR. MEZEY RÓBERT."— Előadás másolata:

1 Szociális és gyámügyi igazgatás (hatályosítva 2016. 04. 01.) SZTE ÁJTK 2016. ÁPRILIS 4. DR. MEZEY RÓBERT

2 VÁZLAT TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK ANYAGI JOGI, ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYOK A SZOCIÁLIS ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE, FELÉPÍTÉSE SZOCIÁLIS HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYRENDSZER GYÁMÜGYI, GYERMEKVÉDELMI IGAZGATÁS GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYEK BŰNMEGELŐZÉS EGYÉB TERÜLETEK

3 Történeti előzmények Szociális igazgatás Rendszerváltás előtt: Korm. rendeletek, MT. rendeletek, miniszteri rendeletek 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1993. évi III. törvény (Szoctv.) Gyámügyi igazgatás Rendszerváltás előtt: 20/1969. (V. 13.) Korm. r., 13/1974. (V. 14.) MT. r., 2010/1982. (V. 7.) MT. hat. 51/1986. (XI. 26.) MT. r. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) (az új Ptk. hatályon kívül helyezte) 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1991. évi LXIV. törvény (New Yorki Egyezmény) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2013. évi CLV. tv. a támogatott döntéshozatalról

4 ANYAGI JOG, ELJÁRÁSJOG AZ ELŐZŐEKBEN MÁR HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOKON KÍVÜL AZ ALÁBBIAK EMLÍTÉSE INDOKOLT: A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 2004. ÉVI CXL. TÖRVÉNY (KET.) 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer.) 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről (Gyár.) 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről (új Sznyr.)

5 A SZOCIÁLIS ÉS GYÁMÜGYI IGAZGAZÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE, FELÉPÍTÉSE SZOCIÁLIS ÁGAZAT Szoctv. 4/A. § (1) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a) a helyi önkormányzat képviselő- testülete, b) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), vagy d) a szociális hatóság gyakorolja GYÁMÜGYI, GYERMEKVÉDELMI ÁGAZAT (331/2006. (XII. 23.) Korm. r., Gyvt. 5. § k) pont) „1. § (1) A gyámhatóság feladat- és hatáskörét a) a települési önkormányzat jegyzője, b) a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal), c) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.” (A Gyvt. 5. § k) pont külön nevesíti a fővárosi főjegyzőt.)

6 SZOCIÁLIS HATÓSÁG 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 6/A. § (1) A kormány szociális hatóságként az Szt. a) 4/A. §-a (1) bekezdésének d) pontja alkalmazása során a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, c) 43/A. §-a (5) bekezdésének alkalmazásában a fellebbezési eljárásra illetékes szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. (2) Az Szt. szerinti, első fokon a járási hivatal hatáskörébe utalt hatósági ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként. hatáskört telepít a jogszabály többek közt Magyar Államkincstárra, a NAV-ra, a munkaügyi központra stb. (2015. április 1-től a külső és belső integráció miatt a hatás- és feladatkörök, illetve az eljáró hatóságok jelentősen változtak! A bürokráciacsökkentéssel összefüggésben további hatásköri és szervi változások várhatóak!)

7 PÉNZBELI ELLÁTÁSOK I. FOK KÉPVISELŐTESTÜLET (BIZOTTSÁG, POLGÁRMESTER, JEGYZŐ): TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS (RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS – HELYI RENDELETBEN EGYÉB ELLÁTÁSI FORMÁK IS MEGÁLLAPÍTHATÓAK) JÁRÁSI HIVATAL: IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA AKTÍV KORÚAK TÁMOGATÁSA (FOGLAKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁS EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS) ÁPOLÁSI DÍJ KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJ EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJ

8 TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK I. FOK KÉPVISELŐTESTÜLET: KÖZTEMETÉS, TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS (RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS) (KÉPVISELŐTESTÜLET: QUASI MÉLTÁNYOSSÁGI ÁPOLÁSI DÍJ A SZT. 45. § (2a) BEKEZDÉSÉNEK ÉRTELMÉBEN) JÁRÁSI HIVATAL: ALANYI KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA JOGOSULTSÁG NORMATÍV KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA JOGOSULTSÁG EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR: ENERGIAFELHASZNÁLÁSI TÁMOGATÁS

9 II. FOKÚ ELJÁRÁS A KÉPVISELŐTESTÜLET HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ TÁMOGATÁSOKNÁL KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG AZZAL, HOGY HA A DÖNTÉST ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRBEN ELJÁRÓK HOZZÁK MEG, A KÉPVISELŐTESTÜLETHEZ 15 NAPON BELÜL FELLEBBEZÉS NYÚJTHATÓ BE, EZT KÖVETŐEN LEHET BÍRÓSÁGHOZ FORDULNI) MINDEN MÁS ESETBEN A TERÜLETILEG ILLETÉKES KORMÁNYHIVATAL A JOGERŐS KÖZIGAZGATÁSI DÖNTÉSSEL SZEMBENI BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT AZ ILLETÉKES KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁGTÓL KÉRHETŐ 30 NAPON BELÜL. KASSZÁCIÓS ÉS REFORMATÓRIUS JOGKÖRE IS LEHET A BÍRÓSÁGNAK (SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGON ALAPULÓ TÁMOGATÁSNÁL CSAK KASSZÁCIÓS), ILLETVE IDEIGLENES INTÉZKEDÉST IS HOZHAT VÉGZÉSSEL.

10 SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás.

11 SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény), az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény), a támogatott lakhatás, f) az egyéb speciális szociális intézmény

12 ÁTMENETI ELHELYEZÉST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK időskorúak gondozóháza; fogyatékos személyek gondozóháza; pszichiátriai betegek átmeneti otthona; szenvedélybetegek átmeneti otthona; éjjeli menedékhely; hajléktalan személyek átmeneti szállása; Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. (Különös méltánylást érdemlő esetekben ez egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható.)

13 LAKÓOTTHONOK TÍPUSAI fogyatékos személyek lakóotthona (rehabilitációs célú lakóotthon, ápoló-gondozó célú lakóotthon; pszichiátriai betegek lakóotthona (rehabilitációs célú lakóotthon); szenvedélybetegek lakóotthona (rehabilitációs célú lakóotthon)

14 A SZEMÉLYES GONDOSKODÁS MEGSZERVEZÉSÉRE KÖTELES SZERVEK:

15 TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT I. családsegítés, ha polgármesteri hivatalt működtet vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye a településen van, étkeztetés házi segítségnyújtás állandó lakosainak számától függően a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatások ezen pontokban nem említett szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés (Gyvt. 86. § (1) bekezdés a)-e) pontjai)

16 II. Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén háromezer főnél több állandó lakos él, az alapszolgáltatást (ez ténylegesen a családsegítés) és idősek nappali ellátását, tízezer főnél több állandó lakos él, az Gyvt. 86. § (1) bek a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b) pontban nem említett nappali ellátást, harmincezer főnél több állandó lakos él, az a Gyvt. 86. § (1) bek. a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását köteles biztosítani.

17 AZ ÁLLAM A KORMÁNY RENDELETÉVEL KIJELÖLT SZERV ÚTJÁN KÖTELES GONDOSKODNI a) a harmincezer főnél nagyobb állandó lakosságszámú településeken a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona megszervezéséről és fenntartásáról, b) a fővárosban a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, fogyatékos személyek szakosított ellátásának a megszervezéséről és fenntartásáról, c) a megye területén a szakosított ellátások megszervezéséről és fenntartásáról, azzal, hogy a megyei jogú város területére is kiterjedően köteles gondoskodni azokról az ellátásokról, amelyek megszervezésére a megyei jogú város a 90. § (2) bekezdése alapján nem köteles (Gyvt. 88. § (1) bek.)

18 FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) idősek otthonának, a hajléktalanok otthonának, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézményének, b) a fővárosban - ha a kerületi önkormányzattal másként nem állapodik meg - a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezéséről és fenntartásáról. A fővárosi önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó intézmények ellátási területe az egész fővárosra kiterjed.

19 GYÁMÜGYI, GYERMEKVÉDELMI IGAZGATÁS

20 GYERMEKI, SZÜLŐI JOGOK, KÖTELEZETTSÉGEK GYVT. 6-13. §-AI THE BEST INTEREST OF CHILDREN (A GYERMEK LEGJOBB JOGA, KORÁBBI TÉVES FORDÍTÁS SZERINT A GYERMEK MINDENEK FELETT ÁLLÓ JOGA)

21 PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (jegyző) gyermekétkeztetés (intézményi, ingyenes és kedvezményes intézményi, szünidei) (települési önkormányzat) a gyermektartásdíj megelőlegezése, és az otthonteremtési támogatás (járási hivatal, mint gyámhatóság)

22 GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK a gyermekjóléti szolgáltatás, Biztos Kezdet Gyerekház család- és gyermekjóléti szolgálat család- és gyermekjóléti központ a gyermekek napközbeni ellátása, a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, b) a családi napközi (2016. december 31-ig), c) a családi gyermekfelügyelet, d) a házi gyermekfelügyelet, e) az alternatív napközbeni ellátás. a gyermekek átmeneti gondozása befogadó szülők, helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona (krízisközpont, félutas-ház szolgáltatás, titkos menedékház).

23 GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK az otthont nyújtó ellátás, a) a nevelőszülő a működtető közreműködésével, vagy - ha ez nem lehetséges - b) a gyermekotthon, vagy c) az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény, illetve fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona (a továbbiakban: fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat támogatásával, különösen családgondozással, a gyermekvédelmi gyámság ellátásával. az utógondozói ellátás, (a nevelőszülő a működtető közreműködésével, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely, különösen albérlet vagy egyéb hely (a továbbiakban: külső férőhely) biztosítja). a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. (Javítóintézeti nevelés és ellátás) (2015. 01. 01.-től)

24 TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI (GYVT. 94.§) (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint, a (2a)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, valamint, ha a (2a)-(4) bekezdés alapján nem köteles az ellátás biztosítására, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (2a) Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki. (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát köteles működtetni. (4) A járásszékhely település, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A járásszékhely településen működő gyermekjóléti központ ellátási területe a járás lakosságára terjed ki. 94/A. § A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ működtetését társulás útján is biztosíthatják.

25 AZ ÁLLAM FELADATAI Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást, az utógondozói ellátást és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást. (MIK, KLIK, SZGYF)

26 SZOLGÁLTATÓI NYILVÁNTARTÁSBA BEJEGYZÉS, ELLENŐRZÉS Szabályait a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (új Sznyr.) tartalmazza A Kormány az Szt. és a Gyvt. alkalmazása során működést engedélyező szervnek a) a fővárosi, megyei kormányhivatalt, valamint b) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt jelölte ki. A Kormány szociális hatóságnak az Szt. 90/A. §-ának alkalmazása során a helyi önkormányzat, a társulás, illetve a Főigazgatóság fenntartói feladatokat ellátó megyei, fővárosi kirendeltségének (a továbbiakban: megyei kirendeltség) székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti intézmény esetén a Fővárosi Kormányhivatalt jelöli ki. A Kormány a szolgáltatások esetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként - az e rendelet szerinti ellenőrzésre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel - a működést engedélyező szerveket jelöli ki.

27 HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása, a védelembe vétel, megelőző pártfogás a családbafogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel (12 éves kor alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában minden esetben, 12 év felett lehetőleg nevelőszülőnél történő elhelyezéssel), (örökbefogadás – közhasznú szervezetek is közreműködhetnek) (gyermekvédelmi gyám) a nevelési felügyelet elrendelése (személyi szabadság korlátozása), az utógondozás elrendelése, az utógondozói ellátás elrendelése.

28 ELJÁRÓ GYÁMHATÓSÁGOK, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG 331/2006. (XII. 23.) KORM. RENDELET (GYÁR.)

29 JEGYZŐ A települési önkormányzat jegyzője: a gyámhatósági ügyekben megkeresésre környezettanulmányt készít, megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének fennállását, ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat.

30 A fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala ( GYÁMHIVATAL)

31 A GYERMEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN I. elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában, egyidejűleg - a feltételek fennállása esetén - családbafogadó gyámot vagy gyermekvédelmi gyámot rendel, megállapítja a szülői felügyeleti jog szünetelését, feléledését, megszűnését, dönt az általa elrendelt és a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, megszüntetéséről és megváltoztatásáról, nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyermekvédelmi gyámot rendel, dönt a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, figyelemmel kíséri a nevelésbe vett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, indokolt esetben elrendeli a kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét, dönt a gyermek nevelésbe vételének megszüntetéséről, dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, valamint a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának elrendelésével egyidejűleg megállapítja a fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetének fennállását,

32 II. dönt a gondozásidíj-fizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről, megállapítja a nevelésbe vett gyermek lakóhelyét, dönt az ideiglenes hatállyal elhelyezett és nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről, közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban, dönt a gyermek védelembe vételéről, megelőző pártfogásba vételéről, illetve ezek megszüntetéséről, dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, felülvizsgálatáról, a kirendelt eseti gondnok elszámolásának elfogadásáról, kezdeményezi a folyósító szervnél az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetését és a szüneteltetés megszüntetését, felülvizsgálja az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetését, megkeresi az adóhatóságot a gondozási díj behajtása érdekében, a gyermek gondozási helyére vonatkozó javaslat kialakítása érdekében felkérhet az illetékességi területén kívüli más megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságot szakvélemény elkészítésére.

33 PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI TÁMOGATÁSOK dönt az otthonteremtési támogatás megállapításáról, dönt a gyermektartásdíj megelőlegezéséről.

34 CSALÁDI JOGÁLLÁS RENDEZÉSE teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, megállapítja a gyermek családi és utónevét, hozzájárul a) a kiskorú gyermeknek az apaság megállapítása iránti perben az anya pertársaként való részvételéhez, b) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy apaság megállapítása és apasági vélelem megtámadása iránti perindításához, ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan akadályozott vagy a hozzájárulást nem adja meg, c) a cselekvőképtelen jogosult érdekében a törvényes képviselő által az apaság megállapítása, az apasági vélelem megtámadása iránti és az anyasági per megindításához, eseti gyámot rendel a gyermek részére, ha a) az apaság megállapítása iránti perben a gyermek nem az anya pertársa, b) az anya a gyermek törvényes képviselője, és az apai elismerő nyilatkozathoz a hozzájárulást azért nem adhatja meg, mert az anya és a gyermek között érdekellentét áll fenn, jóváhagyja az anyának kiskorú gyermekével együttes perindítását az apaság vélelmének megdöntése iránt, megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy a képzelt apa adatait, megtámadja az apai elismerő nyilatkozatot, ha azt jogszabály megkerülése céljából tették, a várandós anya kérelmére meghatározza a születendő gyermek lakóhelyét, a titkolt terhességből született gyermek törvényes képviselőjének kérelmére megállapítja a gyermek lakóhelyét és egyidejűleg intézkedik a gyermek fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz érkezett iratainak a törvényes képviselő részére történő kiadásáról, feltéve, hogy nincs folyamatban a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás.

35 ÖRÖKBEFOGADÁS dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét, felveszi a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához.

36 ÖRÖKBEFOGADÁS SPECIÁLIS SZABÁLYAI /MEGYESZÉKHELY, XI. KERÜLETI GYÁMHIVATAL (FŐVÁROS), SZENTENDREI JÁRÁSI HIVATAL (PEST MEGYE)/ dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról, felveszi, elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, az utánkövetésről, és intézkedik a titkolt terhességből született gyermek iratainak az örökbefogadó szülő részére történő kiadásáról, dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, pert indíthat, illetve kezdeményezhet a gyermek örökbefogadásának felbontása iránt, kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.

37 PERINDÍTÁS, PERKEZDEMÉNYEZÉS a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a szülői felügyelet, az egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, a gyermek kiadása, a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése, a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása, a gondnokság alá helyezés, annak fenntartása, megszüntetése, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítása, a választójogból való kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése, a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt.

38 FELJELENTÉS a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény, az ezeken kívül a gyermek sérelmére elkövetett más bűncselekmény miatt.

39 HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS A gyámhivatal a jogszabályban meghatározott esetben kéri a bíróságtól az eltűnt személy holtnak nyilvánítását.

40 SZÜLŐI FELÜGYELETI, GYERMEKTARTÁSDÍJ I. dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról, indokolt esetben felügyelt kapcsolattartást rendel el, továbbá a kapcsolattartási ügyben kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el, intézkedik a kapcsolattartásra vonatkozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtásáról, dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, dönt, ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével - valamely kérdésben nem tudnak megállapodni, valamint a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyben kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el, hozzájárul a gyermek családba fogadásához, dönt a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülők vitájáról, jóváhagyja a gyermek részére a szülők lakóhelyének vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helynek az elhagyását, dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről,

41 II. eljár a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény alapján a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben, továbbá - a Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről, valamint a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény és a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat alapján a Magyarország vonatkozásában kijelölt Központi Hatóság megkeresésére - közreműködik a tartásdíjat megállapító és a tartásdíj megfizetésére kötelező határozat meghozatalára irányuló kérelmek, a tartásdíj felemelésére vonatkozó kérelmek és a tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó kérelmek ügyében,Tanács 4/2009/EK rendelete engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását, és eljár a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegének elengedésére, csökkentésére vagy részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelem ügyében

42 GYÁMSÁG, GONDNOKSÁG, ELŐZETES JOGNYILATKOZAT, TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL a gyermek részére családbafogadó gyámot vagy gyermekvédelmi gyámot rendel, a nevelőszülőt egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli, ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, és felügyeli tevékenységüket, felügyeli a családbafogadó gyám, valamint felügyeli és irányítja a gyermekvédelmi gyám tevékenységét, felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot, külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, eseti gyámot, ügygondnokot, a magzat részére gyámot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat, felveszi és jegyzőkönyvbe foglalja az előzetes jognyilatkozatot, valamint gondoskodik annak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába való bejegyzésre jogosult bíróságnak történő megküldéséről, és támogatót, hivatásos támogatót rendel ki, felügyeli a tevékenységét, valamint felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a támogatót, hivatásos támogatót.

43 MŰVI MEDDŐVÉ TÉTEL Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187/A. §-a szerinti hozzájárulás megadása a tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképességében bármely ügycsoportban részlegesen korlátozott személy művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelméhez a gyámhivatal hatáskörébe tartozik.1997. évi CLIV. törvény 187/A. §-a

44 VAGYONKEZELÉS dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy fizetési számlán történő elhelyezéséről, az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről, továbbá a Ptk. 4:159. §-a szerinti intézkedések közül azt alkalmazza, amellyel legnagyobb biztonsággal megóvható a gyermek vagyona,Ptk. 4:159. §-a dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást, közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben, közreműködik a hagyatéki eljárásban (évek óta jogvita van a közjegyzőkkel az értelmezés tekintetében).

45 SPECIÁLIS FELADATOK A Kormány a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként a gyámhivatalt jelöli ki. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 51. § (2b) bekezdésében, 53. § (4c) bekezdésében és 54. § (5) bekezdésében foglalt gyámhatósági feladat- és hatáskört a gyámhivatal gyakorolja. A nem magyar (külföldi) állampolgárságú gyermek - ide nem értve a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyt - ideiglenes hatályú elhelyezése és nevelésbe vétele ügyében a Budapest Főváros Kormányhivatala gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V. Kerületi Hivatala jár el. Ezekben az esetekben a gyámhivatal illetékessége az ideiglenes hatályú elhelyezés és a nevelésbe vétel alatt nem változik.

46 A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal hatásköre JOGELŐDÖK: 1997. NOVEMBER 1-ÉN JÖTT LÉTRE MEGYEI GYÁMHIVATAL NÉVEN, AZÓTA AZ ALÁBBI ELNEVEZÉSEKKEL MŰKÖDÖTT: 2005. 09. 01. – 2006. 12. 31. SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL 2007. 01. 01. – 2008. 12. 31. REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA 2009. 01. 01. – 2010. 08. 31. REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA 2010. 09. 01. – 2010. 12. 31. KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL 2011. 01. 01. – 2015. 03. 31. KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL 2015. 04. 01. – KORMÁNYMEGBÍZOTT (A GYÁMÜGYI ÉS IGAZSÁGÜGYI FŐOSZTÁLYON, EZEN BELÜL A SZOCIÁLIS ÉS GYÁMÜGYI OSZTÁLYON KERESZTÜL) I. ÉS II. FOKÚ HATÓSÁGI, FELÜGYELETI SZERVI ELJÁRÁSAI MELLETT RÉSZT VESZ A BŰNMEGELŐZÉSBEN IS.

47 ÁLTALÁNOS ILLETÉKESSÉG (NEM EGYEZIK A KET-TEL, „ÁTHALLÁSOK” VANNAK!!!) A Gyár. 21. § (1) Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a) a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának, b) az ügyei vitelében akadályozott, illetőleg cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek, c) az ideiglenes gondnokrendeléssel, zárgondnok kirendelésével, valamint gondnokság alá helyezési eljárással érintett személynek a lakóhelye található. (2) Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülők lakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területen található, a gyámhatóság illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelye található. (3) Lakóhely hiányában - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint - a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási hely határozza meg. (4) Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, a gyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a 3. § szerinti ügyekben a Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzője, a 4-12. §-ban foglalt ügyekben pedig a Budapest Főváros Kormányhivatala gyámügyi és gyermekvédelmi feladatkörében eljáró V. Kerületi Hivatala illetékes. (5) A titkolt terhességből született gyermek iratainak a törvényes képviselője részére történő kiadásáról való intézkedésre és a gyermek új lakóhelyének megállapítására [6/A. § (1) bekezdés b) pontja] a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelye szerinti gyámhivatal illetékes. (6) Az örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal illetékessége kiterjed a megye (főváros) egész területére. (7) A támogatott döntéshozatallal kapcsolatos eljárás lefolytatására a támogatásra szoruló személy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerinti gyámhivatal illetékes.

48 EGYÉB ILLETÉKESSÉG A GYÁR. 22-23. §-A 35 DB KÜLÖNÖS ILLETÉKESSÉGI OKOT SOROL FEL.

49 BŰNMEGELŐZÉS I. Gyer. 5/A. §(1) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó feladata ellátása érdekében a) tájékoztatást kér és nyilvántartást vezet az állam, a helyi önkormányzat, az egyházi jogi személy, más jogi személy, illetve az általuk fenntartott intézmények által a bűnelkövetés vagy a bűnismétlés megelőzése céljából indított programokról, b)folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek védelmét szolgáló bűnmegelőzési pályázati felhívásokat, azokról tájékoztatja a helyi önkormányzatot, az egyházi jogi személyt, más jogi személyeket, illetve az általuk és az állam által fenntartott intézményeket, c) segítséget nyújt a b) pont szerinti pályázatok benyújtásához és az elnyert támogatások cél szerinti felhasználásához, d) illetékességi területén összehangolja a gyermekek számára indított bűnmegelőzési programokat, e) együttműködik a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást ellátó személyekkel és intézményekkel, közoktatási intézményekkel, a pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat), a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal, valamint a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézményekkel, f) részt vesz a kábítószerügyi egyeztető fórum, illetve az illetékességi területén működő bűnmegelőzési tanács munkájában, g) kapcsolatot tart az áldozatvédelemben szerepet vállaló civil szerveződésekkel, illetve a rendőrség áldozatvédelmi referensével, h) közvetíti az illetékességi területén kívül működő vagy országos szervezetek által kezdeményezett programokat, képzéseket és segítséget nyújt ezek igénybevételéhez, i) a gyámhatóságok ellenőrzése során, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet, különös tekintettel a gyermeket veszélyeztető körülmények feltárására irányuló tevékenységre, j) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén segítséget nyújt a tudomást szerző gyámhatóságoknak, valamint a gyermekvédelmi rendszerben működő szakembereknek a szükséges feljelentés megtételéhez, k) a büntetőjogi felelősségre nem vonható 12, illetve 14 év alatti elkövetők ügyében szakmai támogatást nyújt a gyámhivatalnak és a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, illetve a család- és gyermekjóléti központnak a kiskorú, illetve családja részére nyújtandó segítségre vonatkozóan, továbbá kezdeményezi a szükséges gyermekvédelmi intézkedéseket, és ezek végrehajtását ellenőrzi.

50 II. (2) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a 2. számú melléklet szerinti jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet. (3) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a (2) bekezdés szerinti jelentés elkészítéséhez tájékoztatást kér a) a rendőrségtől, a gyámhivataltól, a család- és gyermekjóléti központtól, a speciális gyermekotthontól és a javítóintézettől a gyermekkorú, fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről és azok okairól, valamint a pártfogó felügyelői szolgálattól a fiatalkorúak pártfogó felügyelete és a megelőző pártfogás tapasztalatairól, b) a család- és gyermekjóléti központtól a szociális segítőmunka és a védelembe vétel eredményéről. (4) A (3) bekezdés szerinti jelentés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal egyeztető értekezletet tart. Az értekezletre meghívja a gyermekjogi képviselőt, a települési önkormányzatok, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) megyei, fővárosi kirendeltsége (a továbbiakban: megyei kirendeltség), a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézmények, a család- és gyermekjóléti szolgálatok, a család- és gyermekjóléti központok, a gyermekvédelmi intézmények, a közoktatási intézmények, a pártfogó felügyelői szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézet, a javítóintézet, valamint a bűnmegelőzésben és az áldozatvédelemben érintett civil szervezetek képviselőit. (5) Az értekezletről készített írásbeli összefoglalót a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal az elhangzott javaslatokkal együtt megküldi az értekezletre meghívottaknak.

51 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETMEGÁLLAPODÁS LÉTREJÖTT 2014. MÁRCIUS 25-ÉN

52 EGYÉB SPECIÁLIS FELADATOK (NEM KÉPEZI A TANANYAG RÉSZÉT AZ IGAZSÁGÜGYI OSZTÁLY KERETÉN BELÜL MŰKÖDŐ ÁLDOZATSEGÍTÉS, JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, CSALÁDI CSŐDVÉDELEM ÉS PÁRTFOGÓ FELÜGYELET.)

53 SZERZÉSI TÁMOGATÁS 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről A KORMÁNYMEGBÍZOTT JÁR EL (A GYÁMÜGYI ÉS IGAZSÁGÜGYI FŐOSZTÁLY ÚTJÁN), DÖNTÉSE ELLEN BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATNAK VAN HELYE.

54 JELZÁLOGJOG-BEJEGYZÉS Térítési díjhátralék esetén, a fenntartó kérésére, I. fokú hatóságként a Kormánymegbízott I. fokú hatósági jogkörében eljárva határozattal dönt. (Speciális eljárás több szempontból is, hiszen I. fokon jár el a kormánymegbízott, majd a jogerős közigazgatási döntés következménye már a polgári jog területén manifesztálódik, de szintén egy – konstitutív jellegű – közigazgatási aktus, az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzés útján, amely hatáskör gyakorlója viszont a járási hivatalvezető.)

55 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!