Hortobágyi Nemzeti park Készítette: Cselovszki Nikolett és Bárány Szabolcs 9. A/A

Összefoglalás Bevezetés Élőhelyek Növényvi-lága Állatvilá-ga Madárvilág Gólyakamera Nagyivánban Haszon-állatai Tájvédel-mi körzetek Kilenclyu-kú híd Hortobágyi Nemzeti Park Látogató-központ Hortobágy-halastavi tanösvény Hortobágy-halastavi kisvasút

Bevezetés A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 000 hektár. 1999. november 30-án Marrákesben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Debrecenben található. Továbbá még a Nemzeti Park üzemelteti az ország egyetlen utasokat szállító halastavi kisvasútját, mely Magyarország legnagyobb mesterséges halastavánál (a Kondás tónál) végződik. Vissza

Élőhelyek A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis része a kisebb foltokban beékelődött szántóföld. A vidék többi részét a halastavak, mocsarak, holtágak, nádasok jelentik. E mellett néhány település, utak és csekély mértékben erdők (maradvány-, telepített-, ártéri erdők) találhatók a területén. Négy élőhelytípus található itt: szikes puszták, löszpuszták, mocsarak, árterek. Vissza

Növényvilága Annak ellenére, hogy a Hortobágy nem klimatikus sztyeppe, sajátos vízháztartása miatt nagy részét mégis gyeptársulások borítják. A hortobágyi növényvilágot a tündérrózsa, a boglárka, a vízi rucaöröm és a békatutaj színesíti. A száraz pusztát a sziki őszirózsa és a sóvirág díszíti. Tündérrózsa Rucaöröm Boglárka Vissza

Állatvilága Az ártéri erdők és a puszta belsejében szórványosan található kisebb kerekerdők faj gazdag gémtelepeknek adnak otthont, de ritka ragadozó madaraikról is híresek. A kék vércsék mellett él itt kerecsensólyom és parlagi sas. Itt fészkelt először hazánkban a pusztai ölyv. A mocsarak és a halastavak gazdag vízimadárvilágot tartanak el, több mint 330 madárfaj él itt. Tavasszal és ősszel a költöző madarak tízezrei pihennek meg a környéken, ritka ragadozó madarak kíséretében. Hortobágy az ország legnagyobb „madárszállója”. Ősszel a darvak, vadludak vonulása figyelhető meg. Kerecsensólyom Kerecsensólyom Kék vércse Vissza

Madárvilág Madárvilág Kanalasgémek Kis kárókatona Barkóscinege Daru Vissza

Gólyakamera Nagyivánban Online webkamera segítségével nyerhetünk betekintést egy nagyiváni gólyacsalád hétköznapjaiba. A bekamerázott fészket a fehér gólya szülőpár tavaly építette az idősek otthonával szemközti villanyoszlopra. Az idén 3 fióka és a szülőpár a lakója. Amióta a fiókák kikeltek a tojásból, szüntelenül táplálékért zaklatják szüleiket, akik a környező vizes-tocsogós rétekről hordják nekik az élelmet. Nagyivánban 35 gólyafészek van, ebből 24 fészekben volt az idén költés. Összesen 64 fióka kelt ki. Vissza

Haszonállatai A rideg állattartás jelentősége napjainkra visszaszorult, bár a legfontosabb gazdasági ág napjainkban is az állattenyésztés. Ma már elsősorban génmegőrzés céljából és idegenforgalmi okokból tartják az ősi magyar szürkemarha-gulyát, a rackanyájat, a mangalicát, a magyar félvér lófajtákat, a parlagi baromfifajtákat (fodros tollú magyar lúd) és a magyar pásztorkutyákat, a pulit, a pumit, a mudit, a kuvaszt és komondort. A kuvasz, a komondor a szállást védte, a nyájat a puli, a pumi, és a mudi. Rackajuhok Magyar szürkemarha Puli Vissza

Tájvédelmi Körzetek Tisza-tó Vissza Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet: A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetet 1982-ben hozták létre a Szatmári- és a Beregi-sík területén. Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet: A Tisza Kisköre és Tiszaug közötti hullámterén 1978- ban létrehozott tájvédelmi körzet 9500 hektáron őrzi a szabályozások után, mintegy száz év alatt kialakult másodlagos tájat. Hajdúsági Tájvédelmi Körzet: A buckás-dombos, erdős Hajdúsági Tájvédelmi Körzetet 1988-ban 7000 ha-os kiterjedésű, 22 elkülönült területen hozták létre. Bihari-sík Tájvédelmi Körzet: A tájvédelmi körzet négy tájegységre terjed ki, részei a Hajdúság alatt, az országhatáron átnyúló Érmellék vidéke, attól délre, az országhatár mellett húzódó Bihari-sík, a Berettyó északi, hullámos tája, és nyugatabbra, a valaha volt Nagy-Sárrét északi része. Tisza-tó Vissza

Kilenclyukú híd A hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján. 2009-ben a Világörökség részeként számon tartott hidat felújították. A Hortobágyi Nemzeti Park növény- és állatvilágának élőhelyeit nem érintették a munkálatok, a híd pedig biztonságosabbá vált. Elhelyezkedése: Hortobágy Áthidalt akadály: Hortobágy folyó Funkció: közúti híd Nyílások száma: 9 Teljes hosszúsága: 167,3 m Sávok száma: 2 Tervező: Povolny Ferenc Építés kezdete: 1827 Átadás ideje: 1833 Vissza

Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont A létesítmény számos lehetőséget kínál a nemzeti parkba érkező turisták számára: teljes körű információt kaphatnak Hortobágy látnivalóiról, a térség turisztikai programlehetőségeiről, szállás- és vendéglátóhelyeiről. Látogatható: január, február, március 1-11 március 12-31 április május június július, augusztus szeptember október november december hétköznap 10.00—14.00 hétköznap 8.00—16.00 hétköznap 8.00—17.00 hétköznap 9.00—17.00 hétköznap 9.00—18.00 hétvégén 10.00—14.00 hétvégén 10.00—16.00 hétvégén 9.00—17.00 hétvégén 9.00—18.00 Vissza

Hortobágy-halastavi tanösvény Megközelítés: Közúton: A 33-as főúton a 67-es kilométertáblánál kell észak felé fordulni. Innen a tanösvény kezdete 2 kilométer, a Hortobágy-halastavi Kisvasút indítóállomásánál. Vasúton: A Debrecen-Füzesabony vonalon Hortobágy-Halastó településen leszállva. A tanösvény a Hortobágy-halastavi Kisvasút indítóállomástól indul. A tanösvény bejárása: Úthossz: Rövid túra: az indítóállomástól a Konrad Lorenz állomásig: 3,6 km Közepes túra: az indítóállomástól a Kis kárókatona tornyig: 5,4 km Hosszú túra: az indítóállomástól a Festetics Antal megállóig: 10 km Vissza

Hortobágy-halastavi Kisvasút Vissza

Köszönjük a figyelmet!