Globális problémák http://tp1957.atw.hu A Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola nappali tagozatos tananyaga környezetvédelem/környezeti elemekből

A következő (februári) osztályzat 3 röpdolgozat a 3 filmből (2010. 02. 12-én): 1. Globális lehűlés 2 - A füst városai 3 - Az Aral-tó katasztrófája 2 házi feladat (6-7.): – az interneten fent van – beadás: 2010. 02. 15. Az 5 jegy átlaga a februári osztályzat (2010. 02. 19.).

Globális problémák – témák ALAP: túlnépesedés több termelés ERŐFORRÁS KÖVETKEZMÉNY ásványi anyagok SZENNYEZÉS éhínség (elhízás!) talajpusztulás hulladék vízkészlet fogyása talajszennyezés klímaváltozás globális lehűlés (?) globális felmelegedés biodiverzitás vízszennyezés erdőpusztítás levegőszennyezés tengeráramlatok megváltozása korallzátonyok pusztulása ökológiai „lábnyom” ózonréteg pusztulása energiaválság (nem megújuló) savasodás (lev., víz, talaj) fegyverkezés különbségek növekedése

ALAP: túlnépesedés A Föld népességének alakulása 1200-2000 között Forrás: http://terminus.blog.hu/2008/08/30/fekete_arany_2 (2008.08.30. 21:32 Hannibal Barca)

ALAP: túlnépesedés A Föld népességének alakulása 1950-2050 között a különböző előrejelzések alapján Forrás: ENSZ World Population Prospects: The 2006 Revision (Pomázi István: Merre tart a világ? Természet Világa 2008./3 http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2008/tv0803)

ALAP: túlnépesedés 2010. 01. 6,83 mrd. Prognózisok a világ népességének alakulására Forrás: Kovács Ferenc A megújuló energiafajták várható arányai az energiaigények kielégítésében Magyar Tudomány, 2007/11 1446. o. www.matud.iif.hu/07nov/11.html)

ALAP: túlnépesedés Jelenleg (2008-as forrás) a világ népessége naponta 250 000 fővel nő, ami nagyjából egy Debrecen méretű városnak felel meg. Ezt a gyors növekedést már nagyon korán észrevette egy kivételes angol tudós Robert Malthus. 1798-ban kiadott Esszé a népességről című tanulmányában arra a következ-tetésre jutott, hogy a népesség exponenciálisan (mértani haladvány szerint) nő, míg az élelemtermelés csak egyenletesen (számtani haladvány szerint) növekszik. Grafikusan ábrázolva ez így néz ki:

PROBLÉMA: túlnépesedés → éhínség?

Hulladék…

Hulladék… 2008-09-12 10:11:13 100 millió tonna le nem bomló szemétről van szó. Kipusztulhat az óceán élővilága

Hulladék…

Hulladék… Laysan-albatrosz Falánk a lelkem és nem válogatós! MIND megette!

Talajszennyezés Nehézfémek Radioaktív szennyezőanyagok * Kőolaj és kőolajszármazékok Egyéb szervetlen szennyezőanyagok (légszennyező gázok) Szerves mikroszennyezők Peszticidek (növényvédőszerek) Biológiai szennyezőanyagok *

Talajszennyezés – sugárzó (Csernobil)

Talajszennyezés – biológiai

Vízszennyezés – vízminőség A természetes vizek elszennyeződése is nagy aggodalomra ad okot. 2000-2005. között a hét legnagyobb folyó vizének 54 %-a alkalmatlan volt emberi fogyasztásra. A legszennyezettebb folyók a legsűrűbben lakott északkeleti területeken találhatók. A vízminőség gyors romlásához a nagyléptékű iparosodás mellett jelentős mértékben hozzájárult az elképesztő sebességgel zajló urbanizáció is (2000-2005. között több mint 100 millió fővel nőtt a városi népesség). Forrás: Pomázi István: Merre tart a világ? Természet Világa 2008./3 http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2008/tv0803

Vízszennyezés – vízminőség Olajszennyeződés: tankhajó-kataszt-rófák, csővezeték-törés, olajkutak ki-törése, berobba-nása, kőolaj és kő-olajszármazékok tárolása, szállítása során, mezőgaz-dasági munka- és erőgépek, olajos szennyvízzel történő öntözés POP – le nem bomló anyagok PAH, dioxinok, PCP, PCB A haladás csapdái (sorozat) 7 - Az elpusztíthatatlan méreg, a PCB Nézzük meg!

Levegőszennyezés – levegőminőség nyári szmog (Phoenix, USA)

Levegőszennyezés – levegőminőség 2+3+3+4+4+4+2+5+3+3+4 = 37 Budapest, – nitrogén-oxidok, automata mérőállomások, 2005

Levegőszennyezés – levegőminőség 2+3+3+4+4+4+2+4+2+3+4 = 35 → csekély javulás éves szinten Budapest, – nitrogén-oxidok, automata mérőállomások, 2007

Levegőszennyezés – levegőminőség Mai (2010) helyzet

Levegőszennyezés – levegőminőség Mai (2010) helyzet A haladás csapdái 2 - A füst városai Nézzük meg!

Talajpusztulás – Magyarország erózió Nem Kissé Közepesen Erősen Lerakás

A világ talajainak erodáltsága

A vízhiány a Föld népességének immár harmadát érinti és a helyzet napról-napra tovább romlik. Ezeken a területeken az egy főre jutó napi vízfogyasztás 10–20 liter, míg Európában átlagosan 200 liter, hazánkban 100-150 liter ivóvíz. Ivóvíz – természetes? Forrás: http://energiaklub.blogspot.com

El lehet öntözni egy tavat? A válasz: IGEN! A volt Szovjetunió gyapottermelő világhatalom akart lenni. A terület, ahol termesztették, csak öntözéssel volt alkalmas erre. Az Aral-tavat tápláló fő vízfolyást hasz-nálták öntözővíznek, a tó pedig néhány évtized alatt töredékére apadt. Az Aral-tó négy évtizede még Földünk negyedik legna-gyobb tava volt, mára azonban kisebb-nagyobb sós vízű öblök láncolatává satnyult, amelyek hatalmas, sivatagos földnyelvek, évtizedes hajóroncsok között kanyarognak. Megérte? Lássunk róla néhány képet!

Az Aral-tó – hol van?

Az Aral-tó, amit elöntöztek

Az Aral-tó, amit elöntöztek Jó hír, hogy 2001-ben világbanki támogatással 13 kilomé-teres gát építése indult meg Kazahsztánban a tó északi és déli része között - ezzel megállt az északi rész kiszára-dása, sőt a Kok-Aral-gát 2005-ös megépülése óta ez a víz-tömeg még gyarapodott is.

Az Aral-tó, amit elöntöztek – 2009 Nézzük meg az erről szóló filmet: A haladás csapdái (sorozat) 3 - Az Aral-tó katasztrófája

Klímaváltozás Globális felmelegedés Globális lehűlés? vagy Globális lehűlés? (Nézzük meg a filmet!) Esetleg mindkettő? (időjárási szélsőségek) Tények és következtetések a témában

Klímaváltozás – globális felmelegedés Forrás: http://www.globlight.hu

Klímaváltozás – globális felmelegedés Forrás: http://pszicholog.us/wp-content/uploads/2009/08

Klímaváltozás – globális felmelegedés A sugárzást befolyásoló összetevők

Klímaváltozás – globális felmelegedés Üvegházha-tású gázok CO2 szén-dioxid CH4 metán N2O dinitrogén- oxid CFC-12 koncentráció (1994) 358 ppm 1720 ppb 312 ppb 0,27 ppb relatív erősség 1 21 310 9700 légköri tartózkodási idő (év) 50-200 12 120

Greenhouse gas emissions

Klímaváltozás – globális felmelegedés Az átlagos globális hőmérséklet változása, 1880-2005 Forrás: Pomázi István: Merre tart a világ? Természet Világa 2008./3 http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2008/tv0803

Klímaváltozás – globális felmelegedés

Klímaváltozás – globális felmelegedés Az átlagos globális hőmérséklet változása, 1880-2005 Forrás: http://m.blog.hu/kl/klima/image/

Klímaváltozás – globális felmelegedés Az átlagos globális hőmérséklet változása és a fosszilis tüzelőanyag égetés Forrás: rfk_birch_aquarium_2007.pdf

Klímaváltozás – globális felmelegedés Az átlagos globális hőmérséklet változása és a fosszilis tüzelőanyag égetés Forrás: rfk_birch_aquarium_2007.pdf

Klímaváltozás – globális felmelegedés

Tényleg olvad?

Tényleg olvad?

Klímaváltozás – globális felmelegedés

Klímaváltozás – globális felmelegedés 2007 novemberében, a Bali szigetén decemberben kezdődött klímacsúcs előttre időzítve jelentette meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) negyedik jelentését. E jelentés szerint többé már nem kétséges, hogy az éghajlati rendszer melegszik. Ennek biztos jelei a globális légkör és az óceánok hőmérsékletének emelkedése, a tengerek szintjének átlagos emelkedése, valamint a hó- és jégtakaró vastagságának csökkenése (3. ábra). Az elmúlt másfél évtizedben az időjárási szélsőségek gyakoribbakká és erősebbekké váltak, például a heves esőzések gyakorisága a Föld legtöbb részén nőtt. 1990. és 2005. között a csapadék mennyiségének növekedése volt megfigyelhető Észak-és Dél-Amerika keleti részén, Észak-Európában, továbbá Észak- és Közép-Ázsiában. Forrás: Pomázi István: Merre tart a világ? Természet Világa 2008./3 http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2008/tv0803

Klímaváltozás – globális felmelegedés Ugyanakkor a csapadék csökkenése volt tapasztalható a Szahel-övezetben, a Földközi-tenger térségében, Dél-Afrikában és Dél-Ázsia nagy részén. Az 1970-es évek óta az egész Földön nőtt a szárazság sújtotta területek aránya. 1961. és 1993. között a tengerek szintjének emelkedése átlago-san 1,8 mm/év-ről 3,1 mm/év-re növekedett. A tengerszint-emel-kedés a hőtágulásnak, a gleccserek és jégsapkák, valamint a sarkvidéki jégtáblák olvadásának köszönhető. A földi hőmérséklet további emelkedésével a XXI. század végére a 18-59 cm mértékű tengerszint-emelkedés valószínűsíthető. Az antropogén kibocsátások további korlátlan növekedése esetén durva és visszafordíthatatlan hatások bekövetkeztével is számol-hatunk. A tengerek szintje akár több méterrel is emelkedhet, hatalmas változások mehetnek végbe a tengerparti, alacsony fekvésű területeken, ahol a világ népességének nagy része összpontosul. Forrás: Pomázi István: Merre tart a világ? Természet Világa 2008./3 http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2008/tv0803

További érdekes és fontos dolgok Az állati fehérje (hús) ára Vegán étrend: A leggyorsabb út egy hűvösebb bolygóhoz (?) Kiszáradó Magyarország – – Mit tehetünk ellene? A klímaváltozás tíz meglepő következménye

Az állati fehérje ára 2010. január 17. vasárnap, 16:03 Az állati trágya a dinitrogén-oxid, a negyedik legfontosabb üvegházgáz gazdag forrása. Egy cikk (ld. lent) azt sugallja, hogy a trágya termelődése fő hajtóereje volt a dinitrogén-oxid koncentráció 1860 óta tartó növekedésének. Sőt mi több, az állati takarmány előállítása nagy mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, és maguk az állatok, különösen a tehenek, megdöbbentő mennyiségben bocsátanak ki még egy további üvegházgázt – metánt. A húsipar az erdőirtás katalizátora is, különösen Dél-Amerikában. Forrás: Nature Geoscience 2:597, 2009, 2009. szeptemberi számában: http://www.nature.com/ngeo/journal/v2/n9/full/ngeo631.html A teljes angol szöveg itt is megtalálható: http://www.cetfa.com/index.php?option=com_content&view=article&id=120

Vegán: A leggyorsabb út egy hűvösebb bolygóhoz 2009. június 19 Vegán: A leggyorsabb út egy hűvösebb bolygóhoz 2009. június 19. péntek, 12:17 A világ legnevesebb klímakutatói és tudósai a rövid életidejű üvegházgázok csökkentésének fontosságáról beszélnek, és annak leghatékonyabb módjáról, a vegán étrendről. A Supreme Master Television adásában megjelent összeállítás (video): http://www.globalisfelmelegedes.info/index.php?option=com_content&view=article&id=489:vegan-a-leggyorsabb-ut-egy-hvoesebb-bolygohoz&catid=30:vegets-tm&Itemid=42

Kiszáradó Magyarország? 2009. november 16. hétfő, 22:37 Létkérdéssé vált Magyarországon a klímaváltozás miatti fenyegető szárazságra való felkészülés, ám erre a döntés-hozók fittyet hánynak – kongatták meg a vészharangot a téma kutatói. A szárazodás miatt megsüllyedő utak, leszakadó vasúti töltések vagy megrepedő gátak legalább olyan súllyal kerültek szóba Kecskeméten a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett „Aszály és szárazodás Magyar-országon” című konferencián, mint a turizmus vagy az elsivatagosodástól már eddig is fenyegetett mezőgazdaság megmentése. A felmelegedéssel együtt megváltozik a csapadék éves eloszlása is, nyáron csökkenésre, télen pedig növekedésre lehet számítani” – mondta a HVG-nek Varga György, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Intézet (VITUKI) szakági igazgatója.

Kiszáradó Magyarország? 2009. november 16. hétfő, 22:37 A legfrissebb, 2006-os (?!) adatok szerint évente 136 köbkilométer hagyja el Magyarország területét, miközben csak 128 köbkilométer érkezik be (lásd térképünket).

Kiszáradó Magyarország? 2009. november 16. hétfő, 22:37 „Az ősz és a tavasz alig pár hétre korlátozódik, a tél és a nyár időtartama pedig kitolódik, ahogy ez az elmúlt években már tapasztalható volt” (Láng István akadémikus). A közérzetet amúgy javító, októberig tartó nyarak és az enyhe telek a vízháztartásnak egyáltalán nem kedveznek. „Az áztató tavaszi-őszi esők és a tartós téli hótakaró hiányában a talaj nem telítődik vízzel, és a felszín alatti, a csapadékból amúgy is csak 10 százalékot befogadó készletek sem gyarapodnak” (Szalai József, VITUKI). A rétegvizek mennyisége tehát csökken, vagyis csak mélyebbről, drágábban lehet ivó- vagy öntözővízhez jutni. A hazai termálvízhez hasonlóan egyébként ezekről a felszín alatti készletekről sincsenek pontos adatok, de a Duna – Tisza közén például átlagosan 3–5 méterrel lett alacsonyabb a talajvíz szintje, és 2003-ban a Homokhátság egy része hivatalosan is félsivatagi besorolást kapott az ENSZ mezőgazdasági tagozatától.

Kiszáradó Magyarország?

Kiszáradó Magyarország? 2009. november 16. hétfő, 22:37 A talaj általános kiszáradása az épített környezetre is hatással van. Nedvesség híján a töltések és az alapok statikai tulajdonságai megváltoznak: az utak megsüllyed-hetnek, beszakadhatnak, és házak, hidak, távvezetékek mehetnek tönkre. A felmelegedéssel ugyanakkor a párolgás mértéke is nő, így a vízháztartási ciklus felgyorsul, és a csapadék egyre szélsőségesebben, viharok, felhő-szakadások formájában jelentkezik. Ezzel az a baj, hogy az intenzív csapadék nem szivárog be a talajba: vagy egyenesen a patakokba, folyókba kerül, vagy kárt okozó belvízként áll a termőterületeken, illetve pincéket, csatornarendszereket önt el. „Az 1999–2000-es esztendők a legjobb példái annak, hogy mire számíthatunk. Ősszel a belvízzel és a szinte az összes folyót érintő tartós árhullámmal kellett megküzdeni, majd a tél végétől a nyár végéig aszály volt” – mondja Varga.

Globális klímaváltozás – mit tehetünk? Forrás: http://www.elhetokornyezet.hu/

Kiszáradó Magyarország? 2009. november 16. hétfő, 22:37 Mit tehetünk? Talaj: mélyszántás talajjavítás (humusszal) Víz: esővíz gyűjtése, használata kis víztározók, öntözés vésztározók (a 2007-ig tervezett 6-ból 2 épült)

1. Több százmillió allergiás beteg http://www.origo.hu/tudomany/20070816-klimavaltozas-tiz-meglepo-kovetkezmeny.html 10 meglepő következmény A magasabb átlaghőmérséklet következtében korábban kezdenek virágozni a növények, így az allergiaszezon hosszabb ideig tart. Jelenleg Földünk népességének mintegy 15-20%-a szenved allergiás megbetegedésben. Csak Európában és az USA-ban mintegy 50 millió ember allergiás.

2. Fajok vándorolása 10 meglepő következmény http://www.origo.hu/tudomany/20070816-klimavaltozas-tiz-meglepo-kovetkezmeny.html 10 meglepő következmény Számos állat-és növényfaj költözik magasabb tengerszint feletti területekre… Magyarországon jó példa erre, hogy az akácosok az ország hegyes területein egyre feljebb húzódnak, kiszorítva az õshonos bükk- és tölgyfákat.

3. Gazdagabb növénytakaró az Északi-sarkvidéken http://www.origo.hu/tudomany/20070816-klimavaltozas-tiz-meglepo-kovetkezmeny.html 10 meglepő következmény Az Északi-sarkvidéken élő növények az év nagy részét jégtakaró alatt töltik. Kutatók az elmúlt évtizedekben jóval magasabb klorofillkoncentrációt mértek az Arktisz talajában, mint korábban bármikor.

4. Eltűnnek az Arktisz tavai http://www.origo.hu/tudomany/20070816-klimavaltozas-tiz-meglepo-kovetkezmeny.html 10 meglepő következmény Az Északi-sarkvidéken 125 tó tűnt el az elmúlt néhány évtizedben. A víz eltűnésének oka az, hogy az állandóan fagyott talaj (a permafroszt) felengedett a tavak alatt. Ha pedig ez megtörténik, a víz egy lefolyóhoz hasonlóan elszivárog a talaj mélyebb rétegein keresztül. Ez persze nem csak a tavak, hanem a rájuk támaszkodó ökoszisztémák eltűnését is jelenti.

5. Gyorsulnak a műholdak 10 meglepő következmény http://www.origo.hu/tudomany/20070816-klimavaltozas-tiz-meglepo-kovetkezmeny.html 10 meglepő következmény A globális légszennyezéssel a felső légkörben is nő a szén-dioxid mennyisége a Földön. A növekvő szén-dioxid-koncentráció azonban a légkör alsó részét melegíti, a felsőt pedig hűti, utóbbitól csökken a felsőlégkör sűrűsége, és csökken a műholdakra ható fékezőerő.

6. Gyakoribbak a földcsuszamlások http://www.origo.hu/tudomany/20070816-klimavaltozas-tiz-meglepo-kovetkezmeny.html 10 meglepő következmény Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy az örökké fagyott talajra épült városok épületeinek alapja megroggyan, az utak és hidak beszakadnak, a csővezetékek és a vasúti sínek eltöredeznek. Ez történt a 2003-as nyári hőhullám idején az Alpokban is, amelynek eredményeként a Matterhorn egy hatalmas sziklatömbje szakadt le váratlanul.

7. Szaporodnak az erdőtüzek http://www.origo.hu/tudomany/20070816-klimavaltozas-tiz-meglepo-kovetkezmeny.html 10 meglepő következmény Bár az erdőtüzek több mint 90 százalékát az ember okozza, a hőmérséklet-emelkedés egyértelműen hatással van a tüzek gyakoriságára és a kiterjedés mértékére. A korábban érkező tavasz következtében ugyanis a hóolvadás is korábban kezdődik, az erdők hamarabb száradnak ki és hosszabb ideig is maradnak szárazak, mint korábban, megnövelve ezzel az erdőtüzek esélyét.

8. Felgyorsult a hegységek növekedése http://www.origo.hu/tudomany/20070816-klimavaltozas-tiz-meglepo-kovetkezmeny.html 10 meglepő következmény Az Alpok és más lánchegységek emelkedése az utóbbi évtizedekben némileg felgyorsult. Ennek oka nem a kőzetlemezek mozgásában keresendő, hanem a gleccserek olvadásának köszönhető.

9. Megváltozik egyes fajok programozott viselkedése http://www.origo.hu/tudomany/20070816-klimavaltozas-tiz-meglepo-kovetkezmeny.html 10 meglepő következmény Ébren töltik a telet a spanyol medvék Ahogy a globális felmelegedés következtében korábban indul a tavasz, a növények is korábban virágoznak és hoznak termést, sõt a madarak táplálékául szolgáló hernyók is korábban jelennek meg. Azok a költözõ madarak, amelyek a korai évszakváltást követve átprogramozzák biológiai órájukat, és korábban repülnek téli szálláshelyükrõl a nyárira, nagyobb eséllyel tudnak életképes utódokat nevelni, mint azok, amelyek nem ennyire alkalmazkodóak, és megvárják a szokott idõt.

10. Műemlékeink pusztulása http://www.origo.hu/tudomany/20070816-klimavaltozas-tiz-meglepo-kovetkezmeny.html 10 meglepő következmény A felmelegedés hatásának tulajdonított áradások például súlyosan megrongálták a hatszáz éves Sukhothait, az 1991 óta a világörökség részeként számon tartott egykori Thai Királyság fővárosának maradványait. Robert Falcon Scott, a Déli-sark legendás vándorának kunyhóját (lásd a fenti képen) az Antarktiszon másféle veszély fenyegeti: a hó temetheti maga alá, a globális felmelegedés következménye arrafelé ugyanis éppen a gyakoribb havazás.

Ébren töltik a telet a spanyol medvék Nem szenderülnek téli álomra a medvék az észak-spanyol-országi hegyekben - erre a megállapításra jutottak azok a biológusok, akik évek óta kutatják a nagytestű állatok viselkedését az Ibériai-félszigeten. A jelenség a globális klíma-változás következménye lehet. Az európai barnamedve (Ursus arctos) normális időjárási körülmények között október és december között tér téli álomra, amelyből a márciustól májusig tartó időszakban ébred attól függően, hogy élőhelyére mikor érkezik meg a tavasz.

Ébren töltik a telet a spanyol medvék A medvék téli álma némiképp eltér a többi emlősfajétól: a különféle rágcsálókkal - pelékkel, ürgékkel, sünökkel - és a denevérekkel ellentétben, amelyek a normális 37-39 ºC-os testhőmérsékletről 1-9 Celsius-fokra váltanak, a medvék álma nem jár hibernálódással. Testük nem hűl le drasztikusan, szívverésük, lélegzetvételük azonban nagy mértékben lelassul, miközben szinte minden testi tevékenységük zavartalanul működik tovább. A vemhes nőstények méhében a magzatok szabályosan növekednek, a kicsinyek megszületnek, majd a szoptatásuk is téli álomban történik. Egyetlen életfunkciójuk szünetel: a táplálkozás.

Ébren töltik a telet a spanyol medvék A spanyol Fundación Oso Pardo (FOP) tapasztalata szerint az északnyugat-spanyolországi Kantábriai-hegység területén élő közel 130 barnamedve évek óta nem tér téli álomra. Ez főként a bocsaikat nevelő nőstényekre igaz, melyek az enyhe időjárásnak köszönhetően még könnyedén találnak bogyós gyümölcsöt, makkot és mogyorót a hegyoldalakon. "A magyarázat nem lehet más, minthogy az enyhe télben a nőstények 'gazdaságosabbnak találják', ha ébren maradnak, és továbbra is élelem után néznek, minthogy nekilátnának az addig fölhalmozott energiatartalékaik felélésének" - ismertette Guillermo Palomero, az FOP elnöke, a spanyol medvevédelmi program vezető koordinátora. Bár a téli álom elhagyása legfőképp az anyamedvékre jellemző, a magányos, kifejlett hímeknél is megfigyelték, hogy évről évre rövidítenek az alvással töltött időszakon.

A téli tavasz miatt nem alszanak a medvék 2005. január 11., kedd, 9:55 A szokatlanul enyhe tél miatt nem alszanak a medvék a déli-lengyelországi Kárpátokban - jelentették lengyel vadgazdál-kodók. Az ország délkeleti részén lévő Beszkidekben élő mintegy kilencven medve normális körülmények között már december közepén téli álomra szenderül, hogy február elejéig fel se ébredjen. Most minden jel arra mutat, hogy az ott élő barnamedvék élénkek, és a tavaszias időben eszük ágában sincs holmi barlangokban szunyókálni, hiszen a hőmérséklet jóval fagypont fölött van, és ez az állatokat is a tavaszra emlékezteti.

Globális problémák – következmények A fosszilis tüzelőanyag elégetéséből származó szénkibocsátások, a tíz legnagyobb szennyező ország Forrás: Pomázi István: Merre tart a világ? Természet Világa 2008./3 http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2008/tv0803

Energia-források felhasználása A Föld energia-profilja (2007) Forrás: http://terminus.blog.hu/2008/08/30/fekete_arany_2 (2008.08.30. 21:32 Hannibal Barca)

Energia-források felhasználása A világ primer energiaszerkezete (2007) Forrás: Vajda György Technológiapolitika – Energiaigények www.epa.oszk.hu/00700/00775/00009/

Energia-források felhasználása A világ primer energiaszerkezete (2007) Forrás: Vajda György Technológiapolitika – Energiaigények www.epa.oszk.hu/00700/00775/00009/

Energia kérdés – energia „sűrűség” Miért olyan jó az olaj? Miért olyan jó az olaj? Forrás: http://terminus.blog.hu/2008/08/30/fekete_arany_2 (2008.08.30. 21:32 Hannibal Barca)

Energia – olaj „Zöld” forradalom A mezőgazdaság gépesítése (1940-1960). A mezőgazdaság-ban dolgozók aránya a népesség 60-90%-áról kevesebb, mint 5%-ára csökkent. Az eredményt a traktorok, a kombájnok, a műtrágyák, a permetezés és a gépesített öntözés hozták (1950-es évektől). Azóta a Föld népessége több mint háromszorosára növekedett. Ma az átlagos élelmiszer 1 kJ-jának megtermeléséhez 10 kJ fosszilis tüzelőanyagot használunk fel. A modern ember olajat, szenet és gázt eszik. Forrás: http://terminus.blog.hu/2008/08/30/fekete_arany_2 (2008.08.30. 21:32 Hannibal Barca)

Energia → túlnépesedés A Föld népességének alakulása 1200-2000 között Forrás: http://terminus.blog.hu/2008/08/30/fekete_arany_2 (2008.08.30. 21:32 Hannibal Barca)

Energia – olaj Olaj rabszolgák Egyetlen hordó olaj 25000 emberi munkaórának megfelelő energiát tartalmaz. Átlagosan 1 ember 5 hordó olajat fogyaszt el évente. Ez olyan mintha mindenkinek lenne 75 rabszolgája. És ez csak az olaj. Ha a többi fosszilis energia-hordozót hozzávesszük, az kb. 200 rabszolga mindenkinek. Ettől lett más világ a XX. század második felében. Peak oil Nagyon sokan vagyunk, nagyon sok olajat fogyasztunk. Ettől élünk jobban mint 50 éve? Forrás: http://terminus.blog.hu/2008/08/30/fekete_arany_2 (2008.08.30. 21:32 Hannibal Barca)

Csúcson az olaj? ára? Peak oil Forrás: Oil Demand Seems to be Moving Up - Are Higher Prices around the Corner? http://www.theoildrum.com (January 13, 2010.)

Energia – ? Magyar találmány, a napelemes tetőcserép kerül a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében épülő ún. hidrogénfalu házaira. A BÜKK MAK LEADER nevet viselő, Bükkaranyoson székelő civil szervezet zöld energiás falu építésébe fogott: a már meglévő szélturbinák és biogáz telepek mellett a magyar szabadalmaztatású napelemes cserepeknek is az lesz a dolguk, hogy termeljék az áramot. Bővebben... (link) Forrás: http://www.elhetofold.info/index.php

Globális problémák – biodiverzitás A biodiverzitás = biológiai sokféleség A szűkebb értelemben vett diverzitás a fajdiverzitás, a fajok sokféleségét jelenti. A biodiverzitásról már több világ-konferencián volt szó: 1992. Rio de Janeiro Biológiai Sokféleség Egyezmény 2001. Göteborg CountDown 2010 Jelenleg ez utóbbi a legaktuálisabb, hiszen idén „jár le”. 2010 – a Biológiai Sokféleség Világéve. Nézzük – hallgassuk meg erről a témáról egy hozzáértő előadását: Medvey Johanna: Védjük meg a biológiai sokféleséget!

Globális problémák – biodiverzitás Minden egyes nap óriási számú növény és állat tűnik el örökre Földünkről. Világszerte tapasztalható, hogy az emberi tevékenység okozta pusztulás aránya több százszor magasabb, mint a természetes pusztulás aránya, amely alól Európa sem kivétel. Az európai emlősök, madarak, lepkék, kétéltűek, hüllők és édesvízi halak 30 - 50 %-a kipusztulás szélén áll, míg néhány európai országban az emlősök, madarak és lepkék közel egynegyede már ki is pusztult. Dr. Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium állam-titkára sajtótájékoztatón hirdette meg a "Biodiverzitás Európai Fővárosa" című versenyt Siófokon. A projekt egy- szerre indul el öt európai országban. A verseny célja meg- találni azokat a városokat és falvakat, akik a legjobb teljesítményt nyújtják a biológiai sokféleség megőrzése érdekében 2010-ben. Forrás: Verseny a Biodiverzitás Európai Fővárosa címért 2010-02-04 11:52 http://bnp.nemzetipark.gov.hu

Globális problémák – biodiverzitás Diversity of livestock: The Hungarian Racka © Balaton Uplands National Park Directorate Forrás: http://www.capital-biodiversity.eu

Globális problémák – biodiverzitás Native Hungarian Grey Cattle © Balaton Uplands National Park Directorate Forrás: http://www.capital-biodiversity.eu

Globális problémák – biodiverzitás Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer kiadványai: Informatikai alapozás (pdf) A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (pdf) Növénytársulások, társuláskomplexek és élőhelymozaikok (pdf) Növényfajok (pdf) Rákok, szitakötők és egyenesszárnyúak (pdf) Bogarak (pdf) Lepkék (pdf) Kétéltűek és hüllők (pdf) Madarak (pdf) Emlősök és a genetikai sokféleség monitorozása (pdf) Élőhely-térképezés, 2. módosított kiadás (pdf) Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu

Globális problémák – biodiverzitás Achillea millefolium has a huge diversity of names partly indicating ist medical use: common yarrow, gordaldo, nosebleed plant, old man's pepper, devil's nettle, sanguinary, milfoil, soldier's woundwort, thousand-leaf and thousand-seal © R. Nebauer Forrás: http://www.capital-biodiversity.eu

Globális problémák – biodiverzitás Hawfinches in Slovakia © REC Slovakia Forrás: http://www.capital-biodiversity.eu

Globális problémák – biodiverzitás A világ korallzátonyainak 20 százaléka eltűnt, további egy-negyede pedig sérült. Az elmúlt évtizedekben a mangroveerdők 35 százaléka, egyes felmérések szerint fele egyszerűen megsemmisült az emberi tevékenység következtében. A szegénység növekedése következtében egyre több országban riasztó mértéket öltött az illegális fakitermelés, súlyos károkat okozva az erdei ökoszisztémákban és jelentősen csökkentve az erdők jóléti, vízvisszatartó és klimatikus szerepét. Az Anima Mundi című film is a biodiverzitásról szól. Nézzük meg! Forrás: Pomázi István: Merre tart a világ? Természet Világa 2008./3 http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2008/tv0803

Ózonréteg pusztulása Forrás: http://www.chemistry.wustl.edu

Ózonréteg pusztulása A légkörben, a sztratoszférában lévő ózon (O3) réteg UV elnyelése védi a Föld élővilágát a káros sugárzástól. Ez az „ózonpajzs” a földfelszíni nyomáson mindössze 3,5 mm lenne, de kb. 35 km-es rétegben oszlik el. A nap UV sugárzása hatására keletkezik és bomlik is el. A körfolyamat ál-landó mennyisé-get eredménye-z(ett). Ezt a körfolyama-tot bontja meg a freonokból kelet-kező Cl atomok sokasága. Forrás: nanopedia.case.edu

Ózonréteg pusztulása Forrás: http://www.ucar.edu

Ózonréteg pusztulása

Ózonréteg pusztulása Dobson unit (DU) = 0,01 mm O3 (atm. nyomásra számítva) Forrás: http://www.ucar.edu

Ózonréteg pusztulása Forrás: http://www.ucar.edu

Ózonréteg pusztulása Forrás: http://www.theozonehole.com

Ózonréteg pusztulása Forrás: http://www.theozonehole.com/

Ózonréteg pusztulása A haladás csapdái 6 - Az ózonlyuk Nézzük meg ozon.mp4 Forrás: http://www.theozonehole.com/

Savasodás Közvetlen: levegő szennyezése SO2, NOx Savas csapadék: kénsav, salétromsav Talaj savasodása, kilúgozódás → tápanyag-hiány, mérgező nehézfémek oldódása, mikroflóra, szerkezetromlás Víz – tavak savanyodása CO2 képződés (HCO3–-ból) a halak fulladnak.

A talajok kémhatása a világon Simon Barbara: Talajsavanyúság, savanyú talajok javítása

Ökológiai „lábnyom” http://fenntarthato.hu/epites/leirasok

Ökológiai „lábnyom” A környezetterhelés léptékére nagyon szemléletes mód-szer Matis Wackernagel és W. E. Rees által kidolgozott és publikált "Ökológiai lábnyom" értékelési módszer. A módszer lényege, hogy sorra veszi az emberi tevékeny-ségek és lét fenntartásához szükséges főbb tevékenysé-geket és megbecsüli azok előállításához szükséges terület igényét. Egy adott népesség ökológiai lábnyoma az összes lakos által fogyasztott összes termék előállításához szük-séges területtel egyenlő. A vizsgálat utolsó eleme, hogy összeveti a vizsgált népesség ökológiai lábnyomát a tény-legesen rendelkezésre álló területtel, természeti erőforrá-sokkal. A módszer erősen alábecsli a valós környezetterhelést, mivel csak 5 fogyasztási osztályt vizsgál (élelmiszer, lakás, közlekedés-szállítás, fogyasztási javak, szolgáltatások) és azzal a feltételezéssel él, hogy a vizsgált technológiák hosszú távon fenntarthatók (?). http://fenntarthato.hu/epites/leirasok

kávészünet (utána folytatjuk…)

Filmek a témával kapcsolatosan Nézzük meg! Anima Mundi (WWF Biodiverzitás program) 5 módszer… (globális felmelegedés) Búcsú a kőolajtól (sorozat) Fagyos Oázis: A globális éghajlatváltozás (2008) 2100 – Földodüsszeia Kényelmetlen igazság (a volt amerikai alelnök, Al Gore éghajlatváltozásról szóló filmje elnyerte az Oscar-díjat) A hülyeség kora National Geographic – Globális lehűlés A haladás csapdái (sorozat) 2 - A füst városai 3 - Az Aral-tó katasztrófája 6 - Az ózonlyuk 7 - Az elpusztíthatatlan méreg, a PCB Nézzük meg!

Globális lehűlés (film) A globális felmelegedést az emberi tevékenység okozza, vagy a lefizethető „tudósok” hazudtak és semmi köze hozzá, ahogy azt a Globális felmelegedés – csalás című film állítja? És felmelegedés vagy talán lehűlés lesz a végén belőle? Vagy csak keverik itt hol jobbról, hol balról a fagyit, hogy a lényeggel senki ne foglalkozzon, hogy a profitért kiraboltuk és tönkre tettük a bolygónkat és vészesen le vagyunk maradva a hatékony, az energiát jó hatásfokkal és környezetbarátan felhasználó gépek, és az alternatív energiatermelő rendszerek és technológiák, kiépítésében és kifejlesztésében; mint a nap-, szél-, tengeri energia, - holott ezzel energia szükségletünk sokszorosát fedezhetnénk?

Globális lehűlés (film) Földünk élővilága időről időre drasztikus lehűlésekkel kénytelen szembenézni. E globális hőmérséklet-esések mögött olykor gigantikus vulkánkitörések állnak, melyek bolygónk köré borított áthatolhatatlan hamufelhő-köpenye megakadályozza, hogy a Nap életadó energiája eljusson a Föld felszínéig. Az ilyen genetikájú lehűlések mindössze néhány éven át tartanak. Létezik azonban egy olyan lehűléstípus is, amely az óceánokban gyökerezik, és amely tömeges kihalási hullámot előidézve – évezredeken át uralhatja a földi klímát. Rossz hír, hogy a tudósok szerint jelenleg egy ilyen esemény küszöbén állunk, és abszurd módon a jelenség közvetlen előidézője nem más, mint a globális felmelegedés...

Filmek a témával kapcsolatosan A hülyeség kora egész estés film az emberiséget fenyegető legnagyobb katasztrófáról, a klímaváltozásról, melyet a világ több mint negyven országában egyszerre, szeptember 22-én mutattak be. dokumentumfilm, dráma, animációs film 92 perc HD, HDV Szereplők Pete Postlethwaite főszereplő és további hat interjúalany: Jamila és Adnan Bayyoud, iraki testvérpár, ma háborús menekültek, Alvin DuVernay, a Shell olajkutatója, aki száz embert menekített ki saját hajóján a Katrina-hurrikán után, Piers Guy, szélerőműveket telepít, és a szélerőmű-ellenes lobbival küzd Angliában, Layefa Malini, Nigériában él, ahol a Shell óriási hasznot termel, Fernand Pareau, 82 éves francia hegyivezető, Jeh Wadia, indiai üzletember, aki fapados légitársaságot alapít. Helyszínek: Amerika, Egyesült királyság, India, Nigéria, Irak, Jordánia és az Alpok Stáb: Franny Armstrong (rendező) Lizzie Gillett (producer) John Battsek (executive producer) Chris Brierley (zeneszerző) http://www.vedegylet.hu/

A felhasznált irodalom Domokos Sándor – dr. Forgács József – Kopasz Margit – dr. Kovács Nóra – Tóth Andrásné: Környezetvédelmi alapismeretek I. KGI, Budapest, 2001. Mohácsi Csilla – Molnár Ferenc – Lévai Tibor: Környezettechnika I. KGI, Budapest, 2003. Dr. Poós Miklós (GKM Energetikai Főosztály): Magyarország energia ellátása (előadás) http://fenntarthato.hu/epites/leirasok http://terminus.blog.hu/2008/08/30/fekete_arany_2 (2008.08.30. 21:32 Hannibal Barca) http://energiaklub.blogspot.com Lokális Felmelegedés Minimal Magazin www.globlight.hu Pomázi István: Merre tart a világ? Természet Világa 2008./3 http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2008/tv0803