Az albán kérdés gazdasági háttere

Albán kérdés Albán nemzetegyesítő törekvések Politikai-társadalmi-gazdasági fejlődés Európai felzárkózásra tett kísérletek

Földrajzi probléma Történelmi múlt: Megszállások sorozata → nem tudja önállóan irányítani sorsát, nagyhatalmi érdekeknek alávetve Belpolitikai viszályok, kommunista diktatúra

Illír ősök (Illyricum) Bizánc –szláv, bolgár, szerb betörések Török Birodalom –Konzerválja a feudális viszonyokat –Nomád pásztorkodás, némi földművelés és kézműipar (fegyverkovácsolás, háziipar) esetleg bányászat –Nagy megkésettséggel léptek a XX.századba –1912. nov.28. Albánia kikiáltja függetlenségét

balkáni háborúk –Határmeghúzások: nem terjed ki az etnikailag albán területek egészére (3 millió albán a környező országokban) I.vh. után Ahmed Zogolli (Zogu) önkényuralmi rendszer –Még mindig többnyire feudális viszonyok Olaszország félgyarmata polgárháború

1946. Albán Népköztársaság kikiáltása (kommunista diktatúra) –Államszervezés, civilizáció útján jelentős lépés –Még meglévő „középkori viszonyokat” felszámolta –Ősi szokások háttérbe szorítása (pl. vérbosszú) –Közigazgatás megszervezése –EÜ ellátás –Közbiztonság –Állami oktatás ( %-os analfabétizmus)

Izolációs politika Kezdetben SZU felé közeledés (Varsói Szerződés), majd 1961-től megszakítja a kapcsolatot ’70-es évek végén izoláció és teljes függetlenség útja Elzárta a világtól az „önerőre támaszkodás” politikája Albán tervgazdálkodás fő célja: ország mielőbbi iparosítása, teljes önellátás

Rendszerváltás (1991) Gazdaság összeomlása össznépi elégedetlenség, zavargások, tömegek éhezése Bűnözés, korrupció Teljes politikai anarchiától és gazdasági összeomlástól a nemzetközi beavatkozás mentette meg

Mezőgazdaság Rendszerváltás kezdetén lak. 48%, GDP 50% Merev agrárpolitika, központosított tervezés ’91 júl. földreform: TSZ-ek feloszlatása, földterületek felosztása ’93 vége: művelhető terület 96%-a magánkézbe kerül (átl. 1,4 ha kisparaszti gazdaság) Mg-i termelés évi átlagos növekedése ’92-’95-ig 9,6%

Ipar Természeti erőforrásokban gazdag, mégis fejletlen ipar Történelmi ok: –1912. Függetlenedés - már messze lemaradt Európától –zűrzavarok, politikai csatározások – kommunizmus: torz iparszerkezetet az országra erőlteti, az infrastrukturális fejlesztéseket elhanyagolja –Rendszerváltás után szerkezeti átalakítás, politikai gazdasági stabilizáció (elmaradás jelentős) –Fejlődését a szakemberek, a tőke és a fejlett technológia hiánya késlelteti –’90-ben GDP 37, ’97-ben 12%-át adta

Szolgáltatások ’90-es évektől idegenforgalom döntő jelentőségű Idegenforgalmi infrastruktúra kiépülése megindult Forrásadat: Albán Statisztikai Hivatal

Forrásadat: Probáld F.-Szabó P. (2007): Európa regionális földrajza

Történelmi múlt hatására kialakult gazdasági problémák Kommunista rendszer örökségei: –Tulajdonviszonyok rendezetlensége –Elmaradott infrastruktúra Izolációs politika: –Külföldi tőke hiánya –Alacsony gépesítettség –Külföldi technológiákhoz nem volt hozzáférés Silány minőségű termékek eladhatatlanok → gyárak bezártak → munkanélküliség → lakosság 1/3-a elszegényedett

Rendszerváltás után megjelent csempészútvonalon az olcsó külföldi áru Csempészet: ember, kábszer, fegyver, prostitúció Megélhetéshez extraprofit: szervezett bűnözés Ellenőrizhetetlen árnyékgazdaság, állam nem tud úrrá lenni rajta, átlátni, adót behajtani → adóbevétel kiesés → nem tudja fizetni alkalmazottait → korrupció, feketekereskedelem (ördögi kör)

Rendszerváltás, gazdaság összeomlása → tömeges kivándorlás, a helyben maradtak több mint 10%-a munkanélkülivé vált Forrásadat: Albán Statisztikai Hivatal

SEGÍTSÉG USA ’98-ban 300 millió $ NK-i szervezetek, külföldi kormányok ~ 3 mrd $ EU ’90-es évektől 2000-ig 1 mrd $ Reorganizációs program: kormányzat, közintézmények felállítása, megszilárdítása, gazdaság élénkítése, szociális juttatások rendszerének kiépítése EU-PHARE-program: munkahelyteremtés, infrastruktúra, közigazgatási rendszer kiépítése EBESZ: missziók telepítése: emberi jogok védelme, média és választások felügyelete, NK szervezetekkel kapcsolattartás

Összegzés Fő cél: -biztonságban lenni mindenféle idegen uralomtól -demokrácia kiépítése, államhatalom megerősítése -gazdaság stabilitása, negatív hatások felszámolása -szorosan kapcsolódni az EU-hoz Mindezekhez nemzetközi támogatásra van szükség

Bibliográfia Dr. Szilvágyi Tibor (2007): Az albán kérdés biztonsági kockázatai és megoldásának lehetőségei I. In: Felderítő Szemle, VI.évf., 2.sz. pp Dr. Szilvágyi Tibor (2007): Az albán kérdés biztonsági kockázatai és megoldásának lehetőségei II. In: Felderítő Szemle, VI.évf., 3.sz. pp Probáld Ferenc (2007): Albánia In: Probáld Ferenc - Szabó Pál (2007) Európa regionális földrajza II., ELTE Eötvös kiadó, pp Paul Lendvai (1993): Albánia- egy nemzet újjászületése In: Európai Szemle IV.évf., 1.sz. pp Réti György (2000): Albánia sorsfordulói, Aula Kiadó pp Albánia Statisztikai Hivatal: