A norma szerinti villámvédelem - Tűzvédelmi követelmények - Készítette: Horváth Lajos

Koncepció A megfelelő műszaki szabályozás alapja a szabvány A villámvédelem szabványosított terület Követelmény támasztás a jogszabályban A végrehajtás, a műszaki kifejtés a szabványban található és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvben

TMI 4. témakör Szükségessége: Villamos berendezések, villámvédelem, és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem Szükségessége: A tapasztalatok szabványba való beépítésére nincs lehetőség. A TMI kezelése a BM OKF feladata, szakbizottság véleménye alapján. Lehetőséget teremt az egyszerűsítések műszaki megjelentetésére.

Figyelem! Ezen előadáson való részvétel nem helyettesíti a jogszabály elolvasását, értelmezését! Az itt elhangzottak csak a figyelem felkeltésére alkalmas információkat tartalmaznak! Az „idézetek” nem pontos jogszabályi hivatkozások.

Villámvédelem A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt. A vonatkozó műszaki követelmény az MSZ EN 62305 : 2006 Az MSZ 274 alapú és az új szabályozás nem átjárható, egymásnak nem megfeleltethető.

„Régi” vagy „Új”? Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani. A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítése az adott építmény meglévő rendeltetetésével összefüggő átalakításával, bővítésével együtt történik. A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelmi berendezés létesítésekor, vagy utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek.

Norma szerinti villámvédelem Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás kiesésének és a kulturális örökség elvesztésének kockázata szempontjából kell biztosítani. A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő (például) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5 és a közszolgáltatás kiesésére és kulturális örökségre vonatkozóan kisebb, mint 10-4, ha a táblázatában foglalt építmények villámvédelmi berendezésének védelmi szintje megfelel az ott leírtaknak, ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a leírtaknak megfelelnek.

Villámhárító osztálya (LPS) B C 1 A létesítmény jellege Védelmi szint Villámhárító osztálya (LPS) Koordinált túlfeszültségvédelem fokozata (SPM) 2 Oktatási rendeltetésű épületek III III-IV 3 Mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek, egészségügyi rendeltetésű épületek, kényszertartózkodásra szolgáló épületek 4 Nagyforgalmú vagy tömegtartózkodásra szolgáló épületek, létesítmények IV 5 Szállodák, kollégiumi épületek (50 fő befogadóképesség felett) 6 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület II

Egyéb fontos dolgok Ha a táblázatában szereplő védelmi szinthez képest a vonatkozó műszaki követelmény szigorúbb védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni. Kötelező gondoskodni a villámvédelemről azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási- és építési területek építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti időszak bármely napjára esik. A kötelező gondoskodás nem biztos, hogy fizikai védelmet jelent.

Van kivétel is! Nem kötelező villámvédelmi berendezést létesíteni a 10 m-nél nem nagyobb gerincmagasságú egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, a legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, ha a tető anyaga A1 – A2 tűzvédelmi osztályba tartozik, a legfeljebb 200 m2 alapterületű a táblázatában nem szereplő – közösségi épületben.

Tervezés Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történő létesítés. Az építési engedélyezési tervdokumentációhoz részletes tervek nem készíthetők. A főbb paraméterek rögzítése elegendő.

Felülvizsgálat A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát a) a létesítést követően az átadás előtt, b) e rendeletben előírt időszakonként vagy c) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

Norma szerinti A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát a) a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, b) a létesítést követően az átadás előtt, c) LPS I és LPS II. 3 évente, egyéb esetben 6 évente, d) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

A TMI Kiegészítés, magyarázat az OTSZ követelményeihez. Mi a közszolgáltatás kiesése, kulturális örökség elvesztése. Kitér az építmények, állványok, daruk, gépek védelmének követelményeire. Magyarország villámsűrűségi térképét is tartalmazza, mint tervezési alapadatot.

Tűzveszélyességi Osztálybasorolás A régi OTSZ szerinti fogalom: „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes, vagy tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,

„A” az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü > Tlpnyt és Tü > 35 °C, az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%, az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) és b) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő, a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége, az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése.

Tűzveszélyességi Osztálybasorolás Régi OTSZ szerinti fogalom: „Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez,

„B” az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü > Tlpnyt -20 °C és Tü > 35 °C, az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb, az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) és b) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő, a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.

Új OTSZ szerint Az anyagok tűzveszélyességi osztálya: Robbanásveszélyes EZ A RÉGI „A” – „B” TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY! Tűzveszélyes Nem tűzveszélyes Ez csak az anyagokra vonatkozik. A helyiségnek nincs tűzveszélyességi osztálya A helyiségben lévő anyagok minősége, mennyisége alapján állapítjuk meg a szükséges intézkedéseket.

Éghetőség A szabvány használja a „nem éghető” kifejezést Az OTSZ éghetőséget kifejező kategóriái (MSZ EN 13101 szerint) A1, A2, B, C, D, E, F F kategória nem beépíthető Nem átjárható, de közelítéssel alkalmazzák: Nem éghető A1-A2 Nehezen éghető B-C Közepesen éghető D Könnyen éghető E

Tűzterhelés értéke Az új OTSZ nem ismeri a tűzterhelés fogalmát, nem tartalmazza a tűzterhelés számítás metódusát. Mivel ez egy számítási módszer a régi jogszabályi hely alapján alkalmazható az ottani számítási séma szerint. A számítás megtalálható a 239/2011. (XI. 18.) Korm. Rendelet az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról Tűzvédelmi szakember (szakértő, tervező) készítse.

Köszönöm a figyelmet