A Nemzetközi Valutaalap

Vázlat Kialakulás, feladatok és célok, felépítés Az IMF részvétele a nemzetközi hitelforgalomban Az IMF által nyújtott hitelek fajtái és jellemzői Az IMF kölcsönfelvételei Az IMF-hitelek feltételessége A „washingtoni konszenzus” Az IMF és Magyarország

1. Történelem és feladat Kialakulás Bretton Woods A két világháború közötti hiányosságok kiküszöbölésének igénye Életbelépés: 1945. december 31. Működésének kezdete: 1947. március 1. Testvérintézmények: a Világbank-csoport IBRD, IFC, IDA

1. Az IMF céljai A nemzetközi pénzügyi együttműködés elősegítése A nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott bővülésének elősegítése Árfolyam-stabilitás; a versengő leértékelések elkerülése Multilaterális fizetési rendszer létrehozása Biztonságot adni a tagállamoknak a BOP egyensúlyba hozatalához, ne legyen protekcionizmus A BOP-egyensúlytalanságok időtartamának és mértékének csökkentése

1. Felépítés 184 tagállam, 212 milliárd SDR alaptőke (kb. 300 Mrd USD) Kormányzótanács (a tagállamok pénzügy-miniszterei v. jegybankelnökei) Monetáris és Pénzügyi Bizottság (az Interim Committee – 1974 – helyett) 24 Végrehajtó Bizottság: 24 tag, 5 kinevezett (US, UK, DE, JP, FR), a többi választott Ügyvezető igazgató – Horst Köhler

A legnagyobb kvótával rendelkezők

2. Az IMF a nemzetközi hitelforgalomban Tartós alapelvek/módszerek A folyó fizetési mérleg egyensúlyhiánya Az ország tartalékhelyzetétől függő segítség Kvótához igazodó hitelfelvételi lehetőség Kedvezményes finanszírozást nyújt Hitel a saját valuta ellenében Fokozatosan szigorodó feltételek

2. Az IMF a nemzetközi hitelforgalomban Változások az alapelvekben Már nemcsak rövid lejáratú hiteleket nyújt Az IMF maga is vesz fel hiteleket Jelentősen kitáguló különleges hitellehetőségek A hitellehetőségek elszakadnak a kvótától Erősödik a feltételesség (növekvő összeg és határidő) Világgazdasági szinten egyre jelentősebb, az egyes országok számára egyre kevésbé fontos Erősödött a hitelnyújtások politikai motivációja

3. Hitelfajták és jellemzőik Rendszeres hitelek (regular facilities) Az alaptőkéből folyósítják, a kvóta 100%-áig, négy tranche A felsőbb sávokban csak készenléti (stand by) megállapodás alapján Teljesítményparaméterek, negyedéves folyósítás 1-2 éves időszak, a törlesztés 3-5 év. 1950-es évek: 2, a csúcs 1968: 32 Kiterjesztett hitellehetőség (Extended Fund Facility) 1976-ban jelent meg 3-4 éves programok, 4-10 éves visszafizetés Fizetési mérleg strukturális hiánya esetén A kedvezményezettnek programot kell kidolgoznia

3. Hitelfajták és jellemzőik – 2 Speciális hitelek (Special Facilities) Kompenzáló és váratlan finanszírozási hitel-lehetőség (Compensatory and Contingency Financing Facility – CCFF) Kompenzáló: exportbevétel csökken, gabonaimport ára megnő A megindult reformok többletköltségeinek fedezésére 3-5 év, az összes CCFF együtt nem haladhatja meg a kvóta 80%-át.

3. Hitelfajták és jellemzőik – 3 Ütközőkészletet finanszírozó hitellehetőség (Buffer Stock Financing Facility) Nemzetközi áruegyezmények keretében készletezési-értékesítési kötelezettségeket vállaló tagállamoknak Törlesztés: 3-5 év Felső határa a kvóta 35%-a (1983 óta nem adtak) Vészhelyzetben nyújtott segítség (Emergency Assistance) Természeti katasztrófák vagy háborúk után Nincs teljesítménykritérium 3-5 év ( 3 ország kapott)

3. Hitelfajták és jellemzőik – 4 Alacsony jövedelmű országoknak nyújtott hitellehetőségek (Facilities for Low Income Countries) Struktúrakiigazító hitelek (Structural Adjustment Facility – SAF) 1987 óta, szerkezeti kiigazításra 3 éves program, éves operatív tervek Teljesítményparaméterek, negyedéves értékelés 10 éves lejárat, 0,5%-os kamatláb Megnövelt struktúrakiigazító hitelek (Enhanced Structural Adjustment Facility – ESAF) – a tagállamok adományaiból és kölcsöneiből fizetik, 1989-től 3 évre nyújtják, a kvóta 190%-áig

3. Hitelfajták és jellemzőik – 5 ESAF a súlyosan eladósodott szegény országoknak (ESAF-HIPC Initiative) 1996: IMF-IBRD kezdeményezés a legszegényebbek megsegítésére Két szakaszban megállapodás a hivatalos és magánhitelezőkkel az adósságcsökkentésről, s kiigazítási program az IMF-fel és az IBRD-vel A végső döntést az IMF ügyvezetősége hozza Fenntartható adóssághelyzet elérése a cél: Adósságállomány: 200-250% Adósságszolgálat: 20-25%.

3. Hitelfajták és jellemzőik – 6 Kiegészítő tartalék hitellehetőség (Supplemental Reserve Facility – SRF), 1997 Valutáris-pénzügyi válságba került tagállamok számára Nincs kvótahatár 1-1,5 éven belül kell visszafizetni Rendszerátalakító hitellehetőség (Systemic Transformation Facility), 1993-1995 KKE és volt szovjet köztársaságok

3. A hitelfajták időrendben 1952: készenléti (Belgium, 50 millió USD) 1963: kompenzációs 1981: gabonaimport árnövekedése miatt is 1974-76: olajhitel (Witteveen Facility) 1974: kibővített (EFF) 1987: SAF 1989: ESAF 1993-95: rendszerátalakító 1996: HIPC 1997: Supplemental Reserve Facility 1999: Poverty Reduction and Growth Facility 1999: Contigent Credit Line (contagions)

Az IMF hitelek költségei Kedvezményes hitelekről van szó! A kamatlábat előre határozzák meg, a pénz-ügyi év kezdetén (május 1.), negyedévente kiigazítják. Az SDR-kamatláb százalékában állapítják meg (pl. annak 107%-a). Az SDR kamatlábát hetente határozzák meg. A csekély nyereséget az IMF tartalékainak feltöltésére fordítják.

A 12 legnagyobb kölcsönfelvevő, 1947-2000

Az IMF kölcsönfelvételei Az IMF alapvetően a tagok kvótabefizetései-ből ad hitelt. Likvid tőke: a szabadon felhasználható valutából felhalmozott készletek Megfelelő fizetési mérleg, valutatartalék, valuta piaci helyzete + az ország külső finanszírozási képessége és a rövid lejáratú külföldi adósság A felhasználható valuták egy részére az IMF kötelezettséget vállal (stand by) – ezt le kell vonni a likvid tőkéből!

Az IMF kölcsönfelvételei Az alapszabály értelmében az IMF-nek joga van külső eszközök átmeneti bevonására. Általános Hitelegyezmény (GAB), 1962 11 fejlett ipari ország 1984: + Svájc és Szaúd-Arábia (6,4 Mrd 17 Mrd $ 1997-re) Új Hitelfelvételi Megállapodás (NAB), 1997 25 ország 34 Mrd $, válság esetén vehető igénybe

Az IMF-hitelek feltételessége – 1 25 éven át: rövid lejáratú hitelek A mögöttes „filozófia”: az egyensúlyhiány csak átmeneti, mert egyensúlyi árfolyam működik. Az 1970-es években krónikus hiányok: hosszabb lejáratú segítségre van szükség. Ennek hiányában terjedt volna a protekcionizmus. Az IMF egyre rosszabb bonitású adósokkal állt szemben. Hatékonyabb adósminősítés. Külső forrásbevonás (módosították az alapszabályt). A kockázatkezelés lényege: nem drágítják a hitelt, hanem a kockázatot csökkentik.

Az IMF-hitelek feltételessége – 2 Gazdaságpolitikai feltételeket írnak elő. A folyósítást ezek teljesítéséhez kötik. Szoros kapcsolat a IV. cikkely szerinti gazdaságpolitikai felügyelettel A gazdaságpolitikai célok és teljesítésük egybevetése, a korrekció módjainak megállapítása Sokfajta mutató, sávos teljesítmény „Abszolút” cél: az egyensúlyhiány csökkentése

Az IMF-hitelek feltételessége – 3 Az általános felügyelet és hitelmegállapodások végső céljai: A nemzetgazdasági stabilitás biztosítása Az ár- és jövedelemszint stabilitása, a BOP dinamikus egyensúlya mellett A nemzetközi gazdasági kapcsolatok stabilitása Áru- és tőkeforgalom egyensúlya, reális árfolyam mellett Közbülső célok: A belső kereslet stabil növekedési üteme A nemzetközi versenyképesség védelme, erősítése

Az IMF-hitelek feltételessége – 4 A belső kereslet szabályozásának feltételei A monetáris egyensúly biztosítása A költségvetés egyensúlyban tartása Reális árfolyam-politika A nemzetközi versenyképesség kulcsterületei Piacpolitika Kereskedelempolitika Árfolyam-politika

Az IMF-hitelek feltételessége – 5 A költségvetés területén jobb eredmények Hátrány: a beruházások estek vissza Monetáris téren kevesebb siker Az inflációt nem tudták teljesen visszaszorítani Árfolyam-politika Gyakran nominális horgony – túlértékeltséghez vezetett Túlságosan univerzális receptek A társadalmi szempontokat elhanyagolták

A „washingtoni konszenzus” 1. Költségvetési fegyelem. A költségvetési hiány ne érje el azt a szintet, amely már csak az infláció(s adó) segítségével finanszírozható. 2. A kiadásokat a politikailag érzékeny területekről olyan eddig elhanyagolt tevékenységekbe kell átirá-nyítani, ahol magas a megtérülés várható rátája, és a jövedelemelosztás javulása várható tőlük. 3. Adóreform. Ki kell szélesíteni az adóalapot, és csökkenteni kell a legmagasabb adókulcsokat, mert ez növeli az adóalanyok ösztönzöttségét. 4. Pénzügyi liberalizáció. Ennek végső célja az, hogy a kamatlábat a piac határozza meg.

A „washingtoni konszenzus” – 2 5. Árfolyam-politika. Egységes árfolyamra van szükség (legalábbis a kereskedelmi forga-lomban). Az árfolyam szintje ösztönözze a nem hagyományos exportot, és hosszabb távon is biztosítsa a kivitel jövedelmező-ségét. 6. A külkereskedelem liberalizálása. A mennyiségi korlátozásokat vámokkal kell felváltani, és ezek szintjét fokozatosan csökkenteni kell 10% (de legfejlebb 20%) körüli értékre. 7. Külföldi közvetlen beruházások. A külföldi cégek belépését gátló akadályokat le kell bontani. A külföldi és a hazai vállalatok számára azonos versenyfeltételeket kell biztosítani.

A „washingtoni konszenzus” – 3 8. Privatizáció. Az állami vállalatokat privatizálni kell. 9. Dereguláció. A kormányoknak meg kell szün-tetniük azokat a jogszabályokat, amelyek gátolják új cégek piacra lépését, vagy korlátozzák a versenyt. 10. Tulajdonjogok. A jogrendszer garantálja a biz-tos tulajdonjogokat (túlzottan magas költségek nél-kül), és ezeket tegye hozzáférhetővé az informális gazdaság számára is.

Az „új washingtoni konszenzus” A megtakarítások növelése B többek között B a költségvetési fegyelem fenntartása révén. A közkiadások átcsoportosítása B például B jól kiválasztott társadalmi célokra. Az adórendszer reformja B többek között B környezettudatos földadó bevezetésével. A bankfelügyelet erősítése. Versenyképességet biztosító árfolyam fenntartása.

Az „új washingtoni konszenzus” – 2 Intraregionális kereskedelmi liberalizáció. Versenyképes piacgazdaság kiépítése B többek között B privatizáció és dereguláció útján (a munka-erőpiac deregulációját is beleértve). Jó körülhatárolt tulajdonjogok biztosítása mindenkinek.  Kulcsfontosságú intézmények kiépítése: független központi bank, erős kincstár, független és nem korrumpálható bíróságok. Az oktatási kiadások növelése, a közoktatás részesedésének növelésével.

Az IMF és Magyarország Belépés: 1982. május 6. Jelenlegi kvóta: 1038 millió SDR Szavazati súly: 0,49%, szavazatszám: kb. 10,000. Fennálló hiteltartozás: 0 Utolsó hitel visszafizetése: 1998 tavasza. Az utolsó stand by-t nem hívtuk le!