A TOJÁSCSOMAGOLÓK ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSÉNEK TAPASZTALATAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÖNELLENŐRZÉSI RENDSZERRE DÉVAINÉ DR. MEGGYES ÁGNES HATÓSÁGI ÁLLATORVOS NEMZETI ÉLELMISZERLÁNC BIZTONSÁGI HIVATAL ÉLELMISZER ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI IGAZGATÓSÁG 2014 OKTÓBER 10.

JOGSZABÁLYI ALAP (Azon fontosabb jogszabályok, amelyek teljesülését vizsgálják az ellenőrzés során – a teljesség igénye nélkül) 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 180/2009 (XII.29.) FVM rendelet (salmonella gyérítés) 178/2002/EK rendelet (nyomon követés, azonosíthatóság) 2160/2003/EK rendelet (zoonózisok elleni védekezés) 852/2004/EK rendelet (élelmiszerek higiéniája) 853/2004/EK rendelet (különleges követelmények az állati eredetű É.-re) 1308/2013/EU rendelet (közös mg. piac szervezése) 589/2008/EK rendelet (különleges rendelkezések tyúktojásra) 74/2003 (VII.1.) FVM rendelet (tojótyúk tartó telepek nyilvántartásba vétele) 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet (ivóvíz) 19/2004 (II.26.) FVM-ESzCsM-GKM rendelet ( élelmiszerek jelölése) 1169/2011/EU rendelet (élelmiszerek jelölése)

A TOJÁSCSOMAGOLÓK A 853/2004/EK R. ALAPJÁN ENGEDÉLYEZETT LÉTESÍTMÉNYEK A tojáscsomagoló létesítményeket engedélyezni szükséges a 853/2004/EK r. 5. cikk (2) bekezdése szerint, a R. III. melléklete rájuk vonatkozó előírásokat is tartalmaz. A tojáscsomagoló esetében azonban nem kell alkalmazni az ovális jelölést mivel, a 853/2004/EK rendelet II melléklet, I szakasz, A.3 pontja kimondja, „nincs szükség azonosító jelölésre olyan tojások esetében, amelyekre az 1907/90/EK rendelet címkézési és jelölési előírásokat állapít meg”.

MIT ELLENŐRZÜNK A TOJÁSCSOMAGOLÓBAN? a)Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságától kapott működési engedély megléte (azonosító száma, engedélyezett tevékenység, csomagolóközpont azonosító száma, névleges kapacitás és tényleges termelési adatok (db/nap, db hét, db/év). Nemzeti Útmutató használata („Útmutató a tojástermékek előállítására, a tojás csomagolására vonatkozó jó higiéniai gyakorlathoz 2009”)

MIT ELLENŐRZÜNK A TOJÁSCSOMAGOLÓBAN? b) Általános higiéniai előírások betartása (a 178/2002/EK, a 852/2004/EK az 589/2008/EK rendeletek alapján) b1.Épület és épület-műszaki feltételek, karbantás b2. Ivóvíz ellátás, vízvizsgálat b3. Szennyvíz-elvezetés b4. Gépek, berendezések. A tojás osztályozásához és jelöléséhez szükséges berendezések. Hitelesítés, kalibrálás b5. Takarítás, tisztítás, fertőtlenítés b6. Személyi higiénia, egészségügyi alkalmasság b7. Humán erőforrás, oktatás b8. Technológiai folyamat, eljárás, tevékenység b9. Azonosíthatóság, nyomon követhetőség b10.Csomagolóanyag, eldobható edények, eszközök b11. Termék-felelősség, termék-biztonság, HACCP alapú eljárások, termék visszahívás, vásárlói panaszok kezelése b12. Állati kártevő mentesség, ellenük védekezés b13. Hulladékkezelés b14.Szállítás

MIT ELLENŐRZÜNK A TOJÁSCSOMAGOLÓBAN? c) A tojásra vonatkozó különleges higiéniai előírások betartása (a 853/2004/EK rendelet alapján) c1. A tojás tárolása c2. A tojás fogyasztókhoz való eljuttatásának a tojásrakás időpontjától számított ideje (nap)

MIT ELLENŐRZÜNK A TOJÁSCSOMAGOLÓBAN? d) A tojás osztályozása, a tojás és a tojást tartalmazó csomagok jelölése (az 1308/2013/EU, az 589/2008/EK, a 19/2004 (II.26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendeletek alapján) d1. Beérkező tojás jelölése (van/ nincs). Információ megléte a tojásrakás dátumáról d2. Beérkező tojást tartalmazó csomagok jelölése d3. A tojás jelölése d4. A tojást tartalmazó dobozok jelölése d5. A tojást tartalmazó szállítási csomagolás jelölése kiszállításkor d6. Az osztályozásra, jelölésre, a tojások csomagolására és a csomagok jelölésére rendelkezésre álló idő betartása d7. A minőségmegőrzési idő jelölése d8. Az „extra” jelölésű csomagok d9. A tojótyúkok takarmányozási módjának jelölése d10. A tojások újracsomagolása

MIT ELLENŐRZÜNK A TOJÁSCSOMAGOLÓBAN? e) A tojáscsomagolóban vezetett nyilvántartások (az 589/2008/EK és a 2160/2003/EK rendeletek alapján) e1. A tojás beszállítók nyilvántartása . Igazolások a tojóállományok szalmonella státuszának igazolásáról. e2. A baromfi tartás módszere szerint termelőnként, telepenként, naponkénti nyilvántartás a termelő által beszállított osztályozatlan tojás mennyisége, termelő neve, címe, termelői kódja, tojásrakás dátuma v. időszaka vonatkozásában e3. Az osztályozást követően a tojás mennyiségi és minőségi osztálya e4. Más csomagolóközpontból érkező osztályozott tojás mennyisége beleértve a csomagoló központ kódja és a minőségmegőrzési idő e5. Más csomagolóközpontba kiszállított osztályozatlan tojás mennyisége, vevő központ kódja, tojásrakás dátuma v. időszaka e6. A kiszállított tojás mennyisége vevőnként (név, cím) e7. Nyilvántartások frissítése, megőrzése Az értékesítési és szállítási nyilvántartások helyett a termelők az e2-e3. pontokra vonatkozóan megőrizhetik a számlákat és szállítóleveleket. Megőrizni 12 hónapig.

HACCP ALAPÚ ELJÁRÁSOK, ÖNELLENŐRZÉS A 852/2004/EK rendelet 5. cikke előírja, hogy az élelmiszer-biztonság érdekében az elsődleges termelési szintet túllépő élelmiszeripari vállalkozóknak be kell vezetnie, végre kell hajtania, és fenn kell tartania egy olyan állandó eljárást, amely a HACCP elvein alapul (Hazard Analyses Critical Control Point). Mit jelent a „HACCP alapú eljárás” kifejezés? A hét HACCP alapelv a jelentős veszélyek állandó alapon történő azonosítására és ellenőrzésére/szabályozására vonatkozó gyakorlati minta. Amennyiben ez a célkitűzés a hét elvet egyszerűsített, de hatékony módon helyettesítő, egyenértékű eszközökkel is elérhető, akkor úgy kell tekinteni, hogy a 852/2004/EK rendelet 5. cikkének 1. bekezdésében megállapított kötelezettség teljesült (veszélyek azonosítása, szabályozó lépések, felügyelet, rendszeres felülvizsgálat) Melyek az „egyenértékű eszközök”? 1.) Azonosítsanak minden olyan lépést a műveleteikben, amely kritikus az élelmiszerbiztonság szempontjából; 2.) Hajtsanak végre hatékony szabályozó eljárásokat ezeknél a lépéseknél; 3.) Felügyeljék a szabályozó eljárásokat azok folyamatos hatékonyságának érdekében; és 4.) Időről időre, illetve ha a műveletek változnak, vizsgálják felül a szabályozó intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszeripari vállalkozóknak rendelkezniük kell egy olyan rendszerrel, ami azonosítja, és folyamatosan szabályozza a jelentős veszélyeket.

A HACCP ALAPÚ ELJÁRÁSOK CÉLJA, ESZKÖZEI Fő célja az élelmiszerekkel kapcsolatos veszélyek szabályozása. Eszközök kiválasztásának szempontjai: Legyen kockázat alapú és rangsorolt Arra kell összpontosítania, hogy egy élelmiszeripari vállalkozásnál mi a fontos az élelmiszerbiztonság szempontjából. Eszközök: Helyes Hig. Gyakorlatról szóló Útmutató (GHP =Good Hyg. Practice) használata, az élelmiszerbiztonság irányítására vonatkozó Általános Útmutató használata, hagyományos/formális HACCP eljárás használata, annak alkalmasságától függően, az olyan élelmiszeripari vállalkozásoknál, amelyek nem dolgoznak fel élelmiszert, a veszélyek szabályozásához elegendő végrehajtani csak az élelmiszerhigiéniai megelőző eljárásokat. A HACCP-alapú eljárások végrehajtásának tehát alapvető célja, hogy szabályozzák az élelmiszerekkel kapcsolatos veszélyeket. Ez a célkitűzés többféle eszközzel is megvalósítható, szem előtt tartva, hogy a veszélyek szabályozására szolgáló eljárásoknak kockázatalapúnak és rangsoroltnak kell lennie, és arra kell összpontosítania, hogy egy élelmiszeripari vállalkozásnál mi a fontos az élelmiszerbiztonság szempontjából. Az ilyen eljárások kidolgozhatók a Helyes Gyakorlatról szóló Útmutatókban, az élelmiszerbiztonság irányítására vonatkozó Általános Útmutatókban, vagy egy hagyományos HACCP eljárás alapján, annak alkalmasságától függően. Számos esetben, különösen az olyan élelmiszeripari vállalkozásoknál, amelyek nem dolgoznak fel élelmiszert, a veszélyek szabályozásához elegendő végrehajtani csak az élelmiszerhigiéniai megelőző eljárásokat.

RUGALMASSÁG A HACCP ALAPELVEK ALKALMAZÁSÁBAN A 852/2004/EK rendelet kimondja, hogy a HACCP-követelményeknek elegendő mérvű rugalmasságot kell biztosítaniuk minden helyzetben, ezen belül a kisvállalkozások esetében is. 1) Rugalmasság a veszélyelemzésben: elegendő az un. „megelőző eljárásokat” kidolgozni, végrehajtani –pl. kis élelmiszerboltok esetében elegendőek az un. „megelőző eljárások” és a hőmérséklet monitorozása – pl. tejgyűjtők, hűtőházak esetében Az un. „megelőző eljárásokon” felül a GHP útmutatókat is alkalmazni kell – pl. élelmiszerboltok, hentesüzletek, kistermelők esetében általános HACCP-útmutató használata – pl. vágóhíd, tejüzem, halüzem esetében. 2.) Rugalmasság a kritikus határértékek meghatározása esetén: nem követelmény minden esetben számszerű határérték megválasztása, különösen amikor a felügyelő eljárások vizuális megfigyelésen alapulnak - pl: a tojáshéj szennyezett tapasztalati úton is meghatározható, de validálni kell.

RUGALMASSÁG 3.) Rugalmasság a felügyelő eljárások (monitoring) vonatkozásában: A felügyelő eljárás sok esetben egyszerű eljárás lehet - pl: hűtő/fagyasztó termek hőmérsékletének rendszeres vizuális ellenőrzése hőmérő segítségével; Standard feldolgozási eljárások estében nem kell szisztematikus méréseket végezni - pl: az éttermekben (a sütő biztos, hogy a beállított hőmérsékleten süt, stb.) 4.) Rugalmasság a dokumentumok és nyilvántartások vonatkozásában: A HACCP-hez kapcsolódó nyilvántartásnak arányosnak kell lennie a vállalkozás jellegével A helyes gyakorlatról szóló útmutató vagy általános HACCP útmutató helyettesítheti a HACCP-alapú eljárásokról szóló egyedi dokumentációkat. A vizuális felügyelő eljárások esetén elegendő, ha a nyilvántartásokat csak a meg nem felelőségi mérésekre korlátozzák

TIPUSPÉLDÁK A RUGALMASSÁGRA Az élelmiszer vállalkozó minden veszélyt a megelőző eljárások (pre-rekvizitumok vagy előfeltételek) végrehajtásával szabályoz (nincs CCP pont): Ahol nem történik élelmiszer előkészítés, gyártás vagy feldolgozás. Nincs szükség formális veszélyelemzésre és nincs szükség a többi HACCP-elv kidolgozására és végrehajtására sem. Ilyen vállalkozások pl: Kisméretű kiskereskedelmi egységek (így például az élelmiszerboltok), Előrecsomagolt vagy nem romló élelmiszerek szállítása és tárolása, Ahol általában nem történik élelmiszer előkészítés (pl. tojáscsomagoló) Amennyiben az élelmiszerbiztonság megköveteli, biztosítani kell a szükséges felügyelet és igazoló eljárás (és lehetséges módon a nyilvántartás-vezetést) elvégzését. Pl: tejgyűjtők, hűtőházak esetében alapvető a hőmérséklet felügyelete és a hűtőberendezés megfelelő működésének ellenőrzése. Ez a kötelezettség része az un. megelőző eljárásoknak és akkor is végre kell hajtani, ha egyszerűsített HACCP eljárásokat alkalmaznak. Az élelmiszer vállalkozó minden veszélyt a megelőző eljárások (pre-rekvizitumok vagy előfeltételek) végrehajtásával szabályoz (nincs CCP pont): ahol nem történik élelmiszer előkészítés, gyártás vagy feldolgozás, úgy tűnhet, hogy minden veszély szabályozható a „megelőző eljárások” végrehajtásával. Ilyen esetekben nincs szükség formális veszélyelemzésre és nincs szükség a többi HACCP-elv kidolgozására és végrehajtására sem. Ilyen vállalkozások pl: Kisméretű kiskereskedelmi egységek (így például az élelmiszerboltok), Előrecsomagolt vagy nem romló élelmiszerek szállítása és tárolása, Ahol általában nem történik élelmiszer előkészítés (pl.tojáscsomagoló) Egyértelmű azonban, hogy amennyiben az élelmiszerbiztonság megköveteli, biztosítani kell a szükséges felügyelet és igazoló eljárást (és lehetséges módon a nyilvántartás-vezetést) elvégzését, például amikor a hűtési láncot fenn kell tartani. Pl: tejgyűjtők, hűtőházak esetében alapvető a hőmérséklet felügyelete és a hűtőberendezés megfelelő működésének ellenőrzése. Ez a kötelezettség része az un. megelőző eljárásoknak és akkor is végre kell hajtani, ha egyszerűsített HACCP eljárásokat alkalmaznak.

UN. MEGELŐZŐ ELJÁRÁSOK, PRE-REKVIZITUMOK A létesítmény és berendezéseinek tervezése és karbantartása A működés előtti, alatti és utáni higiénia, tisztítási és fertőtlenítési eljárások a létesítményben A dolgozók személyi higiéniája, egészségügyi kivizsgáltsága A dolgozók higiéniai, munkafolyamati oktatása, képzése és ennek dokumentálása Hőmérsékletszabályozás Az élelmiszerek biztonságos kezelése, termelés közbeni higiéniai gyakorlat Vízellátás, ivóvíz vizsgálatok Rágcsálók, rovarok elleni védekezés Melléktermékek, hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása A létesítménybe bekerülő és az azt elhagyó anyagok ellenőrzése, valamint bármely kísérő dokumentáció

TIPUSPÉLDÁK A RUGALMASSÁGRA 2) A Jó Higiéniai Gyakorlatról szóló útmutatók (GHP) használata Az útmutatókat bármely élelmiszeripari ágazat használhatja, különösen amennyiben az élelmiszerek kezelése olyan közismert eljárásokkal összhangban történik, amelyek gyakran képezik az érintett ágazatokban dolgozó személyzet szokásos szakképzésének részét, úgymint pl: a sütőipari ágazat, kiskereskedelmi üzletek, ezen belül hentesüzletek, kistermelők. A „helyes gyakorlatról szóló útmutatók” használata segíthet, hogy szabályozzák a veszélyeket és demonstrálják az előírások betartását. Jelenleg 23 iparági nemzeti GHP van hatályban Magyarországon. Útmutató a tojástermékek előállítására, a tojás csomagolására vonatkozó jó higiéniai gyakorlathoz: http://elelmiszerlanc.kormany.hu/jo-higieniai-gyakorlat-utmutatok 2) A Jó Higiéniai Gyakorlatról szóló útmutatók (GHP) használata A helyes gyakorlatokról szóló útmutatók használata segíthet az élelmiszeripari vállalkozásoknak a veszélyek szabályozásában és a megfelelőség bizonyításában. Az útmutatókat bármely élelmiszeripari ágazat használhatja, különösen amennyiben az élelmiszerek kezelése olyan közismert eljárásokkal összhangban történik, amelyek gyakran képezik az érintett ágazatokban (függetlenül attól, hogy kiskereskedelmi szinten vagy sem) dolgozó személyzet szokásos szakképzésének részét, úgymint pl: a sütőipari ágazat, kiskereskedelmi üzletek, ezen belül hentesüzletek, kistermelők. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fenti típusú vállalkozásoknál, ahol az élelmiszerek kezelése olyan eljárásokkal történik, amelyek jól ismertek és amelyek részei a vállalkozók szokásos szakképzésének, a „helyes gyakorlatról szóló útmutatók” használata segíthet, hogy szabályozzák a veszélyeket és demonstrálják az előírások betartását. Jelenleg 23 iparági GHP van hatályban Magyarországon.

TIPUSPÉLDÁK A RUGALMASSÁGRA 3) A HACCP alapelvek végrehajtására vonatkozó általános útmutatók (un. generikus HACCP tervek) használata Magyarországon nem jellemző, nincsenek jóváhagyott generikus HACCP útmutatók. Az EU több tagállamában azonban azokban az ágazatokban, ahol a vállalkozásoknak sok a közös vonása, ahol a gyártástechnológia egyes vonalú, előrehaladó és ahol a veszélyek előfordulási gyakorisága valószínűleg magas, az általános HACCP útmutatók is megfelelhetnek. Ilyenek például: a vágóhidak, halászati termékeket kezelő létesítmények, tejipari létesítmények. 3) A HACCP alapelvek végrehajtására vonatkozó általános útmutatók (un. generikus HACCP tervek) használata Magyarországon nem jellemző, nincsenek jóváhagyott generikus HACCP útmutatók. Az EU több tagállamában azonban azokban az ágazatokban, ahol a vállalkozásoknak sok a közös vonása, ahol a gyártástechnológia egyes vonalú, előrehaladó és ahol a veszélyek előfordulási gyakorisága valószínűleg magas, az általános HACCP útmutatók is megfelelhetnek. Ilyenek például: a vágóhidak, halászati termékeket kezelő létesítmények, tejipari létesítmények.

HACCP ALAPÚ ELJÁRÁSOK ELLENŐRZÉSÉNEK TAPASZTALATAI TOJÁSCSOMAGOLÓKBAN 1.Semmiféle önellenőrzés nem történik 2. A HACCP alapú eljárások a zöldségtisztítást is magukba foglalják (?) 3.Nem rendelkezik a beszállító a tojóállomány salmonella státuszára vonatkozó igazolással, a tojáscsomagolóban nincs információ Az igazolás másolata szükséges (állomány=azonos légtérben tartott állatok) 4.Nincs információ a tojásrakás időpontjáról v. időszakáról (ha nincs /pontos/ info – hogyan határozható meg a minőség megőrzési idő?) 5.Tojásválogatás (szennyezett, repedt, törött héjú tojást nem válogatják ki, a szennyeződést letörlik vagy lekaparják, nincs B. osztályú tojás) 6.Lámpázás (berendezés nincs vagy nem megfelelő) 7.Légkamra mérés (nincs) 8.Tojáshéj fertőtlenítés – ha van (ha szennyezett héjú tojást is fertőtlenítenek, az eljárás hatékonysága kétséges, a berendezés elhelyezése és hatékony működésének ellenőrzése labor vizsgálattal ) 9.Jelölő berendezés (meghibásodása miatt két különböző tojótelepen termelt tojásokra ugyanaz a termelői kód került) 10.Tárolás (hűtött– amennyiben vevői kikötés) 11.Tisztítás,-fertőtlenítés nélkül újrafelhasznált csomagolóanyagok 12.A kereskedelemből visszaszállított tojás újracsomagolása???? (ugyanaz a tétel???)

MELYIK HACCP ALAPÚ ELJÁRÁST VÁLASSZUK? A döntés joga a vállalkozóé A rendeletekben adott egyszerűsítési lehetőséget (rugalmasság) érdemes kihasználni

TOJÁSCSOMAGOLÓKBAN MEGÁLLAPÍTOTT FONTOSABB HIÁNYOSSÁGOK Nem áll rendelkezésre megfelelő lámpázó berendezés az ellenőrzött létesítmények 30%-ában Légkamra magasság mérést nem végeznek létesítmények nagy részében, holott ez a tojás osztályba sorolásának egyik szempontja Tisztítás, fertőtlenítés nélkül visszatérő csomagolóanyag fogadása és tárolása a létesítmények 15%-ában (járványügyi szempontból aggályos). HACCP alapú önellenőrzési tervet kell kidolgozni vagy a meglévőt frissíteni és dokumentáltan működtetni a létesítmények 35%-ánál A tojás csomagoló berendezéseit megfelelően tisztítható anyaggal kell borítani (amennyiben ez egyáltalán szükséges) és azok tisztaságára fokozottabban kell figyelni a létesítmények 20%-ánál.

TOJÁSCSOMAGOLÓKBAN MEGÁLLAPÍTOTT FONTOSABB HIÁNYOSSÁGOK A törött tojások tárolására használatos gyűjtőedények tisztítására nincs biztosítva semmiféle mosási lehetőség (az udvaron történik, a keletkező szennyvizet elöntik) a létesítmények 20%-ában. A gépek, berendezések tisztasága kifogásolt a létesítmények 35%-ában. A tisztító, takarító eszközök nem lehetnek fából. Tojást és tojást tartalmazó csomagokat (raklapcímkéken, kartondobozokon, tojásdobozokon) nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően jelölték a létesítmények 20%-ában . Egy vállalkozásnál a valamennyi tojásra ugyanaz a termelői kód került, annak ellenére, hogy a tojások két különböző termelői kóddal rendelkező telepről származtak (helyi és szomszédos településen lévő).

TOJÁSCSOMAGOLÓKBAN MEGÁLLAPÍTOTT FONTOSABB HIÁNYOSSÁGOK A nyomon követési rendszer nem teszi lehetővé a különböző tojótelepekről beszállított tojások mennyiségének megállapítását, a tojásrakás dátumát nem jegyzik fel (így kérdéses a minőség megőrzési határidő számítása), az osztályozás eredményeként az A., B. osztályba sorolt, valamint a törött (hulladék) tojás mennyiségének nyilvántartása hiányzik, illetve a különböző osztályokba sorolt kiszállított tojások mennyisége és azok rendeltetési helye nem állapítható meg a létesítmények 25%-ában. Azokat a tojásokat, amelyek héjáról a szennyeződést eltávolították, „A” osztályúnak minősítették, holott ezek „B” osztályba tartoznak a vonatkozó jogszabály szerint a létesítmények 30%-ában A tojáscsomagolóban a dolgozók „pihenősarkát” a technológiai helyiségben alakították ki a létesítmények 25%-ában. A személyzet részére élelmiszer higiénés oktatást nem tartottak a létesítmények 30%-ában.

Az 1169/2011/EU jelölési rendelet ÚTMUTATÓ a 1169/2011/EU rendelet alkalmazásáról – kérdések és válaszok (angol és magyar nyelvű dokumentum!). http://ec.europa.eu/food/food/labellingnutrition/foodlabelling/docs/qanda_application_reg1169-2011_hu.pdf 22

Menetrend az általános jelölésre 2014. december 13. 2011. december 12. Átmeneti időszak: Az átmeneti időszakban már alkalmazhatóak az új jelölési rendelet előírásai, ha nem ellentétes a 19/2004 FVM rendeletben foglaltakkal. Hatálybalépés: A megjelenéstől számított 20. naptól. Ettől a naptól kezdődik a 3 éves átmeneti időszak. 23

Mi megy, mi marad? 1-1-87/250 Magyar Élelmiszerkönyv(alkohol) 13/2008. NFGM-FVM e. rendelet (nettó tömeg betűnagyság) 1-1-90/496 Magyar Élelmiszerkönyv (tápérték) 1169/2011/EU rendelet 608/2004/EK rendelet (fitoszterol, fitosztanol) 19/2004. FVM rendelet pl. tételazonosító jelölés rész + egyéb nemzeti rendelkezések 19/2004. FVM rendelet általános jelölési rész 24

Kötelező jelölési elemek Alkoholtartalom 1,2% felett Nettó mennyiség Összetevők Tápértékjelölés, állítások Minőség-megőrzési idő Az élelmiszer neve Felelős élelmiszer-vállalkozás neve és címe Felhasználási útmutató Származási ország/eredet helye Összetevők mennyisége Tárolási, felhasználási feltételek Allergének 25

1169/2011/EK r. 9., 23. cikke és IX. mell. 1. c. pontja : A KÖTELEZŐ JELÖLÉSI ELEMEK FELTÜNTETÉSE A VÉGSŐ FOGYASZTÓKNAK SZÁNT TOJÁS CSOMAGOLÁSÁN AZ ÚJ JELÖLÉSI RENDELET TÜKRÉBEN Nettó mennyiség 1169/2011/EK r. 9., 23. cikke és IX. mell. 1. c. pontja : Nem kötelező feltüntetni, olyan élelmiszerek esetében, amelyek értékesítése általában darabszám szerint történik, feltéve, hogy az egységek száma egyértelműen látszik, és könnyen megszámlálható kívülről, vagy amennyiben ez nem lehetséges, akkor azt a jelölésen feltüntetik.

Minőségmegőrzési idő (VÁLTOZÁS!) A KÖTELEZŐ JELÖLÉSI ELEMEK FELTÜNTETÉSE A VÉGSŐ FOGYASZTÓKNAK SZÁNT TOJÁS CSOMAGOLÁSÁN AZ ÚJ JELÖLÉSI RENDELET TÜKRÉBEN Minőségmegőrzési idő (VÁLTOZÁS!) 589/2008/EK r. 12. cikk (1) d. pont 1169/2011/EK r. 9. cikk és X. mell.: Dátum sorrendje: nap, hónap, év. DE: ezeket az adatokat azon tárolási feltételek leírásának kell követnie, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy a termék megőrizze minőségét a megadott időszakban. Az 589/2008/EK r. 12. cikk alapján fel kell tüntetni, a fogyasztónak szóló, különleges tárolási körülményekre vonatkozó javaslatot, tudniillik hogy a vásárlás után a tojást hűtve tárolja.

Az élelmiszer megnevezése (NINCS VÁLTOZÁS) A KÖTELEZŐ JELÖLÉSI ELEMEK FELTÜNTETÉSE A VÉGSŐ FOGYASZTÓKNAK SZÁNT TOJÁS CSOMAGOLÁSÁN AZ ÚJ JELÖLÉSI RENDELET TÜKRÉBEN Az élelmiszer megnevezése (NINCS VÁLTOZÁS) 1169/2011/EK r. 9., 17. cikk és VI. melléklet 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet 4.§ a. pont Tárolási, felhasználási feltételek (NINCS VÁLTOZÁS) 1169/2011/EK r. 9. cikk 589/2008/EK r. 12. cikk

Származási ország/eredet helye (NINCS VÁLTOZÁS) A KÖTELEZŐ JELÖLÉSI ELEMEK FELTÜNTETÉSE A VÉGSŐ FOGYASZTÓKNAK SZÁNT TOJÁS CSOMAGOLÁSÁN AZ ÚJ JELÖLÉSI RENDELET TÜKRÉBEN Származási ország/eredet helye (NINCS VÁLTOZÁS) 1169/2011/EK r. 9. és 26. cikk 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet 4.§ h. pont (kötelező, ha ennek hiánya a fogyasztót félrevezetné --- példa) Allergének (A VÁLTOZÁS A TOJÁST NEM ÉRINTI) 1169/2011/EK r. 9. , 21. cikke és II. melléklete Nem kell feltüntetni a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett adatokat azokban az esetekben, amikor az élelmiszer neve egyértelmű utalást tartalmaz az érintett anyagra vagy termékre vonatkozóan. 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet 4. melléklete

Összetevők és mennyiségük A KÖTELEZŐ JELÖLÉSI ELEMEK FELTÜNTETÉSE A VÉGSŐ FOGYASZTÓKNAK SZÁNT TOJÁS CSOMAGOLÁSÁN AZ ÚJ JELÖLÉSI RENDELET TÜKRÉBEN Összetevők és mennyiségük 1169/2011/EK r. 19. cikk: nem kötelező feltüntetni az összetevők felsorolását az egyetlen összetevőből álló élelmiszer csomagolásán, ha az élelmiszer neve megegyezik az összetevő nevével. Felelős FBO – név és pontos cím 1169/2011/EK r. 8. cikk: az a vállalkozó, akinek neve vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák, vagy ha ez a vállalkozó nem letelepedett az Unió területén, akkor az élelmiszert az uniós piacra behozó importőr. Az élelmiszer-vállalkozó nevének és címének a címkén való feltüntetése nem minősül származás vagy eredet megjelölésnek! 589/2008/EK r. alapján: a tojáscsomagoló központ azonosító száma KÖTELEZŐ

A tojás csomagolásán feltüntetendő információk az 589/2008/EK r A tojás csomagolásán feltüntetendő információk az 589/2008/EK r. alapján A termelési helyen a tojást tartalmazó egyes szállítási csomagolásokon a termelőnek az alábbi információkat kell feltüntetnie: a) a termelő neve és címe; („felelős”) b) a termelői kód; c) a tojások száma és/vagy tömege; d) a tojásrakás dátuma vagy időszaka e) az elszállítás dátuma. A tojást tartalmazó dobozokon : a)csomagolóközpont azonosító száma, b)minőségi osztály, c)tömegosztály, d)minőség megőrzési idő, e) baromfi tartás módja, f)a termelői kód magyarázata, g)tárolási javaslat a fogyasztó számára. A tojást tartalmazó szállítási (gyűjtő) csomagolás jelölése kiszállításkor Tojáscsomagoló neve, címe, kódszáma, tojások száma és/vagy tömege, minőségmegőrzési idő Ömlesztett tojás értékesítése során a következő információkat kell feltüntetni jól láthatóan és tisztán olvashatóan a fogyasztó számára: minőségi osztályt; tömegosztályt; a baromfitartási módot; a termelői kód jelentésének magyarázatát; a minőségmegőrzési idő lejáratának dátumát

Mikor lesz kötelező, mikor nem? Tápértékjelölés 1169/2011/EU rendelet szerint Általában kötelező. Nem kötelező az alkalmazása: nem előrecsomagolt élelmiszerek, de a tagállam előírhatja ha a legnagyobb felület 25 cm2-nél kisebb kistermelői és kézműves termékek (MÉ 2-109 irányelv ÚJ!) bizonyos élelmiszerek mentesülnek a kötelező tápértékjelölés alól (V. melléklet: pl ivóvíz, só, aroma, adalékanyag , fűszer, kávé ,tea Pl. egyetlen összetevőből álló feldolgozatlan termékek, feldolgozott termékek, amelyeket csak érleltek KIVÉTEL: ha „állítást”tartalmaznak

1924/2006/EK r. 7. cikk és 1169/2011/EK r. 49.cikk: A KÖTELEZŐ JELÖLÉSI ELEMEK FELTÜNTETÉSE A VÉGSŐ FOGYASZTÓKNAK SZÁNT TOJÁS CSOMAGOLÁSÁN AZ ÚJ JELÖLÉSI RENDELET TÜKRÉBEN 1924/2006/EK r. 7. cikk és 1169/2011/EK r. 49.cikk: Kötelező tápértékjelöléssel ellátni azokat a termékeket, amelyekkel kapcsolatban – az általános reklám kivételével – tápanyag-összetételre és/vagy egészségre vonatkozó állítást tettek.

Állítások típusai Tápanyag-összetételre vonatkozó állítások Nem mindig választható el Tápanyag-összetételre vonatkozó állítások funkcionális állítások Egészségre vonatkozó állítások betegségek kocká-zatásnak csökkentésével, valamint a gyermekek egészségével és fejlődésével kapcsolatos állítások 1924/2006/EK rendelet melléklete 432/2012/EU rendelet melléklete Külön rendeletek!

Fogalom meghatározások tápanyag-összetételre vonatkozó állítás: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer bizonyos, a táplálkozásra nézve különös kedvező tulajdonságokkal rendelkezik; MIT TARTALMAZ A TERMÉK? egészségre vonatkozó állítás: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van, MIT TUD AZ ÖSSZETEVŐ? C-vitaminban gazdag A C-vitamin hozzájárul a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokhoz.

A terméken feltüntetett engedélyezett egészségre vonatkozó állítás esetén mely kötelező adatokat kell jelölni a címkén? Kötelező a tápérték táblázat, a kedvező hatás eléréséhez szükséges élelmiszer mennyiség megadása, a változatos és kiegyensúlyozott étrend fontosságára vonatkozó kijelentés és szükség esetén figyelmeztetés, hogy kik kerüljék a termék fogyasztását illetve szükség esetén figyelmeztetés a túlzott fogyasztás veszélyeire. Egy, a jelenleg hatályos előírásnak (MÉ1-1-90/496. számú előírásnak) megfelelő tápértékjelöléssel (tápérték táblázat) rendelkező csomagolóanyagot meddig lehet felhasználni? 2014. december 12-ig

Tápérték feltüntetésének helye Alapelvek: A tápértékjelölést teljes egészében ugyanazon látómezőben kell elhelyezni, az előírt feltüntetési sorrendben („ugyanazon látómezőben” = a csomagolás olyan felületén, amely egy nézőpontból olvasható).

Tápértékjelölés megjelenítése Az új rendelet szerint a tápértékjelölés formája :  Ha van elegendő hely, akkor táblázatos formában, sorba igazított számokkal, Ha nincs elegendő hely egymás után sorba írva. Tápértékjelölés energia kJ/kcal zsír g - amelyből telített zsírsavak szénhidrát amelyből cukrok fehérje só Energia: kJ/kcal, zsír: g, amelyből telített zsírsavak: g, szénhidrát: g, amelyből cukrok: g, fehérje:g, só: g

Pl.:„OMEGA-3 ZSÍRSAVAKBAN GAZDAG” A tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állítást a tápérték táblázattal egy látómezőben, de nem a táblázatban kell megadni Pl.:„OMEGA-3 ZSÍRSAVAKBAN GAZDAG” Az omega-3 mennyiségét a tápérték táblázattal egy látómezőben kell megadni (NEM a táblázatban!)

Megfogalmazások „A termék hozzájárul a normál látás fenntartásához.” Az egészségre vonatkozó állítások szövegezésével kapcsolatos útmutató – tagállamok szakértői által készített (angol nyelvű): http://bmg.gv.at/cms/home/attachments/9/8/2/CH1176/CMS1202981598040/flexibility_of_wording_principles.pdf „A termék hozzájárul a normál látás fenntartásához.” „A C-vitamin hozzájárul a normál látás fenntartásához.” „A termék C-vitamint tartalmaz, amely hozzájárul a normál látás fenntartásához.”

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!