A vidéki térségek helyzete Romániában Készítette: Stéger Anett Földrajz BSc III

Komplex földrajzi probléma: A rurális térségek: Infrastrukturális helyzete Sajátos demográfiai helyzete Életkörülményeik Foglalkoztatási szerkezete – jövedelmi viszonyai Potenciál-kihasználatlanság

Forrás: /Temesvár /Szeben /Segesvár /Kolozsvár /Nagyvárad /Marosvásárhely /Szatmárnémeti /Nagybánya /Brassó / Jászvásár

Általános adatok Terület: km ² Népesség: 21, 7 Mio fő Népsűrűség: 92 fő/km² GDP: 2800 EUR/fő január 1. óta EU-tag

Az ország település-viszonyai Főváros: Bukarest (közel 2 Mio fő)‏ Ellenpólus: 3-400e lakosú regionális központok: Brassó/Bra ş ov, Kolozsvár/Cluj Napoca, Temesvár/Timi ş oara, Krajova/Craiova, Jászvásár/Ia ş i, Galac/Gala ț i, Konstanca/Constan ț a Megyeszékhelyek: e Egyéb municípiumok: e Legkisebb városok: 2-3e lakossal Falvak (4 kategória)‏

Lakosság 56%-a városokban él Nagyarányú falusi lakosság (részben a rendszerváltás következménye: urbán-rurál migráció az országban)‏ ipar hanyatlása = > agrárium felértékelődik (36% a keresők aránya)‏ A városodottság mértéke egyenletes, megfelelőnek mondható 269 db város, 2700 község Jelentős migráció a szocialista korszakban

Gazdasági áttekintés Forrás: Eurostat

A mezőgazdaság fejlődése a rendszerváltást követően 1. fázis ( ) Az ipari szektorban munkanélkülivé váltak az agrárszektorban próbáltak boldogulni, kisebb birtokok (reprivatizáció), családi vállalkozások száma nőtt 2. fázis (1998 – napjainking) Állami vállalatok privatizációja A piac liberalizációja A tulajdonviszonyok változása A törvények végrehajtása és a földtulajdon-viszonyok végleges újjárendezése meglehetősen későn indult el, s előreláthatólag még hosszú ideig elhúzódik, valamint szükség van a kisparaszti birtokok infrastruktúrájának javítására, emellett szemléletváltozásra az üzemi formákat illetően.

Demográfiai tényezők Forrás: Területi statisztika 2004/ óta Románia népessége évről évre fogy Okai: emigráció természetes fogyás Jelentős: belső migráció – szociális és gazdasági viszonyokra visszavezethető („Zárt városok”)

Közlekedési infrastruktúra Vasúthálózat:  Legfejlettebb az országban, sugaras gyűrűs szerkezet – excentrikus fekvésű főváros Közutak – műutak: többé-kevésbé a vasútvonalakkal párhuzamosak, de rossz állapotúak, a kor igényeitől messze elmaradnak Légiközlekedés (főleg Bukarest, de Temesvár és Szatmárnémeti is bekapcsolódott)

Területfejlesztési program (Zöld Charta, 1998.) Cél: egyenlőtlenségek csökkentése, falufejlesztési stratégiák kidolgozása – SWOT-analízis a helyzetfelmérésnél  Fejlődést elősegítő tényezők jelen vannak már bizonyos térségekben  Még mindig sok gátló, diszfunkciós tényező jelenik meg  Vidéki térségek nagy része elmaradott mind a közműellátás, mind a szállítási feltételek szempontjából  A turizmusban rejlő potenciál minimális kihasználtsága szembetűnő

Konklúzió Uniós támogatások célszerű felhasználása – lehetséges javulás Potenciálok kiaknázása A mezőgazdasági foglalkoztatás átalakulása – termelékenység növelése

Irodalomjegyzék: Probáld-Szabó (szerk.): Európa regionális társadalom földrajza; old.; Eötvös Kiadó;2007. Kovács Teréz: Integrált vidékfejlesztés – V. Falukonferencia; MTA; József Benedek: Sozialer Wandel im ländlichen Raum Rumäniens; in Europa Regional; Borzán Anita: Románia népességének alakulása; ; in Területi Statisztika 2004/2. Berekméri Mária-Erzsébet: Vidék és vidékfejlesztés az átmenet időszakában Romániában; in Korunk; 2006/6. Internet: