Esztétika

Mi az esztétika? Az esztétikai minőség Mi a művészet? Mimézis Kalokagathia: a testi, erkölcsi és szellemi tökéletességet, tágabb értelemben pedig az igaz, a jó és a szép egységét jelentette. Érosz mint közvetítő az istenek és a halandók között Az esztétika szó különböző aspektusai: ízlésítélet, érzékelés Érzékelés (görög): aiszthészisz. pl. I. Kant: Transzcendentális esztétika Ízlés, szépérzék. Pl. Alexander Gottlieb Baumgarten (1735). Az esztétikai minőség Mi a művészet? Mimézis Intézmény-elmélet? Arányosság Idealista elmélet? Esztétikai érzék Definiálhatatlan - nyelvjáték? Horizont-összeolvadás Kalokagathia: gör. kalós kai agathós, magyarul ’szép’ ’és’ ’jó’

Mimézis: Platón A mimézis, utánzás a görög művészetfelfogás kulcsfogalma, melynek legeredetibb formája talán a színészi tevékenység, alighanem a mimosz volt a művészszemélyiség egyik legrégebbi típusa. A művészet az idea elsőrendű valósága és a mesterségek által előállított másolatához képest csak harmadrendű valóságot képvisel, az utánzás utánzását jelenti. A költők nem értenek ahhoz, amiről beszélnek. Puszta látszatot keltenek, s ennek élvezetével félreviszik az egyén nevelését, ezért károsnak tekinthető. Platón, élesen bírálta a költői és egyéb művészi ábrázolást. Szókratész „Magunk között szólva - mert ti bizonyára nem fogtok beárulni a tragédiaköltőknél és az utánzó költészet többi művelőjénél - az ilyen alkotások valósággal merényletet jelentenek a hallgatóság szelleme ellen, hacsak valakiben az ellenméregképp nincs meg annak felismerése, hogy voltaképp milyenek is ezek a művek… …az ágy háromféle formában jelentkezik: az egyik a természetbeli forma, melyről - azt hiszem - megállapíthatjuk, hogy isten alkotta. Ki más is alkotta volna? A második az, amelyet az asztalos készít. A harmadik pedig, amelyet a festő… …Az utánzó művészet tehát nyilván igen távol van az igazságtóé, s minden valószínűség szerint éppen azálta tud mindent ábrázolni, hogy minden dolognak csak egy kis részét ragadja meg, s ez a kis rész is csak egy árnyképé. A festő például … le tudja nekünk festeni a várgát, az ácsot s a többi mesterembert is, anélkül, hogy e mesterségekhez valamit is konyítana, de azért - ha jó festő - azáltal, hogy egy ácsot lefest, és az messziről mutatja, a gyermekeket és az oktalan embereket könnyen megtéveszti, mert a kép valóságos ácsnak látszik. … De azt is meg kell jegyeznünk, hogy - ha a gyönyörködtető költészet és az utánzó művészet valószínűvé tudná tenni, hogy szükség van rá a jól kormányzott államban, szíves örömest befogadnánk, hiszen tudatában vagyunk, hogy mi is a varázsa alatt vagyunk; de nem engedi a lelkisimeretünk, hogy a nyilvánvaló igazságot eláruljuk.” (Részletek Platón „Állam” című munkájának Tizedik könyvéből. In: Platón Összes Művei II. kötet. Európa Könyvkiadó 1984, 649-683. (Fordította: Szabó Miklós.)

Mimézis: Platón Jobb szélen: Marc Chagall, Párizs az ablakon keresztül (Paris par la fenêtre), 1913.

Mimézis: Arisztotelész A művészet hasznos és értelmes. A költészet lényege a cselekvő ember jellemének („éthoszá"-nak) utánzása. A művekben szereplő egyéni helyzetek bemutatásával ezeken túlmutatóan az egyediben az általános megmutatására törekszik. A műalkotás (a tragédia) a befogadóban a részvét és félelem általi megtisztulást, katarzist eredményez. A költő és a történetíró „A költő dolga nem az, hogy a megtörtént dolgokat mondja, hanem hogy olyan dolgokat, amelyek megtörténhetnek vagyis amelyek a valószínűség vagy szükségszerűség szerint lehetségesek. A történetíró és a költő ugyanis nem abban különböznek, hogy versben beszélnek-e vagy sem …, hanem abban, hogy az egyik megtörtént dolgokat mond el, a másik pedig olyanokat, amelyek megtörténhetnek.”

Az ízlés forrása - Racionalizmus Luca Pacioli és a Szent Arány (1509). Az irodalomkritikába nincs jobb bevezető a matematikánál. (Terrasson 1715) Az ízlést meg kell tanulni, mint a matematikát. Kép: Jacopo de' Barbari: Luca Pacioli portréja, 1495 Luca Pacioli olasz matematikus; 1445–1517. A Szent Arány (1509) című könyvében részletezi az aranymetszés esztétikai vonatkozásait. A könyvet Leonardo Da Vinci illusztrálja.

Részlet - Holt költők társasága

A ízlés forrása – empirizmus 1. Az ízlésítéletek közvetlenségének elve - empirizmus Mennyiben hat a matematikai érvelés az ízlésítéletre? Jean Baptiste Dubos 1719 (Critical Reflections on Poetry, Painting, and Music) Ha az ízlésítéletek a józan észtől származnak akkor észérvek is kiválthatnak ízlésítéletet. Az észérvek általában nem változtatnak az ízlésítéletünkön. Tehát: Az ízlésítéletek nem a józan észtől származnak hanem egy speciális érzékszerv hatására alakulnak ki. Do we ever reason, in order to know whether a ragoo be good or bad; and has it ever entered into any body's head, after having settled the geometrical principles of taste, and defined the qualities of each ingredient that enters into the composition of those messes, to examine into the proportion observed in their mixture, in order to decide whether it be good or bad? No, this is never practiced. We have a sense given us by nature to distinguish whether the cook acted according to the rules of his art. People taste the ragoo, and tho' unacquainted with those rules, they are able to tell whether it be good or no. The same may be said in some respect of the productions of the mind, and of pictures made to please and move us. (Dubos 1748, vol. II, 238–239) If someone reads me his poem or takes me to a play that in the end fails to please my taste, then he can adduce Batteux or Lessing, or even older and more famous critics of taste, and adduce all the rules they established as proofs that his poem is beautiful… . I will stop my ears, listen to no reasons and arguments, and would rather believe that those rules of the critics are false … than allow that my judgment should be determined by means of a priori grounds of proof, since it is supposed to be a judgment of taste and not of the understanding of reason. (Kant: Az esztétikai ítélőrerő kritikája 1790).

A ízlés forrása – empirizmus 2. Thomas Reid 1785 (Az ember intellektuális képességeiről) Valaminek a szépsége annak természetéből vagy szerkezetéből származik. Ahhoz hogy egy tárgy szépségét érzékeljük, annak természetét is érzékelnünk kell. Külső érzékszerveink minden előzmény nélkül érzékelik a tárgy tulajdonságait, tehát lehetetlen, hogy valaminek a szépségét a tárgy érzékelése nélkül érzékeljük. Do we ever reason, in order to know whether a ragoo be good or bad; and has it ever entered into any body's head, after having settled the geometrical principles of taste, and defined the qualities of each ingredient that enters into the composition of those messes, to examine into the proportion observed in their mixture, in order to decide whether it be good or bad? No, this is never practiced. We have a sense given us by nature to distinguish whether the cook acted according to the rules of his art. People taste the ragoo, and tho' unacquainted with those rules, they are able to tell whether it be good or no. The same may be said in some respect of the productions of the mind, and of pictures made to please and move us. (Dubos 1748, vol. II, 238–239) If someone reads me his poem or takes me to a play that in the end fails to please my taste, then he can adduce Batteux or Lessing, or even older and more famous critics of taste, and adduce all the rules they established as proofs that his poem is beautiful… . I will stop my ears, listen to no reasons and arguments, and would rather believe that those rules of the critics are false … than allow that my judgment should be determined by means of a priori grounds of proof, since it is supposed to be a judgment of taste and not of the understanding of reason. (Kant: Az esztétikai ítélőrerő kritikája 1790).

Mi a helyzet azzal akinek hiányzik valamely érzékszerve? Nem lehet számára bebizonyítani, hogy egy tárgy szép? Számára nem is lesz szép az adott tárgy? Akkor az adott tárgy valaki számára szép, valaki számára pedig nem? Miben különbözik az, akinek teljesen hiányzik egy érzékszerve attól, akinek csak rosszul működik (például szemüveg nélkül nem látja az apró részleteket)?

Szép az, ami vonzalmat ébreszt bennünk David Hume: A szép bizonyos fajtái vonzalmat és jóváhagyást ébresztenek bennünk. Ha ez nem történik meg akkor ezen az észérvek sem tudnak változtatni. A szép sok fajtájánál azonban (pl. a magas művészetek) szükséges némi előzetes érvelés, vagy gyakorlottság, hogy a megfelelő érzelmet érezzük. A szépérzék pedig fejleszthető. "Egy tárgy annyiban rendelkezik esztétikai minőséggel, amennyiben alkalmas arra, hogy bizonyos választ váltson ki." "Some species of beauty, especially the natural kinds, on their first appearance command our affection and approbation; and where they fail of this effect, it is impossible for any reasoning to redress their influence, or adapt them better to our taste and sentiment." (Hume: 1751. Section I.) Hume: vannak relációk, amelyeket a természet állított fel forma és érzület között: "Az elme belső felépítésének eredeti szerkezete alapján bizonyos formák vagy tulajdonságok vélhetően tetszést aratnak, mások pedig nem." Habár az esztétikai ítéletek nem a dolgokban magukban rejlő esztétikai tulajdonságokról szólnak, de nem is pusztán a szemlélő tapasztalatairól (érzéseiről, benyomásairól…), hanem kölcsönhatásukról. "Egy tárgy annyiban rendelkezik esztétikai minőséggel, amennyiben alkalmas arra, hogy bizonyos választ váltson ki." Az egyének esztétikai érzékenysége minőségét és kifinomultáságát tekintve nagyon különböző lehet. A kritikusokat kifinomultabb érzékenység jellemzi, amiből mértékadónak tekintett ítéletek következnek. 12

Az a szép, ami vonzalmat ébreszt?

Kant: érdekmentes és univerzális szép Az érdekmentesség elve Mikor egy cselekedetet jónak ítélünk (elnyeri tetszésünket), akkor felébred bennünk a vágy arra, hogy megtegyük. Amikor viszont egy dolgot szépnek ítélünk (elnyeri tetszésünket), akkor nem ébred fel bennünk ilyen vágy. Valamit szépnek ítélni tehát érdek nélküli, pusztán kontemplatív. A szépítélet Alapja valamilyen érdekmentes élvezet érzése (nem pedig a tárgy puszta érzékelése) Általános érvényű: ha valaki szépnek talál valamit, akkor joggal feltételezheti, hogy másoknak is szépnek kell találniuk, azonban a szépítélet nem kikövetkeztethető észérvek alapján, a szépség nem tulajdonság.

Mi a szép? - Összefoglalás Esztétikai objektivizmus – a szép a tárgy belső tulajdonsága, csak nyitottnak kell lenni rá, és akkor biztos, hogy meglátjuk, nem tőlünk függ Esztétikai szubjektivizmus – a szép a mi érzékelésünkben lakozik, azt látjuk szépnek, amire nyitottak vagyunk, amihez szokva vagyunk, amit szépnek akarunk látni; akár egy kellemes emlék miatt. Bármi lehet szép, ez nem a tárgy belső tulajdonságaitól függ. Esztétikai kapcsolat – a szép a tárgy és a megismerő szubjektum kapcsolatában lakozik; számítanak mind a tárgy belső tulajdonságai, mind a mi érzékelésünk, kifinomultságunk; egyes tulajdonságokra érzékenyebben vagyunk, másokra kevésbé. Érdekmentes tetszés - szépnek ítélni valamit pusztán kontemplatív. 15

Mi a művészet? Esztétikai minőség Csak az műalkotás ami hat szépérzékünkre, amit esztétikusnak találunk. Értelemhordozó forma: a műalkotás szerkezetének megkülönböztető vonásai közötti viszony. Érzékeny műkritikusok intuitíve felismerik mi a szép. Problémák: Relativizmusból fakadó érv Körben forgó Cáfolhatatlan Minden igazi műalkotás esztétikai emóciót vált ki a nézőben/hallgatóban/olvasóban. Ez az emóció más, mint a hétköznapi érzések, érzelmek: semmi köze a gyakorlati érdekeltségekhez. Az értelemhordozó forma egy meghatározhatatlan tulajdonság, amelyet érzékeny műkritikusok intuitíve felismernek a műalkotásokban azáltal, hogy esztétikai emóciót hoz létre bennük. Ralativizmusból fakadó érv: Amennyiben különböző emberek különböző esztétikai ítéleteket alkotnak ugyanarról a tárgyról, lehetetlen eldönteni, hogy melyik ítélet a helyes. Különböző személyek (még a szakértők is) különböző esztétikai ítéleteket alkotnak ugyanarról a tárgyról k. Lehetetlen eldönteni, hogy melyik ítélet a helyes Körben forgás: az esztétikai emóciót egy olyan tulajdonság váltja ki, amely esztétikai emóciót képes kiváltani. Cáfolhatatlanság: aki nem érezte az esztétikai emóciót az vagy nem is élte át hiánytalanul a műalkotást, vagy nem érzékeny kritikus.

Marcel Duchamp: Szökőkút és egy közönséges piszoár A két tárgy ugyanúgy hat az érzékeinkre (hiszen ugyanaz az anyaguk). Az egyik mégis műalkotás, míg a másik nem.

Mi a művészet? Intézmény elmélet (George Dickie) Minden műalkotás emberi produktum. Minden műalkotást műalkotássá szenteltek egy értékelési aktussal Az a művészet, amit művészetként értékelnek. Problémák (Ted Cohen): Mi az értékelési szempont, ha nem az esztétikum? Körbenforgás: ki értékelhet, ki a szakértő? Mi a helyzet a negatív értékelésekkel? Például: undorító? ijesztő? Ezek nem műalkotások? Mivel mindent minősítünk valahogy, ezért minden műalkotás. Két vonás van, ami az eltérő műalkotásokban közös. - Minden műalkotás artefaktum – emberi produktum. (Egy tengerparton felszedett fadarab is tekinthető emberi produktumnak, ha valaki egy galériában kiállítja.) Mindegyik dolognak a műalkotás státuszt adta a művészeti világ valamely tagja vagy csoportja. (galériatulajdonos, producer, karmester, képzőművész stb.) A társadalmunkban bizonyos egyének és csoportok képesek arra, hogy bármely emberi produktumot műalkotássá változtassanak egy egyszerű „felszentelési” aktussal, mely akár azt a formát is öltheti, hogy valamit „művészetnek” neveznek, de gyakrabban a dolog kiállítását, kiadását, vagy előadását jelenti. Az nem számít művészeti értékelésnek, ha valamire azt mondjuk "vacak". Még az eldobható evőeszközökre is lehet azt mondani, hogy szép/vacak. Ezek akkor műalkotások?

Eurostar műanyag evőeszköz

George A. Romero: Az élőholtak éjszakája

Francis Bacon - Three Studies for Figures at the Base of a Crucifixion

Francisco Jose de Goya - Szaturnusz

Mi a művészet? Idealista elmélet Művészet ≠ mesterség Műalkotás = eszme a művész tudatában. Művészet = az eszme kifejezése egy bizonyos művészeti közegben minden további cél nélkül. Problémák: Galériában az alkotásnak csak a nyomai találhatóak. Több nagy műalkotás direkt megrendelésre készült. A művész képessége (pl. Kézügyessége) segítségével kifejezi saját kreativitását. Ha a képességet funkcionális tárgy létrehozására használják: mesterség. Ha a képességet kereskedelmi vagy ipari célra használják: tervezés (design). A műalkotás nem fizikai természetű, hanem egy, a művész tudatában lakozó eszme vagy érzés. A művész – képzelőereje által – az eszmének fizikai kifejezést ad, melyet a választott művészeti ág közege tovább szűkít, ám maga a műalkotás a művész tudatában marad. A műalkotások nem szolgálnak semmilyen konkrét célt – az igazi művészetnek nincs célja magán túl: az igazi művészet öncél.

Mi a művészet? Definiálhatatlan (Családi Hasonlóságon alapuló érv) Költészet, szobrászat, zene, festészet... Pasziánsz, sakk, foci, tollaslabda... Lehet közöttük hasonlóság anélkül, hogy mindegyikben lenne közös vonás. Problémák: Családi hasonlóság hátterében genetikai kapcsolat. Ne vessük el eleve, hogy talán van közös nevező. Mi köti össze a sok művészeti ágat? Mi a közös bennük. Következtetés: értelmetlen vállalkozás általános definíciót keresni. A legjobb esetben is legfeljebb egy bizonyos művészeti ág definíciójában reménykedhetünk.

Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása A formájában áthagyományozódó művészet igazolásának kérdése az európai történelemben a görög szókratikus filozófiában merült fel. „Ez (…) régi és komoly téma, mely mindig akkor vetődik fel, amikor újfajta igazságigény áll szemben a tradíciónak azzal a formájával, amely költői lelemény vagy művészi formanyelv k.” Meggyőzően hangzik, hogy a művészet olyan korban, amikor erős legitimáció ágyazta bele a környező világba, magától értetődő integrációt teremtett a közösség, a társadalom, az egyház és az alkotó művész önfelfogása között. A mi problémánk éppen az, hogy ez a magától értetődés s vele együtt az átfogó önértelmezés közössége már a 19. században megszűnt.”

Tradíció és modernség: konfliktus és kapcsolat „A 19. századi művész messianisztikus tudata abból a táplálkozott, hogy a művész megteremti saját közösségét. Formarombolás, provokáció a 20. században. (Pl. Duchamp: Szökőkút.) Van-e még, helyreállítható-e a kapcsolat a tradíció és a modernség között? Gadamer olyan keretet akar kidolgozni, amely a klasszikus művészeti hagyományt és a modern művészetet egyaránt átfogja: „a mértékeket úgy kell megválasztani, hogy ne csak a múlt és a hagyomány nagy művészetét fogják át, hanem a modern művészetet is, mert hisz ez utóbbi nemcsak szembehelyezkedik az előbbivel, hanem erőit és ösztönzéseit is belőle merítette”. „ha az úgynevezett klasszikus művészetre gondolunk, azt látjuk, hogy az általa alkotott műveket elsősorban nem művészetnek tekintették, hanem a vallási vagy világi szférában található formálásoknak, melyek az emberek saját életvilágát és annak kiemelt aktusait. A kultuszt, az uralkodó reprezentációját és hasonlókat díszítették. Ám abban a pillanatban, amikor … a műalkotás minden életvonatkozásból kiszabadulva megkezdte teljes önállósulását, és a művészetért való művészetté … változott, amikor a művészet nem akart más lenni, csak művészet, akkor bekövetkezett a nagy művészeti forradalom, amely a moderneknél odaáig fokozódott, hogy minden képtartalom-hagyományt és érthető kijelentést elutasítottak, s mindkét oldalon kérdésessé vált: művészet ez még? Egyáltalán művészet akar lenni” (33-34)

Antropológiai alapok, játék A művészet autonómiájának jelentősége és felülbírálása: azoknak az antropológiai alapoknak a feltárása, amelyeken a művészet jelensége nyugszik. A művészet mindig együttjátszást igényel, ez a nézőre is vonatkozik. „A modern művészet egyik alaptörekvése, hogy át szeretné hidalni azt a távolságot, amelyet a művészet a nézőkkel, a fogyasztókkal, a közönséggel szemben tart.” A mű nem lezártságot, hanem megértendő feladatot jelent: „minden mű hagy minden befogadónak egy bizonyos játékteret, melyet ki kell tölteni”. Felfedés, feltárás, megnyilvánulás - elrejtettség, rejtőzködés. Az elleplezés, elrejtés, mely az ember végességének része

Ábrázolás, mimézis Nem valami ismert utánzása, hanem ábrázolása, érzéki teljességében való felidézése. Az ábrázolás nem a külső tárgy, a denotátum, hanem a létrehozott belső jelentés, a jelenség a maga egyedi mivoltában A művészet - játék - mindig egyfajta önábrázolás. Csak benne magában találjuk meg azt, amit mondani akar. Ennek felépítésében nekünk is részt kell venni: kommunikáció, dialógus. Közös teljesítmény.

A befogadás Az üzenet, a mű mindig szól valakihez. A jelentés felépítésében nekünk is részt kell venni: kommunikáció, dialógus. A horizont és a horizont-összeolvadás fogalma: a mű időhorizontja és elfeledett tartalma összeolvad és a közös „játékban” föltárul a jelen időhorizontjával, melynek során szembesülünk saját gyökereinkkel, előítéleteinkkel, rejtett, elfeledett értékeinkkel. Ily módon azokat a műalkotásokat tudjuk befogadni, értékelni, amelyek rólunk, nekünk szólnak, amelyek tükröt tartanak elénk. Az értelmezés elkerülhetetlensége: hány jelentése van a műnek? A kritika szerepe és jelentősége „Kétségtelen, hogy az emberi civilizációra roppant veszélyt jelent az a passzivitás, melyhez a kultúra túl kényelmes sokszorosító eljárásainak az alkalmazása vezet. Ez főleg a tömegmédiumokra érvényes… a követelmény, amely előttünk áll…: aktivizálnunk kell saját tudásvágyunkat és választási képességünket a művészet és minden egyéb iránt, amit a tömegmédiumok útján terjesztenek. Két szélsőség: az ismerősség élvezetének a formája. … ebből ered a giccs és az antiművészet. Ilyenkor azt halljuk ki, amit már tudunk. … A második forma a giccs ellenpárja: az esztétikai ínyencség.”

Mi a művészet? - Összefoglalás Esztétikai minőség? - Valamilyen esztétikai hatás, amit a műalkotás kivált? Egy intézmény általi értékelés? – mindaz, amit kiállítanak, megvesznek, dicsérnek a kritikusok; vagyis bármi lehet? Valami idea? – egy eszme, vízió a művész tudatában, amelyet a művész a maga művészet eszközeivel fejez ki, de ami igazán csak a művész elméjében van. Definiálhatatlan? – családi hasonlóság: olyan mint a játék Horizont-összeolvadás - a művészet történeti folytonosság, a műalkotás kitöltendő játéktér. 30

És még egy kis naturalizálás… Tényleg mindenki más esztétikai ítéletet hoz? Neuroesztétika (Semir Zeki) Az esztétikai ítélet idegi alapjai. Komar & Melamid: The Most Wanted Paintings on the Web 1995-től kb. 10 000 USD/ ország / felmérés mi a legkedveltebb kép? és a legkevésbé kívánt eredetileg egész kiállítást szerveztek – de csak két képet állítottak ki https://www.youtube.com/watch?v=NlzanAw0RP4

USA

Dánia

Kína

Kenya

Finnország