Teleki Pál 1879-1941

Tanulmányai: Elemi iskoláit magántanulóként végezte a budapesti evangélikus elemi népiskolában (a mai Deák Ferenc téren) 1885–1889 között, majd a pesti Piarista Gimnáziumban (1889–1897) folytatta tanulmányait, szintén magántanulóként. 1897 szeptemberében beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem jog- és államtudományi karára. A természettudományi karon földrajzi előadásokat hallgatott, publikált a Földrajzi Közleményekben és előadást tartott aFöldrajzi Társaságban az ázsiai felfedezőutak történetéről. A Természettudományos Társulat 1898. december 15-ei, nyilvános ülésén mutatta be dolgozatát. Egyetemi évei alatt részt vett az erdélyi társaság jeles, évente ismétlődő eseményein, a zsuki falkavadászatokon és a kolozsvári jótékonysági bazáron. 1901-ben szerezte egyetemi diplomáját

Politikusként:  Az 1906-os választásokon ismét elnyerte a mandátumot. Az 1910-es választásokon, amikorra nyilvánvalóvá vált a koalíciós kormány bukása, nem vállalt újabb mandátumot (nem indult), a politikától időlegesen visszavonult. Ekkoriban még nem volt jelentős politikai tényező. Az első világháborúban önkéntesként harcolt. 1917-ig főhadnagyként szolgált a szerb, majd az olasz fronton, ekkor kinevezték az Országos Hadigondozó Hivatal élére. Az őszirózsás forradalom győzelme után visszavonult

Magyarország számára 1941 tavaszán vált egyértelművé, hogy Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök minden ellenkező óhaja ellenére a világháborúból nem lesz képes teljes mértékben kivonni magát. Az igazi trauma akkor érte a magyar felső vezetést, amikor Sztójay Döme követ Berlinből meghozta Hitler üzenetét.

Gróf Teleki Pál híres Vörös térképe nem tudta ugyan megváltoztatni a határokat a párizsi konferencián, de a készítéséhez alkalmazott módszer számára nemzetközi elismerést hozott.

Politikus, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja, Horthy kormányzó közeli barátja. Az első világháború előtt a világ számos táján vett részt földrajzi expedíciókban. A trianoni békét követően szakmai érvekkel igyekezett alátámasztani a magyar revíziós törekvéseket. 1920-ban külügyminiszter, 1920–21-ben miniszterelnök, 1938–39-ben közoktatásügyi miniszter, 1939-től ismét miniszterelnök. Az álatla vezetett kormány működésének idejére esett Kárpátalja visszacsatolása és a második bécsi döntés megszületése. Bár látja, hogy az ország területi gyarapodásának a Németországgal szembeni elkötelezettség az ára, megpróbálja Magyarországot távol tartani nemcsak a háborútól, de a szorosabb német szövetségtől is. Ennek ellentmond a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás, melyet a Jugoszláviához való közeledéssel kísérelt meg ellensúlyozni. Az örök barátsági szerződés megkötése után nem sokkal végbement belgrádi katonai hatalomátvétel következtében politikája tarthatatlanná vált. Ellenezte Magyarország részvételét a Jugoszlávia elleni agresszióban, s végső kétségbeesésében az egyébként is labilis idegzetű Teleki 1941. április 3- án öngyilkosságot követett el.

Köszönöm a figyelmet!  Géringer Lola Karsay Gábor