Az 55 év felettiek digitális kompetenciái

Internet- és modern eszköz- használat Az idősek internet használata Európa szerte igen alacsony. Az EUROSTAT jelentése szerintaz évesek több mint négytizede, a év közöttiek kétharmada soha életében nem használta még az internetet az EU-ban. Ugyanez az arány a évesek körében csupán 15%.EUROSTAT jelentése szerint

Fordulópont / „tipping point” (2000-től) Magyaroszágon az elmúlt 20 évben nagyon lassú terjedést láthattunk, ahol az év felettiek 10 év alatt az 1-2%-os penetrációs sávból jutottak el a jelenlegi kb. 30%-os penetrációs szintre. Erre nem mondhatjuk, hogy robbanásszerű. Sem azt, hogy divat lenne az idősek körében netezni. Egyelőre. Az viszont igaz, hogy egy kirívóan alacsony szintről eljutottunk egy olyan magas szintre az internet használatában, ahol az tömegjelenséggé vált, amit egyetlen idős sem tud megkerülni vagy negligálni. Az egy generáció közösségi szokásaiban zajló változásokat hívjuk „fordulópontnak” szociológiai szempontból. A jelenségről itt jelent meg magyar nyelven szakirodalom: Gladwell, Malcolm: Fordulópont című könyvében, Malcolm

Az internet használatának gyorsulása (55+) Magyarországon is beszélhetünk egy változási időszakról: a 2000-es évektől jelentősen javul a helyzet, ez egyfajta fordulópont az idősek internet használatban, ahonnan begyorsul a terjedés. Ezt az időszakot hívjuk (amerikai mintára) ún. ezüst szörfölők (silver surfers) időszakának, az ezredforduló utáni években. A 2000-es évektől ebben a generációban az átlagos növekedést jelentősen meghaladó ütemben kezdtek el rövid idő alatt internetezni, az informatikai eszközöket használni nagyon sokan (ebben jelentős szerepe van a modernebb telefonok használatának is!). A jelenséget elősegítette az internet, mint KOMMUNIKÁCIÓS csatorna szerepe: az idősek így tarják/tartották a kapcsolatot a külvilággal, a rokonokkal, az unokákkal (sok fiatal távol él a nagyszülőktől, külföldre költözött, külföldön dolgozik stb) Az amerikai silver surfers jelenség leírásának forrása:

Az internet terjedése és a digitális kompetenciák (55+) I. Az ugyanakkor érdekes, hogy a magyar net terjedésének dinamikája rendesen rácáfol az innovációk diffúziójával (terjedésével) foglalkozó rogersi elméletre, ahol kellene lennie egy lassú felívelésnek, nekilendülésnek és kisimulásnak (a híres S-görbe). Ezt nem igazán látni a magyar net terjedésében, inkább egy lineáris, évről-évre szinte egyenletes, csak 1-2 évben néhol kiemelkedőbb, helyenként viszont megtorpanó növekedést láttunk eddig, ahol a 2001-es 17%-ról (World Internet Project) jutottunk el a 66%-os szintre 2011-reaz innovációk diffúziójával (terjedésével) foglalkozó rogersi elméletreWorld Internet Project Forrás: Eurostat jelentés Magyaroszágról, „Life Online” / agenda/sites/digital-agenda/files/scoreboard_life_online.pdf

Az internet terjedése és a digitális kompetenciák (55+) II. Forrás: Eurostat jelentés Magyaroszágról, „Life Online” / agenda/sites/digital-agenda/files/scoreboard_life_online.pdf

Pályázati források a tanulásra Több tucat hazai és európai uniós pályázat valósult meg 2000 és 2013 között Magyarországon melyben az idősek (55+) digitális kompetenciáit fejlesztették (például mi is megvalósítottunk ilyet: Chance, Grundtvig II stb.)

Megállapítások (55+) Az idősebb korcsoport és a digitális eszközök használata már korábbi elemzéseknek is tárgya volt. Homoki (2006) eredményeiből érdemes kiemelni az alábbiakat: „Előmozdítja a digitális eszközhasználatot, ha az idős ember nem egyedül él, különösen, ha van 30 évesnél fiatalabb családtagja, vagy ha van magasabb iskolai végzettségű családtag a háztartásban. A jövedelemtől független, önálló hatást fejtenek ki a digitális eszköz használatára a háztartásban használatos programozható gépek és IKT-eszközök. Az idősek internethasználatát elsősorban a mindennapi életben hasznos, praktikus funkciók jellemzik …” Forrás: Homoki 2006, 198 old.

A médiafogyasztás és digitális eszközhasználat alapján kialakított csoportok összetétele a főbb társadalmi- demográfiai jellemzők szerint (%) Forrás: Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság (Bernát Anikó – Fábián Zoltán) tanulmánya

Hazai és nemzetközi tapasztalatok (55+) A hazai kutatások is azt mutatják, hogy Az adatok azt mutatják, hogy a digitálisan írástudatlanok jelentős része alacsonyan iskolázott és idősebb korú. Ez nem magyar sajátosság, hanem más országokban is megfigyelt jelenség. Dutton és munkatársai (2006) a World Internet Project nemzetközi adatait használva megállapították, hogy a „fiatalok számottevően nagyobb eséllyel válnak használóvá, mint az idősebb generációk képviselői” (Dutton–Shapherd–Di Gennaro 2006: 218). Szerintük a használat terjesztéséhez különösen fontos annak megértése, hogy mi motiválja az embereket az internet használatára, és ez különösen igaz a nehezen elérhető csoportokra, például az idősekre. Szerintük a szakpolitikáknak arra kell összpontosítaniuk, hogy megértessék az emberekkel, hogy az internet miképpen képes életüket jobbá tenni. „Mindehhez pedig arra van szükség, hogy bővítsük azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül a jelenleg nem használó csoportok tapasztalatokat szerezhetnek az internettel kapcsolatban.”

Digitális technika és a fogyatékosok (megállapítások) A fogyatékosok közül Magyarországon nagy százalékban vannak digitális írástudatlanok. Pontos mérési adatok nem vagy csak részben állnak rendelkezésre, de külön kell vennünk az egyes fogyatékossági formákat: 1. szellemi fogyatékosok (szinte 100%-os a digitális „írástudatlanság”), 2. testi fogyatékos (külön mérési adatok nincsenek), 3. hallás- vagy látássérült, siketnéma (a digitális eszközök használata a számukra több pályázati forrásból egyre inkább elérhető, több olyan tanfolyam is indul, ami az ő beiskolázásukat segíti, minél többféle fogyatékosságuk van, annál nagyobb az esélyük a pályázatokban való részvételre, a hallássérülteket és siketnémákat segítik a digitális eszközök a mindennapi életben (internet, számítógép, telefon: csak sms! használat), a vakok számára pedig már államilag támogatott formában is elérhetőek a különféle segédprogramok, amelyek a honlapokat felolvassák, illetve a számítógépen történő munkát „hangossá” teszik. A kormányzati és közösségi internetes oldalaknak el kell készíteni az ún. „akadálymentes”, jobban olvasható verzióját is. A televízióban és a közösségi eseményeken (az esélyegyenlőség jegyében) jeltolmácsot kell alkalmazni, illetve pályázati forrásból egyre több televízióműsor elérhető feliratozva is.