JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK ÉS SZEREPÜK A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN A módszertan és a feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák összefoglalása Tahy Ágnes

A jelentős vízgazdálkodási problémák 2000/60/EK Víz Keretirányelv 14. cikk 1. b) pontja írja elő „a vízgyűjtőre vonatkozóan feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák (JVP) közbenső felülvizsgálatát” és annak biztosítását, hogy a társadalom számára – ide értve a vízhasználókat is – a dokumentum elérthető és véleményezhető legyen fél éven keresztül. A JVP célja, hogy megfelelő, problémaorientált intézkedéseket tartalmazzon a vízgyűjtő- gazdálkodási terv (VGT)

A VKI hivatalos fordítása szerint az „issue” = kérdések, ezért jelentős vízgazdálkodási kérdések (JVK, angolul: SWMI) dokumentumok készültek 2014-ben. A 42 db tervezési alegység és a 4 db részvízgyűjtő JVK dokumentumait november hónapban publikáltuk a honlapon. A JVK dokumentumokra május 30-ig lehetett észrevételeket küldeni. Beérkezett vélemény szerint a JVK nem érthető, helyesebb lenne a „problémák”-nak nevezni. A jelentős vízgazdálkodási kérdések

Az Országos JVP dokumentum Országos jelentős vízgazdálkodási problémák (JVP) dokumentum a beérkezett észrevételek figyelembe vételével publikálása: június 22-én a honlapon

A hajtóerők, a jelentős terhelések és az állapotot befolyásoló jelentős hatások meghatározása DPSIR model segítségével.. JVP elkészítésének módszertana R D P S I DPSIR – Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Igény kezelő (hajtóerő) (víztakarékos berendezések alkalmazása, gazdasági szabályozók) Terhelés csökkentő (szennyvíztisztítás hatásfokának növelése) Állapot javító (rehabilitáció, vízpótlás) Hatás mérséklő (holtág, hullámtér revitalizációja például egyes árvízvédelmi intézkedések ellensúlyozása céljából). Intézkedések tervezése a DPSIR alapján

„JELENTŐS” Terhelésnél küszöbértékekTerhelésnél a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (jelentős: 1. és 2. melléklet szerint, fontos: 3. melléklet alapján), illetve egyéb jogszabályban meghatározott küszöbértékek Hatásnál nem jó állapotHatásnál az állapotértékelés és/vagy modellezés eredménye (nem jó állapot esetén) alapján –A hatás nem mindig ott jelentkezik, ahol a terhelés történik (pl. FAV vízkivételek, diffúz szennyezések) –Léptéktől függ (országos, rész-vízgyűjtő, alegység, víztest szinten jelentős)

Jelentős problémák meghatározása terhelésküszöbállapothatásJVP  T>Kjó   T>Knem jó  T<Kjó T<Knem jó  Budapesti szennyvíztelepek (T>K) Duna Debreceni szennyvíztelep (T>K) Tocó Kistelepülések szennyvíztelepei (T<K) Cinca

Jelentős hajtóerők Magyarországon Településfejlesztés (lakosság) Ipar Mezőgazdaság Energiatermelés Éghajlatváltozás Árvízvédelem, belvízvédelem, aszálykezelés Turizmus & rekreáció Halászat és akvakultúra Közlekedés Erdészet Jelentős

Jelentős terhelések Pontszerű szennyezések –Települési szennyvíz –Ipari szennyvíz –Állattartó telep ((halastó)) –Szennyezett területek –Kutak fúrása és felhagyása (nem megfelelő műszaki állapotú) –Balesetszerű szennyezések (vörös iszap) Diffúz szennyezések –Mezőgazdaság (termésnövelő és növényvédő szerek) –Csatornázatlan lakó területek (csökken) –Települési csapadékvíz –Szénhidrogén bányászat (termálvizek)

Jelentős terhelések Hidrológiai és morfológiai beavatkozások –Vízkivétel felszíni vízből, vízátvezetés –Vízkivétel felszín alatti vízből –Vízjárás módosítása (vízierőmű, tározó) –Keresztirányú művek –Meder hosszirányú szabályozása –Meder fenntartás Éghajlatváltozás miatt fokozódó terhelés, tekintettel az árvíz, belvíz és aszály kezelésére Özönfajok és betegségek terjedése természeti védett területen Éghajlatváltozás miatt fokozódó terhelés

VÍZFOLYÁSOK ÉS ÁLLÓVIZEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA HOSSZ/VÍZFELÜLET ÉS DARABSZÁM SZERINT

Ökológiai vízigény meghatározása Hasznosítható készlet meghatározása Ha a vízkivételek nagyobbak, mint a hasznosítható készlet, akkor jelentős a vízhasználat Ha a vízkivételek elérik a hasznosítható készlet 90%- át, akkor fontos a vízhasználat Mesterséges csatornákon szabályozott a vízszolgáltatás, de a vízszállítás kapacitás függő VÍZKIVÉTELEK ÉS KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE 68 víztesten vízkivételeket csökkenteni kell, 13-nál alig maradt kiadható készlet, 132-nél nincs készlet, 86 mesterségesnél az elégtelen kapacitások korlátozzák csak a vízellátást

VÍZFOLYÁSOK ÉS ÁLLÓVIZEK KÉMIAI ÁLLAPOTA DARABSZÁM SZERINT

A FELSZÍNALATTI VÍZTESTEK MENNYISÉGI ÁLLAPOTA

A FELSZÍNALATTI VÍZTESTEK KÉMIAI ÁLLAPOTA

Jelentős hatások Szennyezés szerves anyagokkal Szennyezés tápanyagokkal Szennyezés veszélyes anyagokkal Só és/vagy hő szennyezés Élőhely módosulása hidrológia miatt Élőhely módosulása morfológiai beavatkozás miatt Felszín alatti víz minőségének romlása (ivóvízbázis veszélyeztetése) Felszín alatti víz mennyiségének csökkenése Vizes élőhely károsodása

Átfogó problémák Gazdasági szabályozás hiányosságai (ex-ante)Gazdasági szabályozás hiányosságai (ex-ante) VKI feladatok finanszírozásának hiányosságaiVKI feladatok finanszírozásának hiányosságai Monitoring hiányosságai (ex-ante)Monitoring hiányosságai (ex-ante) Adatbázisok, informatikai rendszer hiányosságaiAdatbázisok, informatikai rendszer hiányosságai Társadalom tájékoztatásának a hiányosságai: monitoring adatok és a VGT tartalmának terjesztése, értelmezése, intézkedések népszerűsítésének elmaradásaTársadalom tájékoztatásának a hiányosságai: monitoring adatok és a VGT tartalmának terjesztése, értelmezése, intézkedések népszerűsítésének elmaradása Szabályozási környezet problémái (rugalmatlan, költséges, bonyolult, változékony)Szabályozási környezet problémái (rugalmatlan, költséges, bonyolult, változékony) Vízügyi (környezet-, és természetvédelmi) hatóság, igazgatás erőforrás és működési hiányosságaiVízügyi (környezet-, és természetvédelmi) hatóság, igazgatás erőforrás és működési hiányosságai Vízügyi kutatás és szakképzés helyzeteVízügyi kutatás és szakképzés helyzete

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!