Az időszakos Péteri- tó (Kiskunsági Nemzeti Park) keletkezése és üledékképződése

Általános jellemzők Tájvédelmi körzet is; elhelyezkedés: Kiskunfélegyháza közelében a Duna- Tisza közi ÉNY- DK-i irányú buckasorok között, Dongér - csatornától NY- ra a Tisza felé lejtő oldalon; 684 ha-t ölel fel; hossza: 2,4 km; vízmélység:0,3-1m.

A Péteri- tó története A fiatal futóhomokon magas talajvízálláskor; növényzet nagy szerepű (karbonátkiválás), de az evaporizáció még nagyobb; nagy Mg- tartalom kalcit, dolomittá alakul (korábban: növ. CO 2 elvonása, akkor kalcit, nagy víz esetén tőzeg képződése); csigákban szegény, meszet nehéz kiválasztani; holocén éghajlat-ingadozása, dolomit- kalcit- dolomit; mész- dolomitiszapos víz a homokba mosódott (karbonátos homok); talajvízszint- süllyedés, karbonátiszap diagenezise (póruskitöltő cement, benne gyakran tiszta kalcit /mészkő/).

Péteri- tó madártávlatból

Változások További homokmozgást a mezőgazdasági művelés megakadályozta; halgazdaságot építettek ki, változtatta a víz mélységét;

Vizsgálati módszerek Húsz fúrást; homok dominanciája a tó alatt (akár 10 m-nél is vastagabb); szárítás után makroszkóposan megvizsgálták a talajmintákat: szemcseösszetétel, szerves anyag oxidálása H 2 O 2 -vel; vízminták vizsgálatai: hőmérséklet, elektromos vezetőképesség, oxigén- anion- kationtartalom, keménység, hidrogénkarbonát, karbonátkeménység, pH és redoxpotenciál mérés.

Felszíni üledék szemcseösszetétele Tómedencében karbonátiszap (55%-os); szemcsék: agyag- aprószemű homok (uralkodó a kőzetliszt /legmélyebb, -vizesebb/); tómedencén kívül is karbonátiszap; vastagsága és szemcsenagysága változó, nagyobb homoktart. (szél fújta ide), változatos CO 3 - tart.; víz csak a nagyobb vízálláskor; tó É-i és DNY-i részén, a nádasban harmadik karbonátiszap típus (>szervesanyag- tart., 2-15%) + változatos CO 3 - tart., rossz osztályozottság; ezeket magasabb területeken futóhomok fedi (koptatott 0,1- 0,2 mm), CO 3 -tart. 10%.

Tómedencei fúrások üledéktípusai Alul futóhomok, sokszor közbetelepülve, a Duna- völgyből származik, összetétele sziliciklaszt; felette karbonátiszapos homok, CO 3 - tart. -a változatos (homokot piszkosfehérre színezi), vastagsága változatos (max 1 m); É-on a futóhomokon kemény karbonátkőzet (vastagsága akár 0,7 m, CO 3 - tart. 83 %, előfordul a vízelvezető csatorna környékén, cementációja különböző), néhol tőzeg (nedvesebb időszak, nagy ásványanyag- tart. /karbonát, sziliciklasztos homok/ vastagsága 0,5 m); középen kevesebb karbonát (tavi karbonátiszap) kb. 50%, vastagsága max. 1,8m, nedvesen vízzáró, szárazon világosszürke és porhanyós; D-en a karbonátiszap nem folyamatos, a felszínen karbonátos futóhomok van.

További eredmények Futóhomok víztart. 4-20%, nedvesebb a több CO 3 miatt (finomabb- több vizet vesz fel); CO 3 átlagos víztart %, a cementált CO 3 - é kevesebb, karbonátiszapé több; homokos karbonát: dolomit (főleg ferrodolomit), kvarc és földpát; karbonátos homok: dolomit, kalcit (nagy Mg- tartalmú) és kvarc; részben cementált karbonát: dolomit; korlátozott fauna, főleg a tavi karbonátokban, futóhomokban elvétve (lösz csiga), időszakos vízborítás.

Tó vize

Vízelemzések Elektromos vezetőképesség (oldott anyag és hőm. függvénye), jól ásványosodott evaporizáció miatt; pH 8,5- 10,02 (sok Na); Redoxpotenciál: gyengén oxidált (felszíni minták jobban); Kationtartalom: Na + 160, mg/l (főleg a talajvíznek), K + 15,87-17,31 mg/l, Mg 2+ 41, ,8 mg/l (fontos a dolomitiszapnál); Alkáli fémek: Li 0,012-0,033 mg/l; Alkáli földfémek: Sr, Ba + vas és mangán; Anionok: (HCO 3 ) szulfát 33,4- 112, klorid 37, mg/l, fluor, nitrit; A vizek kemények (Ca, Mg- ionok miatt).

Irodalom Földtani Közlöny 131/3-4, (2001) Budapest; Molnár Béla- Ursula Schneider- Lüpkes: Az időszakos Péteri- tó (Kiskunsági Nemzeti Park) keletkezése és üledékképződése; /kedd_2/peterito.ppt#267,1,1.%20dia. 10/kedd_2/peterito.ppt#267,1,1.%20dia