Élőhelyvédelem 2008/2009. tanév 2. előadás. Magyarország természetes vegetációtérképe.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 3. előadás Dr. Bartha Dénes
Advertisements

A pilisi erdő és az iskolakert összehasonlítása
a szennyezett levegőt zajt az esetleges vízhiányt a gyökérzetnek az oxigénhiányt esetleg a téli sózást A növénynek tűrnie kell:
Biológia 9. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta
A földhasználat természetvédelmi szempontú fejlesztési feladatai Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Földműveléstani.
Levegőminőség -vizsgálat
Az erdő szerepe a szénháztartásban és a klíma védelmében
A szálalás iránti igény fő forrásai
Dendrológia 1. előadás Dr. Bartha Dénes április 4.
Természetvédelmi mérnök BSc. képzés Élőhelyvédelem c. tárgy
Élőhelyvédelem 2005/2006. tanév 3. előadás. A magyarországi erdőgazdálkodás rövid története I. történelem előtti korok: földművelő népek, kiterjedt legelők.
A hazai gyeptársulások veszélyeztetettsége és védelme
Növénytársulástani gyakorlatok / Fátlan növénytársulások ismerete NYME EMK Növénytani Tanszék 2008/2009. tanév, II. szemeszter.
„NYUGAT MAGYARORSZÁGI EGYETEM, ERDŐMÉRNÖKI KARÁHOZ TARTOZÓ ÉLŐ NÖVÉNYGYŰJTEMÉNY (BOTANIKUS KERT) TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET REKONSTRUKCIÓJA ” „GYŰJTEMÉNYES.
Egyek-Tiszakeszi közötti hullámtér erdeinek vízgazdálkodási szempontú vizsgálata Bukovenszki Ádám 2011.
Növénytan és növényélettan II.
Növénytakarója nagyjából megegyezik a Magyar Középhegységével
Az erdő.
Ajakosok családja Mezei zsálya
A BIOMONITORING VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI NYÍREGYHÁZA VÁROS TERÜLETÉN Buris Katalin 2004.
Hazai erdő.
„ Polgár az európai demokráciában”
Kizárólag oktatási célú ingyenes összeállítás!
A NATURA 2000 ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT
Erdő- és fagazdálkodás
Erdő- és fagazdálkodás
Dendrológia előadás Környezetmérnöki Szak Környezettudományi Szak
Vegetáció- és tájtörténet VII.
Vegetáció- és tájtörténet VIII.. A magyarországi erők eloszlása tulajdonos szerint I Kincstári15,24,6 Törvényhatósági, községi 19,25,7 Közbirtokossági13,112,2.
Phytophthora fajok hatása az erdei fák egészségi állapotára Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdő- és Faanyagvédelmi Intézet.
Vegetáció- és tájtörténet VI.. más erdőszemlélet! szántóterület nyerése legelőterület nyerése bányászat háborúskodások termőhelyi változások (ártér átalakulása,
Vegetáció- és tájtörténet III.
Irodalom: Mátyás Cs. (szerk.) (1996): Erdészeti ökológia. – Mező-gazda Kiadó, Budapest. Ajánlott fejezetek: oldal, oldal Hortobágy T.
Összefoglaló táblázatok Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak.
Kizárólag oktatási célú ingyenes összeállítás!
Alapkérdések általában „... az erdő természetes fejlődési folyamatai …” „... a természetes és a gazdasági erdők szerkezete és működése közötti különbségek.
KÉSZÍTETTE: LÉKA ISTVÁN
A kétszikűek II..
AZ ÉV ÉLŐLÉNYEI
Az erdő, ami mellett élek
INTRAZONÁLIS ERDŐK.
Mátra Növényvilága.
Bükkfafélék családja – Fagaceae
GR. SC. CSEREY- GOGA CRASNA
Hazai fás társulások.
Vegetáció- és tájtörténet II.
Élőhelyvédelem 2008/2009. tanév 1. előadás. Irodalom Bartha D. (szerk.) (2001): A természetszerű erdők kezelése Borhidi A. – Sánta A. (1999): Vörös Könyv.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Élőhelyvédelem 2006/2007. tanév. Vizes élőhelyek veszélyeztettsége és védelme Hazai elterjedésük: gyakorlatilag mindenhol, de főleg az Alföldön (ott egykor.
Élőhelyvédelem 2006/2007. tanév. Özönnövények Magyarországon Nem őshonos fajok, amelyek új területek tömeges meghódítására, a közösségek szerkezetének.
Általános növénytan előadás
Vegetáció- és tájtörténet X.
Védett növényvilág a Karancs-Medvesen és a környező területeken
Tajga biom. Hideg mérsékelt öv Észak Amerika: Kanada D-i része Eurázsia: Észak-Svédország, Finnország, Kelet-európai-síkság Nyugat-szibériai-alföld, Közép-
Hazai fás és fátlan társulások Fogalmak Biom: Hazánk legnagyobb része a lombhullató erdők övében fekszik. Az eredeti hatalmas erdőségek az elmúlt.
11. lecke A Kárpát-medence élővilága
Városi fák. Városi fák Miért fontosak a városi fák? Levegőtisztaság Mikroklíma Pszichés - egészségügyi hatások.
Tőzeges tanösvény „Otthon az erdőben” Gyömrői II. Rákóczi Ferenc
Gyom-, telepített társulások
Vadgazda mérnökök (BSC) részére
9. lecke A társulások.
ÜLTETVÉNYSZERŰ FATERMESZTÉS (tantárgyi bemutató előadás)
Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban
Zárvatermők.
Bükkfafélék családja – Fagaceae
Az erdő lombhullató óriásai. Középhegységek és dombvidékek. Hőmérséklet és csapadék. Tölgyesek és bükkösök.
Új erdőtelepítések, fásítások szerepe a vadállomány élőhelyének fejlesztésében, valamint a telepítések vadkárkockázatai Készítette: Balaskovics József.
Kétszikűek Fontosabb családok.
Előadás másolata:

Élőhelyvédelem 2008/2009. tanév 2. előadás

Magyarország természetes vegetációtérképe

A művelési ágak arányának alakulása az összes területből ÉvSzántóGyümölcsös, kert, szőlő Rét, legelő 1000 hektár Százalék ,42,321, ,13,517, ,34,115, ,25,913, ,76,212,7

Az erdőterület változása a honfoglalástól napjainkig ÉvTerület (1000 ha)Erdősültség (%) , , , , , , , , , ,2

Az erdőtársulás- csoportok megoszlása a potenciális vegetációban Erdőtársulás- csoportok Potenciális vegetáció (%) Mai maradvány (%) Bükkösök4,01,2 Gyertyános- tölgyesek 10,52,4 Cseres-tölgyesek19,52,5 Meleg-és mészkedvelő tölgyesek 3,00,8 Mészkerülő erdők1,00,2 Fenyvesek1,50,4 Erdőssztyepp tölgyesek 23,00,4 Ligeterdők19,00,8 Láperdők4,00,2 Összesen 85,58,9

Őshonosság 1.Időkorlát – a Bükk I. kor (szubatlantikus kor) vége 2.Területi korlát 3.Termőhelyi korlát(ok) 4.Társulásalkotási korlát 5.Taxonómiai korlát 6.Származási korlát

A fafajok területarányának változása 1885-től napjainkig Tölgyek30,726,522,823,123,0 Cser17,018,015,312,211,4 Bükk 27,6 9,57,16,86,6 Gyertyán9,68,87,06,1 Akác2,118,721,518,318,8 Nyárak7,73,27,210,79,6 Egyéb lombos 8,88,28,58,08,8 Fenyők6,16,38,813,915,7 Össz. ter. (eha) 1123,31066,71307,81469,61551,4

A fontosabb fafajok térfoglalása Magyarországon (1990) Fajnév(%) Kocsányos tölgy9,2 Kocsánytalan tölgy12 Molyhos tölgy1 Csertölgy11,4 Vöröstölgy0,7 Tölgyek együtt34,3 Szelídgesztenye0,1 Bükk6,6 Gyertyán6,2 Magas és magyar kőris1,3 Virágos kőris0,5 Amerikai kőris0,4 Kőrisek együtt2,2 Hegyi juhar0,2 Korai juhar0,1 Mezei juhar0,2 Zöld juhar0,1 Juharok együtt0,6 Hegyi szil+ Mezei szil0,1 Vénic-szil+ Turkesztáni szil+ Szilek együtt0,1 Vadgyümölcsök0,1 Fekete dió0,2 Akác18,8 Egyéb kemény lombos fa0,2 Nemes nyárak7,1 Fehér nyár2,1 Rezgő nyár0,1 Fekete nyár0,3 Hazai nyárak együtt2,5 Fehér fűz1,3 Törékeny fűz+ Kecskefűz+ Füzek együtt1,4 Mézgás éger2,8 Hamvas éger+ Égerek együtt2,8 Ezüst hárs0,4 Kislevelű hárs0,3 Nagylevelű hárs0,2 Hársak együtt0,9 Bibircses nyír0,2 Lombos fák összesen84,3 Erdeifenyő9,6 Feketefenyő4,3 Simafenyő+ Lucfenyő1,5 Vörösfenyő0,2 Duglászfenyő+ Egyéb fenyőfajok0,1 Fenyők összesen15,7

Akácosok Év Az akácosok területe (ezer ha) területaránya (%) ,22, ,39, ,610, ,115, ,718,8

Telepített fenyvesek Év Fenyőfajok területe (ezer ha) területaránya (%) ,56, ,04, ,26, ,18, ,613, ,615,7

Nemes nyárak Év A nemes nyárak területe (ezer ha) területaránya (%) ,51, ,65, ,79, ,28, ,57, ,07,1

Nem őshonos vagy tájidegen fafajok hatásai Területfoglalás (1990: 43% nem őshonos) Társulások belső szerkezetének átalakulása Termőhely átalakulása Fajkészlet átalakulása Társulásdinamika megváltozása Új élőhelyek meghódítása Génkészlet veszélyeztetése

Nem őshonos vagy tájidegen fafajok alkalmazási korlátai Törvényi szabályozás: Védett területeken „tilos” Nem védett területeken „csak ha a termőhely megkívánja, lehetőleg ne” Alkalmazásuk „biológiai szabályai” Fafajmegválasztás Termőhelymegválasztás Elegyarány, hálózat megválasztása

Erdők természetességének szempontjai Fajkészlet – Állományszerkezet – Állománybeli folyamatok Elegyesség Pionír fajok Cserjeszint szerepe Lágyszárúak szerepe Szintezettség Korosztályviszonyok Idős fák, facsoportok Szegélyek Természetes dinamika Élőhelyfragmentáció Különleges élőhelyfoltok Holtfa

Az erdőállományok természetessége erdőgazdasági tájanként

A különböző természetvédelmi koncepciók alkalmazása erdők esetén (Schmidt, 1997 nyomán módosítva) állapotmegőrzés statikus Élőhely-védelem „Folyamat-ellenvezérlés” Ex situ fajvédelem „Folyamatkizárás” sarj- és középerdők, erdő- szegélyek, erdő- fellazulások veszélyeztetett fajok, populációk és egyedek Erdő-visszaalakítás, ökológiai erdőművelés „Folyamatvezérlés” természetszerű gazdasági erdők változások meghagyása dinamikus Erdőrezervátumok „Folyamatvédelem” természetes erdők be-nem-avatkozás beavatkozás