Волга Farkas Máté Bence, II. évf. Földrajz BSc.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kattintással tovább léphetsz!
Advertisements

Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
A Föld, időjárás, éghajlat
A folyóvizek.
Európa fogalma, fekvése, határai
VIII.A.3. 3./ 5. óra Programfejlesztési Központ FELSZÍNI VIZEK: ÓCEÁNOK, FOLYÓVIZEK, TAVAK.
Dél Amerika Dél-Amerika területe 17 840 000 km² a Föld felszínének kb. 3,5%-a ös adat szerint népessége több mint 371 000 000. Területe alapján a.
Ezek a lyukak nemcsak elképesztőek, de akad köztük félelmetes is.
A SZAKASZJELLEG VÁLTOZÁSAI
Oroszország és az orosz nyelv Kelemen Bálint
A tundrától a trópusokig
Talpon maradni.
4.a. EURÓPA – VÍZHÁLÓZAT -sűrű és egyenlőtlen eloszlású
A folyók földrajza.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
FÖLDRÉSZEK.
A Balaton földrajza.
ElképesztŐ Lyukak!! F: Laci Ezek a lyukak nem csak elképesztŐek,
Törökország.
Panama Ez a csatorna Közép-Amerikában, Panamá- ban található.
Készítette: Pető Tamás
A folyóvízi erózió matematikai leírása
TYPY KRAJÍN NA ZEMI A FÖLD TÁJTIPUSAI.
Benkovics László, február 2013
Ausztria Valacsay András.
Amazonas.
Ausztrália Egyenes Henrik.
VÍZÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
Európa fogalma, fekvése, határai
A monszun szélrendszer
Szent József Katolikus Általános Iskola
Olaszország.
Magyarország természeti kincsei
PAULÍK Szabolcs BELGIUM 8.A.
A földrajzi övezetesség
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
Francia Köztársaság.
Folyók felszínformálása
Hazánk nagy folyói.
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár (általános összefoglaló) Gábris Veronika, környezettan Bsc 2015 Gábris Veronika Y4EXCR.
Mari László: A Szentendrei-sziget kialakulása és felszínének fejlődése a holocénban Készítette: Győri Dániel Földrajz BSc. 3. évf.
Készítette: Bíró Balázs III. éves Földrajz BSc Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajza.
Az árkos erózió vizsgálata a Tetves-patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely – Kertész Ádám- Papp Sándor Földrajzi Értesítő LIV. Évf füzet, pp
A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata a Rába alsó szakasz és a Hanság térségében SPECIÁLIS TERÜLETI FÓRUM PROBLÉMÁKRA ADHATÓ VÁLASZOK,
A vaskorban (Kr. e. VII-VI.) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „tijah” (ejtsd: tidzah) szó.
Folyóvíz felszínformálása Csak eljegesedett és sivatagos területen nincs A munkavégző képesség függ: a, meder esésétől (áramlás sebessége) b, vízhozamtól.
Tartalom Himnusz Megalakulása Road trip Szimbólumai Alapinformációk
Hollandia, a vizek ura Készítették: Kovács Péter, Ferke Dominik, Gál Zsombor, Tőrös András (6.A)
Az elsivatagosodás.
A folyó élete.
régi magyar nevén: Veres-tó)
Amerika éghajlata.
Nagykovácsi - Budapest
KAPRUN.
Tartalom Felszíni vizek A folyó részei A folyó részei képekben
Kattintással tovább léphetsz!
Svédország és Balti államok
25. ÉGHAJLAT.
Magyarország vízrajza
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Ázsia természetföldrajzi képe
Afrika domborzata.
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
Velünk élő középkor Forrás:
32. FOLYÓK.
Európa földrajzi helyzete, határai
KAPRUN.
4. SZERBIA FÖLDRAJZI FEKVÉSE.
TÁMOP / „Bakonyszentlászlói iskola fejlesztése”
Amerika éghajlata.
Előadás másolata:

Волга Farkas Máté Bence, II. évf. Földrajz BSc

A folyó fontosabb adatai Nevének jelentése: nedvesség, páratartalom Hossza: 3690 km (Európában 1.) Vízhozama: 8 000 km3/s Forrás: Valdaj-hátság (225 m), Volgino-Verhovje Torkolat: Kaszpi-tenger (-28 m) Vízgyűjtő területe: 1 410 494 km2 Fontosabb városok: Tver, Ribinszk, Jaroszlavl, Nyizsnyij Novgorod, Kazány, Uljanovszk, Szamara, Szaratov, Volgográd, Asztrahány

A folyó szakaszai Felső-Volga: a forrástól az Oka torkolatáig (Нижний Новгород) Középső-Volga: az Oka torkolatától a Káma torkolatáig (Казан) Alsó-Volga: a Káma torkolatától a deltáig (Астрахань)

A Felső-Volga

A szakasz leírása Több kisebb tavon folyik át Duzzasztómű (1843) Dubna: Moszkva-Volga csatorna Közép-szakaszjelleg (mérsékelt lejtés) Kb. 1 530 km hossz Rybinsk: Volga-Balti-tenger csatorna Vízhozamok: Tver: 182 m3/s, Jaroslavl: 1 110 m3/s, Nyizsnyij Novgorod: 2 970 m3/s

Víztározók a Felső-szakaszon Ivankovo-víztározó („Moszkva-tenger”) 327 km2, 1,12 Mrd m3 Uglicsi víztározó 249 km2, 1,2 Mrd m3 Ribinszki víztározó 4 580 km2, 25,4 Mrd m3 Nyizsnyij Novgorod-i víztározó 1 590 km2, 8,7 Mrd m3

Селижарово

Тверь

Яросла́вль

A Középső-Volga

A szakasz leírása Közép szakaszjelleg Keleti, délkeleti folyásirány Kb. 450 km Mari Közt., Csuvas Közt., Tatársztán

Víztározók a Középső-Volgán Csebokszári víztározó 2 274 km2 13,8 Mrd m3

Нижний Новгород

Чебокса́ры

Казань

Az Alsó-Volga

A szakasz leírása A szakaszon a folyó hatalmas folyammá válik (kiszélesedik) Helyenként 4 km széles Kazánytól a folyása keletiről délire vált Nagyjából 1 540 km hosszú közép- és alsó szakaszjelleg Fontosabb városok: Uljanovszk, Togliatti, Szamara, Szaratov, Volgográd, Asztrahány

Víztározók az Alsó-Volgán Kuybishev víztározó (Európa legnagyobbja) 6 450 km2, 58 Mrd m3 Szaratovi víztározó 1 831 km2, 12,9 Mrd m3 Volgográdi víztározó 3 117 km2, 31,5 Mrd m3

Улья́новск

Самара

Волгоград

A Volga-Delta

Jelentősége A legnagyobb delta Európában Száraz éghajlat  kevés csapadék Asztrahány előtt 46 km-rel kezdődik A tengerparti része kb. 200 km Megközelítőleg 500 ágból, csatornákból és kisebb folyókból áll Természetvédelmi terület tokhal-állomány (kaviár) Határ Európa és Ázsia között Sok hordalékot szállít, túlnyomó részét a torkolat közelében rakja le

Köszönöm a figyelmet!