MIKSZÁTH KÁLMÁN REGÉNYEI (RETROSPEKTÍV OLVASAT)

A MEGÉRTŐ OLVASÁS LÉPÉSEI 1.Értékelő olvasás: - tetszik a mű, hat ránk; - hagyjuk, hogy megszólítson bennünket; - kíváncsivá tesz a mondanivalóra; - ez feltétele a megértésnek; . 2.Értelmező olvasás: - a szöveg elemei közt fennálló viszony- rendszerre figyelünk; - a sokrétű jelentéslehetőséget értelmezzük; - ez sajátos „másodszori olvasást” igényel tőlünk; - ezt nevezzük retrospektív olvasásnak;

A regénykompozíció áttekintő ábrázolása A GAVALLÉROK A regénykompozíció áttekintő ábrázolása

A MŰFAJ Kisregény:- terjedelmét és sajátosságait tekintve a regény és a novella közt helyezkedik el; Utaztató regény:- alaphelyzete egy utazás; Keretes elbeszélés:- illúziókeltés és szerte- foszlatás; Anekdota:- csattanós, humoros történet a „lenyűgözött és meglepett” elbeszélőről;

A TÖRTÉNET Az elejéről nézve egy esküvő története; Retrospektív olvasatban az esküvő csupán alkalom, „főpróba” a dzsentri megmutatkozásához, „gavallérosságához” Másodszori olvasata jelentésgazdagodást idézett elő, de új olvasói magatartást is kiváltott: már nem meghökkentett, hanem megrendített;

A TÉR ÉS AZ IDŐ A helyszínek változásai a hétköznapi környezetet fokozatosan átbűvölik az esküvői forgatag színes világába, majd visszahoznak a sivár valóságba, miközben tagolják is a történetet; Az idő „időtlenné” válik, mint a mesékben; Párhuzam mutatkozik az idő és az események előrehaladásában: verőfényes nappal- koromsötét éjszaka- „ködöt foszlató” hajnal; Ritmusváltások;

A SZEREPLŐK Dzsentrik és/vagy dandyk; Mindenki más, mint akinek látszik: az élet játszmaelvű, színjátékszerű, az önmegmutatást művészetté emelő felfogásban zajlik; Ennek eszközei: tárgyi- és nyelvhasználati „kellékek”; A játék nem kényszer, pótcselekvés, hanem részben vágyott és- a lehetőség függvényében- igenis megélt állapot;

AZ ELBESZÉLŐ ÉS AZ OLVASÓ A bevezetés és a tulajdonképpeni történet elbeszélőjének- bár személyük (egyes sz. I. személy) azonosnak tűnik- nézőpontjuk különbözik: „korlátozott tudású”/ „mindentudó”; Az elbeszélő személyes jelenléte hitelesítő hatású; Az elbeszélésmód hangneme észrevétlenül vált át lelkes, emelkedett stílusból komikus, ironikusba: szatirikus hatás ; A mindentudó narrátor „játék- taktikája” (néha felvillant árulkodó jeleket a lelkes elbeszélés során) hasonlít az esküvői szereplőkéhez; Az elkápráztatott (ál?)naiv elbeszélő elképedésének hitelessége a „szétfoszló illúzióra” az olvasóból is ugyanazt a csalódottságot váltja ki;

METAFIKCIÓ AZ ÚJ ZRÍNYIÁSZBAN Hősei meghökkentők:- feltámadt hősök; - apokrif gesztusból kifolyólag történik; - kénytelenek beilleszkedni a 19. sz. magyar környezetébe; . Jelen és múlt szembesítésével mindkét korról zavarba ejtően beszél. . Olyan metafikciós (= áttételes formájú) alkotás, amely elkülönböződik a 19. sz. történelmi regényeitől;

PRAELUDIUM Zrínyinek és társainak feltámasztásáról szól; Reflexív keretet is biztosít a történésnek az értelmezéséhez; Kanonikus architextusokhoz kapcsolja a hősök feltámadását:- Szigeti veszedelem - Biblia; . De miközben a helyzet az architextusoknak egy-egy pontjával azonosságot mutat, más tulajdonságai révén aláássa azok előfeltevéseit; . Hangsúlyozottan apokrif szöveg, amely az autoritatív hagyomány tér- és érvényvesztését hangsúlyozza; . A regény ennek következtében szól olyan sokszor és sokféleképpen a létrehozottság tapasztalatáról (széles skálán: a tragikus felhangtól a játékosságig); . A történet kezdete megkonstruálja saját eredetét miközben kikerül a két kánoni történet keretei közül;

A megszokás, a helyzet természetessé tevése vezet el saját mibenlétük elfogadásához; Napirendre térésüket az eset fölött a róluk kialakított reprezentációk gátolják; Ezek konfliktusokkal terheltek:- „Zrínyiék nem attól élnek és valóságosak a 19. századiak számára, hogy léteznek, hanem attól, hogy érdekek mentén eltérő személyek és közösségek valószínűsítik őket”; (T.Sz.L.) Újsághírek, táviratok, pápai enciklika, a Történelmi Bizottság bejelentése teszi hitelessé és társadalmilag létezővé őket;

A HŐSÖK KÉTELYTELI LÉTE Bizonyosság híján kénytelenek értelmezni saját feltámadásukat; Ez egyrészt a megismerés „kételyteli helyzete”, másrészt az önértékelés „végletesen elbizonytalanodott állapota” (T. Sz. L.); Maguknak kell hihetővé tenniük létezésüket; Érveket keresnek arra, hogy kik is ők:- első magyarázó elv az álomé, de ez nem elégséges: Z. nem képes folytonosságot teremteni múltja és jelene közt; - az emlékezet csődje s a racionális magyarázat hiánya hatására úgy hiszik, létük csoda;- újabb magyarázó érvük, hogy babona történt velük;

„Mi, akik tudjuk a valót…” Mennyit tud az elbeszélő? Hát az olvasó? Az elbeszélői és az olvasói tudás töredékes, másodkézből származó, bizonytalan; A regény fölülírja a magyar elbeszélői hagyományban kánoninak számító mindentudó elbeszélői pozíciót; Beteljesíti a bevezetőben hangoztatott elbeszélői vágyat: vázlat a világról; Zrínyiék története és személye „szétíródik különböző reprezentációkban”; (T. SZ. L.) Jelen és múlt folyamatos egymásban tükröződése nyomán visszatérően tapasztaljuk a nézőpontfüggő látásmódot; A szereplők nagyon eltérő világkép mentén próbálják megérteni egymás értékvilágát: hősiesség, bátorság képzetköreinek kölcsönös félreértése, pénz, hatalom szerepének eltérő értelmezése konfliktusok forrása;

A MÚLT MEGISMÉTELHETETLENSÉGÉ-NEK TAPASZALATA A regény rajz, bevallottan vendégszövegekből barkácsolt; Roncsolja a heroikus múltat: az eposzi valóság már nem teremthető újra, a regény szükségszerűen szétírja az eposz szilárd szerkezetét, csak törmelékszerűen használja az architextusokat; Az Új Zrínyiász úgy vállalja föl a Szigeti veszedelem reprezentációs és műfaji hagyományát, hogy átírja, újjá alkotja az eposzi hagyomány elvét mutatva ellehetetlenültnek; A keretező Deus ex machina formai jellemzőit ugyan megőrzi, de az a környezet, amibe kerül, radikálisan megújítja; Így válik ironikussá és, és a regény kezdete óta nyugtalanítóan többértelművé, hogy mit is jelent igazából feltámadni; Az Új Zrínyiász egyszerre beszél el egy történetet a „múltról” és ugyanakkor egy másikat a „múlt” elbeszélhetőségéről;

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Orbán Gyöngyi: Irodalomtörténeti olvasókönyv. Alternatív tankönyv XI. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001. T. Szabó Levente: Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, L’Harmattan Kiadó, 2007. Arató László- Pála Károly: Kitérők. Irodalom, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999;

HA VALAKIT ÉRDEKEL, Az eddigi Power Point bemutatók anyaga megtekinthető a http://www.pocsveilerilona.weboldala.net címen.

További kellemes olvasást! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET További kellemes olvasást!