Vegetáció- és tájtörténet VII.

A Kárpát-medence tájtörténete a a török kortól a 19. sz. közepéig

Az ország három részre szakadása Az egyes országrészek eltérő fejlődési utat jártak be Magyar Királyság Erdély Török Hódoltság

Török Hódoltság A török területek jelentős mértékben elnéptelenedtek, a településhálózat megritkult. Az Alföld aprófalvas településszerkezete eltűnt. A kultúrtáj „elvadult”. Dűlőnevek: -telek, Templomhegy, Templomdomb. Helynevek eltűnése egyes területeken (Bánság, Bácska) Megmaradt falvak „vándorlása”. Pl: Szeremle község (Baja közelében) 1526 és 1772 között hatszor változtatta helyét, de a népesség folytonossága megmaradt Mezővárosok gyarapodása, folytonossága + pusztásodási folyamatok Sok föld > külterjes földművelés, marhatenyésztés Erdőirtások > futóhomok mozgásba lendülése Lápok, mocsarak területének növekedése

Az erdőpusztulás okai a török korban Egy vaskohó hetente kb. 100 szekér faszenet fogyasztott Népességrobbanás bizonyos területeken Hadiipari célok (ágyúöntés, salétrom- és lőportermelés) Palánkvárak építése Tűzifafogyasztás Hajóépítés Mészégetés Faszénégetés Marhatartás

16. -17. sz.-ra fahiány alakult ki az Alföldön > erdőirtások hegy- és dombvidéken Fokozódó faigény: bányák, kohók, szénégetés, mészégetés, szerszámkészítés Faúsztatás, tutajozás

Védelmi célú rendezési munkálatok Vizesárkok ásása Folyómedrek átvágása, elterelése Völgyek elárasztása Sió torkolatának elzárása Területek elmocsarasítása Gyula, Temesvár, Nagykerek, Ecsed várának védelme

Erődítmények környékének elmocsarasítása Fokok, halastavak elhanyagolása „Kis jégkorszak” hozzájárulása az elmocsarasodáshoz Dózsa-féle parasztfelkelés hatásai Szernye-, Szenna-, Blatta-mocsár, Ecsedi-láp terjeszkedése A mocsarak sík vidéken menedéket nyújtottak a háborúskodások idején Szabolcsban több tucat falu települt át más helyre az egyre gyakoribbá váló árvizek miatt

Egyes bányavidékek környékén megritkultak az erdők Lejtős felszíneken felerősödött az erózió (pl. Selmecbánya) Az erdőirtás a völgyekben, az erdőtömbök szélei felől terjeszkedett Az iparterületek a bányavárosok környékére, a hegyvidéki területekre koncentrálódtak > lokális erdőirtások Az évszázadok során a bányászat egyre nehezebb, költségesebb lett Thurzó János és a Fugger család szerepe a bányászatban Bányavíz elvezetésének problémái > Mikovinyi Sámuel csatorna- és víztároló rendszere Selmecbányán Sóbányászat

Állattenyésztés Transzhumáló állattartás (alhavasi legelők + mélyebb fekvésű legelők) Szürke marha, ló - magyarok Juh – hegyvidékek etnikumai Sertéstartás (makkoltatás + réti tartás) Makkoltatáshoz fűződő útvonalak: Tiszántúl > Felső-Tisza, Partium, Erdély ; Jászság, Hevesi-sík > Bükk, Mátra, Cserhát ; Ormánság > Papuk-hegység Havasi állattartás (erdőterületek fogyatkozása), osztatlan „közhavasok” dominanciája Pusztai állattartás Makkoltatás

A bihari sertésmakkoltatók útvonalai

Borvidékek átrendeződése a Szerémség elfoglalása után > Hegyalja, Mátraalja, Bükkalja Hegyalján kb. 20 000 gazda élt szőlőtermesztésből Borászati eszközök gyártása, borkereskedelem (Lengyelország, Oroszország)

A török kiűzése utáni események A 18. sz. elején a török kiűzése után megindult az Alföld átalakulása Betelepítések, népességnövekedés Az alföldek vízrajzi jellemzői évszázadokon keresztül szinte változatlanok maradtak Növekedett a lápok, mocsarak területe Erdőirtások fokozódása a 18. sz.-ban (növekvő népesség, hajóépítés, épületfa

Népesség átrendeződése, etnikai viszonyok drasztikus változása Németek betelepítése (Bánság, Dunántúl) Tanyásodás az alföldi mezővárosok határában

1769 Mária Terézia erdőrendtartása Erdőirtások > csapadék lefolyási viszonyainak megváltozása > árvízszint növekedése > időszakosan vagy állandóan víz borította területek terjeszkedése Regionális tájátalakító munkák a 18. sz.-tól jellemzőek és a 19. sz.-ban érik el tetőpontjukat Első folyószabályozási munkák: Lajta, Vág, Duna egyes szakaszai a 18. sz.-ban Csatornázások a Kapos, Sió, Sárvíz völgyében A munkálatok nem illeszkednek országos koncepcióba Szabályozási munkálatok a Tisza és a Szamos egyes szakaszain (sókereskedelem)

Lecsapolások Gyula környékén és az Ecsedi-lápban Bácska, Bánát vízrendezése (Béga-csatorna, Ferenc-csatorna) Száva, Kulpa szabályozása Az Al-Duna szabályozása (szirtek eltávolítása, kotrás, vontatóút építése) A gőzhajózásnak köszönhetően élénkült a gabonakereskedelem

„Kis jégkorszak” 1560 körül jelentkezett a kis jégkorszak legnagyobb lehűlése Hidegebbek lettek a tavaszok, nyarak, telek A nyarak jelentősen csapadékosabbá váltak Az Izland és Grönland közötti szoros teljesen befagyott Az Alpok gleccserei lejjebb húzódtak A 16. sz. végén egész Európában visszaesnek a mezőgazdasági hozamok, éhínségek, járványok törnek ki A szőlőtermesztés visszaesett, a sörfőzés előretört

A Kárpát-medence belső területein, a kedvezőtlen klíma hatását fokozták az állandósuló háborúskodások Legkritikusabb időszak a 15 éves háború ideje volt demográfiai katasztrófa > mezővárosok kialakulása Erdélyben és a Felvidéken jóval nagyobb lett a népsűrűség, mint a Hódoltság területén A Duna 1595 és 1608 között háromszor is befagyott

A 17. sz. első évtizedeire az éghajlati szélsőségek váltakozása jellemző 1670-80-a körül következett be a következő nagy lehűlés, mely valószínűleg összefüggésben volt a napfoltevékenység változásával Többször befagyott a Temze, befagyott a Csatorna is, Skócia északi partjainál eszkimókat láttak Az északi heringrajok délebbre húzódtak Tömeges kivándorlás Skóciából, népesség csökkenése Finnországban, Norvégia gyengülése a többi skandináv királysághoz képest A Kárpát-medencében is nehéz helyzetbe került a lakosság a török kiűzését követően és a Rákóczi-szabadságharc alatt Az 1810-es években újabb lehűlés következett > éhínség Írországban > kivándorlás Amerikába

Az I. katonai felmérés 1782 - 1785 Szőlő Szántóföld, száraz gyep, parlag Nedves gyep, vizenyős terület; Erdő Település Állóvíz Forrás: Kovács A. 2002, Országos Hadtörténeti Múzeum Térképtára