A görög-perzsa háborúk

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
Advertisements

A démosz küzdelme a politikai hatalomért
Készítette: Szalay Zoltán
Az ókori Hellász.
A török elleni harc kibontakozása: a védekezés és támadás kettőssége
A hódító Róma.
A görög-perzsa háborúk
Athén – a demokrácia kialakulása
A görög történelem kezdetei
A polisz születése.
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
Mit jelent a megfejtésül kapott szó?
Készítette: Szalay Zoltán
Készítette: Szalay Zoltán
Csaták, hadvezérek, katonák
A polisz születése.
Spárta - háborúk 1. A legfontosabb források Spártára vonatkozóan: Xenophón, Plutarkhosz, Pauszaniasz, Arisztotelész század: dór vándorlás: a dórok.
Görög történelem 6. előadás.
A thébai hégemónia időszaka
A spártai hegemónia időszaka
AZ ÓKORI HELLÁSZ II. összefoglalás
AZ ÓKORI HELLÁSZ Összefoglaló óra 5.z osztály.
A peloponnészoszi háború
A görög városállamok Spárta és Athén A perzsa-görög háborúk
Ókori Görögország A perzsa háborúktól a hellenizmus koráig
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
Az athéni demokrácia fénykora
A Közel-Keletet egyesítő birodalmak
A poliszok harcai.
ALEXENDROSZ Makedón Nagy Sándor.
Az ókori görögök 1. KRÉTA ÉS MÜKÉNÉ.
Dareiosz fia Xerxész újra támad: (kb katona, 650 hajó)
Hellász története A korai civilizációk.
A görög-perzsa háborúk
NAGY SÁNDOR ÉS A HELLÉNIZMUS KORA
A POLISZ SZÜLETÉSE.
Fred Brewer angol kalóz kalandozásai Francis Drake-kel
A poliszrendszer válsága Nagy Sándor és a hellenizmus
A görög mitológia Az istenek születése.
Ellas / Elleniké / Demokratia Görög Köztársaság
Görög-perzsa háborúk i.e
A Peloponészoszi háború
A „nagy háború” okai 36. lecke Készítette: Vezér Zalán.
A Pun-Római háborúk.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
A poliszrendszer válsága Nagy Sándor és a hellenizmus
Ismertesse Hunyadi János törökellenes harcait, főbb hadjáratait! Mutassa be Mátyás külpolitikáját, hadjáratait! Válaszában térjen ki az alábbiakra:  A.
A görög - perzsa háborúk
Egy másik görög út - Spárta
Trójai háború KÉSZÍTETTE: Pergel Blanka 5.m.
Itália meghódítása. A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.
Középkori város.
A polisz születése és a görög gyarmatosítás
A pun háborúk Itália meghódítása után a punok érzik fenyegetve magukat
Athén fénykora és bukása
A pun háborúk és Földközi-tenger medencéjének meghódít
5. évfolyam – 3. téma Ókori Görögország.
Makedónia története a kezdetektől II. Philippos haláláig
II. PELOPONNÉSOS-I HÁBORÚ (i.e )
A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK
A GÖRÖG PERZSA HÁBORÚK (i.e. 492 – 449)
A görög-perzsa háborúk (i.e )
A peloponnésosi háború (i.e )
A TRÓJAI HÁBORÚ.
A pelop. háború – okai I. Thuküdidész szerint:
Xerxész hadjárata 1. A hadjárat okai:
Napóleon Bonaparte.
2 kivételes egyéniség (mint 2 ferences barát, Epameinondasz püthagoreus >> aszketizmus) 2 katonai reform 2 ütközet.
Hellasz egységesítése
Előadás másolata:

A görög-perzsa háborúk 1. Casus belli = a háború oka: perzsa terjeszkedés: kis-ázsiai ión városok bekebelezése → perzsabarát türannoszok, adózás perzsa hadjárat a szkíthák ellen (Kr.e. 514) – kudarc, de I. Dareiosz meghódította Boszporuszt, Thrákiát → ezzel elvágta az athéni kereskedelmi útvonalak egy részét

Dareiosz birodalma

→ Athén 20 hajóval segítette az ión városok felkelését (Kr. e → Athén 20 hajóval segítette az ión városok felkelését (Kr.e. 500- 494), amit a perzsák levertek → a belügyeibe avatkozó Athént akarta megbüntetni 2. A háború első szakasza: Kr.e. 492: a perzsa hajóhadat szétszórta egy vihar; nem jutottak el Athénig

Kr.e. 490: marathóni csata: 20-25.000 perzsa – 11.000 hoplita taktika: perzsák – íjászat, görögök – közelharc Miltiadész vezetésével a görögök nyertek a csata után egy hírnök vitte a diadal hírét Athénba → marathóni futás (42, 195 km) Miltiadészt a csata után osztrakizálták

3. A háború második szakasza: a. változások: - I. Dareiosz Kr.e. 486 † → fia, Xerxész követi - Athén: gyalogságot vagy a hajóhadat kell-e növelni? 1. Ariszteidész (arisztokrácia és parasztság) 2. Themisztoklész (kereskedők és kézművesek) Themisztoklész nyeri meg a vitát, Ariszteidészt osztrakizálták 180 db háromevezősoros hajót gyártanak (triérész)

480: Thermopülai-szoros: Leonidász és 300 spártai ↔ perzsák b. Xerxész hadjárata: Kr.e. 480: 200.000 fővel és 650 hajóval indult a görög ellen 480: Thermopülai-szoros: Leonidász és 300 spártai ↔ perzsák perzsa győzelem „Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” → Xerxész bevonult Athénba (a lakosság Szalamisz szigetére menekült) Delphoi-i jósda jóslata a perzsa betörés előtt a spártaiaknak: Sorsotok, ím ez lesz majd, tág terű Spárta lakói: vagy gyönyörű város dől romba a perzsa kezétől, vagy, ha nem így lesz, majd Héraklész hős ivadékát gyászolják, kik lakják szép Lakedaimónt.

480: Szalamisz: a szűk szorosban legyőzték a perzsa hajóhadat → Xerxész kénytelen visszavonulni, de jelentős erőket hagyott Hellászban Kr.e. 479: Plataianál a görögök felmorzsolták a perzsa erőket Pauszaniasz spártai fővezér vezetésével Mükálé- hegyfoknál újra legyőzték a perzsa flottát

4. A háború befejező szakasza: Kr.e. 478: a visszatért Ariszteidész javaslatára szövetséget hoztak létre a perzsák ellen: Déloszi szövetség /Délosz szigetén őrizték a pénztárat/ váltakozó sikerű harc: tengeren a görögök, szárazföldön a perzsák az erősebbek Kr.e. 448: béke: perzsák lemondtak az Égei-tengerről, a kis-ázsiai ión városokról és a tengerszorosokról Hérodotosz: A görög – perzsa háborúk