Tudományos kommunikáció: a professzionalizmus haszna és korlátai Dr. Fábri György MTA kommunikációs igazgató

I. Mit keres a tudomány az információs piacon?

Tudástermékek, információs ipar ► Az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág ► Főbb területei:  Média  Marketing  Innováció  Oktatás  Kommunikáció  Informatika ► Viszonylag alacsony „hardver”-szükséglet jellemzi ► Erőteljes kultúra-függés határozza meg a piacot

Tudástermékek új generációja ► Infotaintment ► Edutaintment ► Információs szolgáltatások ► Science-taintment

Tudás-motívum a marketingben ► K+F összetevő (kozmetikumok, egészségmegőrzés, technika) ► Innovációs hányad (vagy annak szimulálása…) növekszik ► Szaktudás, mint autoritás a branding-ben ( „ezt ajánlják…”; „…szakértői csapata”)

Tudomány iránti érdeklődés Forrás: Gallup, EUROBAROMETER 2002 október-november

A magyar K+F finanszírozási helyzet hazai indikátorok az EU-átlaghoz viszonyítva:  25,9%  egy lakosra jutó K+F ráfordítás:25,9%  57%  lakosra jutó kutató-fejlesztők: 57%  66,5%  1000 aktív lakosra jutó kutató-fejlesztők: 66,5%

Forrás: MTA KSZI felmérés országos reprezentatív mintán április

Kutatói vélemények

A tudomány legitimációja: társadalmi-kulturális átrendeződés ► Tudomány a XX. századtól: egy meritokrata, nem- demokratikus intézményrendszer, értékvilág és működési mód találkozása a demokráciával… ► Tudományfilozófia a XX. század közepétől: egy önreflexív, önostorozó, kritikai, nyitott habitus téblábolása a kíméletlen politikai és pénzpiacon…

Forrás: MTA KSZI felmérés országos reprezentatív mintán április

Közintézmények bizalmi indexe (1-4 skálán) Forrás: MTA KSZI felmérés országos reprezentatív mintán április

II. Médiaprofik – profi média

Kikényszerített profizmus ► Vizuális kultúra trend-függősége ► Gyártói érdekek és divathullámok összemosódása ► Totalizálódó médiapiac ► Koncentrálódó médiapiac ► Médiaipar: a verseny-spirál lejtmenetében

A magyar televíziós átverés-show ► Valóságos verseny hiánya: lefedettség ► A versenymoderáló közszolgálati szereplő szándékolt kiiktatása ► Eredeti televíziós tőkefelhalmozás mentessége a szakmai beágyazódástól

Milyen forrásból tájékozódik a lakosság a tudományos kérdésekről – a kutatók szerint

Digitális remény ► Értékelvű tartalomszolgáltatás esélye ► Jelenlegi szereplők ellenállása ► Információs szegregáció útja ► Hiányzó tartalom, hiányzó tartalomgyártók ► Hálózatok (versus?) tömegmédia

III. Tudománykommunikáció a média- versenytérben

Public Understanding of Science

Hazai hagyományok ► Tudományos Ismerterjesztő Társulat ► Élet és Tudomány ► Televíziós ismerterjesztés

Tudós, tudományos kutató Tudományszervező, tudomány-menedzser A tudomány kommunikátora A tudomány szereplői

Tudomány-kommunikátor ► Versenyben a médiasztárokkal ► Versenyben az impact-fektorokkal

Tudománykommunikáció haszna a K+F termelők és szolgáltatók számára ► Termék értékjellege elfogadtatást igényel ► Köz- és magánforrásokhoz való hozzáférést segíti az elfogadottság ► Technológiai szkepticizmussal szembeni megerősítés ► Áltudományos piaccal (Magyarországon évi 8 Mrd Ft!) szembeni pozícionálás

IV. Új tudományos kommunikáció – új tudomány?

Párbeszéd fontossága a kutatók és a tudomány iránt érdeklődők között a lakosság szerint Forrás: MTA KSZI felmérés országos reprezentatív mintán április

Public Understanding of Science Public Engagement with Science and Technology

Egy tudományelméleti és médiagyakorlati kísérlet

Az autoritás fogalmának központi jelentősége az ismeretszerzésben Ismeretelméleti kulcsfogalmak: ► információ és tudás ► információszerzés és tudásszerveződés ► hitelesség, megismerési sémák

Társadalom és közönség sajátosságai a tudományos tartalomszolgáltatás szempontjából ► Társadalom és közönség : léteznek-e emberek Magyarországon, vagy csak (kereskedelmi) médiafogyasztók? ► Személyiségek, közösségek, hálózatok a média- realitáson kívül: a tudás, a tudomány ereje és méltósága képes működtetni mindezt.

► Konzervatív értékelvűség – médiakompatibilis megjelenítés ► A termék (a személy) önértéke ► Többdimenziós, osztott referencia-közeg ► A termék „visszabeszél”

Médiastratégia ► konzervatív, meritokrata elvek alapján felépített tartalom ► a legnyitottabb médiajelenlét ► versenyképes média-technológia ► egydimenziós média-mérce meghaladása

Tudományos kommunikáció: egy konzervatív forradalom esélye ► Tudomány és laikusok viszonyának radikális átalakulása zajlik. ► A posztmodern és a tudomány-szkeptikus főárammal szemben a hálózatos tudományszervezet, a kommunikációképes kutatás és az igazságérvényre igényt tartó tudományosság elemeiből formálódó ► tudományos racionalitás lehet esélyes szellemi irány.

Erre tesz kísérletet a Mindentudás Egyeteme!

Köszönöm a figyelmet! Budapest, március 17. ELTE TTK